Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-25 / 201. szám

8 DUnántúli Napló Közélet 1995. július 25., kedd Védett növényeink Bársonyos kakukkszegfű Tudományos neve: Lychnis coronaria. Fehéren moly- hos-gyapjas, magas növény. Erre utal hivatalos magyar neve mellett több népies el­nevezés is (bársonyszegfű, bársonyvirág). Élénk bíbor színű, 3-4 cm átmérőjű vi­rágai júniustól július végéig nyílnak. Dél-Eurázsiában is Európa szubmediterrán ég­hajlatú örvezetében honos. Magyarország hegy- és dombvidéki tájain helyen­ként gyakori, bár több táj­egységről teljesen hiányzik. Az Alföldön már meglehe­tősen ritka. Baranyában a Nyugati-Mecsek, a Villá­nyi-hegység és a Baranyai­dombság több pontján él, míg a Dráva-síkon csak egyetlen lelőhelye ismert. A meleg, száraz, tápanyagban közepesen gazdag, gyengén savanyú termőhelyeket kedveli. Különböző száraz tölgyesek, karsztbokorer- dők, erdei tisztások, pusztai és sziklai gyepek képezik élőhelyét. Feltűnő szépsége miatt sokan pusztítják, s el­sősorban ezért került sor védelmére. Eszmei értéke: 5000 Ft. Dr. Kevey Balázs Rajz: dr. Békefi Irén Komáromi ásatások Bemutatót rendeztek Komá­romban, a szőnyi Vásártéren az­zal a nem titkolt szándékkal, hogy újabb támogatókat nyerje­nek meg az ottani ásatások foly­tatásához. Három évtizeddel ez­előtt kezdődtek meg a római kori Brigetio város és katonai tábor egykori területén az ásatá­sok, amikor a véletlennek kö­szönhetően építkezés közben egy freskóval díszített ház nyo­maira bukkantak. Pénz hiánya miatt azonban rövidesen leállí­tották a feltárást. Négy évvel ez­előtt folytatták az ásatást a ko­máromi és a megyei önkor­mányzat, valamint több társaság és magánvállalkozó anyagi tá­mogatásával. A bemutatón elhangzottak szerint eddig meglepően sok res­taurálható lelet került elő a kuta­tóárkokból. Megtalálták egy jó­módú család háza több helyisé­gének maradványait. Az épület­nek már annak idején padlófű­tése volt. A sok vörösmázas ke­rámia - amelyek minősége ve­tekszik a mai herendi porceláné­val - azt bizonyítja, hogy jómódú emberek éltek a II.-III. században Brigetioban. Bronz­pénzek, és más bronzveretek, kulcsok, ládakeretek, dísztár­gyak is előkerültek a föld mé­lyéből. A feltárás szenzációs le­lete az az 5x5 méter nagyságú freskó, amelyen egy ágaskodó ló kantárját fogó lány látható. Átalakulóban a fogyasztóvédelem - alkalmazkodás a piaci viszonyokhoz Megszűnnek a nagy átverések? Ma is azokkal a hatáskörökkel dolgoznak, mint 15 évvel ezeló'tt Átalakulófélben van a hazai fo­gyasztóvédelem. Ennek szüksé­gességét senki nem vitatja, sőt, a feladat egyre sürgetőbbé válik. Dr. Bodnár József, a Baranya Megyei Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőség igazgatója szerint nem csupán a nem oly távoli Európai Unió tagságunk követeli meg a váltást, hanem az is, hogy a gaz­dasági változást nem követte a fogyasztók „állami”, vagy ha úgy tetszik hatósági védelmének át­alakítása. A fogyasztóvédelem tulajdonképpen manapság is ab­ban a szerkezetben, s azokkal a hatáskörökkel, jogosítványokkal dolgozik, mint 10-15 évvel ez­előtt. Holott a piacgazdaság vi­szonyai között alapvetően meg­változtak a feltételek, a fogyasztó - az élelmiszerboltban naponta vásárló, az étterembe betérő, a belföldön és külföldre utazó - minden korábbinál kiszolgáltatot­tabbá vált, s egyre inkább igényli a védelmet.-A megelőzésre, az ellenőr­zésre, a szankcionálásra és az érdek érvényesítésre eddig voltak ugyan lehetőségeink, azonban igen korlátozott mértékben. En­nek több oka van. Egyebek közt az, hogy például Baranya me­gyében mintegy 15 ezer egység van a látómezőnkben, a felügye­let összlétszáma viszont mindösz- sze tíz fő'. Arról nem is beszélve, hogy a polgárok mindennapi éle­tében nagyon fontos szerepet ját­szó közművek - gáz- és áram- szolgáltatók, telefontársaságok, vízművek, távfűtők. - nagyobb ré­sze kikerül az állami gondosko­dás alól, elkezdődik a privatizá­ció, de erre a területre mi eddig nem figyelhettünk. Holott ha va­lahol, akkor ezeknél a szolgálta­tásoknál különösen igényli majd a lakosság, a fogyasztó, hogy ne maradjon magára. Úgy tűnik, a kormányzat a ki­csi, de átgondolt lépések taktiká­ját követi a fogyasztóvédelem korszerűsítésében. Ennek része lehet, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség élére új főigazga­tót neveztek ki: dr. Gyarmati András az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium helyettes államtitkári posztját cserélte fel jelenlegi beosztására. Az új szemléletet jellemzi, hogy a fő fogyasztóvédő első nyilatkoza­taiban annak a véleményének adott hangot, hogy „piacgazda­ságban nem elsősorban piaci el­lenőrzésekre, hanem egy jó ér­telemben vett koncentrált fo­gyasztóvédelmi központra van szükség”. Hozzátette, nem egy újabb minisztérium kívánnak lenni, hanem a társadalmi szer­vezetekre, kamarákra, önkor­mányzatokra is támaszkodó olyan testület, amelyik nem fel­tétlenül „állami”, de az állam polgárait kell védenie, s erről a feladatról az állam nem mond­hat le. A kormány fogyasztóvéde­lemmel kapcsolatos lépegetése- ihez tartozik, hogy a Kereske­delmi Minőségellenőrző Intéze­tet (KERMI) a tervek szerint az ősszel átformálják, s tevékeny­ségének egy részét a fogyasz­tóvédőkhöz sorolják. (Informá­désével fel sem merülhet az emberekben, hogy azért nem merek szembeszállni a nagy szolgáltatókkal az igazamért, mert félek a kiszolgáltatottság­tól, a retorziótól, s mert azt hi­szem, ók a hatóság. Szakember, nem szakember abban egyetért, a változásra szükség van, s megszűnik az az állapot, amikor a fogyasztóvéde­lem abból áll, hogy néhány forin­tos bírsággal sújtja azokat a ke­A közművek is privatizáció előtt altnak... fotó: Tóth cióink szerint a KERMI - min­den ellenkező híreszteléssel szemben - nem szűnik meg, hanem a másik része gazdasági társasággá alakul, s üzleti ala­pon, megbízások alapján végez minőségvizsgálatot.) Minden bizonnyal ezzel is hatéko­nyabbá válik a fogyasztóvéde­lem, hiszen olyan laboratóriu­mok gazdáivá válnak, amelyek eddig is a vásárlói panaszok or­voslását megelőző vizsgálato­kat végezték el.- Bár az szinte biztosnak lát­szik, hogy a szükséges fogyasztó- védelmi törvényt ebben az esz­tendőben nem alkotja meg az or­szággyűlés, de ezek a változások jelzik, hogy a fogyasztók védelme az eddigieknél jóval hatékonyabb lesz - mondja dr. Bodnár Jó­zsef. - Abban reménykedem, hogy az új, s kétségkívül át­gondolt és hatékony felállás, valamint a mintegy 150 jog­szabályt leradírozó törvény együttesen igazi polgárbarát fogyasztóvédelmet tesz lehe­tővé. Olyant, amelynek műkö­reskedőket, akik kevesebbet mérnek, s többet számolnak. Mert igazi jogosítványok híján tulajdonképpen csak erre korlá­tozódott a tevékenységük, vala­mint a fogyasztók felvilágosítá­sára. (Meg kell hagyni, az utóbbi időben ez nagyon jól ment, hi­szen olyan kiadványok láttak napvilágot a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség jóvoltából, ame­lyeket kiváló szakemberek írtak többek között a szolgáltatásokról, ruházatról, távfűtésről, diétás élelmiszervásárlásokról, vendég­látói vendégjogról.) Az elkövet­kezendő időben remélhetően olyan partnerre számíthatunk mi fogyasztók, amely eddigi tapasztalatait nem sutba dobva védi jogos érdekeinket, de „odafigyel” az olyan nagy és speciális szolgáltatókra, mint a biztosítók, a bankok. Persze ehhez létszámbővítés, s a me­gyei fogyasztóvédelmi szerve­zetek megerősödése szükséges. Kétségtelen, az akarat ezúttal az állam részéről megvan. Roszprim Nándor Minden tizedik — az utcán Százezer reménytelen fiatal Az idén, az esztendő első három hónapjához képest a második negyedévben 25 ezerrel csök­kent a munkanélküliek száma hazánkban. így az év második három hónapjában az állástala­nok száma átlagosan 420 ezer volt, ami az 1992 első negyedé­vinek felel meg. Ezzel együtt a munkanélküliségi ráta nevezőjét képező gazdaságilag aktív né­pesség száma is folyamatosan csökkent. A ráta jelenlegi értéke 9,6 százalék. Ez 0,7 százalék- ponttal magasabb az 1992-es adatnál - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal összesítésé­ből. Az előző negyedévhez képest ugyan a munkanélküliek számá­nak változásánál némileg kisebb mértékben, de nőtt a foglalkoz­tatottak száma is. Ez egyrészt a nemzetgazdaság különböző te­rületein jelentkező szezonális munkaerőkereslettel, másrészt a feldolgozóipar néhány alágaza- tát érintő konjunktúrális hatá­sokkal magyarázható. Ezt a trendet azonban a közszolgálati szférában tervezett létszámleépí­tés az év második felében meg­törheti. A munkanélküliek szá­mának csökkenésével párhuza­mosan emelkedett viszont a tar­tósan állás nélkül lévők száma. A második negyedévben már ezek tették ki az összes munka- nélküli felét. A tartósan munka nélkül lévők arányának növeke­dése miatt a munkanélküliség át­lagos időtartama az előző évi 13,2 hónapról 14,7 hónapra nö­vekedett. Változatlanul magas - 27 szá­zalék - a munkanélküliek között a legfiatalabbak, a 15-24 évesek aránya, s ez az iskolai nyári szünidő leteltével még várha­tóan tovább romlik. Az úgyne­vezett passzív munkanélküliek száma - ők azok, akik szeretné­nek dolgozni ugyan, ám helyze­tüket reménytelennek ítélve nem keresnek munkát - 1992 első ne­gyedévében 165 ezer volt, a számuk azonban folyamatosan csökken. Az idei első negyedév­ben már csak 98 ezren tartoztak ebbe a kategóriába. A második negyedévben viszont ismét nö­vekedett a számuk, és így jelen­leg már meghaladja a 100 ezer főt. Jogászképzés Győrött Százhárom év után szeptember­től Ismét lesz jogászképzés Győrött. Az ELTE Állam és Jogtudományi Kara, valamint a győri Széchelyi István Főiskola közös intézete indítja az okta­tást. Bihari Mihály professzor, az intézet igazgatója elmondta: az ELTE jogi karának oktatási programját hajtják végre a Rába-parti városban. A képzést kvalifikált budapesti oktatók: egyetemi tanárok, docensek, adjunktusok vállalták. A dip­loma egyenértékű lesz a fővá­rosban megszerezhető diplo­mával. A nappali tagozatos képzés 100 hallgatóval indul. Pótátjelentkezéseket tesznek Teljes egészében elkészült a 4-es számú főút Szolnokot délről el­kerülő pályája. Az országosan is jelentős - három ütemben meg­valósult - közúti beruházás 4,5 milliárd forintba került; általa a Debrecen, illetve Budapest felé haladók még gyorsabban úticél­jukhoz érhetnek, Szolnok pedig mentesül a tranzitforgalom ár­talmaitól. Az építkezés 1988-ban kezdődött, az első ütemben létesí­tett utat és a Szent István névre lehetővé azoknak a győri és a nyugat-dunántúli térségben élő fiataloknak, akiket az ELTE jogi karára felvettek. Ezen kí­vül azok élhetnek a Győrött felkínált lehetőséggel, akik az ELTE jogi karán 108 és 114 közötti pontszámot értek el, s ezzel az egyébként magas telje­sítménnyel a budapesti egye­temre már nem jutottak be. Bi­hari Mihály bejelentette: az át­jelentkezést július 31-ig lehet kérni, a felvételi bizottság au­gusztus 8-án dönt, majd néhány napon belül értesítik az átje- lentkezőket. A vállalkozás hosszú távú célja, hogy az intézet önálló egyetemi karrá váljék. keresztelt új Tisza-hidat 1992. augusztusában néhai Antall Jó­zsef miniszterelnök avatta fel. A második ütem 7,2 kilométeres út­szakaszát 1992. novemberétől használhatják a közlekedők. A harmadik ütemmel befejezett el­kerülő út összesen 14,5 kilométer hosszú, két híddal, két vasúti fe­lüljáróval, és több korszerű cso­móponttal. A kerékpárosoknak külön út készült, teljesen elvá­lasztva a közúttól. Király utca Valamikor szerettem a Király utcában sétálni. Kellemes ki- kapcsolódás volt a kirakatné­zés, a barátokkal való találko­zás. Tudtam, melyik boltban mi kapható, s a pult mögött a megbízható, áruját és vevőit jól ismerő kereskedő. Nem ál­lítom, hogy ma már kínszen­vedés végigmenni rajta, hogy nincsenek kedves ismerőseim, hogy nincsenek ízléses kiraka­tok, hogy nem szép az utca lát­képe. Sőt, kifejezetten tetszik a Színház tér igényes kiépítése, a művészi, Trischler szobros szökőkutakkal. Szívesen néz­zük a szökőkút peremén pan- csikoló pöttöm népséget és el­nézzük, hogy két éves korban még nem a művészi hatás vonzza ide őket, hanem a cso­bogó víz. Itt húznák egy vona­lat, amelyen túl az ember és egy szökőkút medencéjének kapcsolata már ízléstelen. így meglehetősen visszatetsző lát­vány, mikor iskolakiránduló csoport tagjai némi dulakodás után a gyengébbeket ruhástól belelökik a medencébe. Kétség­telen, eléggé elterjedt a világ­ban a híres szökőkutakban való fürdés. Fürdenek a Trevi kút- ban, s fürdenek a Louvre üveg­piramisát övező medencében. Azt sem állítom, hogy szerep­lők kizárólag fiatalok, s csak a kánikula hatására teszik. A nyilvános helyeken való feltűnő viselkedésnek ez egyik kelléke. De térjünk vissza a Király ut­cára. Az elmélkedés helyett menjünk végig rajta. A Caflisch cukrászda előtt fékeveszett uga­tás. A hangadó, egy „ember­evő” kutyafajta csattogtatja fo­gait, csorgatja nyálát. Gazdája egy vízcsőhöz kötötte. Ez nem tetszik neki, meg a békés járó­kelők, akik nagy ívben kikerü­lik a nyáltócsa közepén tom­boló kutyát. A babakocsiban üldögélő és egyéb totyogó ap­róságok felsírnak és rémülten bújnak szüleikhez. Vajon hol lehet a gazdája? - teszik fel a kérdést a járókelők. Elég sokára ugyan, de ez is kiderült, amikor is a cukrászda asztalánál fagy­laltot kanalazó két tizenéves közül az egyik odament hozzá és megigazította a pórázát. Az­tán lustán visszaült az asztalhoz és kimérten kanalazta a fagylal­tot, a kutya meg tovább hörgött, vicsorgott. Az idillikus jelenetet nagy ívben kikerülő sétálókat azon­ban újabb veszély fenyegeti: Ruhánkat súrolva cikázva su­hannak el ifjú kerékpárosaink. A gyanútlan kirakatnézők, a ga­lambokat kergető totyogó apró­ságok között vágtatnak, radí­rozva fékeznek, s ha sikerül ne­kik, az orrunk előtt megállnak. Persze nem mindig sikerül az élő akadályok közötti akroba­tika. Gondolom, ezért hordott az egyikük bukósisakot, ha ne­talán elüt egy másfél éves apró­ságot, számít rá, hogy maga is leesik és beverheti a fejét. No, de menjünk tovább, s máris a Színház-téri szökőku- taknál vagyunk. Rekkenő a hő­ség, a víz csobog, ilyenkor kel­lemes fürdeni. Ezt minden ku­tya tudja, így az a farkaskutya is, amely egy gazdát is húzott maga mögött a póráz végén. Tiltótábla nincs, ha volna, - a kutya nem tud olvasni, ami nem tilos, az szabad. Hogy állatot fürdetni szökőkútban ízléste­lenség, ez ma már nem értető­dik magától. így hát a kutya nem sokára bent prüszkölt a vízben és áztatta mindazon ré­szeit, melyek oly gyakran sze­repelnek ajánlatként a magyar szóhasználatban. Megirigyelte ezt a látványt egy családanyá­nak tűnő valaki, és két kiskorú gyermeke nemsokára együtt fürdött a kutyával. Később há­rom felnőtt férfi állt bele bőrsa­ruval együtt a vízbe és gondo­san a peremhez kotorták azt a cipőtalpra ragadt valamit. Az­tán a kutya kimászott és a másik medencébe ugrott. Utána a két gyerek követte, majd a három felnőtt, végül a Gyula meg a Tóth Ottó. Elgondolkodva folytattam utam. Vajon lehetne-e itt lovat úsztatni? Miért ne, hisz Salz­burg szívében turisztikai lát­vány a szobrokkal övezett „ló­úsztató” medence. Igaz, nem mostanában úszott itt ló, hanem 200 éve. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy mi a „nyugatot” általában ennyivel később szok­tuk követni, akkor ennek épp most van ideje. Lehet tehát, hogy nemsokára lovat is látha­tunk a medencében. Ugyan, ki akadályozná meg, hogy bele­menjen! Talán az, hogy a ló ké­nyes állat. A lónak van íz­lése. Dr. Szalai István Szolnokot elkerülve

Next

/
Oldalképek
Tartalom