Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-03 / 179. szám

1995. július 3., hétfő A Mai Nap Dünántúli Napló 7 Horányi kontra Koltai / __ Epülhet-e atomerőmű a Széchenyi téren? A hatástanulmány kérdőjelei A garéi hatástanulmány már évek óta készül fotó: löffler Gábor Feltételezem, nem mindegy a pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem számára, hogy milyen híre van idehaza és külföldön. Feltételezem, hogy a felső- oktatás kormányzati „re­formja”, (avagy hogyan bo­csássuk el az oktatókat) amúgy is sok vihart kavart. Éppen ezért érthetetlen az, ami a bölcsészkaron zajlik immáron több hónapja a Fel­nőttképzési és Közművelő­dési Tanszék tanszékvezetői pályázatával kapcsolatban. Tulajdonképpen az újságíró számára sem örömteli e témá­val foglalkozni - magam is tisztelem az Universitas auto­nómiáját -, de nem lehet to­vább hallgatni. Az ominózus ügy, melyet Horányi kontra Koltai címen aposztrofálhatunk, már az egyetem falain kívül is for­málja a kedélyeket. Tény: dr. Koltai Dénes e tanszék számára országos hírnevet szerzett. Tanszékve­zetői munkálkodása alatt az andragógia - felnőttoktatás - legnevesebb hazai szakértője és egyben szervezője lett. Az általa irányított tanszék az or­szág minden pontján érdekelt, Békéscsabától Sopronig, Debrecentől Kanizsáig amo­lyan kihelyezett filiálék for­májában. Vitathatatlan: az átalakuló társadalmunk számára oly fontos posztgraduális képzés­ben a Koltai-team az elsők között van. Ami a dolgok érdekessége: saját maguk teremtik elő a működési költségeiket, ma­guk gazdálkodjék ki a fel­nőttoktatásban résztvevő ok­tatók bérét, sőt a tanszék eb­ből a bevételből tud - vendég­tanárok révén - színvonalas órákat adni nappali tagozatos hallgatóinak. (Egyébiránt a hazai egyetemi életben való­színűleg ez az egyetlen tan­szék, mely részben saját maga tartja fönn magát.) A tanszék munkáját, előéle­tét figyelembe véve különös a Koltai Dénes hároméves tan­székvezetői megbízatásának lejárta utáni többhónapi her­cehurca. Tény: az újból kiírt tanszékvezetői pályázat for­mai és egyéb gondok okán „eredménytelenül” zárult. Tény: a tanszék dolgozói az egyetemi demokrácia példát­lan megsértésének minősítik az esetet, mely során a sza­bálytalanul fölállított bíráló bi­zottság elodázta a tanszék által remélt döntést, azaz Koltai Dénes újbóli tanszékvezetői kinevezését. Ezen közben, az ügyről tu­domást szerezve, minden mérvadó hazai szakmai szer­vezet kiállt Koltai mellett. Pe­tíciót írtak a diákok is. Sőt, úgy tűnik, már az egyetemi szenátus számára is kezd kí­nossá válni az ügy. A rektor külföldön tartózkodik, s tá­vollétében egyetlen rektorhe­lyettes sem óhajt - talán ért­hető módon - nyilatkozni. Dr. Horányi Özséb, a kar dékánja kitért a válasz elől, mindössze annyit mondott: az egyetemi szenátus kezében a megoldás kulcsa, ő csak akkor hajlandó megszólalni, ha az egyetem felsőbb vezetése erre felha­talmazza. Dr. Koltai Dénes így fog­lalja össze a viták lényegét:-A dékán úr és a köztem feszülő viszony koncepcioná­lis eredetű. 0 e tanszék fel­számolására tört, mi e tanszék létjogosultságát bizonyítot­tuk. Tavaly magam is pályáz­tam a dékáni posztra. Talán mindebben keresendő annak oka, hogy a vezetői pályázat elbírálásakor a tanszéki ál­láspontot figyelmen kívül hagyta, s közreműködött ab­ban, hogy időnk és energiánk egy részét ne a hivatásunkra és munkánkra koncentrálva tölthessük. Mindenesetre számomra rendkívül jól esett az eljárás ellen tiltakozó sok levél és aláírás, ami a diákoktól, kol­légáktól és az ország külön­böző szakmai szervezeteitől érkezett. Csak annyit mondha­tok: köszönöm. Kozma Ferenc Első pont: az Európai Közösség a tagországok számára kötele­zővé teszi a környezetre jelen­tős hatást gyakorló tevékenysé­gek megkezdése előtt hatásta­nulmány készítését. Második pont: a közelmúlt­ban elfogadott környezetvé­delmi törvény immár nálunk is jogszabályi kötelezettséggé tette. Harmadik pont: a Dél-dunán­túli Környezetvédelmi Felügye­lőség ezt már évekkel korábban előírta, mintegy saját „kútfeje” szerint döntve ezzel arról, hogy minden potenciálisan környe­zetre veszélyt jelentő beruhá­zás, tevékenység előfeltétele annak feltárása, hogy milyen hatással lesz a létesítmény a környékre. Negyedik pont: Garé. Tészták Lajos, a felügyelőség osztályvezetője egy kormány­rendeletet mutat. A múlt évben lépett hatályba, s egy listát tar­talmaz: azokról a tevékenysé­gekről, amelyek csakis környe­zeti hatástanulmány elkészítése után kezdhetők el. Mégpedig előzetes, ha igazán komoly be­ruházásról van szó, akkor rész­letes hatástanulmány szüksé­ges. A lista 82. pontja: veszé­lyes hulladékot égető mű. A garéi hatástanulmány lé­nyegében már évek óta készül. A Budapesti Vegyi Művek azt vállalta, hogy ez év július 20-ig elkészíti. Arra a kérdésre, hogy mit kell tartalmaznia egy ilyen hatástanulmánynak, rövid a vá­lasz: lényegében azt mutatja be, hogy mit akar a beruházó csi­nálni. Ezt természetesen a kör­nyezetvédelmi hatóság véle­ményezi, illetve dönt arról: en­gedélyezi a dokumentum alap­ján a munka megkezdését, vagy eleve elutasítja azt, példának okáért ha valaki mondjuk a pé­csi Széchenyi téren óhajtana egy atomerőművet megépíteni. Harmadik lehetőség: mert nem tartalmaz a hatástanulmány minden szükséges információt, kiegészítteti azt. A részletes ha­tástanulmány felülvizsgálata már csak két lehetőséget enged meg: mehet a munka, illetve hi­ánypótlások után lehet kezdeni, vagy sem. Amit a BVM-nek július 20- ig el kell készítenie: a hatodik változat. A környezetvédelmi felügyelőség által visszadobot- tat még nem volt jogszabály alapján kötelező elkészíteni, a felügyelőség saját elhatározá­sából igényelte. Miért ilyen fontos egy hatástanulmány el­készítése? Mert feltétele a kör­nyezetvédelmi engedély kiadá­sának. Lényegében ez utóbbi a startpisztoly egy ilyen beruhá­zás megkezdéséhez. Lesz egyébként a garéinak egy közérthető, rövidített válto­zata is, hogy - ahogy a szakma nevezi - a hatástűrők, azaz a környék érintett lakossága is értse: miről van szó, mire lehet számítani. Ez jelenti bevonásu­kat a döntési folyamatba. A vé­leményük azonban nem a Kör­nyezetvédelmi Felügyelőséget érinti, hanem a beruházót. Az utóbbi érdeke ugyanis a léte­sítmény megépítése. Amennyi­ben érdeke, természetesen. És mi van, ha az ígért határ­időre nem készül el a hatásta­nulmány?- Semmi - válaszolja Jeszták Lajos. - A beruházó nem kapja meg a környezetvédelmi enge­délyt. Mészáros Attila Dán kórus Pécsett Tegnap este 6 órakor az evangélikus templomban adott nagysikerű koncertet a dániai Brahetrolleborg Ve­gyeskar. A kórus hatodik al­kalommal tartózkodik Pécsett a Ciszterci Nagy Lajos Gim­názium vendégeként, de a két város kórusának kapcsolata jóval régebbi, majdnem 25 éves múltra tekint vissza. Ma este 19 órától a dán kórus a Nagy Lajos Gimnáziumban ad hangversenyt. Harkányi Nyár Siklósi fúvósok vendégsze­replésével kezdődött meg tegnap este a Harkányi Nyár rendezvénysorozata. A Sik­lósi Városi Koncert-fúvósze­nekar este 6 órakor a Zsig- mond sétányon, a szabadtéri színpadon lépett föl. Jövő va­sárnap ugyanebben az időben ugyanitt a Sombereki Nép­táncegyüttes szerepel. Felújított templom A magyarbólyi ortodox egyházi templom felújítá­sára az evangélikus, a kato­likus és a református temp­lom rendbehozatala után ke­rült sor. Az önkormányzat, az egyház és a hívők által előteremtett több mint egy­millió forintból sikerült a költségeket biztosítani az ún. szerb templom újjávará­zsolására. Folyt a sör Vasárnap rendezték meg a II. Bólyi Sömapot. A sörivóver­seny programján kívül szá­mos kulturális rendezvény színesítette az eseményt. A délután folyamán föllépett többek között a pécsi majo- rette-csoport, a véméndi fúvószenekar és tánccsoport, a Boly Táncegyüttes, a helyi iskola tánccsoportja, a Mohá­csi Jazz Band, valamint a PMD Blues Band. A rendez­vény kellemes hangulatú bál­lal zárult. Indul a brikettgyár A Nagymányoki Brikettgyárat ma veszi át leendő tulajdonosa, a budapesti bejegyzésű ÉHB Hol­ding befektetői társaság a Me­cseki Bányavagyon-hasznosító Rt.-től, hogy 6 éves lízingszer­ződés formájában üzemeltessék a létesítményt, s ez idő alatt mintegy 200 millió forintért megvásárolják az objektumot. Göndöcs István, az MBVH Rt. vezetője szerint az rt.-nek- nincs pénzügyi kockázata a mos­tantól érvényes szerződés értel­mében: a holdingnak a működte­tés során a gyár műszaki állapo­tát mindvégig meg kell őrizznie. A befektetői társaság ma mutatja be a cégokmányokat és a gyárra kötött biztosítási szerződést, va­lamint 3 millió forintot kell kifi­zetnie az MBVH Rt.-nek. Az év végéig még 15 millió forint ér­tékben környezetvédelmi kárel­hárítási munkákat is elvégeznek, s a vételár fennmaradó részét 6 évre egységesen elosztva - a tervek szerint a gyár működteté­séből kigazdálkodva - rendezik. A holding azonban csak a tel­jes összeg kiegyenlítését köve­tően lesz tulajdonosa a Nagy­mányoki Brikettgyámak, addig csak a Mecseki Bányavagyon­hasznosító Rt. beleegyezésével változtathatnak az üzem mű­szaki szerkezetén. Gyakorlatilag 2-3 hónap alatt kiderül az is, hogy a befektetők milyen üzletet csináltak, ugyanis ennyi idő kell ahhoz, hogy a bri- kettálót működőképes állapotba hozza a régi állomány 30-35 szakembere, akiknek a munká­jára a lízingelők kezdettől számí­tanak. így az őszi fűtési szezonra már elképzelhető, hogy a nagy­mányoki üzem is bekapcsolódik a lakossági szénellátásába és csak a piaci helyzettől függ, hogy a továbbiakban miként gyarapszik a dolgozói létszám, s meddig tud termelni a vállalko­zás. Mészáros B. E. Tisztább a Duna vize Laboratóriumi elemzések sze­rint bakteriológiai szempontból valamelyest javult a Duna vizé­nek minősége. Ennek egyik oka az lehet, hogy az átlagosnál hosszabb ideje magasabb a víz­állás, s a nagyobb tömegű víz­ben jobban oldódik a szennye­ződés. Mint azt Mudri Katalin, a Közegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat Pest megyei inté­zetének osztályvezetője az MTI munkatársának elmondta: Szob- tól Makádig a folyó 70 kilomé­teres szakaszának 19 pontján vesznek rendszeresen vízmintá­kat. Ezek vizsgálata szerint für­désre igazán csak Ráckeve kör­nyékén alkalmas a folyó, mégis naponta tízezrek lubickolnak a különböző szabadstrandokon, amelyék közül csak az tekint­hető legális fürdőhelynek, ahol a parton öltözőket, zuhanyozót, hulladékgyűjtőket helyeztek el. Erről az infrastruktúráról a helyi önkormányzatoknak kellene gondoskodniuk. Balesetre, rokkantságra kötött szerződéseknél nincs adóleírás Adókedvezmény életbiztosításra Csak tíz év elmúltával lehet hozzányúlni a befizetett összeghez (Folytatás az 1. oldalról) állásfoglalásból: élet- és nyug­díjbiztosítási adóleírásként a fi­zetett díj egyötöde, évente leg­feljebb 50 ezer forint számol­ható el. Azonban a különféle társaságoknál fizetett biztosítá­sok díjára együttesen érvényes a kedvezménykorlát. Az is bonyolítja a dolgot, hogy a balesetre, a betegbiztosí­tásra és a rokkantságra vonat­kozó szerződési díj nem csök­kenti a személyi jövedelemadó befizetendő összegét. Ugyan­akkor jó tudni, hogy a jogosul­tak köre a „tízen túliak társa­sága”, mert legalább tíz évig kell tartania a díjfizetés időtar­tamának - nyugdíjbiztosítás esetén a befizetés és a járadék- folyósítás ideje együttesen kell elérje ezt az időtartamot. Van megoldás az egészen különleges esetekre is, tanul­mány megkezdéséhez, házas­ságkötéshez, gyerekszületéshez kapcsolt formák, itt kiegészítő megegyezést köthet az ügyfél a biztosítóval, hogy mindenképp 10 év után legyen csak jogosult a járadékra. Mindenestre a 10 év igen szigorú korlát, hiszen az adókedvezményeket pótlék­kal kiegészítve kell visszafi­zetni, ha valaki idő előtt fel­mondja a szerződést. A pénzügyi tárca utasítása szerint a biztosított akkor is al­kalmazhatja az adóleírást, ha a munkáltatója fizeti a díjat (ki­vétel ez alól, ha a munkaadó egyben a kedvezményezettje is a kifizetésnek). Ezzel szemben ha magánszemély más részére köt biztosítást, akkor az adó- kedvezmény a díjfizetőt illeti meg. Persze van még egy megszo­rítás, hogy a magyar állampol­gár a különféle jogcímeken igénybe vett adóleírásai a teljes adóbefizetést eltüntessék: az alapítványi befizetések, szö­vetkezeti üzletrészvásárlás, he­lyi adó, életbiztosítási kedvez­mény stb. együttes összeg nem haladhatja meg az eredetileg kiszámított adó felét! Mészáros B. E. Négykezes a szájban A paciensek elképedtek. Mi­nek a hordágy, amire lefekte­tik őket, amikor csak a foga­zatukat nézik meg, és minek két orvos a kezelésükhöz? Az értetlen arcokat meg­örökítő képsorokat a televízi­óban láthattuk, amikor az amerikai katonaorvosok Szomáliái polgárokat vizsgál­tak. Ma még nálunk sem mindennapos, hogy a fogor­vosi rendelőben fekvő hely­zetben kezeljék a betegeket - ráadásul ketten! de mint módszert, már alkalmazzák, sőt tanítják is. Pécsett, a POTE Fogászati Klinikáján napi gyakorlat ez a kezelési mód, s ezt oktatják a leendő fogorvosoknak is.- A nagyon gyors fordulat­számú fúrók rendszeresítése hozta azt a dinamikus műtét- tani fejlődést, amely többek között az úgynevezett négy­kezes fogászati kezeléshez vezetett - mondja dr. Szabó János professzor, a Fogászati Klinika igazgatója. - Ezeknek a fúróknak a használatánál nélkülözhetetlenné vált a fo­lyamatos vízhűtés, és a nagy­teljesítményű elszívás, s mindehhez már kevés volt a két kéz. így indult a változás, ami odáig vezetett, hogy a be­teg akkor van a a fogászati ke­zeléshez ideális pozícióban, ha fekszik. A klinikán Szabó profesz- szor rendszeresítette ezt a módszert, amelynek több elő­nye van. Az első, hogy a két szakember összehangolt tevé­kenységének eredményeként lényegesen, - 30-35 - száza­lékkal lerövidül a kezelési idő. A másik hallatlan előny, hogy pontosan látják mit csinálnak, hisz operációs mikroszkóp alatt, nagy pontossággal dol­goznak. A harmadik a fertőzésve­szély csökkentése, mivel a mosó folyadékkal, és a folya-' matos elszívással eltávolítják a kezelés során keletkező - baktériumokkal teli - törme­léket. Ehhez a kezelési mód­szerhez speciális, nyugati egy­ségkészülékek kellenek. ' A klinika tervei szerint a közeljövőben minden oktató­helyükön ilyenek lesznek. A gyökeres változtatáshoz szük­séges világbanki támogatást - 300 ezer dollárt és 10 millió forintot - pályázattal nyerték.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom