Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)
1995-07-17 / 193. szám
1995. július 17., hétfő VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Valkó László képei a pécsváradi várban A Pécs váradon élő* és alkotó művészek közül Valkó László kiállítását nyitotta meg péntek este a várbéli kiállítóteremben Keserű Ilona festőművész. Az alkalomra, amely Valkó László itteni műtermében zárult baráti találkozóval, sokan jöttek el a pécsi művésztársak, barátok. Továbbá a tanítványok, akik évek óta Pécsváradon töltik a nyári gyakorlatukat, és ott voltak a művész pécsváradi tisztelői is. Keserű Ilona bevallottan a kollégaként szemlélte a festőtárs munkáit, amelyekből egy igen egységes, az elmúlt években készült kollekció tölti meg most augusztus 11- ig a várbéli kiállítótermet. Keserű Ilona Valkó műveinek áttetszőségére, sokrétegűsé- gére hívta fel a látogatók figyelmét. Valkó most olyan anyagokat használ, amelyekre ráfest vagy pedig úgy készíti műveit, hogy különböző vastagságú anyagokat, vásznakat rak egymásra. Tehát az egyes rétegeket úgy használja, hogy közben megmutatja az alatta lévőt is, és ezzel nagyon gazdag és szinte a végtelenségig fokozható belső mélységeket mutat meg. A kép így a egy gazdag belső világot mutat fel a néző számára. Ez érvényes szobraira is, amelyek jellegzetesen egy festőművész téralakító, térszervező munkái. Ezek sokféle gondolatot ébresztenek, melyekből Keserű Ilona egyet emelt ki: A művet és a vele szemben álló embert, aki lehet maga a művész. A mű és alkotója kettősét, kettős magányukat. Dombay-tavi vigasságok —— -1 ■■ Gyönyörű környezetben és tiszta vízzel várja a vendégeket a Dombay-tó FOTÓ: LÄUFER L. Pécsváradi körkép Polgárőrség alakult Nagypallon Harminckét alapító taggal megalakult a Nagypalli Polgárőr Egyesület, amelynek már 48 tagja van. Esti, hajnali órákban tartanak őrjáratot a kertek, szüret idején pedig a szőlők között, hogy megelőzzék a terménylopásokat. Vízvezeték-építés Megkezdődött a vízvezeték építése a 6-os út mentén: Szilágy község és a Pécsvárad külterületéhez tartozó Szilágy puszta lakóit látja majd el egészséges ivóvízzel az a leágazás, amit a pécsváradi gerincvezetékről alakítanak ki. ÜGYELETEK Orvosi ügyelet: Egészség- ügyi Központ, Pécsvárad, Dózsa György u. 3. Hétköznapokon Pécsvárad és a városkörnyék községei számára 16-08 óráig. Hétvégeken 0-24 óráig a felsoroltak mellett Mecsekná- dasd, Hidas számára is. Telefon: 465-057. Fogorvos: Pécs, Lánc utcai rendelő. Rendőrség: Pécsváradi Rendőrállomás, Liszt Ferenc u. 6/a. 0-24 óráig. Telefon 465- 004. Munkaügyi Iroda: Pécsvárad, Városháza, csütörtökön 8- 12.30. 13-15.30. Komló, naponta 8.30-12.30. Mozgássérültek egyesülete: minden csütörtökön 9-12 óráig a művelődési házban. Szállás, valutaváltás: István Király Szálló. Valutaeladás 9- 15 óráig, vétel 0-24 óráig. Telefon: 465-121, 465-846, 466-577. Rendezvények, információk: Fülep Lajos Művelődési Központ, Kossuth u. 31. Telefonfax: 465-123. Az oldalt összeállította: Gállos Orsolya A kánikulai napok beköszöntővel megkezdődött a Dombay- tavon is a strandélet. A tavat 1960-ban létesítették egy völgyzáró-gáttal, és 1967-ben nevezték el Dombay János régészről. A megyei gazda, aztán hosszú időn keresztül Pécsvárad önkormányzata kezelte, majd 1992-től Fuchs Sándor vállalkozó vette bérbe. Három év elteltével látni munkája gyümölcsét: gondozott gyep veszi körül a tavat, zsákos szeméttárolók vannak mindenütt, eldobott szemetet nem látni. Fuchsék gondja a rendbontók megregulázása is: szólni kell, hogy a kutyatulajdonos ne uszítsa kedvencét a tó egyszem vadkacsájára, hogy az autós a parkolót használja, és ne ott tárolja a kocsiját, ahol mások pihenni szeretnének. A tó bérlője a tó környezetére, a pihenőpark rendjére is ügyel. Tőle telhetőén a víz minőségére is, ami már bonyolultabb dolog. Télen leengedték a vizet - mindig vita tárgya volt, elősegíti-e ez a tisztulást. Fuchs Sándor tapasztalata, és ez a környék