Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)
1995-07-23 / 199. szám
1995. július 23., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl BÜhántúli Napló 5 500 magyar milliárdos (Folytatás az 1. oldalról) Érdekes módon érdeklődésünk a KÁPÉ üzleti hetilappal is találkozott, ők augusztus 24-én szeretnének majd mellékletet szentelni a magyar gazdagoknak. A szaklap - ahogy felelős szerkesztőjétől, Dalia Lászlótól megtudtuk - szintén kénytelen lesz eltekinteni a toplistától - a támpontok hiányában. A gazdasági újságírónak egyébként az a véleménye, hogy a leggazdagabb száz magyar képzeletbeli listájára csak milliárdos vagyonnal lehet bejutni, s az ilyen gazdagoknak csak mintegy fele ismert még a bennfentesebbek körében is. A többi a vagyonszerzés illegális volta miatt elbújik a nyilvánosság elől. A magyar gazdagok egyébként is nagyon szemérmesek, ha a vagyonukról van szó. Klapka György nem az előbb említettek közé tartozik: az egyik legismertebb magyar vállalkozó igazán belülről látja ezt világot, s köztudottan nem mostanában s nem idehaza kezdte üzleti tevékenységét. Véleménye szerint, amennyiben a feketén szerzett vagyo- nokkal is számolunk - s ebben az adózás elől elmenekítettek is benne vannak -, akkor Magyarországon ma legalább 500-600 személynek van egymilliárd forint feletti vagyona, ám a minden szempontból legális milliárdos va- gyonokból is van legalább száz. A magyar szupergazdagok az irigyek és a vagyonszerzésük illegális módja miatt szemérmesek ennyire. Öt esztendő alatt ugyanis ilyen vagyonokhoz nem lehetett volna hozzájutni minden vonatkozásban tisztességes módon, hiszen zömükben nem nemzedékek során át megalapozott családi tulajdonra épül a mostani gazdagság. Sőt: a milliárdosok közül mintegy 300 politikai áramlatok segítségével jutott a vagyonához. Egyébiránt Klapka úgy látja: ha a vagyonok nagyságával nem is, ám a gazdagodás gyorsaságával már álljuk a versenyt a „Nyugat”-tal. Dunai Imre Megnyílt a Miskolci Nemzetközi Kiállítás és Vásár Keletnémet Paradicsom Fogyóban a (kelet)német turisták? A balatoni „Zimmer frei”-ok udvarán a néhai kétütemű járgányokból ma már csak mutatóban látni egyet-egyet. fotó: müller andrea Több mint 11 ezer négyzetméter szabad, és 2 ezer négyzetméternyi fedett területen szombaton megnyílt a Miskolci Nemzetközi Kiállítás és Vásár. A résztvevőket - a hazai és a külföldi kiállítókat, továbbá az ünnepség vendégeit - Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter köszöntötte. A nagyszabású bemutatón a multinacionális cégek vegyes vállalatú képviseleteit nem számítva, tíz ország négyszáz önálló kiállítója mutatkozik be. A miniszter beszédében többek között azt hangsúlyozta: ez a bemutató igen jelentős mértékben hozzájárulhat a válsághelyzetben lévő észak-magyarországi térség gazdasági felemelkedéséhez. A kiállítók annak tudatában állították össze bemutatójuk anyagát, hogy Miskolc Közép- Kelet-Európa nemzetközi gazdasági és kereskedelmi központja szeretne lenni a jövőben. A mostani kiállítás az első olyan nemzetközi bemutató, amely létrehozását teljes egészében a régió vállalkozói rendeztek, legfőbb szorgalmazói a Miskolci Vállalkozók Polgári Egyesülete volt Szentpéteri István elnök vezetésével, de igen tekintélyes munkát végzett a megyei ipar- és kézműves kamara is. Nem kell olyan régre visszamenni az időben, hogy emlékezzünk: a Balaton-partot ellepték a hátizsákos, „Jézus- szandálos”, pecsenye pirosra sült NDK-s turisták. A szerencsésebbek ködlámpával, króm díszlécekkel feljavított Trabantjukkal, Wartburgjukkal egy- egy Ford vagy VW mellett parkoltak, ugyanis itt találkozhattak nyugatnémet rokonaikkal. Sokszor ezeknek a Fordoknak az ülése mögött szöktek volna át a határon. Aztán eljött 1989 nyara, majd ősze, és többé nem kellett menekülniük. De vajon a Balatonra visszajámak-e még? Hat évvel később a Siófok Bírósághoz fordult kárpótlási igényével a Pécsi Közterületfenntartó és Kertészeti Kft. Dombóvár szemétügyében. A dombóvári önkormányzat nyilvános pályázatán ugyanis nem a pécsi vállalatot bízta meg a város szemetének elszállításával, hanem a Kaposvári Városgazdálkodási Részvénytársaságot, az önkormányzat nyilatkozata szerint azért, mert másfél millió forinttal kevesebbért végzik el a hulladékgyűjtést, mint a pécsiek. Leitol Csaba, a pécsi vállalat kereskedelmi és marketing igazgatóhelyettese lapunknak elmondta, úgy gondolják, hogy az ő komplex ajánlatuknál aligha lehetett kedvezőbbet tenni. Feltételezik, ha a kaposváriak valóban kevesebbért vállalták a szemétszállítást, akkor vagy kevesebb feladat ellátását ígérték, vagy az árat kell nekik környéki panziók, „Zimmer frei”-ok udvarán a néhai kétütemű járgányokból talán ha mutatóba látni egyet-egyet. Besenszky Dániel vendéglátós, működése alatt, a mai keletnémetek három „típusát” figyelte meg. Eszerint a legszim- patikusabbak a mai napig örülnek annak, hogy míg annak idején napi 150 forinttal eresztették őket útnak Honeckerék, és nem ritkán autómosásból kerestek mellé némi pénzt, ma végül is megengedhetik maguknak, hogy ne sátorban, hanem apartmanban aludjanak és étteremben egyenek. Aztán van az affektáló fajta, akinek ugyan otthon még mindig kilóg a femajd egy idő múlva felemelni. A pécsiek pedig egy tizenöt évre érvényes árindexet adtak volna, mely nem az inflációt, hanem az átlagkeresetek növekedését vette volna figyelembe az áremelésnél. A kaposváriak pályázatát azonban nem ismerik, mert kérésüket megtagadva az önkormányzat nem hozta nyilvánosságra azt, és megindokolni sem volt hajlandó a döntést. Többek között ezért fordulnak a Tolna Megyei Bírósághoz és a Közigazgatási Hivatalhoz. Sérelmezik az elbírálás módját is. Az önkormányzat városfejlesztési és jogi bizottságai a pályázatok meghallgatásakor nem voltak jelen a döntéshez elegendő számban, ezért kettő, arra nem jogosult képviselőt is bevontak. A hiányzó bizottsági tag csak később jelent meg. A kaposváriak több időt kaptak pályázatuk isneke a gatyából, de a néhai Paradicsomnak tartott Balatonon nyaralva már semmi sem tetszik neki. A harmadik csoportba tartoznak azok, akik otthon egy-két év alatt megtolla- sodtak, és valami furcsa nosztalgia húzza őket vissza a „magyar tengerre”. Azonban az ő igényeik már megnőttek, s meg is tudják fizetni a minőségi szolgáltatást - ezek az emberek utoljára jönnek ide, jövőre valószínűleg már Ibizán lógatják a lábukat a vízbe. Persze, ez nem is csoda sokszor. Akik csak a Balatont engedhetik meg maguknak, csalódottan mondták: itt semmi nem változott húsz év alatt... M. K. mertetésére, mint versenytársuk. Ezért a pécsiek az önkormányzatnál is fellebbezéssel éltek, és a polgármestert arra kérték, tűzzék ismét napirendre a kérdést, ne a bizottságok, hanem a képviselőtestületi ülés döntsön az ügyben, szakmai előminősítés után. Tóth Attila polgármester úgy tájékoztatott, hogy az ügyet a képviselőtestület augusztus 28- án meg fogja vizsgálni. Szerinte törvénysértést nem követtek el azzal, hogy a gazdasági és pénzügyi bizottság elnökeit bevonták a meghallgatásba. A polgármester nyilatkozata után kaptuk a hírt, hogy a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal a jegyzőkönyvek alapján megállapította, a bizottságok együttes ülésükön működés körében törvénysértést követtek el, ezért a hozott határozatok törvénysértó'ek. U. G. Mise, szentbeszéd a gyermekekért A szombaton kezdődött 4. Nemzetközi Gyermekmentő-szolgálati Napok keretében ma délelőtt 8.30-kor Pécsett a Széchenyi téri Belvárosi Templomban a gyermekekért szól a harang. Dr. Hegyi László pápai prelátus tart misét és mond szentbeszédet a háborúban elesett gyermekek emlékére. Nagyharsányi lovasnap Nagyharsányban ma délelőtt 9 órakor kezdődik az évente megrendezésre kerülő országos fogathajtó és díjugrató verseny. Az egész napos rendezvény a Beloiannisz u. végén lévő régi vásártér pályáján zajlik. Az esemény kuriózuma az agárfuttatás, mely egyedülálló a megyében. Szépülő Simontornya Az augusztus 27-i városa- vatóra már megszépült intézményeivel várja a vendégeket Simontornya. Jelenleg is folyik a városháza felújítása, a tetőszerkezet, a központi fűtés cseréje, a főút egyik oldalán betonjárdát építenek, és két új utat is kialakítanak. Nagyatádon a szerepjátszók A nagyatádi fiatalok, középiskolások önszerveződő csoportja, a Szerepjátszók. Tegnap, ma és holnap, vagyis három napon át tart a városban az a fesztivál, melyet a Szerepjátszók hívtak életre. A programokra az ország minden részéről érkeznek szerepjátékos fiatalok. Egy akadályverseny keretében, visszavándorolva az időben, különböző korokban mérik össze a csapatok tudásukat, műveltségüket, színi képességeiket. Helytörténeti kiállítás Tegnap megnyílt Balaton- bogláron az Erzsébet u. 12. sz. alatti múzeumban Horváth Istvánnak, a helytörténet kutatójának kiállítása. A tárlaton a feltáratlan középkori templom nyomaira utaló anyagok is találhatók. Ugyanitt a bogiári kézimunka szakkör tagjai is bemutatkoztak új munkáikkal. Csókverseny Velencén Csókkirályt és Csókkirálynőt „koronáztak” szombaton Velencén, a Velencei Karneválon. A Hungária együttes által rendezett első Hungária Hully Gully csókversenyen több száz izgatott szurkoló bíztatásától kísérve a budapesti Csordás Szilvia és a martonvásári Török Zsolt szerezte meg a győzelmet. A ifjú pár a verseny valamennyi követelményének magas szinten tett eleget, két kategóriában is lekörözte a vetélytársakat. Nem volt könnyű dolguk, ugyanis nem csak esztétikusán, hanem az Eszelős szerelem című zenemű dallamára lejtve hátratett kézzel, valamint befogott orral is bizonyítaniuk kellett, hogy mesterei a csókolózásnak. Teljesítményüket hozzáértő zsűri - a megbetegedett Dolly nélkül Velencére érkezett Hungária együttes tagjai, valamint a Hully Gully VIP Klub képviselői - bírálta el. Dombóvár törvénysértő szemete Del-dunantúli kempingkörkép Idén az eddigi felmérések szerint 10-15 százalékkal kevesebb vendég érkezett a Balaton mellé, mint tavaly. A hétvégi turisták száma is csökkent, s azok közül többen csak a strandra mennek, otthonról hozzák a szendvicset. A déli parton a kempingek nagy részében még szombat, vasárnap sincs telt ház. Egy-két kivétel ugyan akad, de ott is elsősorban a lakókocsis helyek telítettek, mint a Rév kempingben Szántódon, vagy Igáiban a Hőforrásban, de az Aranyhídban Ba- latonlellén minden sátras és lakókocsis hely elkelt. A legkedveltebb a Vadvirág Kemping Balatoszemesen, ahol új vizesblokkok várják a vendégeket, amelyek európai színvonlúak. Külön zuhanyozókat, automata mosdókat építettek a rokkantak részére. Az idegenforgalmi szakemberek, a Siótour munkatársai bíznak benne, hogy a jövő hét végén több lesz a vendég, megérkeznek Bajorországból és Hessen Tartományból a már évek óta visszatérő családok. A Balaton mellett egyre több üdülő udvarán állnak lakókocsik, vernek fel sátrakat. Az út mentén egymást érik a „Zimmer frei” feliratú táblák. Vannak, akik ennél durvább módszert alkalmaznak, úton útfélen megállítják a Balatonra érkező külföldi turisták autóit, szobát ajánlva nekik. A siófoki ön- kormányzat elsőként lépett az idegenforgalmi szabályokat súlyosan megsértő vendégfogást alkalmazók ellen. A szabálysértési bírság összege akár több tízezer forint is lehet. Már két újabb önkormányzat csatlakozott hozzájuk. Kaposvár mellett a Deseda kempingben kevés a vendég. Most sokan jöttek Hollandiából, közülük többen már évek óta visszajárnak. Hétvégéken a városból is érkeznek sátrazók, akik kijönnek a tóhoz pihenni, romantikázni. Lengyeltótiban a Kék-tó kempingben nagyrészt hollandok nyaralnak. Fadd-Domboriban a Hullám kempingben a tavalyi évhez képest több a vendég. A 200 sátorhelyen 82 sátor áll, a szálloda minden szobáját kiadták. Utoljára telt házuk 1993-ban volt. A gunarasi kempingben is sokan vannak, az 500 férőhelyes sátorhely és lakókocsis rész háromnegyede tele van. Sok a német és a holland vendég. Orfűn a Panoráma kempingben a vendégek száma még elmarad a tavalyitól. Hét végén kevesebb a szabad helyük, mint más napokon. Elsősorban Hollandiából és Szeged környékéről jönnek családok, s fiatalok. Harkányban a Thermál Kempingbe a hétvégéken többen érkeznek, elsősorban magyarok, akik eljönnek egy-két napra, hogy fürödjenek, kikapcsolódjanak. A hosszabb időt is eltöltő vendégek 60 százaléka német, akik főleg keleti részről érkeztek, de vannak hollandok, csehek is. Abaligeten a Barlang kempingben hollandok, németek, magyarok nyaralnak sátorban, lakókocsiban. Sz. K. Veszélyben a gyékényesi tó Itt-ott 40 méter mély, területe 250 hektár és jelenleg ivóvíz-tisztaságú: a gyékényesi Kavicsbánya-tó. Két évvel ezelőtt kivették a veszélyeztetett vízbázisok köréből. Ma sem tudni, miért. A tó egyik partszakaszán 250 építmény - magántulajdonban lévők és közületeké - sorakozik. Nagyüzem - de nincs szennyvíz-elvezetés! Itt-ott már tapasztalják a tó vízének szennyeződését. Aggasztóbb az ivóvíz-bázis fenyegetettsége.- A tó partján zárt rendszerű derítők építését engedélyeztük, a kivitelezésük azonban sok helyen szó szerint hézagos lett... mondja Csordás József polgármester. - Ötször pályáztunk céltámogatásért, hogy a csatornarendszert és a tisztítót megépíthessük. Nem kaptunk, ezért egyéb pályázati lehetőségektől is elesünk. Tönkremehet a Kavicsbányató, komoly veszélybe kerül az ivóvíz-bázis. Csaknem 400 millió forint kellene a csatornarendszerre, a szennyvíztisztítóra. A gyékényesi önkormányzat még a múlt évben létrehozta a Kavicskotró Védelméért Alapítványt. Most 227 000 forint van a számláján, képeslapot adtak ki a tórendszerről, ezt árulják. Valószínűleg az anziksz nem lesz alkalmas arra, hogy tiszta maradjon a csodálatos tó vize. Mészáros A.
