Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-30 / 206. szám

1995. július 30., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl íMiántúli Napló 3 Újra vár a balatoni ár... ? A Balatonon ott a kelet-európai rögvalóság. A parton nyolcvanért kukorica-Mais, bi­cikliről, egy csó' kerülhet úgy 8 forintba, ha nem éppen lopták, a haszon bőven rajta van. Vízi­bicikli 700 egy órára, igaz, nem olyan, mint régen, erről csusz- szanni lehet, baromi randa mű­anyag, az ember lábánál össze­gyűlik a víz. Nincs is értelme az egésznek, egy óra arra elég, hogy betekerjünk a partról oda, ahol már csak derékig ér a víz. Hiába, a déli parton még meg­fulladni se nagyon lehet. A legendás balatoni drága­ság is oda lassacskán. A gyü­mölcs meg a zöldség még min­dig sok, bár látni paradicsomot 80-ért (úgy is néz ki). A dinnyén mérhető' a dolog, kilója általá­ban 60 és 70 között van, mégis veszik, mert hát ki az, aki hazul­ról cipeli a többkilós dögöket. A legjobbak azonban az éttermek. Hejre kis táblán virítanak a német szövegek, gebackene akármi, pommes, gurkensalat, 890 Ft. Na, de itt senki nem eszik. A part ugyanis lepattant keletnémetekkel és lepattanó­félben lévő' magyarokkal van tele, előbbieknek még a Kaiser sör is drága egy százasért, az egyik magyar sört isszák, ami egy húszassal olcsóbb ugyan, de íze, mint a rossz boré, még a muslinca is beleszáll. Ezek az éttermek aligha büszkék a for­galmukra. Nem úgy a parti piz- zás-halas-lángosos bódék tu­lajdonosai, akik - olybá tűnik — árkartellt hoztak létre, az adott áru mindenhol ugyanannyiba kerül. Most tessék kapaszkodni: van nagyfröccs 32-ért, kicsi 17­ért, csapolt magyar sör 80-ért, a nyugati se kerül többe sehol 120-nál, kommersz felesek 70- 80-ért. A hamburger 100, a hot dog 80, tíz deka hekk szintén 80, a sült kolbász tíz dekája 100, virsli 70, pizza 180 és 250 között. De, hogy ne örülj túlzot­tan, a szelet kenyérért egy tízest kémek, mustárért és majoné­zért (orrod eló'tt tubusból a mű­anyagtálcára) 20-at vagy 30-at kell leperkálnod. A fagyi 30-35, a kávé általában 50. A parton sok szúnyog, kevés ember. Ez még mindig német nyelvterület, fehérbó'rű vörö­ses-szőke fazonok mászkálnak mindenfelé, amerikai zászlós bermudagatyó, csókolózó pá­ros atlétatrikó, szandál. A víz egyébként most tiszta. Bálát onfenyves, 1995. július. Lendvai Dávid Mohácsi vízenjárás. A Dunán elszántan síelő fiatalember ebben a melegben talán azt sem bánta volna, ha belebukik a vízbe. fotó: löffler Gábor Forgalmi lámpák Dunaföldváron Augusztus közepétől már működni fognak azok a jelzőlámpák, amelyet Du- nafoldvár belterületén, a 6-os és az 52-es út keresz­teződésében állítanak fel. A balesetveszélyes helyre már régóta terveznek for­galomirányítót, mindezi­dáig erre nem jutott pénz. Most az útalapból fedezik a 10 milliós költséget. Tisztább víz Gunarason Várhatóan augusztus ele­jén helyezik üzembe Gu­narason azt a két vízfor­gató szivattyút, amelyet nemrégiben másfél millió forintért vásárolt a fürdő­igazgatóság. A berende­zést befogadó épület már elkészült, mór csak a gé­pek beszerelése van hátra. A vízforgató rendszer át­alakítására a higiéniai kö­vetelmények betartása miatt volt szükség. Nincs kegyelem Kaposváron Ismét elszállítják a tilos­ban parkoló autókat Ka­posváron. Néhány hete ugyanis az eddigi lopóau­tósok csődbe mentek, így nem volt, aki elszállítsa a belvárosban a közlekedést akadályozó, szabálytala­nul parkoló járműveket. Az önkormányzat a na­pokban szerződést kötött a K és B Autócentrum Kft.- vel, augusztus elseje után ismét drága lesz a tilosban várakozás. Szabadságolás Marcaliban Szinte megszűnt az ipari termelés Marcaliban, mi­vel a két legjelentősebb üzem szabadságolás miatt bezárta kapuit. A farmer ruházati termékeiről is­mert Mustang, valamint a fémipari alkatrészeket gyártó Konzum Kereske­delmi és Ipari Rt. üzemé­ben ezen időszak alatt végzik el a karbantartási, felújítási munkálatokat. Művészi alkotások Barcsnak Ma zárja kapuit az egy hete Barcson megnyílt művésztelep. A hazai, né­met és horvát képzőművé­szek részvételével lezajlott alkotótábort ötödik alka­lommal rendezték meg. A résztvevők egy-egy alko­tásukat a városnak adták. Elloptak nyolcvan kilométert A telefon életet is jelenthet. Ez már szinte köz­helyszerű mondat. Főleg ott, ahol a városoktól távolabb élnek az emberek, s orvost, mentőt, rendőrt, vagy tűzoltót akarnak hívni. Tolnában viszont több tolvajbanda is a telefon légvezeté­kek el/lelopására szakosodott. Mónus József, a Matáv bonyhádi körzetmes­tere azt mondja, a tolvajok „megdolgoztak” a pénzükért, mivel azok a férfiak, akik csak Bony- hádon és környékén „szereltek”, mintegy 80 ki­lométer 2,3 milliméter átmérőjű bronzhuzallal könnyebbítették meg a Matávot. A cég kára több millió forintra tehető, hiszen a huzalokon túl a te­lefonvonalakat is helyre kellett állítani. Több te­lepülés, így Bonyhád-Tabód, Bonyhád-Mucsfa, valamint Bonyhád-Bátaszék között a lopás ideje alatt megszakadt a telefonösszeköttetés. A Matáv szakemberei a bonyhádi rendőrség­gel karöltve egyébként már elfogták az éjszaka munkálkodó tolvajokat. A tettesek vallomásából kiderült, hogy legtöbb esetben a közeli hulladé­kátvevő telepeken adtak túl - jóval a felvásárlási ár alatt - portékájukon. A felvásárlók a lopott bronzhuzalt Budapesten és Ózdon tudták értéke­síteni, ekkor már 350 forintért adták kilóját, amit eredetileg 150-ért vettek. Hazafi Haj vágás - mellbedobással Megérkezik a férfiember a fodrászatba, már az ajtó­ban várják, bekísérik az üzletbe, ahol két csinos fodrászlány várja igen csak forró nadrágban, sejtelmesen áttetsző le­pelben. A fér­fiember vá­laszthat, s ha e nehéz dön­tésen túlju­tott, a kivá­lasztott fod­rászról már át is kerül a lepel a tisztelt ven­dégre, aki „egy az egyben”, de a tükörből is bámulhatja a top­less hölgy előtte, mögötte, mel­lette imbolygó kebleit. Miköz­ben hideg sörrel, jeges whisky- vel, Martinivel hú'theti magát és gerjedő vágyait.. . Igaz, a haj­vágás alatt műanyag takaró fedi az ifjú fodrásznő felső testét, de FOTÓ: MÜLLER ANDREA ez csak annyit takar, amennyi muszáj, hogy ne legyen min­dene hajas, de abban nem aka­dályozza meg a kebleket, hogy ne kukucskáljanak ki - a ven­dégek legnagyobb örömére. A Pécs belvárosában lévő Paradise topless fodrászat tu­lajdonosa úgy gondolkodik, hogy vonzó lesz szalonja. Hoz­zátette, igaz ugyan, hogy a szakképzett fod­rászhölgyek fe­detlen felső test­tel dolgoznak, de itt szexről szó sem lehet. A höl­gyeket nem za­varja, hogy keb­lüket kíváncsi te­kintetek fürké­szik - mondják, a strandon sem rit­kaság -, erre szerződtek, semmi többre. Mi van, ha a vendég nem tud ellenállni a csábí­tásnak, s nyúl- kálni kezd? Ez nem fordulhat elő, de ha mégis, a testőr-tulajdonos azonnal fi­gyelmezteti a fegyelmezetlen vendéget, ha nem marad nyug­ton, kitessékeli. A fodrászat hatalmas falitük­rein ez áll: „Mindent a szem­nek, semmit a kéznek!” A „ke- zezés”, már egy másik üzletág. Roszprim Nándor Miért nem kell a tűzoltóság? Az önkormányzati törvény a te­lepülések feladatává tette a tűz­védelemről való gondoskodást, az 1991-es hatásköri törvény is a hivatásos tűzoltóság szerinti önkormányzatokra testálta a tűzoltást és a műszaki mentést. Tizennégy önkormányzat - köztük Komló, Siófok, Dom­bóvár és Letenye - megtagadta a területén működő tűzoltóság átvételét. Törvénysértő az átvé­telt megtagadó önkormányza­tok döntése, s így előbb-utóbb igent kell mondaniuk. Vajon nekik miért nem kell saját intézményként a helyi hi­vatásos tűzoltóság? Talán, mert az önkormányzatok jogköre az intézményalapítás, arra nem kö­telezheti őket minisztérium, még a parlament sem? Vagy mert tisztázatlan még a vagyoni helyzet, a finanszírozás, a pa­rancsnoki hatáskör kérdése? Az sem egyértelmű, hogy a helyi tűzoltó parancsnoknak ki a fe­lettese, bár a munkáltatója min­denképp az adott település pol­gármestere. Akad még épp elég tisztázatlan kérdés. Idén az első félévben a tűzol­tóságok még a Belügyminiszté­riumon keresztül kapták meg az állami támogatást, az év máso­dik felétől már az államkasszá­ból, az önkormányzatokon ke­resztül jutnak pénzhez. Tény, hogy az elöregedett gépjármű- park cseréjének, pótlásának, a műszaki mentéshez szükséges berendezések beszerzésének anyagi fedezete ma még kérdé­ses. Félő, az önkormányzatok anyagi lehetőségeit mindez meghaladná. A biztosítók befi­zetéseiből és a tűzvédelmi bír­ságokból létrehozandó tűzvé­delmi alap a hiányosságok pót­lásában, a fejlesztésben nagy segítséget jelenthetne. A Bel­ügyminisztérium javaslata, mi­szerint a kormány engedé­lyezze a műszaki fejlesztés hi­tellehetőségét a tűzoltóságnak, vajon süket fülekre talál-e? Azzal tisztában vannak a tűzoltó parancsnokok, alapvető állampolgári érdek, hogy azé legyen a működési terület, aki legközelebb van és baj esetén a leghamarabb odaér, és ne ők civakodjanak egymással a költ­ségvetés miatt. Nekik az a köte­lességük, ha szükség van rájuk, menjenek és végezzék az élet- és anyagmentést. De vajon elegendő lesz-e minderre a pénz? B. M. L. A nép-kohó Kárpát-medence (Folytatás az 1. oldalról)- Tehát nem az számít, hogy ki volt, ki élt itt előbb?- Az önmagában nem minő­sít senkit, attól mi sem leszünk különbek a többieknél. Azért veszélyes ez a történelmi, de sokkal inkább politikai vetél­kedés, mert ahelyett, hogy pró­bálnánk a történelmi és a jelen­legi egymásra utaltságunkat megérteni, és félretenni a nagy­hatalmak által ránk erőszakolt határokat és bilincseket, sajnos meg van a veszélye annak, hogy egyre inkább egymás tor­kának ugrunk. Ez már nem tör­ténelmi, hanem társadalmi, po­litikai kérdéskör. Nagyon is jól jön a politikusoknak, hiszen a nemzeti ellentétek szítása, az ellenségkép csiholta veszély­helyzet minden diktatúra alapja: kenyér helyett egysze­rűbb a nép(ek)nek öntudatot, hamis illúziót adni. Ez sokszor - az eddigi tapasztalatok alap­ján - nagyon jól bevált mód­szer.- A nép-kohó Kárpát-me­dence békéjét elősegíti az 1201- es ENSZ-határozat a kisebbség közösségi jogairól?- Meg kellene értenünk egymást, a problémáinkat és körvonalazni az igazságot tör­ténelemben, jelenben, jövőben egyaránt. Egymásra vagyunk utalva. Nem hinném, hogy a politikusok körében ez nagyon népszerű foglalatosság lesz a közeljövőben, de jó lenne, ha legalább a szellem emberei megértenék ezt. B. M. L. Holtai, a Szamba és az HBO Azt még nem tudni, hogy a két Szamba, apja és fia meny­nyire lopja majd be magát a mozinézők szívébe, de az biz­tos, az HBO üzletet remél et­től a filmtől: Koltai Róbert színész-rendező ugyanis a Szamba című film elkészítése során Kelet-Közép-Európá- ban elsőként koprodukciós partnerének tudhatja a világ legnagyobb mozicsatomáját. A mintegy 60 millió forin­tos költséggel készülő film forgatása augusztus 1-én kez­dődik, s Budapesten és Tisza- újvárosban szeptember köze­péig tart. A két főszereplő - az öreg Szambát Koltai, fiát, a sokáig a pécsi színházban is játszott Görög László alakítja - telefonhívásomkor a forga­tókönyvet olvasta, amelyet Koltai Róbert ötletei alapján Vámos Miklós írt. A film té­mája maradjon meglepetés, annyit azonban Koltai elárult, a „műfaja” könnyfakasztó vígjáték. Nem volt bőbeszédűbb az HBO-val való kapcsolatot il­letően sem, ami nem is meg­lepő, hiszen ennek a filmnek a készítése amolyan amerikai módon zajlik, azaz minden fontos elemet szerződésben rögzítettek, a mozicsatorna anyagi hozzájárulásának a kérdése pedig a legszigorúbb üzleti titkok közé soroltatik. Igazság szerint nyilatkoznia sem szabad, de a VDN-nel kivételt tett... Roszprim Egy - eddig át nem vett - komlói tűzoltó munka közben LÖFFLER GÁBOR FELVÉTELE Egy „kezelés” 1200forint

Next

/
Oldalképek
Tartalom