Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-15 / 191. szám

10 Dhnántúli Napló Gazdaság 1995. július 15., szombat „A jogok a vállalkozókat illetik!” A kamara titkára a gazdasági önkormányzat szerepéről ÉRTÉK-PAPÍR-TŐZSDE Tartsa pénzét forintban! Eseménytelenül telt el a múlt hét az értékpapírpia­con. A budapesti tőzsdén az árfolyam-emelkedés üteme lelassult, a hét végére pedig csökkenni kezdtek az árfo­lyamok. Érezhetően csökkent a papí­rok forgalma is. A tőzsdén kí­vüli értékpapírpiacot lanyhuló forgalom mellett alacsony ár­folyamok jellemezték. Csökkent az Alkaloida (60%), a Chinoin (32%) ára, az OTP a kibocsátási ár szint­jére süllyedt, míg stagnált a Matáv Rt. (173%) s szerény mértékben nőtt a MÓL Rt. (115%) árfolyama. A kisbefektetők által ked­velt papírok közül a héten az Eg is (2700 Ft) és a Prímagáz (3100 Ft) emelkedett, ezzel szemben jelentősen esett a Pannonváltó (605 Ft) és az In- ter-Európa Bank (10150 Ft) árfolyama. Továbbra is nagy várako­zás kíséri az OTP Bank július 17-én induló nyilvános rész­vényjegyzését. A kibocsátási ár 1200 Ft/db lesz (lásd múlt heti rovatunkban). Azoknak a kedves olvasóinknak, akik középtávon, szerény kockázat mellett, inflációt követő ho­zamú befektetésen gondol­koznak, mindenképpen ajánl­juk e papírt. További ked­vezmény, hogy magánszemé­lyek 30%-os előleggel a to­vábbi részt kamatmentesen jegyezhetik, s a papírokat tő­keszámlára helyezve - bár­mely nyilvánosan kibocsátott részvényre igaz ez - a követ­kező adóbevallásnál szja-t (adó-hitel) lehet rá visszaigé­nyelni az APEH-től. Több vállalati kötvényki­bocsátás van folyamatban még a jövő héten is. E cégek egymást próbálják felülmúlni magasnál magasabb kama­taikkal. Olvasóinknak azt ajánljuk, alaposan gondolják meg, me­lyik cég papírjait veszik meg, hisz e magas kamatokat az adott vállalatnak meg is kell termelnie. Jó támpontot adhat a döntéshez az előző köt­vénykibocsátások sikere, az irreálisan magas (40-50%) hozamot ígérő kamatok ese­tében pedig legyenek gya- nakvóak. Jelenleg a Faktorház „álomkötvénye” (évi 35,5%) a Zalatej (sávos, függ a disz- kontkincstáijegytől) és a Reálszisztéma (évi 44%) köt­vénye jegyezhető készpén­zért. Visszafizetésükért az adott cég a teljes vagyonával felel. Itt jegyezzük meg, hogy a diszkont kincstárjegy évi hozama teljes állami garanci­ával évi nettó 34-37%. Július 1-től az eddigi 1,6 helyett már „csak” havi 1,3 százalékkal értékelik le a fo­rintot. E tény a forintkama­tok csökkenését vetíti előre, a bankok és a befektetők fo­rintba teszik át forrásaikat, hiszen devizában csak jóval alacsonyabb hozamot érhet­nének el. Tehát mostantól érdemes deviza helyett fo­rintban tartani a pénzünket (amíg így marad a leértéke­lések mértéke), mert az utóbbival mintegy 36 száza­lékos, az előbbivel 26 száza­lékos nettó hozamot lehet elérni. Albrecht Ottó Cashline Bróker Kft. OMFB exportpályázat Baranyából is várják a jelentkezőket Felülbélyegzik a MOL- részvényeket. A részvény- társaság évi rendes közgyű­lésének határozata értelmé­ben az osztalékelsőbbségi részvényeket 1:1 arányban átalakították névre szóló törzsrészvényekké. A rész­vények érvényesítése céljá­ból vidéken a Cooptourist és a Hitelbank kijelölt irodái