Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-04 / 180. szám

1995. július 4., kedd A Mai Nap Dünántúli Napló 7 Félúton az állam és az önkormányzatok között A tűzoltóságoknak működniük kell! Ha valaha nehéz helyzetben volt a tűzoltóság, akkor ez a mai időszakra feltétlenül érvé­nyes. Aki ismeri a körülménye­iket: az önkormányzati irányí­tás alá helyezést, azt, hogy gépparkjuk közel 60 százaléka már 10 évnél idősebb, hogy a költségvetés nem bánik bőke­zűen a testülettel, s a veszélyes munkát vállaló tűzoltók átlagfi­zetése a brutto 29 000 forintot nem éri el, könnyen jut erre a következtetésre. Mást mond azonban dr. Bleszity János tá­bornok, a Tűz- és Polgári Véde­lem országos parancsnoka. A BM feladata- Sokan hiszik azt a bennün­ket érintő szervezeti változá­sokról, hogy ez lényegében az állami tűzoltóság lebontását je­lenti. Szó sincs erről. Gondol­junk csak arra, hogy 1972 óta a tűzoltóságok tanácsi irányítás alatt működtek, majd 1991 óta - a XX. törvény rendelkezési alapján - a kormány a Belügy­minisztérium útján gondosko­dik az anyagi ellátásról. Az más kérdés, hogy ezt az átállást már tulajdonképpen 1989-ben végre kellett volna hajtani, illetve hogy az említett törvény részle­tesebben nem rendelkezik az anyagi ellátásról, vagyis hogy milyen módon gondoskodik a BM erről. Az ez évi költségve­tés a tűzoltóparancsnokságok működtetési költségeit az ön- kormányzatokra hárította.-A pénz tehát komoly gon­dot okoz. Éppen ezekben a na­pokban szólt a sajtó milliárdos hiányokról, amely akadálya annak, hogy a tűzoltóság mű­ködőképességét javítani lehes­sen, technikai színvonalát lé­nyegesen emelhessék.- Csináltattunk egy felmé­rést ez év márciusában, amely­nek az volt a célja, hogy fel­tárja: akadályozza-e a hiány a működőképesség fenntartását vagy nem? Nos, egymilliárdos deficitet mutatott ki. Ezt azon­ban alaposabban „szétszedtük”, s végeredményben az derült ki, hogy az országban működő 112 városi önkormányzatnak 301 millió forintra lenne szüksége a tűzoltóparancsnokságok mű­ködtetéséhez. Ez sem volt meg, de a pótköltségvetés utóbb biz­tosította.- Ha manapság költségvetési megszorításról hallunk, auto­matikusan a létszámcsökkentés jut az eszünkbe, mint a lehetsé­ges megoldások egyike.- A tűzoltóság helyzetének jellemzéséül figyelembe kell venni, hogy az egyes parancs­nokságok leterheltsége külön­böző. Van olyan, amelyik öt­ször vonul eseményhez, amíg egy másik csak egyszer. Ezt a egyenlőtlenséget korrigálni kell, ami azt jelentette, hogy létszámot mozgattunk a külön­böző parancsnokságok között. Ez természetesen egzisztenciá­jukban is érintett kollégákat, de végeredményben országos szin­ten mindössze 5-6 embert kel­lett a testületből elbocsátanunk. 600 millió fejlesztésre-A ma legfontosabb törté­nése: a tűzoltóságok önkor­mányzati intézményként való működtetése. Feltételezhető: nem csak a laikusok számára kérdés, képesek lesznek-e erre az önkormányzatok, illetve ki fizeti a költségeket, ha egy vá­rosi tűzoltóságnak másik vá­rosban kell besegítenie egy na­gyobb tűz eloltásában ?- Rendelkezünk egy tervvel, ez határozza meg a kölcsönös riasztás és kisegítés rendszerét. Természetesen a gyakorlatban a költségek fedezete még nem volt próba alá vetve, de annyit elmondhatok: miután a tűzoltó­ság működőképességét minden körülmények között biztosítani kell, nem marad fedezet nélkül az elvégzett munka. Erre az évre a műszaki fejlesztésre 400 millió forintunk van, ehhez to­vábbi 200 milliót adnak a vá­rosi önkormányzatok, s ez is jelzi a költségek megosztásá­nak szükségességét. Törvénysértés?- Ugyanakkor ezektől a költ­ségektől félnek az önkormány­zatok. Országos szinten 15-20 olyan önkormányzat van, ame­lyik nem alapította meg a tűzol­tóságát. Baranyában is húzó­doznak a városok, van ahol megalapították, de rögtön „ vissza is dobták ” a megyének, máshol teljesen elzárkóztak az önkormányzati tűzoltóság in­tézménye elől.- Az önkormányzatokat tör­vény kötelezi a tűzoltóság átvé­telére, tehát például Pécs váro­sát a pécsi parancsnokságéra. Elsősorban a tulajdonviszo­nyok rendezetlenségére hivat­kozva késnek. Az azonban nem a tűzoltóságon múlik: mi és ki­nek a tulajdonában van. Ha az önkormányzat nem alapítja meg a saját tűzoltóságát, azaz nem veszi át működtetésre a városi parancsnokságot, akkor a Közigazgatási Hivatal teszi meg a szükséges lépéseket, mert az önkormányzat mulasz­tásos törvénysértést követ el.- Mi lesz a polgári védelem­mel?-Ha a katasztrófa-elhárítás az alapfeladata, akkor integ­rálni kell a tűzoltósággal. A vita ezen a héten eldől .Mészáros A. A zugfürdőzők nem okulnak Gyermekhalál a Dráván Tragikus baleset történt Felsőszentmárton határá­ban vasárnap a kora dél­utáni órákban ott, ahol va­lójában nincs is fürdőzésre kijelölt hely. Egy tíz év kö­rüli kislányt nyelt el a folyó. Szemtanúk szerint lemerült a víz alá, és többet nem jött fel. Hiába keresték, és kere­sik még mindig. A vadvizeken - ahogy a Dráván is - csak ott szabad fürdeni, ahol arra kijelölt hely van. Ez a tragédia nem kije­lölt helyen következett be. Minden évben adódik 2-3 ilyen eset, pedig a tragédiák­ból okulhatnának a zugfürdő­zők. A Dráva csak részben szabályozott, területén talál­hatók homokpadok, de pár méterrel később hirtelen mé­lyül. A folyó örvényes, ezért tűnhetnek el benne az embe­rek, így történhetett ez alka­lommal is. A kislány még nem került elő, Zámbó Péter a Pécsi Határőr-Igazgatóság alezredese az üggyel kapcso­latban elmondta; határőrökön kívül, a szerb és horvát ható­ságok is keresik a gyereket. A felsőszentmártoni pol­gármester kéri a lakosságot és a Drávára látogató turistákat, hogy a Dráva veszélyessége miatt a fürdőzést mellőzzék. Azt is közölte, hogy nekik hi­vatalosan nincs joguk megtil­tani a fürdést, de táblákkal hívják majd fel a látogatók fi­gyelmét a veszélyre. Cs. É. A sürgősségi ellátás egy része továbbra is ingyenes marad fotó: löffler Gábor Siklóson, Mohácson és Pécsváradon még nincsenek árak Zsebet húzó fogászat Üresek a fogorvosi rendelők. Pénteken még mindenütt zsúfo­lódtak a várakozók, de tegnapra több helyen „elfogytak” a bete­gek. Július 1-től ugyanis fizetni kell a fogászati ellátásért, mivel e naptól megszűnt bizonyos be­avatkozások TB finanszírozása. Kivételek természetesen vannak. Változatlanul ingyenes a sürgősségi ellátás egy része (például a foghúzás, a heveny gyulladásos és baleseti eredetű kórképek ellátása), a 18 éven aluliak megelőző ellátása, az öregségi nyugdíjkorhatárt elér­tek kezelése, akkor, ha a be­avatkozás a rágóképesség hely­reállítását szolgálja (vagyis a tömésért már fizetni kell), a vá­randós nők, a sorkatonák, a közgyógyellátásban részesülők szélesebb köre. Az ismertetett körbe nem tar­tozóknak viszont téríteniük kell a gyógyítási költségeket. Hogy milyen mértékben, arról a múlt héten a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnök­sége által kiadott ajánlása a mérvadó. Ez az ajánlás az árak alsó határát határozta meg. Hangsúlyozottan minimál árak­ról beszél, és nem foglalkozik a fogtechnikai díjtételekkel. Az ajánlás nyomán ezekben a napokban készülnek, vagy már elkészültek az intézmé­nyek díjai. Siklós még nem kapta meg hivatalosan az aján­lott díjakat, nincsenek áraik, s hasonló a helyzet Mohácson és Pécsváradon is. A POTE Fogá­szati és Szájsebészeti Klinikája a Pécsi Egyesített Egészség- ügyi Intézmények, a szigetvári és a komlói kórház-rendelőin­tézet már elkészítette az árait. Pillanatnyilag nehéz egységes képet kapni arról, hogy milyen beavatkozás hol, mennyibe ke­rül. Megnehezíti az átlátást a szakmai részletezés, illetve az, hogy nem egységes a jelölés. Például a klinikán a gyökértö­més egy csatorna esetében 4650 Ft, a pécsi rendelőintézet, a szigetvári és a komlói kórház pedig csatornáktól és a kezelé­sek számától függően, a fedő­tömés árával kiegészítve adja meg ennek a műveletnek az árát. Fogtömésért - felülettől és anyagtól függően - 700 forint­tól 2300 forintig terjedő össze­get kell fizetni az említett inté­zetekben. Az előkészítési díj koronánként 2000-5000 fo­rintba kerül. A kivehető részle­ges és teljes fogpótlások fogor­vosi munkadíja 2800-9000 fo­rint között van. Július 1-től a rendelőnként megállapított díjakat kell fi­zetni a különböző fogászati be­avatkozásokért. Kivétel a július 1-je előtt megkezdett pótlási művelet és fogszabályozási se­gédeszköz, amelyekért szep­tember 28-ig a régi árat ké­rik. T. É. REALLÍZING KÖTVÉNY újra a csúcson! A KÖTVÉNYVÁSÁRLÓKNAK 1995. június 26-ától 1 évre nettó 30,25 % Ez tényleges nettó kamat, vagyis 100.000 Ft-ra 30.250 Ft! A kamat már 90 napra is évi nettó 28 %! Majd további 1,5 -1,5 % kamatnövekedés minden 90 napban akár évekig. A REALLÍZING KÖTVÉNY 6 ÉVE MEGBÍZHATÓAN AZ ÖNÖK SZOLGÁLATÁBAN! Kapható és bármikor visszaváltható: REALBANK RT. PÉCSI FIÓK PÉCS, Király u. 75. sz. Telefon: 225-922, 225-933 órák: hétfőtől-péntekig 8-15 óráig szerdán 8-17 óráig Ebédidő mindennap 12.30-13 óráig Siklósi kerámiák a Balaton partján A balatonboglári Pincetár­latban július 16-ig tekinthe­tik meg az érdeklődők a sik­lósi kerámiaműhely alkotá­sait. A galéria hétfő kivéte­lével naponta nyitva tart. Vígh Gábor aJPTE gazdasági vezetője Dr. Barakonyi Károly, a pé­csi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem rektora dr. Vígh Gábort, az egyetem eddigi és jelenlegi főtitkárát nevezte ki az intézmény gazdasági főigazgatójává annak ellenére, hogy a jelöl­tet legutóbbi ülésén a szená­tus nem támogatta. A szená­torok véleményét azonban a rektor döntésénél nem volt köteles figyelembe venni. Honismereti elismerés A szervezett honismereti mozgalom 35. évfordulója alkalmából öt személynek ítélték oda a Bél Mátyás or­szágleíró művéről elneve­zett emlékérmet. Dr. Dankó Imre néprajzkutató, Győri János és Győri Jánosné jászkiséri pedagógusok, Ha­lász Péter, a Magyar Műve­lődési Intézet igazgatója, Nádasdy Lajos celldömölki nyugalmazott református lelkész, valamint dr. Oltvai Ferenc, a Csongrád megyei levéltár nyugalmazott igaz­gatója a hét végén zárult szombathelyi XXIII. orszá­gos honismereti akadémián vette át az elismerést. A több mint kétszáz hazai és határon túli résztvevővel zajló akadémia záró napján tartotta a Honismereti Szö­vetség tisztújító közgyűlé­sét, amelyen a szervezet tiszteletbeli elnökének dr. Kanyar József nyugalmazott levéltárigazgatót, elnöknek Halász Pétert választották. Halálos közlekedési baleset Halálos közlekedési baleset történt hétfőn Hosszúhetény határában. A falu előtti jobbra ívelő kanyarban, egy fiatal komlói nő eddig isme­retlen okból gépkocsijával áttért a menetirány szerinti bal oldalra, ahol frontálisan ütközött az ott szabályosan közlekedő Lada Nivával. A gépkocsikban ülőket tűzol­tók szabadították ki. A Su­zukit vezető nő a helyszínen meghalt, a Niva vezetője könnyebb sérüléseket szen­vedett. Az anyagi kár 1 400 000 Ft. A baleset vizsgálata szakértők bevonásával foly­tatódik. Korszerűbb fogyasztóvédelmet A szűkén értelmezett bolti ellenőrzésen túl kell lépni. Fontosabb ennél a nap mint nap igénybevett szolgáltatá­sok, illetve az ezeket nyújtó szervezetek kontrollja - hangsúlyozta a Kereske­delmi Főfelügyelőség új fő­igazgatójának, Gyarmati Andrásnak a beiktatása al­kalmából tartott hétfői sajtó- fogadáson Soós Károly At­tila, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium állam­titkára. Az államtitkár elmondta: elsősorban az energiaszol­gáltatókat, a pénzügyi in­tézményeket, az idegenfor­galom, a biztosítás, a táv­közlés és hírközlés területén tevékenykedő cégek rend­szeres és folyamatos ellen­őrzésére van szükség. y I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom