Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-09 / 216. szám
2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1995. augusztus 9., szerda Lassan csitulnak a harcok a Balkánon Moszkvába mennek békülni Jugoszlávia azt várja Magyarországtól, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnökétől, hogy tegyen lépéseket „a szerb krajina elleni horvát agresszió” megállítása és a rendezésre irányuló tárgyalások újrakezdése érdekében. Ezt a budapesti ügyvivő, Branko Novakovic közölte Tóth Jánossal, a magyar külügyminisztérium államtitkár-helyettesével. ______Rólunk (is) írják______ B ővítés - osztrák szemmel „Ha mindazokat összeszámláljuk, akik be akarnak lépni, akkor az egy harminctagú Európai Uniót eredményez, amely mai szerkezetében sohasem lesz működőképes” - jelentette ki Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár, külügyminiszter. Az EU keleti kibővítésének lehetőségeit részletezve a politikus szerint „tisztán gazdaságilag” csak Csehország és Szlovénia érett a tagságra, s azok „az ezredfordulóig bizonyosan, minden további nélkül integrálhatók”. Harmadikként Lengyelországot nevezte meg. Úgy véli, Helmut Kohl német kancellár „csak azért fogja magát még egyszer jelöltetni a választásokon, hogy a lengyel kérdést pozitív döntésre vigye. így akkor három, esetleg négy országról fogunk vitatkozni”. Schüssel nyilatkozatában negyedikként említi Magyar- országot, amelynek - akárcsak Szlovéniának - „vonzó dolgokat” kínál az Európai Unió, például termékei bejutását a nyugati piacra, politikai téren pedig „bizonyos beleszólási lehetőségeket”. Ennek ellentétele az, hogy ezek az országok „próbálják meg külső határaik védelmét megerősíteni, hogy kevesebb feszültség adódjon az EU-or- szágok belső határain”. FEB Eszék: ágyútűz, bombázás Először vesznek részt olyan hadgyakorlaton a kelet-európai országok, közöttük Magyarország, amely amerikai földön zajlik. A Partnerség a békéért program keretében szervezett Cooperative Nugget fedőnevű akcióra vasárnap érkezett meg a Koczák Imre őrnagy vezette magyar alegység. Szlovákia már nem tart lépést Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal a reformokban és a demokrácia építésének folyamatában - vélekednek sokan az Egyesült Államokban. Erről Michal Kovác szlovák államfő nyilatkozott a pozsonyi rádiónak. Néhány hete botránynak számított, amikor amerikai útjuk után a hárompárti Magyar Koalíció vezetői erről beszámoltak. 150 ezren tüntettek Costa Ricában a kormány gazdaság- politikája ellen. Többek között tanárok, állami és banktisztviselők tiltakoztak nyolcezer állami alkalmazott tervezett elbocsátása, az állami vállalatok bezárása, privatizálása vagy másfajta átalakítása ellen. Három athéni anarchista csoport elismerte, hogy ők okozták a múlt heti pusztító erdőtüzeket Görögországban. Levelükben a feladók kifejtették: meg akarták mutatni a „gazdag földtulajdonosoknak”, hogyan érzik magukat a „nagyvárosi dzsungelben” élő emberek árnyat adó zöld nélkül. Szaddám Húszéin azzal vádolja Iránt, hogy irakiakat tart hadifogságban, és visszautasítja a bagdadi békekezdeményezéseket. Az iraki elnök követelte Teherántól: bocsássa szabadon a hadifoglyokat. A Nemzetközi Vöröskereszt adatai szerint Iránban mintegy 13 ezer hadifogoly van. Harminc éve nem fordult elő ilyen hideg Argentínában. Mínusz 26,5 Celsius-fokot és óránkénti száz kilométeres sebességű szelet mértek az ország déli részén, Patagóniában. A rendkívüli időjárás megviselte a mintegy egymilliós birkaállományt. Becslések szerint a juhtenyészet vesztesége elérheti a harminc százalékot. Osztrák környezetvédők a szlovéniai Krskóban működő atomerőmű azonnali leállítását követelik. Arra hivatkoznak, hogy a reaktor a horvátországi fegyveres konfliktus közelsége miatt nagyon sebezhetővé vált. Pokolgép robbant a Srí Lanka-i Batticaloa város piacán. Ezt megelőzően, hétfőn egy öngyilkos merénylő robbantott pokolgépet Colombó- ban. A robbanásnak 22 halálos áldozata és több sebesültje volt. A magyar külügyminisztérium vezetői esélyt látnak arra, hogy átfogó Bosznia-konfe- renciát tartsanak Budapesten. Ugyancsak üdvözlik Borisz Jelcin kezdeményezését arról, hogy Szlobodan Milosevics szerb és Franjo Tudjman horvát államfő utazzon Moszkvába, ahol az orosz elnökkel a balkáni válság rendezésének De milyen is ma a Kárpátalja? Látható változás, hogy számtalan hivatalos táblán ukrán szöveg áll a korábbi orosz helyett. A magyarlakta területeken pedig szinte mindenütt feltűntek a magyar nyelvű feliratok. A nagypolitika azt is elfogadja, hogy a piros-fehér-zöld a magyarság színe: a magyar és az ukrán lobogó együtt díszíti például a beregszászi tanács székházát. A városban egyébként helyi tagozatot működtet egy ideje a nyíregyházi tanárképző főiskola. lehetőségeit vitatnák meg. Az orosz fővárosban közölték: Milosevics és Tudjman két napon belül Moszkvában találkozik, hogy megvitassa azokat a javaslatokat, amelyeket Borisz Jelcin tett a válság rendezése érdekében. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Jose Lasso Ayala aggodalmát fejezte ki a horvát fegyKijevtől azonban a gazdasági körülmények miatt pénzt várni reménytelen. Van, aki a magyarok közül úgy véli: ez a „szegényen tartás” a gyarmatosítás sajátos formája. Ezzel nem mindenki ért egyet, vitáznak róla és egymással azok, akik szószólói akarnak lenni az itt élő kisebbségnek; ez viszont sajnos megosztja a magyarságot. A lakosság zömét csontig kínzó szegénység persze nem válogat nemzetiség szerint, mindenkit sújthat, akár ukrán-ruszin, akár orosz, akár román vagy maveres erők által visszafoglalt krajina polgári lakosságának szenvedése miatt. A Menekült- ügyi Főbiztosság felszólította Tudjman horvát elnököt, hogy tegye lehetővé a szabad elvonulást a krajinában rekedt több tízezer szerb polgári személynek, és akadályozza meg, hogy bármilyen támadás érje őket. Mialatt a horvát katonák ünnepeltek a visszafoglalt területeken, a szerb menekültek az ENSZ szögesdróttal körbevett táborába zsúfolódtak ösz- sze, és halálról, kegyetlenkedésekről számoltak be. gyár. Csak a magyar a többinél talán hangosabban tart tőle, hogy a vízumkényszer megnehezítheti a némi pluszjövedelmet hozó utazást Magyarországra. A beregsurányi határátkelő ukrán oldalán két benzinkút hirdeti magyarul, ukránul és oroszul, mi mennyiért kapható. A frissen feltankolt személykocsik pedig azonnal beállnak a sorba: irány Magyarország. Annak ellenére, hogy néhány hete a magyar vámosok sűrűbben ellenőrzik, mi lesz a benzin sorsa Magyarországon. Válaszként Ukrajnában többfelé már szerelik az autókba a kettős benzintankokat: az óra csak azt méri, ami a külső tankrészben elfér. Mostantól a többit adják el Szabolcsban. Kocsis Tamás A szerb tüzérség a hajnali órákban ismét ágyútüzet zúdított Eszékre. A szlavóniai városban pontban 3 óra 23 perckor jeleztek általános veszélyt, felszólítva a lakosságot, hogy vonuljon „biztos helyre”. Sebesültekről, halottakról, anyagi károkról nem tett említést a zágrábi rádió műsora. A kelet-szlavóniai és baranyai körzet a hét végi horvát hadművelet után immár az egyetlen szerb ellenőrzés alatt lévő horvát terület. (Eszék a horvát fennhatóság alatt álló részek peremén, közvetlenül az elválasztó vonalnál fekszik.) A körzetben mind a szerb, mind a horvát fél csapatösszevonásokat hajt végre. Független források szerint két horvát dandárt irányítottak a területre, Szerbia pedig mintegy száz harckocsit küldött a közeli térségbe. Mate Granic horvát külügyminiszter leszögezte, hogy Zágráb „pillanatnyilag” nem akatja a katonai megoldást a keletszlavóniai térségben, de felhívta a nemzetközi közösség figyelmét az itteni helyzet tarthatatlanságára. A hétfői kormányülésen Granic rámutatott, hogy Szerbia teljes mértékben beolvasztja Kelet-Szlavóniát, s hogy rendszeresen támadja Vinkovcit, Zupaniját és Eszéket. Vinkovciban a hét végén a tüzérségi támadások következtében több, mint húszán megsebesültek. Granic állásfoglalásához képest Gojko Susak hadügyminiszter, s több katonai vezető erőteljesebben fogalmaz. A nyilatkozatokban nem zárják ki teljes mértékben a katonai akciókat. Jelzik, hogy erre a horvát haderő képes ebben a körzetben, valamint Dubrovnik hátországában is, de mindig hozzáfűzik: politikai döntéstől függ a probléma rendezése. A rendelet elodázza a törvény hatályát Felvételik magyar nyelven Idén ősszel mégiscsak anyanyelvükön felvételizhetnek az egyetemeken, főiskolákon a romániai magyar fiatalok. Az oktatási miniszter rendeleté egyelőre felfüggesztette a vitatott tanügyi törvény hatályát, de a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ennek ellenére megszervezi szeptemberre tervezett tiltakozó akcióját. Asztalos Ferenc, az RMDSZ parlamenti képviselője szerint nagy nyugtalanságot keltett, hogy az új rendelkezés értelmében csak azokon a főiskolákon, egyetemi karokon lehetne magyarul felvételezni, ahol a képzésnek a nyelve is magyar. Aki tehát románul felvételizett volna, be sem kerülhet a felsőfokú intézményekbe. A minisztérium mostani határozata mindamellett nem változtat a lényegen, nyilatkozta a képviselő. A törvény ugyanis érvényben marad: „paragrafusai a magyarokra nézve jogfosztó előírásokat tartalmaznak, megfosztanak az anyanyelvi képzés lehetőségétől bizonyos területeket mondta a képviselő. Több mint 210 ezer szerb menekül a horvát hadsereg elől a visszafoglalt krajina területéről. Beszámolók szerint a horvátok megtámadták a menekülőket, és halálos áldozatok is vannak. Az ENSZ menekültügyi hivatala a humanitárius feladatok megoldása érdekében kéri a fejlett országok (főként) anyagi segítségét. fotó: feb/reuter A Kárpátalja-kór minden nemzetiséget egyformán sújt A betegség neve: szegénység „Békés szigetnek” nevezte Tóth Mihály, az ukrán parlament magyar képviselője Kárpátalját azon a beregszászi találkozón, amelyet magyarok és határon túliak együtt rendeztek a hiro- simai és a nagaszaki atomrobbantás jubileumán. Az egykori szovjet birodalom más területeit érintő forrongásokhoz képest valóban érzékelhető béke uralja Ukrajna peremét. Égi veszélyben az űrállomás Kozmikus szemét százezres tételben Amerikaiak, oroszok, japánok és nyugat-európaiak javában dolgoznak azon, hogy 2002-ig működésbe lépjen az első állandó nemzetközi űrállomás. Az összköltséget 40 milliárd dollárra becsülik, ám a tervezőknek nem csak a - stílusosan - csillagászati összegek előteremtésével van gondjuk. Nagy problémát jelent az is, hogy a világűrben egyre több tárgy kering, amelyek közül még a legkisebb is súlyos veszélyt jelenthet a jövendő nemzetközi űrállomásra. A műholdak felrobbanásából, a ki nem égett üzemanyag- tartályokból maradt darabkák 30-36 ezer kilométeres óránkénti sebességgel száguldanak az űrben. Ilyen sebességgel becsapódva egy mindössze néhány grammos törmelék is súlyos kárt okozhat. Ha pedig valamivel nagyobb az űrszemét mérete, a hatás megsemmisítő lehet. Márpedig az űrben keringő tárgyak, törmelékek száma egyre gyarapodik. Amióta 1957 októberében a szovjetek felbocsátották az első szputnyikot, 3500 műholdat állítottak pályára a világ országai. Ezek közül mintegy háromszáz kering jelenleg. Egyúttal kereken 22 ezer darab tíz centiméter átmérőjű, vagy annál nagyobb űrtárgyat tartanak nyilván. Annak, hogy nem többet, egyedül az észlelési nehézség az oka: azok a törmelékek, amelyek a műholdak 36 ezer kilométeres magasságában keringenek, csak akkor észlelhetők, ha átmérőjük legalább egy méter. További gond, hogy a jövőben e veszélyforrások száma növekedni fog, ugyanis egyre több műholdat indítanak. Míg eddig évente kétszázzal emelkedett a veszélyt jelentő űrtárgyak száma, a jövőben ezek szaporodnak, mivel a nagy távközlési cégek rengeteg új műholdat állítanak pályára. Például a Motorola 77, a Teledesic csaknem ezer távközlési szput- nyik felbocsátását tervezi. Ráadásul éppen abba a hétszáz kilométeres magasságba, ami a jövendő űrállomás számára különösen veszélyes. Heltai András ♦ i 4 4 *