fogadják szeptember 30-ig a tulajdonosokat. Egy millió hektárról 4,5-5 millió tonna búzatermés vár­ható. A hazai felhasználás 2,8-3 millió tonnára becsül­hető. A felesleg feltehetően 1,5-2 millió tonna lesz - álla­pítja meg a Kopint-Datorg. Vállalkozhat is az Orszá­gos Borminősítő Intézet a jövőben, ha van olyan sza­bad kapacitása - tartal­mazza egy nemrégiben megjelent földművelésügyi miniszteri rendelet. Meg­rendelésre a palackozókban mikrobiológiai ellenőrzése-. két is vállalnak, ezzel jobb minőségű termékekhez segí­tik majd a gazdákat. Túljegyezték az OTP dolgo­zói a felkínált részvénymeny- nyiséget: 2,3 millió rész- vényre érkezett igény, szem­ben a felkínált 1,4 millió da­rabbal. A bank alkalmazottai­nak részvényei letétben ma­radnak, és legkorábban 15 hó­nap múlva értékesíthetők. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 90,92 Osztrák schilling 12,93 USA-dollár 126,37 ECU (Európai Unió) 168,34 Üzleti utak külföldi vásárokra A környező kelet-európai or­szágokban augusztus-szeptem­ber hónapokban három mező- gazdasági és élelmiszeripari témájú vásárt is rendeznek, amelyekre megfelelő számú je­lentkezés esetén üzletemberta­lálkozókat szervez a Pécs-Ba- ranyai Kereskedelmi és Ipar­kamara. A szlovákiai Nyitrán augusztus 12-én kezdődik az AGROKOMPLEX ’95, az er­délyi Aradon augusztus 29-én az AGROMA ’95, a moldáviai Kisinyovban pedig szeptember 9-én az AGROTECH ’95 elne­vezésű szakvásár. A rendezvé­nyekre rövid időn belül jelent­kezni lehet a 327-155-ös tele­fon 139-140-144-es mellékein, illetve a 315-385-ös faxon a kamara munkatársainál. Immár fél éve megalakultak a gazdasági önkormányzatok, működésüket azonban még ma is sok esetben a megfelelő tájé­kozottság hiányában kétségek­kel fogadják a vállalkozók. A jelenség Baranya megyére is jellemző, ahol pedig az ország egészét tekintve messze a többi megye előtt járnak a kamarai szervezet kiépítésével, az új ha­táskörök átvételével. A kabátügy A létrejött gazdasági önkor­mányzatok fokozatosan meg­kapják a kamarai törvényben megállapított államigazgatási funkciókat, ugyanakkor ezzel párhuzamosan nem érkeznek az ígért anyagi juttatások. A tör­vény a kötelező tagság beveze­tése mellett az első évre tag­díjmentességet, majd pedig adóból levonható tagdíjat ígért. Az 1994. évi XVI., a gazdasági kamarákról szóló törvény azon kevés új jogszabályok közé tar­tozott, amelyeket egyhangúlag fogadott el az országgyűlés. Rövidesen azonban olyan új jogszabályok születtek, ame­lyek hátrányos helyzetbe hoz­ták a gazdasági önkormányza­tot. A vállalkozóknak tagdíjat kell fizetniük, amely idén még nem írható le az adóból. A gaz­daság szereplőinek indulata pontosan azt a szervezetet érinti, amelyik folyamatosan azért harcol, hogy a gazdasági önkormányzat működése ne je­lentsen plusz terhet a vállalko­zók, cégek számára. A dolog nagyon hasonlít arra a bizonyos kabátügyre. Hatékony cégregiszter A vállalkozók közül még mindig sokan értetlenül állnak a számukra pénzbe kerülő re­gisztrációs művelet, illetve au­tomatikus tagság előtt. E fo­galmak törvényi hátteréről, il­letve jelentőségéről dr. Síkfői Tamást, a Pécs-Baranyai Ke­reskedelmi és Iparkamara titká­rát kérdeztük.