Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)
1995-07-16 / 192. szám
1995. július 16., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl Dunántúli Napló 3 Rákfaló vírust találtak? (Folytatás az 1. oldalról) Kutatásaihoz Magyarországon gyártott baromfipestis elleni vakcinát vitt haza, s egy végső stádiumban lévő idős asszonyon kipróbálta. A néni pár hónappal később meghalt, de boncoláskor kiderült, szívroham következtében - a rákos daganatnak pedig nyomát sem találták. Ezután több állatkísérletet végzett, ami újabb bizonyítékokkal szolgált. Később Magyarországra jött a kutatásokat folytatni. A korábbi sajtónyilvánosság nem tett jót az ügynek, hiszen a még kísérleti stádiumban lévő, nem bizonyított gyógymód miatt ostromolták őket az emberek. Ekkor zárkóztak el a nyilvánosságtól. A közelmúltban az Akadémián tartottak beszámolót a kísérletek állásáról, s ez ismét felkeltette a figyelmet. Mivel a korábbi tapasztalatok miatt Csatáryék egyelőre elzárkóztak az információadástól, ezért a POTE biológiai intézetének igazgatóját, dr. Szeberényi József egyetemi tanárt kértük meg, mondjon véleményt a felfedezésről. Dr. Szeberényi József korábban évekig Amerikában foglalkozott a rákos daganatok kifejlődésében szerepet játszó onkogének hatásmechanizmusának kutatásával, jelenleg is ez a területe. A következőket mondta el:- Teljesem indokoltnak tartom az óvatosságot, egy ilyen felfedezés bizonyítása hosszú idő. Ez jelenleg a kipróbálás korai stádiumában van. A szakirodalomból tudjuk, hogy már 70-80 évvel ezelőtt megfigyeltek olyan eseteket, hogy rákos betegeknél történt bárányhimlő, vagy mumpsz fertőzés után a daganatok visszafejlődtek. Csatáry volt az első, aki a baromfipestis vírussal kapcsolatban figyelt föl erre a jelenségre, ami azért óriási jelentőségű, mert ez az a vírus, mely az emberre egyáltalán nem veszélyes, legfeljebb néha enyhe lázat, kötőhártyagyulladást okoz. Különböző emberi daganatos sejteket ültettek be genetikailag immunhiányos egerekbe, ami gyors daganatképződéshez vezetett. Ezután a legyengített, élő vírusokat bejuttatták a rákos sejtekhez, s látványos eredményt kaptak: az esetek 80-90 százalékában a daganat visszafejlődött. Hogy e jelenség milyen hatásmechanizmusnak a következménye, még nem tudják. Többféle feltételezés létezett, s létezik ma is. Az első, hogy a szóban forgó vírus valami módon serkenti a szervezet immuntevékenységét a daganatokkal szemben. Ezt a feltételezést el kellett vetni, hiszen az immunhiányos egereknél a fertőzést követően sem tudtak immunitást felfedezni. A másik feltevés, hogy a vírus hatására a daganatos szövetekben olyan hormonok termelődnek, amelyek el is pusztítják azt. A harmadik hipotézis - s ez a legelfogadhatóbb, erre van a legtöbb bizonyíték -, hogy a vírus, amely az egészséges sejteket nem tudja megtámadni, de a daganatos sejteket igen, elkezd szaporodni, s ezzel egyszerűen elpusztítja a tumort. Hogy ennek mi az oka, hogyan történik és miért, ennek kiderítésére kellenek még a további kísérletek. Tudunk arról: az országos tisztifőorvos engedélyezte, hogy 300 betegen kipróbálják ugyanakkora létszámú kontrollcsoport mellett (egyébként Pécsett is van egy tesztcsoport). Amíg a megfelelő számú bizonyíték nem áll a felfedezők és a kontrollt végző kutatók rendelkezésére, addig nem lehet széles körben alkalmazni. Mindenesetre az eddigi eredmények döbbenetesek, s ha beigazolódik a felfedező feltételezése, abból világszenzáció lesz. Sarok Zsuzsa Bezárt a pécsi nyári egyetem Befejeződött Pécsett a „Nyílt társadalom barátai” elnevezésű nyári egyetem, amelyen a hazaiak mellett romániai és szlovákiai magyar, valamint román és szlovák résztvevők vitatták meg a nemzetiségek együttélésével és a társadalom modernizációjával kapcsolatos problémákat A kéthetes nyári egyetemet a Janus Pannonius Tudományegyetem liberális klubja, a politikai tudományok tanszéke és a Respublika Alapítvány szervezte több nemzetközi és helyi szponzor támogatásával. Hallgatóit fogadta a megyei önkormányzat alelnöke és tájékoztatta őket a megye helyzetéről, a közgyűlés tevékenységéről. A nyári egyetem - szervezői szerint - elérte legfontosabb célját, hallgatóinak többsége azzal az elhatározással tért vissza hazájába, hogy a más népek és a problémák eltérő politikai megközelítése iránti türelem és megértés szellemét igyekszik terjeszteni. Mick Jagger és a Rolling Stones koncertjére eddig 58 ezer jegyet adtak el a szervezők Kamionon a Rolling Stones Vidéken drágábbak a jegyek az augusztus 8-i Rolling Stones koncertre. A belépőket árusító IBUSZ irodák ugyanis, sajátos módon, 150-200 forint közvetítési díjat számolnak fel. A dolog azért furcsa, mert az IBUSZ a hivatalos jegyárusítója a koncertnek vidéken. A koncert szervezői sem értik a dolgot, hiszen a belépők eredeti árai minden adót és járulékot tartalmaznak. A nagy bulira eddig több, mint 58 000 jegy fogyott el. A rendezők hetvenezer nézőre számítanak. Aki jegyhez szeretne jutni, annak igyekeznie kell, mert már csak a legolcsóbb, álló helyekre szólókból kaphat négyezer forintért (közvetítési díj nélkül). A Rolling Stones együttes a budapesti Népstadionban egy kb. 70x30x30 méteres színpadon fog zenélni. A színpad felépítéséhez 250 tonna acélt és 8 mérföld kábelt használnak fel négy daru, 22 villás targonca és 10 kisautó segítségével. Az együttes 45 tonna vizet igényelt az előadáshoz. A színpadra 310 hangfalat szerelnek és 1500 lámpát. A felszerelést 65 kamion szállítja Magyarországra. Mick Jaggerék persze nem teherautóznak, Boing repülővel szállnak ide. A reptérre három teherautót rendeltek személyes holmijaik számára. Az együttest 250 külföldi technikus kíséri. A személyzet naponta 400 kg jeget kíván felhasználni. Megrendeltek egy komplett játéktermet is, külön kiemelték, hogy legyen benne ping-pong asztal. A színpadot 6-7 nap alatt építik fel, a szakembereket 30 tolmács segíti az eligazodásban. Az együttes tagjainak átlag életkora 52,6 év. Hívei az egészséges táplálkozásnak, ezt jelzi, hogy nem disznó, de nem is marha, inkább csirkehúst rendeltek maguknak. Adakozni is szeretnének. A megmaradt, el nem fogyasztott és ép élelmiszereket, italokat a koncert másnapján felajánlják az AIDS-betegeknek, a hátrányos helyzetű gyermekeknek, a Vöröskereszt és az Amnesty International számára. U. G. OTP-részvények: a nagy üzlet? Az idei esztendő legnagyobb privatizációs üzletének ígérkezik az OTP Rt. részvényeinek hétfőn induló nyilvános kibocsátása. Az érdeklődő kisbefektetőknek 1,659 millió darabból álló pakettet különítettek el. A részvényenkénti 1200 forintos kibocsátási ár 30 százalékát kell készpénzben befizetni, a fennmaradó 70 százalékot pedig 1996 január 15. és július 15. között kell kiegyenlíteni, ekkor szabadulnak ki a papírok az óvadékból. A magánszemélyek számára a jegyzéshez nyújtott kamatmentes hitel azt jelenti, hogy a lehetőséggel élőknek gyakorlatilag nem 120, hanem a sokkal kedvezőbb 100 százalékos áron kerülnek a részvények a birtokukba. A legnagyobb hazai bank leendő tulajdonosait érdekelheti a részvénytársaság eredménye is. Az OTP Bank Rt. hazai piaci részesedése az elmúlt évben meghaladta a 30 százalékot, a cég az 1994-es esztendőt 10 milliárd forintos adózás előtti eredménnyel zárta. Az új részvénytulajdonosok az előjelek szerint nemcsak az eredmény után megállapított osztalékban bízhatnak, hanem a tőzsdei bevezetés után árfolyamnyereségre is számíthatnak. Az utóbbi időszakban a tőzsdén kívüli piacon az OTP törzsrészvényeire a legkedvezőbb vételi ajánlat a névérték 119 százalékon történt, a legalacsonyabb eladási ár pedig a névérték 122 százalékán volt. Ezek az ajánlatok tehát érzékelhetően igazodnak a friss részvények kibocsátási árához. Az OTP-részvényekkel kapcsolatban tavaly röppent fel a híresztelés, hogy Soros György 140 százalékon vásárolna a bank papírjaiból. A dolog azonban meg is maradt a híresztelés szintjén, a részvény- társaság vezetői szerint komolyan értékelhető ajánlat az elmúlt évben nem érkezett a bank részvényeire. Hogy valóban olyan jó üzlet lesz-e az OTP-részvények jegyzése a kisbefektetők számára? A brókerek most is óvatosan nyilatkoznak. Az előjelek nem rosszak, a többi a cég további működésétől, a tőzsdei szerepléstől függ. A döntést azonban a részvényjegyzőknek kell meghozniuk. Kaszás E. Koltai és a HBO A HBO első kelet-európai koprodukciós filmje, amennyiben hétfőn megszületik a szerződés, a „Szamba” lesz. A produkciót Koltai Róbert rendezi. A társproducerként csatlakozó HBO így elsőbbségi és kizárólagos jogot szerez a film előfizetéses tévécsatornán történő bemutatására az Egyesült Államok, Magyar- ország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország területén. A „Szamba” forgatása augusztusban kezdődik Budapesten és Tiszaújvá- rosban. A forgatókönyvet Vámos Miklós írta. A HBO érdeklődését Koltai előző filmje, a „Sose halunk meg” keltette fel, amely az USA- ban átütő sikert aratott. Komár-koncert Szigetváron A Vigadó téri napok keretében vasárnap ismét neves előadóművész látogat el Szigetvárra. Ezúttal Komár Lászlót hívták meg a rendezvénysorozat vendégének, aki vasárnap este 19 órakor koncertezik a szigetvári Vigadó lépcsőin. A program ingyenes. Krisna-völgy Somogyvámoson A somogyvámosi Krisna- völgy július 21-én nyitja meg kapuit az idegenforgalom előtt, ahol az érdeklődők a természetes életmódot és a Védák szellemi örökségét ismerhetik meg. Az építkezés 1993-ban kezdődött el a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége és a Védikus Kultúráért Alapítvány tervei alapján. Gyülekezés 11.30 órakor Somogyvámoson a Fő utca 38. szám alatt. Halál az árokparton Szombatra virradóan az 57-es úton Pécs irányában H. Zs. pécsi lakos a felesége személygépkocsijával áttért a menetirány szerinti bal oldalra, rmyd az úttest bal oldalán álló pótkocsi előtt jobbra rántotta a kormányt, és a jobb oldali árokba borult. A gépkocsi egyik utasa, V. L. P. pécsi lakos a baleset következtében életét vesztette. B.Á. pécsi lakos és H. Zs. súlyos sérülést szenvedett. Az ügyet vizsgálják. Tolnai tűzoltók sikere Ausztriában Bronzérmes minősítést szereztek az ausztriai Pergenben rendezett nemzetközi tűzoltóversenyen a tolnai önkéntesek Újvári József vezetésével, 1400 csapat között. Az első vérig Balatonbogláron Vérbetegek javára rendeznek rockfesztivált július 18-án, kedden este nyolc órakor Balatonbogláron a Platán tenisz- csarnokban. Fellép a Kispál és a borz, a Pál utcai fiúk, a Tankcsapda, a Szélhámos és a Parazita alakulat. A bevételéből a Vöröskereszt alapítványát támogatják. A helyszínen 10 órától 16 óráig véradó sátor működik. Az önkéntes véradók a jegy árából 90% kedvezményt kapnak. Amikor a hajógépek elhallgatnak, előjönnek a szentek Első díj a tengerésznek Országos fafaragó pályázat eredményhirdetése Boglárlellén Angyalok, Krisztus, szárnyas oltárok, Madonna. Mindez miniatűrben szinte Giacomettire emlékeztetőén tömören, pará- nyian-monumentálisan, mégis leheletfinom lebegésben sorakozik előttünk a boglárlellei múzeum falán a tegnap megnyílt id. Kapoli Antal Országos Faragókiállításon. Alatta: I. díj, Mónus Béla (Budapest) fafaragó népi iparművész munkája. Hit, remény és szeretet sugárzik ezekből a művekből. A fiatalos külsejű, rendkívül vonzó egyéniségű, negyvenes művész mégsem papnöveldébe járt, mielőtt faragni kezdett volna. Ki hinné, hogy „mindössze” amatőr - a szó persze legnemesebb értelmében, egyébként hajógépész egyik nagy tengeijáró hajónkon.-Kedden éppen Konstancá- ban behajózunk - mondja és elmegyek egy majd’ egy éves útra. A feleségem sír is már, ha rágondol. A kisfiam itt van velem, éppen rólam készít videofelvételt. Nézzük a srácot, igen talpraesett. Sajnálja ő is, hogy elmegy a papa. Azért férfiasán rejtegeti bánatát.- Ilyenkor bepakolok egy zsák fát, becsomagolom a magam készítette „fafaragó-műszereimet”, aztán gyerünk. A pénzért hajózok. Amit faragok, nem adom el, de ha eladnám, sem élnénk meg belőle.- Honnan ez a szemléletmód, hitvilág? Belülről jön mindez. Magamban hordozom gyermekkorom óta, és ha útközben kiszabadulok a dübörgő hajógépteremből, előjönnek kedves alakjaim, boldog vagyok, hogy velük lehetek, rajtuk dolgozhatok, élhetek. Úgy érzem, a zsűri ezúttal remekelt. Legalábbis, ami az I. díjat illeti. Kiemelt id. Kapoli Emlékdíjat kapott Horváth Béla, a Népművészet mestere Budapestről. Somogyból kétszeres különdíjat kapott Gosz- tonyi Zoltán kaposvári és Sz.en- tekereszti István - ezúttal III. díjas, és különdíjas hásságyi népi iparművész. Bebesi K. Szentkereszti István hásságyi fafaragó ebédlőasztala i * )
