Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-31 / 207. szám

10 Dhnántúli Napló Gazdaság 1995. július 31., hétfő Az állatállomány minőségének javítását szolgáló, a szarvasmarha-, a sertés-, a juh- és a ba­romfitartás fejlesztését célzó állami támogatások is életbe léptek, ezek vissza nem térítendő segítségként adhatók a gazdálkodóknak fotó: löffler Gábor Magasabb színhústartalmú sertésekért többet fizetnek a Délhús Rt.-nél Nem kötelező, de ajánlatos Az Európai Unió tagállamai által összeállított Fehér Könyv azért készült, hogy megkönnyítse a társult ál­lamok, köztük hazánk mie­lőbbi csatlakozását a szer­vezethez. Az egységes európai piac jelenlegi követelményeit magába foglaló dokumen­tum mintegy 780 jogsza­bályt tartalmaz. S bár a Fe­hér Könyv csak ajánlásokat fogalmaz meg, felvételünk majdani elbírálásánál nyil­vánvalóan figyelembe ve­szik, milyen mértékben al­kalmazkodtunk az Unió or­szágai által követett joggya­korlathoz. Ezért a kormány hároméves jogharmonizá­ciós tervet készít. Gottfried Péter, az EU- ügyekkel foglalkozó hivatal elnöke szerint október végéig intézményében felmérik, mi­lyen jogszabályokat kell egy­általán megváltoztatni, eset­leg megalkotni a következő három évben. Ezek után a kormány elé teijesztik a javas­latot, s a végső döntést köve­tően megkezdődhet a gyakor­lati munka. Az eddigi felmérések sze­rint a Fehér Könyvben sze­replő 780 jogszabálynak kö­rülbelül a fele ad feladatokat a magyar szakembereknek. A hivatal elnöke példaként a szolgáltatásokat és a tőke­mozgást szabályozó normá­kat említette, itt még sok a tennivaló. Az áruszállítást érintő szabályaink többsége viszont már jelenleg is har­monizál az EU előírásaival, enélkül exportálni sem tud­nánk az adott orszá­gokba. (Bánhegyi) A fekete arany után újabban az igazi arany miatt is reflektor­fénybe került Dél-Amerika egyik virágzó országa, Venezu­ela. Az olajforrásaira építkező venezuelai gazdaságot váratla­nul érte, hogy nemrégiben újabb, óriásinak hitt lelőhe­lyekre bukkantak és az országot szinte ellepték a külföldi, sze­rencsevadászok, akik a gyilkos­ságoktól sem riadnak vissza. Az újkeletű aranylázról beszá­moló Reuters hírügynökség em­lékeztet: Venezuelában koráb­ban is volt aranybányászat, de a legjobb években is csak 8-10 tonnát termeltek ki. Az újabb lelőhelyek alapo­sabb vizsgálata után azonban merész terveket dédelget a ca- racasi vezetés. A kormányzat arra számít, hogy sikerül össze­hozni azt a 400 millió dolláros külföldi beruházást, amelynek eredményeként az évezred vé­gére évi ötven tonnára növel­hetnék a termelést. A becslések szerint a készlet tízezer tonnára rúg, mai áron ez 100 milliárd dollárt ér. A Világbank 100 dolláros köl­csönökkel kívánja hozzásegí­teni a fejlődő világ legszegé­nyebbjeit, hogy kisvállalko­zóvá válva megálljának a saját lábukon - jelentette be Ismail Serageldin, a bank alelnöke. Olyan, 200 millió dolláros programról van szó, amelyet a Világbank egyes fejlett orszá­gokkal karöltve valósítana meg a harmadik világ elesettjeinek felemelésére. Serageldin szerint a példa nélkül álló kisvállalkozás-fej­lesztési alappal 10 év alatt végső soron 50 millió emberből lehetne vállalkozót faragni, aki képes, önmagát ellátva, méltó­sággal élni. Szó sincs adomá­nyokról, a kölcsönöket kama­tostul vissza kell fizetni - mondta az alelnök. A sertéspiacon ugyan most jó a helyzet, azonban az elmúlt években jelentősen csökkent az állatállomány. A termelésbőví­tés a háztáji gazdaságokban nem minden esetben járt együtt a minőségjavulással, ezért a termelők nem mindig tudták ér­tékesíteni az állataikat. Ugyanis a nem megfelelő minőségű ser­téseket sem a hazai, sem a kül­földi piacon nem lehetett el­adni. A jövőben még inkább így lesz. Csak azok a termelők számíthatnak biztos piacokra, akik az EUROP minősítésnek megfelelő állatokkal jelennek meg a piacon. Az állatállomány minőségé­nek javítását szolgáló, a szar­vasmarha-, a sertés-, a juh- és a baromfitartás fejlesztését célzó állami támogatások is életbe léptek, ezek vissza nem térí­tendő segítségként adhatók a gazdálkodóknak. Az előírások szerint a férőhelyek megvásár­lásához előhasi üszőnként 35 ezer forintot, előhasi kocánként 10 000 forintot, tenyészjerke után pedig 3500 forintot lehet igényeim, a férőhelyek te­nyészállatokkal történő betele­pítéséhez előhasi üszőnként to­vábbi 10 000 forint, előhasi ko­cánként 9000 forint, tenyész- jerkénként pedig 3000 forint vissza nem térítendő támogatás Tavalyi 5,6 milliárd forintos árbevételének duplázására ké­szül az idén az Agip Hungária Rt. A cég magyarországi piaci részesedése az üzemanyagok tekintetében jelenleg 4 százalé­kos, amelyet három éven belül 8 százalékra kívánnak növelni. Az olasz multinacionális olajtársaság igyekszik mind nyújtható. A támogatás odaíté­léséről tárcaközi bizottság dönt, amelyben képviselteti magát a Földművelésügyi, a Pénzügy-, a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési, valamint a Munkaü­gyi Minisztérium. 1996-tól a nagy vágóhidak- nál kötelező elvégezni a félser­tések minősítését. A Délhús Rt. (volt Möbiusz Rt. és Bácshús Rt.) már 1995 második felétől lehetőséget kíván nyújtani a kistermelőknek is arra, hogy az elszámolás ne élősúly, hanem a hasított félsertés súlya alapján történjen, valamint hogy a lea­dott állataikat az EUROP rend­szer szerint minősítsék, a vétel­árat a színhús százalékos ará­nyának megfelelően állapítsák meg. Ezzel lehetővé válik az is, hogy a gazdálkodó képet kap­jon saját állományáról, vala­mint, akik eddig is áldoztak a minőség javítására már idén is magasabb bevételhez jussanak.-Az a termelő, aki eléri a nagyüzemi minősítési szintet, annál a hagyományos és a vá­gás után fizetett ár közötti kü­lönbség akár a 20 forintot is el­érheti kilónként - mondja Nagy Lajos felvásárlási osztályve­zető. - Ehhez azonban a számí­tógépes rendszerünk miatt egy­szerre legalábbb tizenöt sertést kell leadni a termelőnek. Sze­nagyobb piaci befolyásra szert tenni Magyarországon. Ennek első lépése a cég három magyar vegyes vállalatának fúziója volt. Miután az anyavállalat, az Agip Petroli Roma kivásárolta a vegyes vállalatokból a MÓL részvényeit, az Agip Lubricants Kft. és a Petroli Hungary Kft. beolvasztásával létrejött a 2,2 retnénk arra ösztönözni őket, hogy önszerveződés alapján fogjanak össze. Csak ekkor tud­juk minősíteni az általuk lea­dott állatokat, a vételár pedig az élősúly arányában felosztható. Ezzel lehetővé válna, hogy a kisebb termelőknél is megjelen­jen a jobb minőség a vételárban is. A jövő évtől a minősítést független szervezet végzi. Megvásárolják a húsipari cégek minősítésre használt műszereit, és saját embereik végzik majd el helyben a minősítést. A ter­vek szerint a munkájukat a ter­melők és a feldolgozók közö­sen finanszírozzák.- Célunk, hogy ha a termelő pénzt fektet be a sertéstartásba, minőséget állít elő, akkor a Dél­hús Rt. szerződésben garantálja az átvételt és a magasabb vétel­árat - folytatja Nagy Lajos. - A támogatást az állomány fejlesz­tésére is csak származási lappal, tenyésztési háttérrel rendelkező előhasi kocákra adnak. Ezt a jó minőségű állományt a gazdál­kodónak már csak tovább kel­lene vinni megfelelő takarmá­nyozással, amihez minőségi ta­karmányt előállító és forgal­mazó céggel kellene szerződést kötni. Van felvevő piac, van le­hetőség a jobb áron való értéke­sítésre is. Sz. K. milliárd forintos jegyzett tőkéjű Agip Hungária Rt. Az Agip Hungária Rt. az idén és jövőre is 2-2 milliárd forintot költ be­ruházásra, hogy a jelenlegi 22 kútból álló hálózatukat 40-re emeljék. A cég számítógép-ve­zérlésű automata gépkocsi­mosó alagutat is üzembe állít hazánkban. Az agrárágazat modernizációjáról a mezőgazdasági bizottság elnöke Jó úton halad a kormány Az EU-csatlakozás nélkül is fontos a jó törvényi szabályozás Nem képzelhető el hazánkban a társadalmi-gazdasági fej­lődés az agrárgazdaság modernizációja nélkül. Elérkezett az a pillanat, amikor ez a feladat kikerülhetetlenné és el­odázhatatlanná vált - állítja Orosz Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke. A szocialista párti képviselő szerint az Európai Unióhoz való csatlakozástól függetle­nül meg kell tenni azokat a lé­péseket, amelyek az agrárgaz­daság érdekeit szolgálják. A kormány jó úton halad; ezt bi­zonyítja a parlament őszi jog­alkotási menetrendje is. A meghozandó törvények közül Orosz Sándor kettőt emelt ki: a kamarai és az agrárpiaci rendtartási jogszabályok módo­sítását A rendtartási törvény változtatásánál a gondot az okozza, hogy mind a termékta­nácsok, mind a kamarák jogot formálnak a piaci információs és szabályozási rendszerre. Mindkét szervezet szeretne „úr” maradni. A kérdésben a kor­mánykoalíció is megosztott: az SZDSZ a terméktanácsok meg­erősítése felé hajlik, míg a szo­cialista párt inkább a kamarákat ruházná fel a rendszer működte­tésének jogával. A parlamenti bizottság elnöke nem zárja ki a kompromisszumos megoldás lehetőségét. A kamarai törvény módosítá­sáról szólva elmondta, hogy az agrártermelők egy része jelenleg nem az agrár-, hanem más ka­marának, esetleg egyszerre többnek is tagja. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy jövőre már csak kamarai tag kaphat agrártámogatást. Orosz szerint, amennyiben megfelelő kedvezményekkel vonzóvá te­szik a tagságot, az élelmiszer­feldolgozók és -kereskedők is kérni fogják felvételüket az ag­rárkamarába. Újvári Gizella Terjeszkedik a magyar piacon az Agip Merre van előre? Nehéz időket jövendöl Dunai Imre, a nemrég kinevezett ipari és kereskedelmi minisz­ter. Rá vár az új, egyensúlyi politika végrehajtása. A slá­ger szerint: „új műsorhoz új férfi kell... Az új férfitól ta­lán friss szöveg is elvárható. Immár 1978 óta szinte fo­lyamatosan fenyegetnek ben­nünket a gazdaságpolitikusok a nehéz és a még nehezebb idők rémével. S ez a rém mind ez ideig azért volt valóságos, mert a hetvenes évek vége óta mind a mai napig ódzkodtak a politika csúcsain a szükséges változtatások végrehajtásától, vagy ha hozzá is fogtak, idő előtt mindig abba is hagyták. Most mintha tényleg el­szánták volna magukat a költ­séges légvárak lebontására. Azonban a zord időkkel való fenyegetőzésnek immár nincs semmi hatása. Már nem válik be az a kisstílű, de agyongyakorolt lélektani trükk, hogy a megjósoltnál ki­sebb gondok viszonylagos megkönnyebbülést idéznek elő a közvéleményben. Sőt, nagyobb erőfeszítésre sar­kalló, mozgósító ereje sincs, mert a túl sok riogatás miatt az emberek ingerküszöbe megemelkedett, s a zord idők emlegetése közömbösen hagyja őket. Ami még hatással lehetne elcsigázott polgárainkra, az egy eddig még be nem vetett doppingszer. Az tudniillik, ha felvázolná végre valaki, hogy áldozatainkért cserébe mikor és milyen élvezetet várhatunk. Az embernek - akár kaszát készít, akár szövegszerkesztőt -, jövőképre is szüksége van. S nem a távoli időkről kíván messianisztikusan megfogal­mazott fogalmat alkotni, ha­nem a zord holnapot követő holnaputánról. Meg arról, mi­lyen lépések, községi és kö­zösségi cselekedetek vezetnek e holnaputánhoz. Vagy a nagy reformok és a mindennapos „tűzoltások” közepette a kormányzatnak nincs ideje a holnaputánon gondolkodni? Akkor viszont merre kormányoz, hova akar eljutni? Talán nem elégséges pers­pektíva, ha csak az úton lévő buckákat és huppanókat lát­juk, s megpróbáljuk elkerülni az ütközéseket. Az előrehala­dáshoz azt is tudni kellene, hogy hová tartunk, s merre van előre. Bácskai Tamás Határidők cégvezetőknek Július 31.- Eddig a napig állapodhat meg írásban a cégautó tulajdonosa a gépkocsit használó magánsze­méllyel, hogy a használat után járó adót a magánszemély fizeti meg.- Kőolaj-hozzájárulási összeg befizetése a Kőolaj és Kőolaj- termék Készletező Szövetség bankszámlájára.-A gáz- és villamosenergia­szolgáltatók és -értékesítők a különböző engedélyek nyilván­tartásáért és közzétételéért járó díjat eddig a napig kötelesek befizetni.- A külkereskedelmi tevékeny­séget folytató személyek jelen­tést kötelesek tenni forintfizeté­seikről az MNB-nek. Augusztus 1.- Kamattámogatás igénybevé­tele szilva és őszi érésű burgo­nya után. Augusztus 5.- A bevont betegbiztosítási igazolványokat a munkáltatók eddig a napig kötelesek meg­küldeni az illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz. Vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenység Régóta visszás helyzetet rendez- igaz, csak ideiglenesen - a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói te­vékenység átmeneti szabályai­ról szóló 87/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet. A szeptember 1-jén hatályba lépő jogszabály felsorolja azokat a tevékenysé­geket, amelyeket az érintett személyek végezhetnek. A személy- és vagyonvédők a többi között létesítmények, te­lephelyek, járművek őrzésével, rendezvények biztosításával, pénz- és értékszállítással, sze­mélyek testi épségének védel­mével, vagyonvédelmi műszaki rendszerek tervezésével, míg a magánnyomozók a megrende­lőt megillető jogok keretén be­lül adatok megszerzésével, té­nyek, körülmények felderítésé­vel foglalkozhatnak. Mindkét tevékenységet szerződés alap­ján, illetve rendőrhatósági en­gedéllyel lehet csak folytatni. A rendőrhatósági engedélyt a vál­lalkozó székhelye szerint ille­tékes városi (kerületi) rendőr- kapitányság állítja ki, természe­tesen a vállalkozó kérelmére. Mindkét foglalkozás csak rendőrhatósági igazolvány bir­tokában űzhető (az igazolvány nem azonos az engedéllyel). Ilyen igazolványt az a büntetlen előéletű, cselekvőképes, nagy­korú magyar állampolgár kap­hat, aki (állandó vagy ideigle­nes) belföldi lakóhellyel, vala­mint magánnyomozói avagy személy- és vagyonőri képesí­téssel rendelkezik. Ebből a kör­ből azonban a jogszabály - a munkaviszonyuk megszűnésé­től számított két évre - kire­kesztette mindazokat, akik nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező szervezetek állo­mányába tartoztak. Az igazolvány visszavon­ható, és átvételi elismervény el­lenében elveheti bármelyik rendőr, ha tulajdonosát a fog­lalkozása gyakorlása során szándékos bűncselekmény vagy e foglalkozás szabályai­nak megszegésével összefüggő szabálysértés elkövetésén tetten érik. A Ferroglobus Rt. jó féléve A kereslet bővülését tapasztalta a hazai piacon a Ferroglobus Kereskedőház Rt. Az első fél­évben több mint 135 ezer tonna terméket értékesítettek, a be­szerzések mintegy 30 százaléka importból származott. A kohá­szati termékek piacának élén­külése megnövelte árbevételü­ket, az eladott termékek meny­nyisége is emelkedett. A cég erősítette beszerzési pozíciót, egyidejűleg fejleszti értékesí­tési hálózatát. Nem csak vásá­rolnak a hazai kohászati válla­latoktól, hanem termeltetnek is velük: alapanyagot szereznek be számukra, majd a termékből előnyös feltételekkel visszavá­sárolnak. 1 A « y A

Next

/
Oldalképek
Tartalom