- Valamennyi működő piac- gazdaságban létrehoztak keres­kedelmi cégregisztert, amely­nek nemcsak egyszerűen nyil­vántartó szerepe van, általa va­lósulhat meg a hatékony üzlet- közvetítés, és az etikai normák betartatása. A frissen felállt Vállalkozhat is az Országos Borminősítő Intézet a további­akban, ha van szabad kapaci­tása van és ennek kihasználása nem zavarja alaptevékenységét - tartalmazza egy nemrégiben megjelent földművelésügyi mi­niszteri rendelet. gazdasági önkormányzat csak a gazdaság szereplőinek ismere­tében, azok aktív bevonásával teljesítheti feladatát. Baranyá­ban ez mintegy 36 ezer név és cím feldolgozását jelentette. Munkánkat számos nehézség lassította: az Igazságügyi Mi­nisztérium egyik társasága csak 30 millió forint ellenében akarta odaadni a számunkra a törvény szerint ingyen át­adandó adatbázist; tájékoztató közlönyünk a pontatlan címek és a kézbesítő hanyagsága miatt nem jutott el minden vállalko­zóhoz, céghez. Ennek ellenére Baranyában nagyon jó eredmé­nyeket értünk el a regisztráció terén. A begyűjtött adatokra támaszkodva az ősz folyamán elkészülhet első helyi gazda­sági elemzésünk, megkezdőd­het az illegális, feketén működő cégek kiszűrése. Az adatfeltöl­tés után a cégregiszter folyama­tos karbantartást igényel, ami­hez elengedhetetlenül szüksé­ges a cégek, vállalkozók együttműködése. A cégbírósági törvény módosítása értelmében az elérhetetlen (ismeretlen című) cégeket gyorsított eljá­rásban végelszámoltatják. A tagdíj visszapörög a helyi gazdaságba Szintén sokakat foglalkoztat a kamarai tagdíj kérdése. Azé az összegé, amely alól első év­ben mentességet ígért a köz­ponti kormányzat, utóbb pedig hozzájárult az adóból való le­vonhatóságához.- A későbbi jogszabály-mó­dosítások kétségkívül előnyte­len helyzetbe hozták a vállal­kozókat - folytatta a kamarai titkár. - A későbbiekre nézve viszont kedvező kilátást nyújt, hogy a legutóbbi nemzeti ka­marai közgyűlésen a kormány képviselője ígéretet tett arra, hogy a tagdíj levonható lesz az adóból. Ennek kedvező hatása lesz, hogy a központi költség- vetés terhére képződnek majd itt helyben azok a fejlesztési alapok, amelynek felhasználá­sáról maguk az érintett vállal­kozók döntenek majd többek között a szakképzés (tanulótar­tás, mestervizsga), az innováció (minőségügy, szab vány ügy, iparjogvédelem), kereskede­lemfejlesztés (vállalkozások A rendeletet kommentálva Szőke János, az intézet igazga­tóhelyettese elmondta: ponto­san még nem körvonalazódott, hogy az intézet milyen tevé­kenységre vállalkozik majd a jövőben. A tervek szerint azon­ban külső megrendelőknek vé­támogatása, vásárok felügye­lete) témájában. Az önkor­mányzat megerősödése ugyan­akkor azt is jelenti, hogy képvi­selői beleszólhatnak a gazda­sági törvényalkotásba, tehát elébe lehet menni a kedvezőt­len folyamatoknak. Tapasztala­tunk az, hogy ma még sokan olyan ellen hadakoznak, amit nem is ismernek igazán. Pedig a kamarai törvény, a gazdasági önkormányzat ugyanúgy védi és képviseli a kisvállalkozók érdekeit, mint a multinacionális cégekét. A háború után 46 évig szünetelt a köztestületi kamarai tevékenység, a vállalkozóknak újra meg kell ismerniük ezt az intézményrendszert. Nyitott ügyfélszolgálat Hogy mit lehet tenni ennek érdekében? A kérdésre így vá­laszolt dr. Síkfői Tamás.- Ügyfélszolgálati irodánk munkatársai folyamatosan az érdeklődők rendelkezésére áll­nak, telefonon, illetve szemé­lyesen is. Ugyancsak mindenki bizalommal fordulhat felvilá­gosításért, tájékoztatásért a ka­marai vezetőkhöz is. Több té­mában eredményesen képvisel­tünk már e rövid idő alatt is vál­lalkozói csoportokat, a napok­ban a taxisok ügyében, vala­mint a szerzői jogvédelem té­májában járunk közre. Minden vállalkozónak érdemes megis­mernie a kamarát, hiszen na­gyon sok olyan új szolgáltatá­sunk is van, amiket eddig csak Budapesten vehettek igénybe a gazdaság szereplői. Szeptem­berben lesznek a városi kama­rai választások, amikorra el kell jutni oda, hogy a cégek, vállal­kozók képviselő meglássák a lehetőséget, a jogokat maguk­nak a vállalkozóknak kell gya­korolniuk. A vállalkozók vá­laszthatnak, hogy a megadatott joggal élve közreműködnek a piacgazdaság kialakításában, vagy magukba fordulva, tájé­kozatlanul nem vesznek tudo­mást a lehetőségről. Bízom benne, hogy rövidesen eljutunk a német vagy az osztrák kama­rai működési szintre. Ezekben az országokban ugyanis nagyon komoly rang a kamarai testületi tagság, akit megválasztanak, aktívan és büszkén viselik ezt a címet. Kaszás E, geznek majd labormunkát, kül­földieknek különféle célvizsgá­latokat. Példaként említette a szakember, hogy el tudnak vé­gezni a palackozókban mikro­biológiai ellenőrzéseket, ami a termelőket segíti a jobb minő­ségű termékek előállításában. Az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság pályázatot hirde­tett meg exportképes termékek műszaki fejlesztésére. A pályázat célja, hogy az OMFB - az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium gazdaság- fejlesztési pályázati rendszeré­hez illeszkedve - a műszaki in­nováció állami támogatásával elősegítse azoknak a termék- és technológiai fejlesztéseknek a megvalósulását, amelyek nem­zetközi összehasonlításban is korszerű, a világpiacon is ver­senyképes, hosszú távon gazda­ságosan exportálható árualapok létrejöttét eredményezik a ma­gyar gazdaságban. Az elfogadásra kerülő pro­jektek időtartama maximálisan kettő év lehet, az elfogadott programokhoz elnyerhető tá­mogatás legnagyobb értéke nem haladhatja meg a 20 millió forintot. Az OMFB pályázatára je­lentkezhet minden Magyaror­szágon bejegyzett jogi szemé­lyiségű, illetve jogi személyi­séggel nem rendelkező gazda­sági társaság és egyéni vállal­kozó az erre a célra rendszeresí­tett OMFB Pályázati Iroda tit­kárságán (1052 Budapest, Szervita tét 8. Telefon: 117- 5900) beszerezhető űrlapon. A pályázati csomag ára 500 fo­rint, ez tartalmazza a részletes pályázati feltételeket és az űr­lapot is. A pályamunkák beér­kezési határideje folyamatos. Vállalkozhat a bonninősítő intézet Erős agrárlobbyra van szükség Államtitkári egyeztetés az ágazat jövőjéről Nem volt éles a véleménykülönbség Kis Zoltán, a Földműve­lésügyi Minisztérium jelenlegi és Medgyasszay László, a tárca volt politikai államtitkára pénteki eszmecseréjén. Mindkettejük szerint javítani kell a mezőgazdaság helyzetét. A beszélgetésből kiderült, hogy az SZDSZ és az MDF agrárprogramja között csu­pán hangsúlybeli eltolódások vannak. A konkrét helyzetet ele­mezve Kis Zoltán azt hang­súlyozta, hogy az utóbbi idő­szakban mintha megállt volna az ágazat leépülési fo­lyamata, hiszen az év első négy hónapjában az export­teljesítmény 700 millió dol­lár körül mozgott, s az aktí­vum elérte a 290 millió dol­lárt. Ezek az adatok azt je­lentik, hogy 20 százalékkal nőtt a mezőgazdasági és élelmiszer-kivitel, miközben 9 százalékkal csökkent az import. Az ágazat támogatásáról szólva Kis Zoltán elmondta: az elmúlt esztendőben az 56 milliárdos előirányzat he­lyett 70 milliárd forintot for­dítottak erre a célra. Az idén mintegy 80, jövőre pedig 110 milliárd forint körül lesz az agrárium várható támoga­tási igénye. Medgyasszay László is örömmel és egyetértőleg nyugtázta, hogy felgyorsult az agrártörvénykezés. Sajná­latát fejezte ki viszont amiatt, hogy a támogatást nem sike­rült úgy megduplázni, aho­gyan azt a hivatalba lépése­kor az agrár tárca vezetője megígérte. • Az MDF-es képviselő a gazdajegyzői hálózatról szólva hangsúlyozta az állam felelősségét az ágazati intéz­ményrendszer működőképes­ségéért, és annak további fenn­tartásáért. A mostani és a volt állam­titkár egybehangzóan úgy véli, hogy a mezőgazdaság nem vi­seli el a politikai csatározáso­kat. A szociálliberális koalíció elemzést készített önmagáról A felkészülés éve volt? Tegnap hozta nyilvánosságra a Miniszterelnöki Hivatal azt a Fe­hér Könyvet, amelyben a kormány első évét elemzi. A dokumen­tum gazdasággal kapcsolatos megállapításait vettük sorra. A kormány hivatalba lépése óta eltelt egy évben 136 törvényja­vaslatot nyújtott be az Ország- gyűlésnek, ebből 108-at el is fogadott a parlament. A benyúj­tott országgyűlési határozatok száma 62, közülük 53-at fogad­tak el a képviselők. A költségvetés bevételeit a Hom-kormány elsősorban újabb adónemek kivetésével, a meglévők kulcsainak felemelé­sével tudta növelni. Sokat vár a kabinet a feketegazdaság visz- szaszorításától, legális mederbe terelésétől is, ám az eltelt idő­szak egyelőre nem hozott konk­rét eredményeket. Az állam vállalkozói vagyo­nának privatizációja a múlt év­ben inkább csak a felkészülés jegyében telt. Elkészült a priva­tizációs törvény és fölállt az új szervezet. Ez idő alatt 300 pá­lyázatot írtak ki, a magánosítás 80 milliárd forintos bevételt eredményezett, amiből 23 mil­liárd folyt be készpénzben. A külföldi befektetőktől 5,2 milli­árd forintnyi deviza érkezett. Az adóskonszolidáció során 26 cég szabadult meg mintegy 45 milliárd forint adósságától és tíz bank nagyjából ugyanek­kora kétes követelése követ­kezményeitől. Az utóbbi egy év privatizá­ciós mérlege 25 milliárd fo­rintos eredménnyel zárt, ami a költségvetési hiány és az ál­lamadósság ismeretében el­hanyagolható bevétel. A haszonnal csak hosszabb távon kecsegtető törvények közül a közbeszerzésekről és a jövedékekről szólók érde­melnek említést, bár ide lehet sorolni a módosított foglal­koztatási törvényt, és a még nem tárgyalt, de már a parla­ment elé terjesztett deviza- gazdálkodással foglalkozó törvényjavaslatot is. Az Európai Unió szabályai­hoz illeszkedő új devizakódex feloldja majd az elavult kö­töttségeket és közelebb hozza a teljes konvertibilitást. B. J. \ k 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom