Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-18 / 194. szám

2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1995. július 18., kedd Kovács László magyar kül­ügyminiszter elnökletével hét­főn ülést tartott Brüsszelben a Magyarország és az Európai Unió közötti miniszteri szintű Társulási Tanács. A testület feladata, hogy figyelemmel kí­sérje, felügyelje, döntéseivel közvetlenül is segítse a társu­lási szerződésben foglaltak tel­jesülését. Kovács László meg­érkezésével szinte egy időben jelentette be az EU Bizottság szóvivője, hogy a szervezet dömpingeljárást indít a Ma­gyarországról és Csehországból származó vas- és acéláruk el­len. A szóvivő szerint bizonyí­tást nyert, hogy „a Magyaror­szágról és Csehországból szár­mazó behozatal abszolút mennyiségben és a piaci része­sedést illetően is jelentősen emelkedett”, ami rontotta az EU vas- és acéliparának anyagi helyzetét. Az orosz külügyminiszter a Vlagyivosztoktól Vancouverig teijedő térség átfogó és közös biztonsági rendszerének létre­hozására tett javaslatot a hétfőn Moszkvában megkezdődött „A 20 éves Helsinki Záróokmány - úton az európai biztonság mo­dellje felé” nevet viselő konfe­rencián. Az orosz külügymi­niszter úgy vélekedett, hogy nem szabad előtérbe helyezni a biztonság katonapolitikai szempontjait az együttműkö­dési, a fejlesztési, a gazdasági, az ökológiai és a humanitárius kérdések kárára. Samil Baszajevnek nemcsak a Bugyonnovszkban végrehaj­tott terrorista támadásért és emberrablásért kell bíróság előtt felelnie, hanem egy ko­rábban elkövetett bűntettéért is. A csecsen bandita négy évvel ezelőtt a Minyeralnije Vodi-Jekatyerinburg útvonalon közlekedő repülőgépet kerítette hatalmába és térítette el Anka­rába. Baszajev akkor kicsúszott az orosz hatóságok kezéből, mert Törökország elengedte, sőt egy üzemanyaggal feltöltött repülőgépen biztosította távo­zását Groznijba. Robbanás rázta meg vasár­nap éjjel a német BASF vegy­ipari óriásvállalat ludwigsha- feni telepének egyik épületét: négy munkás súlyos, de nem életveszélyes égési sérülést szenvedett. Az eddigi vizsgála­tokból kiderült, hogy a leve­gőbe került oldószer okozta a robbanást, majd a nyomában elharapódzó tüzet. Több tucat holttestet emel­tek ki hétfő reggelre a szöuli nagyáruház romjai alól. Ezzel 401-re emelkedett a június 29- én összedőlt áruház megtalált áldozatainak száma. Hivatalos adatok szerint 270 személy még mindig az eltűntek listáján szerepel. Eszék még riadókészültségben Karadzsics eltüntetné a védett övezeteket Nagyon súlyos incidensnek minősítette az Eszék ellen vasárnap intézett szerb tá­madást Kirsten Haupt, az ENSZ szóvivője. A helyszínen tartózkodó Haupt szerint a támadásra a horvátok ellentámadással vá­laszoltak, és a harcok három órán át tartottak. A riadóké­szültség hétfőn is érvényben volt Eszéken. Hírek szerint a város körül kirobbant összetű­zésnek egy halálos áldozata és néhány sebesültje van. A boszniai szerbek hétfőn aknákkal vettek körül Zsepa mellett egy ENSZ-ellenőrző- helyet, és azzal fenyegetőztek, hogy lőni fogják a kéksisako­sokat, ha a NATO harci repü­lőgépei megjelennek a zsepai védett övezet felett. Mintegy 1000 muzulmán kitört a szerbek által elfoglalt szrebrenicai biztonsági zóná­ból. A menekülők vasárnap éj­szaka utat vágtak maguknak a kormányerők által ellenőrzött területek felé. A csoport tagjai több mint 50 kilométeres me­netelés után érték el céljukat, a Tuzlától keletre lévő Sapna térségét. A brit, a francia és az ame­rikai vezérkari főnök vasár­napi londoni találkozója nyo­mán csütörtökön vagy pénte­ken sor kerülhet a külügy- és védelmi miniszterek ta­nácskozására - jelentette be Charles Miliőn francia védelmi miniszter. A politikus úgy vélte, hogy a nemzetközi közösség­nek nincs sok választási lehető­sége Boszniában: vagy a szé­gyenteljes kivonulás, vagy az erős fellépés Gorazsde és Szara­jevó védelmében. Andrej Kozirev orosz kül­ügyminiszter ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy nem ma­radt más hátra, mint a kéksisa­kosok kivonása vagy az erő alkalmazása. Szerinte az ösz- szekötő csoport még nem használta ki teljesen a politikai lehetőségek tárát. „A háború befejezésének minimális feltétele, hogy az egész világ ismerje el a bosz­niai szerbek saját államát” - jelentette ki Radovan Kara­dzsics az olasz La Repubblica című lapnak. Karadzsics el­mondta, hogy a bosznia szer- bek legfontosabb célja a Szer­biával való egyesülés. A boszniai szerb vezető ki­jelentette: „El kell tűnniük a muzulmán enklávéknak: ha kell, a boszniai szerbek erővel fogják felszámolni azokat”. Csak akkor nem fogják támadni Zsepát és Gorazsdét - közölte -, ha az ott élő muzulmánok tel­jes mértékben lefegyverkeznek és kettős - az ENSZ békefenn­tartói és a boszniai szerbek által gyakorolt - ellenőrzés alá vetik magukat. Megszakadtak a béketárgyalások Groznijban. Anatolij Kulikov orosz bel­ügyminiszter testőrei kíséretében elutazott a csecsen fővárosból. A megbeszéléseket szer­dán folytatják. fotóiFeb/reuters Nyugtalanító kérdőjelek az orosz elnök körül Mennyire beteg Jelcin? Oroszország kritikus hely­zete miatt nemcsak a politi­kusokat, hanem a közvéle­ményt is joggal nyugtala­nítja, hogy valójában meny­nyire beteg Jelcin elnök? A Welt am Sonntag értékelését a szakértők közül is egyre többen hajlamosak elfogadni: „Minden időközben elhangzott cáfolat és félrevezető manőver ellenére erősödik az a benyomás, hogy Jelcin betegebb, mint ameny- nyire a környezete hajlandó el­ismerni.” A kormányhoz közel állónak ismert, s a reformokat támogató Moszkovszkij Komszomolec erre hivatkozó kérdéssorozata is alátámasztani látszik, hogy „Jelcin betegsége sokkot váltott ki”. Az orosz lap kérdései: miért tartják távol az elnöktől a sajtót, ha jól van; s ha jól van, miért nem szerepel a tv-ben, hogy megnyugtassák a lakos­ságot; egyébként pedig, miért beszélnek úgy a betegségéről, ahogyan beszélnek? Az újság szerint a két lehetséges magya­rázat az, hogy „az elnök bete­gebb, mint ahogyan hivatalosan elismerik”, hiszen „korábban is emlegették Jelcin nyirokbeteg­ségét”; vagy pedig megint „fennáll egy államcsíny veszé­lye”!?!). Az Obscsaja Gazeta című he­tilapot viszont a múltra emlé­keztetik a hivatalos jelentések, s úgy véli, hogy „a betegség akár meg is szilárdíthatja az el­nök helyzetét”, hiszen egykor „minden súlyosan beteg szovjet vezető életének utolsó napjáig hivatalában maradt”. „Minden­esetre egyre csökkennek Jelcin esélyei, hogy 1996-ban újravá­lasszák” - írja a moszkvai új­ság. A Die Welt című hamburgi napilap nem zárja ki, hogy az orosz államfőn szívműtétet kell végrehajtani. Az újság szerint „nem kell orvosnak lenni ah­hoz, hogy összehasonlítsuk a négy évvel ezelőtti, erőt su­gárzó fotókat az elnök mai püf­fedt arcával, és elképzeljük, hogyan fog festeni 2000-ben”. Ferenczy Europress Az ötletet a véletlen adta a kezébe , Játékország gyászban Gyászol Játékország: szív­elégtelenség következtében, 75 éves korában a dániai Bil- Iundban meghalt Godtfred Christiansen, akit a világ Mr. Legónak nevezett. Ő találta fel a népszerű építőt. Egy asztalos fiaként született, s szegénységben nevelkedett. Mi­vel apja megkövetelte, hogy se­gítsen neki, csak kétnaponként járt iskolába, ahonnan a hetedik osztály után szülei ki is vették. Apja ekkor már bútorkészítéssel próbálkozott, amihez egy olyan gépet vásárolt, amellyel mű­anyag elemeket készített. Ezt Godtfrednek kellett ke­zelnie. A „csoda” a véletlen műve volt: a masina valami mű­szaki hiba következtében egy­másba illeszthető építőelemeket kezdett készíteni. A nagy fantáziával megáldott fiatal asztalosinas felismerte az összeszerelésben rejlő nagy já­téklehetőséget. Christiansen az elemeket „leg godt ”-nák ne­vezte el, magyarán: játssz jól! A feltaláló az első sorozatot szülőfalujának ajándékozta. Ma már 22 gyárban készítik a Lego építőket világszerte. Európában ilyenekkel játszik immár a gyermekek négyötöde, s a cég éves forgalma - átszámítva - meghaladja a 225 milliárd fo­rintot. A Lego-birodalom pilla­natnyi értékét pedig 650 milli­árd forintra becsülik. Tizenegymillióan a parkban Negyvenéves a megvalósult Disney-álom Július 17-e nevezetes nap volt az amerikai Disneyland, a vi­lág legnagyobb játékparkja életében: negyven évvel ez­előtt pontosan ezen a napon nyitotta meg kapuit. Walt Disney, számtalan nagy sikerű rajzfilm megálmodója 1955. július 17-én válthatta va­lóra egy másfajta álmát: akkor nyílt meg Disneyland. A 45 hektár nagyságú szóra­koztatópark 7500 embernek ad munkát és évente legalább ti­zenegymilliónak maradandó élményt. Az attrakciókat Dis­ney örökösei is folyamatosan fejlesztik, az ez évi újdonság: megelevenedtek az Indiana Jo- nes-filmek kalandjai, amelyek így a filmvászonról a „való­ságába költöztek. Disneylandben hétfőn gran­diózus gálát tartottak, tűzijá­tékkal, görögtűzzel, a csúcs­ponton pedig Randy Travis, az amerikai countryzene királya énekelte - a tömeggel -, hogy „Boldog Születésnapot”. Kígyózó sorok az amerikai mozik előtt Batman és többiek Pénzisten uralkodik továbbra is a távol-keleti gyöngyszem felett Mégsem jönnek a hongkongiak Néhány évvel ezelőtt még neves magyar parlamenti képviselők is nagy reménységeket fűztek a Magyarországra emigráló hongkongi pénzemberekhez. Csak kedvező lehetőségeket kell nyújtani nekik, s a hongkongiak majd kisegítenek bajainkból... Szokatlan jelenség az Egye­sült Államokban: kígyózó so­rok a mozik előtt. Nyári holt­szezonban ilyesmi emberem­lékezet óta nem történt. Az a hallatlan dolog is előfor­dult mostanság Amerikában, hogy a hosszú sorok ellenére (vagy éppen azért) ismét feltűnt a „Megtelt!” tábla a pénztár- fülke ablakán. A producerek természetesen dörzsölik a tenyerüket és bol­dogok e szokatlan „természet- feletti” jelenség miatt, ám a dü­hös amerikaiak többsége nem nagyon képes lenyelni a „Min­den jegy elkelt!” tábla okozta visszautasítást. Különösen azért nem, mert kiderült, a telt ház nem mindig jelent teljesen megtelt házat. Még a rangos The Washington Pástban is igazi oknyomozó ri­port jelent meg e témában. Itt derült fény arra a praktikára, hogy az elkényelmesedett ame­rikai mozikban bevett szokássá vált: amennyiben a számítógép már 90 százalék feletti jegyel­adást regisztrál, máris megtelt a ház. Régen volt egyszerre annyi mozisiker Amerikában, hogy a jegyeladás rejtelmeibe kellett volna elmerülnie az amerikai sajtónak. Nos, ez is megtörtént. Kö­szönhetően a remekül szóra­koztató Batman Forever!-nek, a bájos Pocahontas-nak és a to- rokszorítóan izgalmas Apolló 73-nak - amelyeket nemsokára mi is látni fogunk. FEB Pápa telefonkártyán Az olasz telefonkártyákat eddig csak hirdetések dí­szítették, ahogyan a világ más részein is, de most a gyűjtők örömére II. János Pál pápa képe került rájuk. Az olasz telefontársa­ság, a Telecom ezzel akar megemlékezni a Loretoi Madonna szentélye alapí­tásának 700. évfordulójá­ról. A pápa képmásával éke­sített telefonkártyákból a befolyó összeg egy részét a híres közép-olaszországi zarándokhely múzeumá­nak és püspöki palotájának restaurálására fordítják. A kártyák az olasz do­hányboltokban, az újság­árusoknál kaphatók, és a fehér palástban miséző pápa látható rajtuk. A koronagyarmat számára kö­zeledik a bűvös dátum: Hong­kong a hosszú brit uralom után 1997-ben visszatér a kínai anyaországhoz. A döntés óriási riadalmat keltett a városállam polgárai körében. Sokan, főleg a gazda­gok közül úgy gondolták: nem kockáztatják, hogy megszokott életüket felborítsa „a kommu­nista uralom”, és inkább másutt próbálnak szerencsét. Viszonylag rövid idő alatt azonban két fontos dolog derült ki. Egyrészt még a módos hongkonginak sem könnyű a világ más pontján hazát talál­nia. Másrészt a „kommunista bekebelezés” kásáját aligha eszik majd olyan forrón. Hiszen Kínában is hatalmas változások zajlanak, különösen a Hong­konghoz közel fekvő ún. külön­leges övezetekben. Kína már nem az a félelmetes sárkány, aminek a hongkongiak oly so­káig hitték. De már nem hiszik. Hong­kong a nagy pánik után magá­hoz tért, és derűlátóan tekint a jövőbe. Amikor egy nyugati új­ságíró megkérdezte a nyüzsgő Queensway sétány egyik árusá­tól, mi jön 1997 után, a válasz most így hangzott: „Mi jönne? 1998! Es Csői San, vagyis Pénz­isten uralkodik továbbra is.” A koronagyarmat tehát úgy döntött, átmenti magát a jö­vőbe. Gomba módra nőnek ki a földből a szuperhotelek, a par­kolók Rolls-Royce-aiból üzlet­emberek szállnak ki, és sietnek a tárgyalásokra. Az idő és az ingatlan itt a legdrágább a világon. Egyre többen akarják megismerni ezt a csodálatos várost a maga ösz- szetéveszthetetlen varázsával. Folyik a visszaszámlálás, de a hongkongiak már nem tarta­nak attól, ami nemrég még féle­lemmel töltötte el őket: a kom­munistáktól és a hanyatlástól. Harmat Endre * i * i 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom