Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-27 / 203. szám

6 Dunántúli Napló Magazin 1995. július 27., csütörtök Madarak és autólárma A gépkocsiforgalom keltette zaj azzal fenyegeti a madarakat, hogy nem képesek egymással kommunikálni, ami pedig szük­séges a túlélésükhöz - jelen­tette a brit ökológiai társaság lapja. Azok a madarak, amelyek 3- 4 kilométernél közelebb élnek a forgalmas útvonalakhoz, nem hallják meg társaik szerelmi da­lát. Elmarad a párválasztás és kihalás fenyegeti a madarakat. Egy másik probléma az, hogy nem tudják elkergetni a területükre behatoló más mada­rakat. „Egy madár két- vagy há­rom különböző hangot tud ki­adni, amivel elhiteti, hogy ket- ten-hárman vannak a helyszí­nen. Ezáltal elkergetik a beha­tolókat” - magyarázta az AFP francia hírügynökség munka­társának Chris Mead ornitoló­gus. A brit lap cikkét arra a ku­tatásra alapozza, amelyet négy holland szakértő végzett a for­galmas utak mentén. A Világbank közbeszól A Világbank azt ajánlja az in­diai férfiaknak, hogy sterilizál- tassák magukat és használjanak gumióvszert a demográfiai robbanás és az AIDS továbbter­jedésének megakadályozására -jelentette az AFP és a Reuter. A Világbank szerint a jelentős eredmények ellenére Indiának még sok a teendője a családter­vezés terén. - A világ Kína után második legnépesebb országa csendes forradalom küszöbén áll a családtervezés terén. A jövő század elejére sikerülhet megállítani a lakosság robba­násszerű növekedését - véli a nemzetközi pénzügyi szerve­zet, amely eddig összesen 834 millió dollárt - folyósított Indi­ának a családtervezési progra­mokra, több pénzt, mint bár­mely más országnak. Pangás Ausztriában Az osztrák idegenforgalom el­sősorban a nyári idényben sú­lyos hanyatlást kénytelen el­könyvelni. Helmut Peter, a Szállodaipari Egyesület igazga­tója az idén ötmillióval keve­sebb vendégéjszakára számít. Ez annyit jelent, hogy az oszt­rák idegenforgalom az idei nyárra várható 65 millió ven­dégéjszakával az 1970-es szintre süllyed vissza. A szállo­daipari szakember bécsi sajtó- értekezletén arról is beszélt, hogy Ausztriában körülbelül 200 ezerre tehető a felesleges szállodai férőhelyek száma Nem csupán az orvosság okozhat bajt. . . Meddig vezessenek az idősek? Aki évtizedekig maga vezette autóját, idős korára nehezen akarja tudomásul venni: jobb lenne és biztonságosabb, ha át­engedné a volánt fiatalabb csa­ládtagjainak. Milyen árulkodó jelekre figyeljenek az idősebb autóvezetők, illetve mire fi­gyelmeztessenek a fiatalabbak? 1. Ha egyre szaporodnak az éppen csak megúszott balese­tek. Ezek azt jelzik, hogy jóval nehezebben tudunk alkalmaz­kodni a közlekedési helyzethez, mint korábban tettük. 2. Ha mind jobban fáraszt a vezetés s úgy érezzük, hogy a többiek fantasztikusan agresz- szívek lettek. Aki szinte csak a többiek erőszakosságát látja, annak baj van a józan ítélőké­pességével. 3. Ha gyakran úgy előzik meg az utakon, hogy a hátulról jövő autókat észre sem vette a tükörben. Ez azt jelzi: egyre nehezebben látja át helyzetet. 4. Ha egyre többször okoz közlekedési dugót, mert vala­milyen szokványos közlekedési feladatot - beparkolást, kiállást, kanyarodást vagy elindulást - a mások számára még elviselhető tempónál lassabban hajt végre. Reflexei sokat romlottak, talán baj van látásával és helyzetfel­ismerésével is. 5. Ha mind többször nem adja meg kanyarodáskor az el­sőbbséget. Helyzetfelismerési és észlelési reflexei alábbhagy­tak, már nem vezet biztonságo­san. 6. Ha sokáig tart, míg újra lát, miután este elvakította egy szembejövő jármű reflektorá­nak a fénye. Ez arra utal, hogy szeme látóereje alábbhagyott. 7. Ha olyan orvosságot szed - akár csak alkalmi jelleggel is -, ami károsan befolyásolja a koncentrációs készséget, vagy szédüléssel jár. 8. Ha szívbeteg, ha roha­mokra hajlamos, ha ífeumásak a végtagjai, vagy ideggyulladás gyötri, ne vezessen! A rendkívüli fájdalmakkal kínlódó ember nem tud fürgén sebességet váltani Vagy kup- lungolni, ez pedig életveszélyes lehet. Tartós orvosi kezelés vagy operáció után csak akkor nyúl­jon újra a slusszkulcshoz, ha egészen jól érzi magát! Nemcsak nálunk Egyiptomban is nagy a hőség. 40 fok mellett Luxornál tevéket a Ní­lusban fürdetik a gyerekek. Ha nyár, akkor hasmenés? Számíthatunk arra, hogy a nyári melegekkel együtt már-már menetrendszerűen megérkezik a sok kellemetlenséget okozó hasmenés. Tünete a híg széklet, amelyhez nyálka vagy vér ke­veredhet; a bél rövid időközök­ben ürül, s így a szervezet fon­tos ásványi anyagokat és renge­teg vizet veszít. Komolyabb aggodalomra nincs ok, ha nem kíséri láz, fájdalom, erős közér­zet-romlás és legfeljebb két na­pig tart. Ha viszont ennél hosz- szabb ideig 38,5 foknál maga­sabb lázzal, fájdalomérzettel, levertséggel jár, idült változa­tával van dolgunk, s gyógyítá­sához orvosi segítség szüksé­ges. Kivált csecsemők eseté­ben, mert szervezetük nagyon megsínyli a folyadékvesztesé­get. A vizes széklet rendszerint valamilyen vírusos bélfertőzés következménye. A bélflóra egyensúlya felborul, amit bizo­nyos baktériumok, például sal- monellák is okozhatnak. A kór­okozók leginkább az olyan helytelenül tárolt ételekkel ke­rülnek szervezetünkbe, ame­lyek nyers fehérjékből és tojás- sárgájából készülnek. Első­rendű veszélyforrás a vagdalt hús, a majonéz, a tejtermékek, a fagylalt, a helytelenül felol­vasztott csirke. Meghúzódhat persze több más ok is a háttér­ben: különféle gyógyszerek fo­gyasztása, allergia egyes éte­lekre, pszichés, hormon-ere­detű zavar vagy egyéb. Nem szükségszerű azonban, hogy a hasmenést okozó kórokozók megkeserítsék nyarunkat. Az élelmiszerek gondos; tárolása, a higiénés szabályok betartása önmagában is sokat segíthet. A külföldön nyaralók útipatikájá­ban mindig legyen hasmenés elleni gyógyszer, s nem árt, ha óvakodnak a szokatlan ételek­től, helyi specialitásoktól. Álta­lában kerülni kell a zsíros, fel­fúvódást okozó táplálékot. A betegség ártalmait enyhíti, ha naponta legalább 3 liter folya­dékot iszunk: ásványvizet, teát. Nyugodtan étrendbe iktatha­tunk ugyanakkor kétszersül tét, rozskenyeret vagy jnyers, há- mozatlan almát. Balestra modellek a római őszi-téli divatbemutatón. Tengeri betegség hajón, repülőn, autóbuszon A tengeri betegség leggyakrab­ban repülőn vagy hullámzó vi­zeken haladó csónakon, hajón lepi meg az embert, de jelent­kezhet autóbuszon, sőt autózás közben is. Először rendszerint enyhe gyöngeség érzése lép föl gyomortájon. A második fázis sápadtsággal, verejtékezéssel jár: a tengeri beteget szédülés környékezi, pulzusa fölgyorsul, öklendezik és hány. Bármilyen kellemetlenek is a tünetek, a tengeri betegség nem „igazi” kór, hanem úgynevezett álla­potzavar. Nyári terveket, távoli úticélokat nem érdemes föladni miatta - már csak azért sem, mert néhány tanács megszívle- lésével a panaszok enyhíthetők, sőt, megelőzhetők. Aki tengeri betegségre haj­lamos, az autóban lehetőleg a vezető mellé, autóbuszon pedig a vezetőfülkéhez közeli helyre üljön. Vonaton célszerű a me­netiránynak megfelelő ülést foglalni. A repülőn fellépő tengeri be­tegségnek jobbára pszichés okai vannak: idegeskedés, féle­lem a légi úttól. Gondoljunk arra, hogy fenntartásainknak nincs alapja, hiszen repülőn semmivel sem veszélyesebb közlekedni, mint vonaton, au­tón vagy kerékpáron. A gépben próbáljuk ellazítani magunkat, alkalmazzunk egy kis „ön­meggyőző”, autogén tréninget, hogy idegességünket lecsitít- suk. A repülő utasterében egyébként a középső részen ta­lálhatók a legnyugodtabb ülő­helyek. A hajók elülső és felső ré­szein érzékelhető leginkább a himbálózás; a középső részen levő kabinok és társalgók a legkevésbé „mozgékonyak”. Minthogy a tengeri betegség gyomrunk nyugalmát kezdi ki, az utazás előtt érdemes ügyelni az étkezésre. Indulás előtt 24 órával már ne fogyasszunk ne­héz ételeket. Kerüljük az alkoholos italo­kat, az erős kávét, az erős fű­szereket és általában minden olyan táplálékot, amely a szok­ványosnál jobban megterheli a gyomrot. Protézis-tézis Műfogaknak is - valódi ápolást Egy nemrégiben készült felmé­rés szerint az ötven év felettiek több, mint fele visel protézist Magyarországon. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy a proté­zisviselők szájhigiénés színvo­nala semmivel sem jobb, mint a természetes fogakkal rendelke­zőké, így ők is gyakran szen­vednek különböző betegségek­től, holott a műfogsor megfe­lelő ápolásával könnyen meg­előzhetők a kellemetlen prob­lémák. A nem megfelelő fogsortisz­títás leggyakoribb következ­ménye a protézis alatti gyulla­dás, melynek jellemző tünete a száj nyálkahártya kivörösödése. Ezt a fogsoron tapadó gomba elszaporodása okozza, de nem ritka, hogy a gombásfertőzések mellett megjelennek a baktéri­umok is. A szakértők szerint a bajok forrása elsősorban abban kere­sendő, hogy a protézisviselők többnyire elavult módszerekkel próbálják esztétikussá, tisztává varázsolni műfogsorukat. A legtöbben még mindig szappant és kefét használnak, míg a mo­dem kémiai és fertőtlenítő ha­tású fogsortisztítókat csak el­vétve alkalmazzák. Fontos tudnivaló, hogy a pro­tézis is naponta alapos tisztí­tásra szorul. Először bő folyó­vízzel kell leöblíteni, majd a mechanikus tisztítás követke­zik. Ezt célszerű kemény, kis- fejű fogkefével, vagy fogsor­tisztító kefével végezni. Fog­krém használata is ajánlatos de a durva, szemcsés fajták meg­sérthetik a fogsor felszínét, márpedig mind a műanyag, mind a fém alapanyagú protézi­sek kopása, korróziója rendkí­vül káros. Ugyanezen okból ke­rüljük a háztartási tisztítószerek alkalmazását, amelyek ráadásul mérgezőek is. A helyes fogsortisztítás har­madik fázisa a kémiai hatású tisztítók használata, melyekből ma már bőséges választék áll rendelkezésre a patikákban. Segítségükkel nemcsak az el­színeződésektől szabadítható meg a protézis, hanem a beteg­ségeket előidéző baktériumok­tól, gombáktól és a súlyosabb szennyeződések során kiala­kuló protézisfogkőtől is.- kör ­f t Feliér bálna bébi született egy kanadai akváriumban. A kép néhány perccel születése után ábrázolja a kis bálna-borjút, anyjával Aurorával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom