Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)

1995-08-07 / 214. szám

1995. augusztus 7., hétfő A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Távdiploma borsos áron (Folytatás az 1. oldalról) Egy-egy félév költsége ugyanis 150-450 német már­kába is kerülhet, amit forint­ban is ki lehet ugyan fizetni, ám ez nem csökkent az ösz- szeg nagyságán. Aki kihagyás nélkül veszi a félévzáró vizs­gákat, a 4,5-5 év alatt akkor is közel fél millió forintot kell fizetnie az oktatásért. A négy éve indult képzés­nek jelenleg 156 hallgatója van, akik közül harmincán már teljesítették a főiskolai szinteket. Sokan vannak, akik arra használják fel a lehetősé­get, hogy másod diplomát szerezzenek. Mint Árkos Lászlóné, az alapítvány kép­viselője elmondta, a tapaszta­latok szerint ezt az egyetemi képzésű konstrukciót nem a közvetlenül az érettségi után állók számára találták ki. A fiatalok esnek ugyanis legy- gyakrabban abba a csapdába, ami mások számára előnyt je­lent: távoktatás, szabad idő- és vizsgabeosztás. A kellően nem motivált 18-20 évesek, akik vagy a nappalis egyete­mista élet hangulatát hiányol­ják, vagy nem éreznek megfe­lelő kényszerítő erőt, köny- nyebben feladják ezt az okta­tási formát. Nem kell feltétlenül Buda­pestre menniük a baranyaiak­nak ahhoz, hogy távoktatási kurzusra iratkozzanak be. A Kaposvári Tanítóképző Főis­kola óvónőképzést szervez hasonló rendszerben. A prog­ram - amelyre felvételi nélkül kerülhetnek be az óvónő­képző szakközépiskolát vég­zett, illetve pedagógiai asz- szisztens végzettségű, vala­mint képesítés nélküli (de munkahelyi ajánlással bíró) óvónők - követi a nappalis képzés tematikáját és vizsga­rendjét. Az előadásokat, irá­nyított konzultációkat ma­gába foglaló kurzusok vár­ható ára a hallgatói és oktatási intézményi érdekek össze­hangolását követően várha­tóan 30 ezer forint körül ala­kul majd félévenként. Kaszás E. Sertéstej csecsemőknek A tápszereken kívül többnyire valamilyen állati eredetű tej jöhet szóba fotó: löffler Gábor Hogy az anyatej a legmegfele­lőbb a csecsemők táplálására, abban minden szakértő egyet­ért. Ha azonban az anya valami­lyen oknál fogva nem tudja gyermekét szoptatni, valamivel pótolni kell az anyatejet. A tápszereken kívül több­nyire valamilyen állati eredetű tej jöhet szóba, itt Európában általában a tehéntej a szokásos megoldás. Máshol használnak kecsketejet vagy egyebet, s vannak akik a majomtejet java­solják erre a célra, lévén a ma­jom az ember legközelebbi ro­kona. Magyarország sem a rend­szerváltás előtt, sem utána nem volt gazdag fejhető majomban, ezért aztán más állat után kel­lett nézni, hiszen a szakembe­rek kiderítették, hogy a tehéntej mindenféle allergiás betegsé­gek okozója lehet a benne lévő idegen fehérje miatt. Nemrégi­ben híre ment, hogy meglelték az emberhez „legközelebb” álló állatot hazánkban, s ennek a teje tökéletesen megfelelő az anyatej pótlására. Ez az állat pedig a disznó. Á hír első pilla­natra kissé meglepő, bár az em­ber és a disznó közti csekély különbséget eddig is éreztük, csak más vonatkozásban. Dr. Csapó János, az Agrár- tudományi Főiskola Állatte­nyésztési Karának egyetemi docense, aki a tej biológiájával és kémiájával foglalkozik, 1988-ban kezdte meg Kaposvá­ron az ilyen irányú kutatásait, s 1991-ben kapott pénzt arra a programra, mely most zárult le eredményesen. Mint lapunknak elmondta, az embernek és a ser­tésnek, ellentétben a tehénnel ugyanazok az emésztési sajá­tosságai, a sertés és az ember csecsmirigye is hasonló tulaj­donságú, s ugyanazon a táplál­kozási láncon vannak, nagyjá­ból ugyanazt eszik. Összeha­sonlítva a különböző fajtájú sertések tejét az emberi anyatej­jel, arra az eredményre jutott, hogy bár a sertéstej töményebb, de megfelelő arányban hígítva és tejcukorral dúsítva anyatej minőségű tejhez juthatunk. Dr. Csapó határozottan ál­lítja, hogy a közhiedelemmel ellentétben a sertés igen tiszta állat, ha megfelelő, legalább a lóval azonos körülmények kö­zött tartják. Az elvi alapjai megvannak tehát annak, hogy ha meg tudják oldani a higié­niai feltételeit, akkor anyatejet kiváltó terméket lehessen előál­lítani. Ehhez azonban olyan gyártóra lenne szükség, aki fan­táziát lát ebben. Mert innen kezdve a kutató már nem sokat tehet. Mindössze annyit, hogy rendelkezésre bocsátja kutatása eredményeit. Ettől pedig dr. Csapó természetesen nem zár­kózik el. Cseri László Sok vihart kavart a Susogó melleti társasház megépítése fotó: löffler Gábor Jogi lehetőségek ha a szomszéd háza eltakarja a kilátást Kinek érték a mecseki panoráma? A Mecsek-oldal egyik legszebb részén, a Susogó étterem kör­nyékén nemrég nagy port ka­vart egy jókora társasház felhú­zása, mely teljesen eltakarja a vendéglátóegységet. Most újabb építkezés tartja izgalom­ban a Szőlő utcát, ugyanis 100 méterrel lejjebb ismét hatalmas építmény tereprendezési mun­kái kezdődtek, s a készülődés­ből is látszik, hamarosan ismét jó néhány lakóház veszti el ki­látását a városra. Adódik a kérdés, milyen szempontok alapján lehet a hegyoldalban, vagy például a mohácsi Szőlőhegyen épít­kezni, mit szabályoz az önkor­mányzat, s mit tehet az itt lakó, ha a felépülő új ház sérti az ér­dekeit. Ä pécsi polgármesteri hivatal műszaki osztályán meg­tudtuk, már több mint húsz éve nem szempont, hogy a régi la­kóházak panorámája ily módon lecsökken, csak az számít, hogy a városrendezési tervben - ez úgy védi a meglévő házak ér­dekeit, hogy feladata többek között a közterek felől egysé­ges rálátást biztosítani egy-egy domboldalra - és az országos építési szabályzatban leírtaknak megfeleljen az új épület. A terveket a szomszédos la­kóknak is megküldi a hatóság, s az építkezés ellen 15 napon be­lül lehet fellebbezni, igaz kilá­tás, miatt az elmúlt 15 évben még nem nyertek pert. Az épí­tési határozat kiadása után csak egy hónappal emelkedik jog­erőre, addig további jogorvos­lati lehetősége van a környező lakóknak. Ha pedig az épület elkészül, polgári úton tovább támadható az ingatlan tulajdo­nosa, mondván a térség házai­nak rontja az értékesíthetőségét az új építmény. A Szőlő utcai új építkezés egyébként precedens értékű, ugyanis a városrende­zési terv helyi előírásai nem voltak egyértelműek, így húzó­dik az engedélyeztetés, s ennek az esetnek a kapcsán a városi közgyűlés elrendelte, ezentúl minden tervdokumentáción a kialakítandó lakások számát is fel kell tüntetni. A szomszéd tehát két ízben is megfellebbezheti az építési engedély kiadását, s bár több­nyire megakadályozni nem tudja az építkezést, de akár egy évvel is elnyújthatja a kezdetét. A jó szomszédi viszonyt tehát célszerű már a telek megvásár­lásától fenntartani, később pe­dig még fontosabb lesz a békés egymás mellett élés. M. B. E. Konferencia az egyetemen Romániából, Szlovákiá­ból, Ukrajnából és a Vaj­daságból érkezett közel hetven érdeklődő részvéte­lével zajlik Pécsett a hatá­ron túli magyar földrajz- és történelemtanárok egy­hetes konferenciája. A JPTE égisze alatt tartott, szombaton kezdődött ren­dezvényen a szakmai kér­dések megvitatása mellett többek között szó esik a Kárpát-medence nemzeti­ségi problémáiról, régiónk életkörülményeiről, vala­mint az elmúlt több éves időszak politikai tapaszta­latairól. A konferencia résztve­vői ellátogatnak számos, nemzetiségek által lakott településre is. Terelőút lesz a 6-os Várhatóan két hétre zárják le ma a Szekszárd melletti Sió-hidat. Az egy éve felújított vízi átjárón most a garan­ciális javításokat végzik el: cserélik a felső aszfalt- réteget, a vízelvezetőt és kijavítják a festést is. A híd lezárása remélhetőleg nem okoz közlekedési fennakadásokat: a forgal­mat a 6-os főközlekedési útra terelik. Túrázó tulajok Idén januárban alakult meg a Mecsek Erdőbirtokossági Társulat. A szervezet szombaton első túrájának indult neki: a Pécs-Sza- bolcstól Hosszúhetényig terjedő Mecsek-oldalon közel 300, a kárpótlás so­rán erdőhöz jutott tulajdo­nos rója a kilométereket, hogy megismerjék saját bir­tokaikat. Az egy hétig tartó kirán­dulások jövő vasárnap, a Vasasi Parkerdőben piknik­kel zárulnak, a résztvevők itt - tapasztalataik alapján - a több, mint 300 hektáros erdő védelmének lehetősé­geiről is szót ejtenek. Újabb avarkori leletek Zalában Befejeződtek a kehidakustányi ásatások, melyek során a régészek újabb bizonyítékokat találtak arra, hogy a IX. században együtt, sőt összeol­vadva éltek avar és szláv népek Zala megyében. A településen napvilágra került avarkori leletek annak a kérdésnek a megválaszolását is segítik, hogy az avarok megérték-e a honfoglalás idősza­kát, és milyen mértékben váltak a magyarság ré­szévé. A zalaegerszegi Göcseji Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Inté­zetének munkatársai a második avarkori temetőt tárták fel a községben, mind ez ideig azonban még soha nem találkoztunk a két nép temetkezési szokásainak keveredésével. Avar szokás szerint a halottat a lovával és a használati tárgyaival együtt temették, a szlávok viszont elhamvasztották az elhunytat. (MTI) A szétverés gyönyörű művészete Mindig is szerettem volna egy baseball-ütó't. Woody Allen például emígy replikázik Man­hattan című fdmjében arra a kijelentésre, hogy egy újfa­siszta tüntetést milyen frap­pánsan kigúnyolt a New York Times publicisztikája: „Nem ez a megoldás. Oda kell menni egy baseball-ütővel és jó ala­posan a fejükre kell ütni!”. Namármost a baseball-ütő ez esetben amolyan jószolgá­lati eszköz, amelyet a cél szen­tesít. Nincs ez így minden eset­ben. A múlt héten történt, hogy az egyik pécsi sörözőből kiha­jítottak egy fiatalembert, mert - hogy elegánsan fogalmaz­zunk - nem viselkedett elég disztingváltan. Na, ezt nem kellett volna. Merthogy a fia­talember történetesen az egyik ó'rzó'-védó' cég vezetőjének a palántája volt. Nem telt bele sok, a söröző előtt csikorogva fékezett az autó, kipattant be­lőle öt őrző-védő Schwarze­negger, kocsmába be, base­ball-ütő a kézben, ahogy azt kell: másik tenyérbe csap­kodva, szép ütemesen. A békésen iszogató vendé­gek fejében először csak az a kérdés fogant meg: mi a fenét akarnak ezek, merthogy nem baseballozni jönnek, az halál­biztos. Sörözőben nem spor­tolni szokás, hacsak valaki nem űz sportot az ivásból, de ezt meg nem pontosan így szo­kás nevezni. Egyszóval őrző­védők be, tekintetük körbejár, ezek azok a tekintetek, amelye­ket legjobb elkerülni, ilyenkor kell nyugodtan folytatni a be­szélgetést, a pohár fenekére nézni, a kedves arcát megsi­mogatni, gyorsan még egy kört rendelni. Bár az is igaz, hogy mindegyik efféle cselekvéssor­ban ott lappang a félelem: épp emiatt kötnek majd belénk: „Ne dumáljál már!”, „Ne igyál annyit, mert megárt!”, „Mi a francot nyúlkálsz?”, „Öcsi, most én rendelek!”. Ne kerteljünk tovább, bi­zony, ilyenkor nincsen semmi esélyünk. Nem volt ez másképp a fenti esetben sem. Egy-két suhintás, aztán megint egy-kettő, a vég­telenségig, se pincér, se ven­dég, se berendezés nem számí­tott, aztán minden darabok­ban, gyógyulás nyolc napon túl. így is van ez rendjén. Érdekes módon feljelentést senki nem tett: se pincér, se vendég, se tulaj. Biztosan félnek. Csak az nem világos, mi a csudától. Le kell menni az első boltba és venni kell egy baseball-Utőt. Ezzel leszel egyenrangú part­ner, az efféle sportszer tekin­télyt kölcsönöz, meghatározza identitásodat, téged is min­denki őrző-védőnek néz, elme­nekülnek még a környékedről is, a hozzád hasonló figurák pedig békésen elbeszélgetnek veled, meghívnak egy korsó sörre, barátságosan hátba ve­regetnek, „Na és mondd, te mit vertél szét legutóbb?” - kérde­zik, te pedig csak szerényen elmosolyodsz. Érteni fogják. Ezek olyanok. Lendvai Dávid i Szerdán nyit a baufflaxi Berzsenyi tábor Kaposváron Immár ötödik alkalommal szervez tábort a kaposvári Ber­zsenyi Irodalmi- és Művészeti Társaság hazai és határainkon túli magyar fiatalok számára. Az irodalom, a művészettörté­net és a néprajz iránt érdeklődő mintegy félszáz, 10-18 éves fia­talt - köztük az Erdélyből, a Vajdaságból, és Felvidékről ér­kezőket - vasárnaptól egy héten át látják vendégül a somogyi megyeszékhelyen. A táborban minden évben kiemelten is foglalkoznak egy- egy témával a résztvevők. Áz idén Erdély művelődéstörténe­tével, táncaival, dalaival, iroda­lom- és színházművészetével, népszokásaival ismerkednek a gyerekek. (MTI) 4 * h 1 «

Next

/
Oldalképek
Tartalom