üdülőinek óhaja is, hogy nem jó üresen hagyni a tél folyamán a tómedret. Szezon végén, szezon elején átcseréli a vizet. Tavasszal halat telepít a tóba saját költségén - a horgászok kedvére, meg azért, mert a halak megeszik a hínárt. A tó azért a szezon elejére behínáro- sodik, a gondnok pedig a hínárt lekaszáltatja. A víztisztaság legnagyobb gátja, hogy a tó körül nincs csatornázás, van viszont 300 üdülő. Tulajdonosai Pécsvárad önkormányzatától várják, hogy az gondoskodjék a szennyvíz kezeléséről. Egy tavaszi hatósági bejárás alkalmával ismét bizonyságot nyert, hogy van üdülő, amihez egyszerűen nem épült emésztőgödör. Van, amelyiknek a gazdája egy életre megspórolja a szippantókocsi díját, a szennyvíz pedig elszivárog a terület vízgyűjtőjébe, vagyis a szép Dombay-tóba. Van üdülő, amelyik a vizét a tavat tápláló patakból nyeri, és van, amelyik ide ereszti a tulajdon szennyvizét. Volt időszak, amikor szennyezettebb volt a tóba befolyó mint az onnan távozó víz. Az idei májusi mintavétel igen jó eredményt hozott, a július 3-i helyzet azonban már kedvezőtlenebb. Az ÁNTISZ szakvéleménye nem javallja, de nemcsak a Dombay-tavi fürdést, hanem többi szabad vizünkben, köztük a Dunában való strandolást sem. A hőség beálltával ugyanis elszaporodnak a szerves anyagok a vizekben, amelyeknek a környezete a csatornázás híján elszennyeződött. Kérdés, mikor lesz lehetőség a Dombay-tó körül fekvő 300 üdülő és ennél is több zártkerti épület csatornázására. Addig is mindenkinek nagyon kellene vigyáznia a szennyvíz kezelésére, hiszen az egyedül azt a vizet teszi tönkre, amiért az üdülők odatelepültek. Nemzetiségi önkormányzat Az együttélés hagyománya több száz éves Pécsváradon a tizenkét fős képviselőtestületen belül jött létre annak idején a nemzetiségi önkormányzat: a törvényben előírt három főt Apaceller József, Vértes László és Baumann Mihály személyében a testület választotta. A nemzetiségi önkormányzat elnöke Baumann Mihály, a JPTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karának tanára:- A külön választott nemzetiségi önkormányzatnál fennáll a veszély, hogy a két önkormányzat szembekerül egymással, pusztán mert más személyek alkotják. Pécsváradon né- hányan felvállaltuk a német nemzetiség érdekeinek képviseletét. Ezekért nem kell harcokat indítani a másik önkormányzattal - mondja Baumann Mihály. - A szemünket kell rajta tartanunk a dolgokon, és biztosítanunk, hogy ez a folyamat így haladjon tovább. Mindezt egyeztetések és nem irritáló követelések útján.- Az utóbbi tíz évben a Pécsváradon éló' németség megfogalmazta önmagát: színre lépett, egyesületet alapított, az iskolában kiépült a nyelvoktatás, német és osztrák testvér- kapcsolatok létesültek... Mi volt ennek az előzménye?- Saját példám is beszédesen szól erről: Püspöklakon születtem, németajkú községben, hatéves koromban kerültem Pécsváradra, ahol rám szóltak, ha németül beszéltem nyilvános helyen. Közel húsz éven át nem állt módomban, hogy valamilyen intézményes formában beszéljem ezt a nyelvet. Még a hetvenes években is maximum magántanárnál vagy szakkörben lehetett németül tanulni. A középiskolában sem volt esélyem arra, hogy az oroszon kívül más nyelvvel kapcsolatba kerüljek. Alapvető, hogy a helyi iskolában megjelent a németoktatás, és a mai gyerekek már óvodától tanulhatják a németet.-A Műszaki Kar tanára, szoftver-programkészítő - mennyiben segíti munkáját, hogy nemzetiségi származású lévén, tud egy világnyelvet?- Óriási esélykülönbség van az idegen nyelvet beszélő kollégák és azok között, akik nem beszélnek nyelveket. Számtalan esetben a nyelvtudás révén nyertem el bizonyos munkákat.-Milyen folyamatokat szeretne támogatni Pécsváradon a német önkormányzat?-Nehéz kérdés ez, mivel a pécsváradi németség igen sokféle, és ez a sokféleség az életkorok által rajzolódik ki: a gyerekek már elfogadják, szívesen tanulják a németet az iskolában, óvodában - nekik ez már természetes folyamat. A nemzetiségi önkormányzatnak ezt kell figyelemmel kísérnie és támogatnia. És ezzel együtt az isko“ lások köréből alakult tánccsoportot, a fúvószenekart is. A saját korosztályomban van egy szűk társaság, amely igényli a hagyományápolást, a német nyelvterülettel való intenzívebb kapcsolatot - ők a németklub, a Freundeskreis von Pécsvárad tagjai. A szüléink nemzedékének nemzetiségi tudatát meghatározza a második világháború, a maga összes negatív következményével. E sokféleség mellett Pécsváradon probléma mentesen élnek együtt magyarok és nem magyarok. Együttélésüknek sok évszázados hagyománya van. Az ötven évvel ezelőtt bekövetkezett traumákat nem lehet egyszerre feloldani - csak az idő hozhat feloldást. Annak a tapasztalata, hogy az emberek látják, a kisebbségi élet folyamatosan működik - ehhez azonban egy-két évtized kell. Nagy segítség, hogy állami szinten, hivatalosan is képviselni lehet a nemzetiséget. Baranyában pedig, ahol nagy számban vannak a német nemzetiségi önkormányzatok, nagyon erős hátteret jelent a nemzetiségi önkormányzatok szövetsége, és a Magyarországi Németek Szövetségének baranyai alelnöke, Báling József vezette csapat, amely elméletileg is megpróbálja fölkészíteni a feladatok ellátására a kisebbségi önkormányzatok vezetőit.- Van-e konkrét tervük klubházra, egyesületi helyiségre?- A pécsváradi önkormányzattól megkaptuk a sportöltöző tetőterének a másik felét. Ezt szeretnénk berendezni a Donauschwäbische Stiftung és egy baranyai pályázat segítségével. Sok könyvet, videokazettát vissza kellett már utasítanunk, mivel nem volt állandó otthonunk. Most is kapjuk a folyóiratokat - ezért is van szükség egy önálló klubhelyiségre. Egy üzlet új köntösben A Hosszúhetényben élő Molnár-család több nemzedéke dolgozik a kereskedelemben. Munkájuk révén most újjá varázsolt belső térrel, széles áru- választékkal ismét megnyílt a vásártéri ABC. Teljesen leromlott állapotban vette bérbe júniusban a Molnár Ferencné és családja az ÁFÉSZ-től. A boltot egy hét alatt rendbe hozták, és fel- töltötték árúval. Az új üzletet a község másik végén lévő boltjukról, az MM Vegyeskereskedésről MM plusznak nevezték el. Az ifj. Molnár Ferenc által vezetett üzletben naponta kapható friss felvágott és zöldségféle, naponta hoznak friss kenyeret és pékárút, az Új Dunántúli Napló előfizetői számára pedig 2000 feletti másár- lás esetén engedményt adnak. Hosszúhetényben megújult a vásártéri AJJC fotó: laufer l. Zengővárkonyiak német vendégszereplése Tíznapos németországi vendég- szereplésen járt július elején a Töttös Sándor vezette Zengő- várkonyi Hagyományőrző Együttes. A Hamburg melletti 900 lakost számláló Schmans- feld község lövészegyletének vendégei voltak, hogy színesebbé tegyék az évente aktuális királyválasztás ceremóniáit. Mint Töttös Sándor elmondta, 10 különböző egyesület működik ezen a településen, és a lövészek királyválasztásán minden helyi egyesület részt vett. Az idei király illetve királyné az lett, aki a legjobb eredményt érte el a lövészversenyeken. A tekintélyes összegű tagdíj teszi lehetővé, hogy az évenkénti királyválasztást külföldi csoport megvendégelésével is színesebbé tegyék. A várkonyiak családoknál laktak, s kirándulást tettek a Keleti-tenger partjára is. Minden napjukra jutott fellépés, néha több alkalommal is. A turné második felében a pécsváradi származású Gádor Agnes szervezésében egy népviseleti fesztiválon vettek részt Mariafeldben. Francia és német csoportok társaságáben sokfelé adtak műsort a városban és környékén. Az utazás fáradalmait kipihenve július 23-tól vasárnaponként 21 órakor a harkányi Muskátli Csárdában mutatják be műsorukat - az önkormányzati és egyéb szponzori támogatások elapadtával ugyanis az ilyen fellépésekből származó összeg biztosítja ma a nagyhírű zengővár- konyi együttes fennmaradását. Hirdetésfelvétel az Új Dunántúli Naplóba Pécsváradon a Fülep Lajos Művelődési Központban Kossuth L. u. 31. Telefon és fax: (72) 465-23 t j i
