Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-21 / 197. szám

10 DUnántúli Napló Gazdaság 1995. július 21., péntek Magozott meggyet és uborkát készítenek Újraéled a szigetvári konzervgyár FOTÓ: TÓTH L. Szigorították a jövedéki termékek szabályozását Most: előny a fináncoknál Amikor a jövedéki szabályozást tavaly bevezették, nagyobb bevételre számítottak a hatóságok, mint amekkora valójában származott belőle. Az első év tapasztalatai nyomán kiderült, sok kiskapu maradt: csaknem 50 milliárdra becsülhető az adó­zást megkerülő termelés és forgalmazásból származó bevétel. Ezen kívánt változtatni a parlament azzal a törvénymódosítás­sal, amely a Magyar Közlöny 58. számában jelent meg. Kárpótlás és pótkárpótlás A pótkárpótlás keretében benyújtott vagyoni kérel­mek zöméről már döntött az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, a szemé­lyi ügyekben azonban még csak a kérvények negyedé­ben jutottak dűlőre. A pótkárpótlás keretében benyújtott 1 millió 426 ezer kérelemből eddig több mint 1 millió 408 ezerről határoz­tak. Ezekben az ügyekben átlagosan 26 ezer forintnyi kárpótlási jegyet kaptak az érintettek. A pótkárpótlás keretében a vagyoni sérel­mek orvoslására mintegy 13,6 milliárd forint címletér­tékű jegyet bocsátottak ki. A személyi kárpótlási ügyeknél ez az összeg 3,7 milliárd forint, ebben a ka­tegóriában az érdekeltek át­lagosan mintegy 191 ezer forint értékű kárpótlási je­gyet vehettek fel. A pótkárpótlás során 80 ezer 976 személyi kárpótlási kérelem érkezett a hivatal­hoz, de eddig csak 19 ezer 545 sértett ügyében született meg a határozat is. A régebbi adatokat is fi­gyelembe véve összesen több mint 1,6 millió kárpót­lási határozat született, a hi­vatalok által kiadott kárpót­lási jegyek összcímletértéke meghaladja a 129,8 milliárd forintot. Aranylelőhelyek Dél-Amerikában A fekete arany után újabban az igazi arany miatt is reflektor­fénybe került Dél-Amerika egyik virágzó országa, Venezu­ela. Az olajforrásaira építkező venezuelai gazdaságot váratla­nul érte, hogy nemrégiben újabb, óriásinak hitt lelőhe­lyekre bukkantak és az országot szinte ellepték a külföldi sze­rencsevadászok, akik a gyilkos­ságoktól sem riadnak vissza. Az újkeletű aranylázról be­számoló Reuters hírügynökség emlékeztet: Venezuelában ko­rábban is volt aranybányászat, de a legjobb években is csak nyolc-tíz tonnát termeltek ki. Az újabb lelőhelyek alaposabb vizsgálata után azonban merész terveket dédelget a caracasi ve­zetés. A kormányzat arra számít, hogy sikerül összehozni azt a négyszáz millió dolláros kül­földi beruházást, amelynek eredményeként az évezred vé­gére évi ötven tonnára növel­hetnék a termelést. A becslések szerint a készlet tízezer tonnára rúg, mai áron ez száz milliárd dollárt ér. A szigetvári konzervgyárban újra termelnek. Mennek a gé­pek, készül a savanyú uborka, és már szállításra vár a mago­zott meggy. Több hónapos kényszerszünet után éled a gyár, ugyan az 1300 ember he­lyett, mindössze 96-an dolgoz­nak. A hatalmas raktárak egy része üres áll, csak a most ké­szült befőttek foglalnak el némi helyet, amíg a megfigyelési idő le nem jár.- A hosszú állásban folyama­tosan tönkre megy minden. Az eltelt időben nem volt igazi gazdája a gyárnak, sorra elma­radtak a karbantartási munkák. - mondja Szeredy Attila megbí­zott igazgató, akit hosszú évek kötnek ehhez a gyárhoz. A konzervgyárat a 2B Ke­reskedelmi és Szolgáltató Kft. vette meg a felszámolótól, s úgy döntött, hogy működteti a gyárat és úgy ajánlja fel ismét eladásra. A tendert most írják ki. A kft. nem akar több pénz fordítani a konzervgyárra a szükségesnél, csak annyit ami­ből biztonságosan beindítható a termelés. A gyár hátsó részét, öt hektárnyi területet és négy raktárt eladtak ezen vásárolták meg a szükséges alapanyago­kat.- A kft. nem szerződött sen­kivel, se alapanyagra, se üvegre, se eladásra - folytatja Szeredi Attila. - A környező te­lepüléseken élő termelőktől szerezzük be az alapanyagot. Mindent elölről kellett kezdeni. Június végén kezdődött meg a termelés, először magozott meggyet készítettünk, most az uborka van soron. A gyár el­vesztette a hitelét, mindent Tárcaközi bizottság dolgozik a terv elkészítésén, erről számol­tak be tegnapi sajtótájékoztató­jukon az érintett minisztériu­mok képviselői. A stratégiai terv kijelöli a feladatokat az információs tár­sadalom megteremtéséhez - mondta Lotz Károly közleke­dési, hírközlési és vízügyi mi­niszter és segítheti a kor­mányt döntéseiben. Olyan változás küszöbén ál­lunk, amely csak az egykori ipari forradalomhoz mérhető, és hazánk továbbra is szeretné megőrizni vezető szerepét a távközlésben, legalábbis ami a Vége az uborkaszezonnak? készpénzért kell megvásárol­nunk. Ezért olyan piacokat ke­restünk, ahol gyorsan megfor­dul az áru, azonnal fizetnek. A bevételt ismét a termelésre for­dítjuk. Arra most nincs lehető­ségünk, hogy raktárra termel­jünk és majd később adjuk el a készleteinket. A legnagyobb kérdés most az, hogy ki veszi meg a gyárat, melyik piacra és mit akar termelni, ugyanis egy­kömyező országok rangsorát il­leti. Nem késlekedhetünk to­vább, a fejlett országok már jócskán előttünk járnak. Ma még a társadalom csupán kis részének nyilvánvaló, hogy a XXI. században az informá­ció birtoklása és ennek hozzá­férhetősége jelenti a haladást, a gazdasági előrelépést. Éppen ezért a legszélesebb rétegekben kell felkelteni az információ iránti igényt - mondta Bölcskei Imre, a KHVM hírközlési he­lyettes államtitkára. Török András, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára az Inter­aránt alkalmas a nyugati és a keleti piacon eladható termékek gyártására. Én éveken át ebben a gyárban dolgoztam. Vissza­hívtak. Jöttem, mert úgy érez­tem, meg kell próbálnom életre keltenem a gyárat, mert vallom csak akkor szabad feladni, s a kísérletezést befejezni, ha lát­ható, végképp nem megy, nincs remény. Sz. K. net információs hálózat kap­csán elmondta, hogy Magyar- országon az akadémiai és egye­temi szférában minden kutató, oktató és hallgató számára el­érhető az Internet, de már meg­jelentek a kereskedelmi Inter­net-szolgáltatók is. Ők a nagyközönségnek kí­nálják szolgáltatásaikat, sokak számára még elérhetetlen áron. Átlagos használat mellett ugyanis havonta 30-40 ezer fo­rintért lehet az Internet távköz­lési hálózatán keresztül hozzá­férni a világ legkülönfélébb in­formációs adattáraihoz. Ma már egyre olcsóbb a há­lózatkiépítés, ám mind több pénzbe kerül működtetése, il­letve az információk rendszere­zése, utalt az arányok megvál­tozására Tölösi Péter, a Matáv logisztikai igazgatója. A jövedéki termékeket terme- lőlöiek, illetve forgalmazóknak szeptember 30-áig bank- vagy vagyoni garanciát kell benyúj­taniuk az illetékes vámhivatal­hoz az engedély megszerzése fejében. A biztosíték összege a jövedéki terméket termelőknél 5 és 200 millió forint között le­het. Kivétel a bérszeszfőzés és a fűszerpaprika-termesztés, ezek esetében „csak” 1 millió forintra van szükség. A biztosí­ték mértéke megegyezik az adóalany által egy évben fize­tendő fogyasztási adó egyti- zenketted részével. A nagyke­reskedőknél a biztosíték leg­alább 15 millió, kőolajtermékek esetén 80 millió forint. Akik az előírt határidőig nem teljesítik a feltételt, azok december 31-éig még folytathatják tevékenysé­güket, de utána automatikusan megszűnik az engedélyük. Megkönnyítette a törvény a vámszervek dolgát a jövedéki engedélyek visszavonását ille­tően, és módosultak az ellenőr­zés jogi körülményei is. A termelőknek ezentúl ha­vonta írásban kell jelentést ten­niük a jövedéki árukról, a vám­szervek pedig negyedévente lesznek kötelesek a helyszínen elszámoltatni őket. A visszaélések megakadá­lyozását célozza az is, hogy ilyen termékek importálását ki­zárólag banki átutalással enge­délyezi a törvény. A termelők­től ezentúl csak azok a biztosí­tékkal rendelkező nagykeres­kedők vásárolhatnak dohány- terméket, akiknek legalább 100 négyzetméteres telephelyük van bejegyezve. FEB Társadalombiztosítási önkormányzat pénzügyei Adósok és adósságok Az első félévben a társadalombiztosítási önkormányzatok kénytelenek voltak költségvetés nélkül működni. Gazdál­kodásukat a parlament az utolsó munkanapon tárgyalta. A hiány jelenleg 26 milliárd forint, ez azonban nem megold­hatatlan gond, állítja Simsa Péter, az Egészségbiztosítási Önkormányzat alelnöke.-Hogyan alakult a társada­lombiztosítás első féléves költségvetése?- Az első félév kiadásai időarányosak: pontosan a felét költöttük a tervezettnek. A bevétel azonban elmaradt mind az előirányzottól, mind a kiadásoktól, mint tavaly.- Mire számítanak az idén?- Joggal gondoljuk, hogy a tavalyihoz hasonlóan alakul a társadalombiztosítás pénz­ügyi helyzete. A bevételekre rendszerint az év vége felé, november körül lehet számí­tani. Szinte minden vállalat­nál, cégnél ekkor vannak a nagy kifizetések, a prémiu­mosztások, ekkor rendezik tartozásaikat is.- Mennyi kinnlevőségük és mennyi tartozásuk van?-A követelésünk 211 mil­liárd forint. Ehhez hozzá kell adni régi kinnlévőségeinket, összesen 120 milliárdot. A baj az, hogy ezek a pénzek nehe­zen mozdíthatók. A gazdaság szereplői között vannak, akik nem igazán fizetőképesek. Az állami költségvetésnek 80 milliárd forinttal tartozik a tb, de ez a költségvetésünk ösz- szes hiányának még 5 száza­lékát sem teszi ki.- Az Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Pénzügy­minisztérium vezetői szerdán tárgyaltak. Mire jutottak ?- Mindannyian úgy gon­doljuk, van reális lehetőség a kiadások mérséklésére. A cél, hogy a pénztár hiánya ne lépje túl év végéig az 5 milli­árd forintot. Ellenkező eset­ben ugyanis pótköltségvetésre lenne szükség. A megoldás lehetőségeit a Népjóléti Mi­nisztérium szakembereivel közösen keressük. A gyógy­szeráraknál a pénztár csak az alaplistás készítmények drá­gulását vállalhatja át. Körül­tekintően meg kell vizsgálni azt is, hogy közgyógyellátás­ban valóban az arra jogosul­tak részesülnek-e. Szükség van a táppénzellátás ellenőr­zésének szigorítására is a jog­talan kifizetések megszünte­tése miatt. Egyik legfőbb ten­nivalónk a kinnlevőségek be­hajtása. Elmaradásaikról fo­lyamatosan értesítjük az adó­sokat. Bozsó Bea Az információs forradalom lassan, de biztosan minket is elér Korszakos változásra várva Olyan változás előtt állunk, amely csak az egykori ipari forra­dalom korszakalkotó mivoltához mérhető. A jövőben az in­formáció birtoklása és ennek hozzáférhetősége jelenti a gazda­sági előrelépést. A felkészülést segítheti az a nemzeti informa­tikai stratégiai terv, amely ősszel kerülhet a kormány elé. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. július 20-tól Pénznem vételi közép eladási angol font 199,52 201,46 203,40 ausztrál dollár 91,56 92,46 93,36 belga frank (100) 440,63 444,93 449,23 dán korona 23,26 23,49 23,72 finn márka 29,71 30,00 30,29 francia frank 26,03 26,28 26,53 gör.drachma(100) 55,74 56,28 56,82 holland forint 80,89 81,68 82,47 ír font 205,22 207,20 209,18 japán yen (100) 142,37 143,83 145,29 kanadai dollár 91,54 92,43 93,32 kuvaiti dinár 416,24 420,37 424,50 német márka 90,64 91,53 92,42 norvég korona 20,36 20,56 20,76 olasz líra (1000) 77,31 78,05 78,79 osztrák sch. 12,88 13,01 13,14 portugál esc.(100) 86,19 87,02 87,85 spanyol pes.(100) 105,09 106,09 107,09 svájci frank 108,75 109,82 110,89 svéd korona 17,46 17,63 17,80 USA dollár 124,86 126,07 127,28 ECU (Közös Piac) 167,50 169,12 170,74 ÍTJ termék - A pécsi Kolos Kft. a háziasszonyok gondját megkönnyítendő, előrepácolt csir­kecombot hozott forgalomba, egyelőre csak a Metro áruház megrendelésére. Az üzemben még tíz napig tart a nagy nyári karbantartás, de utána napi 1500 kg-ot terveznek készíteni a tálcába csomagolt ínyencségből. fotó: tóth László SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET AKTUÄUS BETÉTI AJÁNLATA FIX, LEKÖTÖTT BETÉT Sziget-jegy II. 2 havi lekötés évi 24 % kamat Sziget-jegy III. 4 havi lekötés évi 26 % kamat Sziget-jegy I. 6 havi lekötés évi 28 % kamat Sziget-jegy IV. 8 havi lekötés évi 29 % kamat ❖ * * SÁVOS KAMATOZÁSÚ, FUTAMIDŐ ALATT FELVEHETŐ TAKARÉKSZELVÉNY Futamideje: 3 hónap 12 hónap Kamatkondíció 1. hónap 15% 1. hónap 10 % 2. hónap 25 % 2.hónap 20 % 3. hónap 35% 3-11. hónap 30% 12. hónapban 40% Évi átlagkamat: 25 % 28,3 % Várjuk tisztelt Ügyfeleinket Szigetváron, Pécsett a Szigeti vámnál és a Konzum Áruházban, valamint vidéki kirendeltségeinkben. < * 1 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom