Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)
1995-07-12 / 188. szám
1995. július 12., szerda Oktatás - Kultúra Dünántúli Napló 11 Szép német szót hallani Szekszárdon! A mi színházunk Színes, színvonalas évadott zárt új épületében a szekszárdi Német Színház, a Deutsche Bühne Ungarn. A magyarországi németség nagyra értékeli, hogy van német színháza az országnak, amely a német kultúra közvetítése mellett elsődleges feladatának tekinti a német nemzetiség nyelv- használatának szorgalmazását, nyelvi ismereteinek fejlesztését és ápolását. Különösen jó visszhangot váltott ki, hogy ettől az évadtól egy nagy ráfordítással rendkívül szépen helyreállított épületben, a színház saját otthonában történhet ez. A Magyar- országi Németek Országos Önkormányzata újból köszönetét mond mindazoknak, akik ezt lehetővé tették. A szekszárdi Német Színházat a magyarországi németség mind szélesebb rétegei ismerik meg és sajátjuknak tekintik. A bemutatókat kezdik számontartani, egyesületek, önkormányzatok buszokat bérelnek, a falusi lakosság Szekszárdra indul szép német szót hallani. S a közönség elégedett és visszatér, mert a változatos műsor az igényekhez is igazodva élményt nyújt és egyben belépőt egy közös alapokra épülő, de a hagyományost meghaladó kul- túrális világba. Iskola ez a színház - a nyelvet tanuló több ezer kisdiáknak és gimnazistának, a német szellemi élettel ismerkedő főiskolásoknak és egyetemistáknak, a meg- hatorzó magyar környezetben és szellemi szférában temploma a német irodalomnak, a tiszta, szép beszédnek. Nagyra értékeljük, hogy a Deutsche Bühne Ungarn fölvállalta a mind nagyobb számú iskolai színjátszó csoport szakmai pat- ronálását. Az évad értékelése természetesen az anyagi, pénzügyi viszonyok elemzését is jelenti. Ez a gazdasági szakemberek, a fenntartó intézmények illetékességi területe és feladata. De a gazdasági viták semmiképpen sem kérdőjelezhetik meg a szekszárdi Német Színház szerepét a konstruktív és eredményre törekvő nemzetiségi politikában. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának Elnöksége „Az egyiknek sikerül, a másiknak nem . . A középiskolai és egyetemi felvételik után tizenévesek ezreinek kell szembenézniük a szomorú ténnyel, hogy az utóbbi táborba tartoznak. A 14-18 éveseknek egyaránt komoly tehertétel megemészteni, feldolgozni az első nagyobb próbán elszenvedett kudarcot, s ilyenkor pótolhatatlan a szülői segítség. A „lelki gyorssegély” legcélravezetőbb módja a józanság: a szemrehányás, büntetés vagy sopánkodás ugyanis csak elmélyíti a „bukott ember” lehan- goltságát vagy pánikhangulatát. Minden vigasztalásnál többet ér, ha a szülő viselkedése tükrözi: nincs itt a világvége, a fiaskó nem jelent helyrehozhatatlan hibát. Legszerencsésebb, ha a szülő józan, praktikus gondolkodással a „hogyan tovább” kérdésére irányítja csemetéje figyelmét. Mind az általános, mind a középiskolát végzettek számára Új típusú szakmémökképzés Beszélgetés a Műszaki Főiskola tanszékvezetőjével A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán 1994. júniusában diplomázott az első olyan építőmérnöki évfolyam, amelynél a hallgatók levelébe a vállalkozói menedzsment szakirányú végzettséget is bejegyezték. Az itt végzett hallgatók egy része a Janus Pannonius Tudományegyetemen folytatta tanulmányait, s ma már sikeresen túl van az első éven. Még ugyanezen év februárjában elindult az a posztgraduális képzés is, amelynek keretében Vállalkozó menedzser szakmérnököket képeznek. Felsőoktatási intézmény Nappali tagozat Esti tagozat Levelező tagozat Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem 111 JATE Állam- és Jogtudományi Kar közgazdász szak 1 07 JPTE Közgazdaságtudományi Kar 1 OS KLTE Bölcsésztudományi Kar közgazdaságtudományi képzés 1 06 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar 1 1 O Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola Szolnok - kereskedelmi 1 OO- vendéglátó és szálloda roo- külgazdasági 1 OO Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola - kereskedelmi 1 06 1 06 1 06- vendéglátó és szálloda 1 06 1 06 1 06- idegenforgalmi és szálloda 111 111 111- szakoktató, kereskedelmi 80- vendéglátó 78 Külkereskedelmi Főiskola - külgazdasági 1 06 1 04 Nemzetközi kommunikáció - angol-francia 1 06- angol-német 1 04- angol-olasz 108- angol-orosz 1 OO- angol-spanyol 1 04- francia-német 1 05- francia-olasz 1 07- francia-orosz 1 20- francia-spanyol 114- német-orosz 111- német-spanyol 1 1 O- olasz-spanyol 1 OO- német-olasz 1 04- orosz-olasz 1 08 Pénzügyi és Számviteli Főiskola Budapest 111 111 111 Salgótarján 1 OO 1 OO Zalaegerszeg 1 03 1 03 Miskolci Egyetem Dunaújvárosi F. Kar gazdálkodási szak 98 Széchenyi István Főiskola üzemgazdász szak 1 OO 70+ Körösi Csorna Sándor Főiskola pénzügyi szak 1 06 90 Műszaki menedzser-szakok Nappali tagozat Esti tagozat Levelező tagozat Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főisk. Kar 90+ Veszprémi Egyetem Mérnöki Kar 1 1 O Gépipari és Automatizálási Főiskola (Kecskemét) 90 Kandó Kálmán Műszaki Főiskola 1 OO Könnyűipari Műszaki Főiskola 90 élsportoló tagozat 83 Széchenyi István Főiskola 1 OO Ybl Miklós Műszaki Főiskola 76 Ybl Miklós Műszaki Főiskola debreceni egység- építő szakirány 1 08- ipari szakirány 1 02 Tanári szakok ETTE Budapest JATE Szeged JPTE Pécs KLTE Debrecen VE Veszprém Biológia 103 104 107 Biológia-fizika 104 Biológia-kémia 96 100++ Fizika 85 90+ 98 96 F izika-matematika 102++ Fizika-kémia 104++ Fizika-technika 104++ Földrajz 108 109 100 108 Földrajz-matematika 104++ Informatika 108 102 Kémia 85+ 90 100 100 Kémia-környezettan 100 Matematika 98 100 102 Matematika-testnevelés 100++ Számítástechnika 111 100 Technika 92 Testnevelés 98 Nem tanári szakok ELTE Budapest JATE Szeged JPTE Pécs KLTE Debrecen VE Veszprém Biológus 107 103 107 Fizikus 98 104 96 Geográfus 112 109 108 Geológus 90 Geofizikus 92 Informatikus-könyvtáros 100 Meteorológus 92 Matematikus 108 113 102 Térképész 101 Programozó matematikus 108 112 Programozó matematikus lev. 108 Közgazdasági progr. mat. 117 Vegyész 82+ 90+ 100 100 + Pótátjelentkezés meghirdetésre várható ++ Fgyetemi-ffiiskoiai képzés Milyen tényezőket vesznek figyelembe? Felsőoktatási ponthatárok Az érdeklődés mindkét képzés iránt nő. Dr. Szvitacs István tanszékvezetőt a programok oktatási céljáról, lehetőségeiről kérdeztük.- A mérnöki és vállalkozói menedzsment képzés ötletét egy tanulmányutunk adta, amikor az Oxford Brookes Univer- sityn tettünk látogatást. Elhatároztuk, hogy megszervezzük a már végzett mérnökök gazdasági, jogi, szervezési és marketing ismereteinek fejlesztését, ezek oktatását. Ezek segítségével a már műszaki gyakorlattal rendelkező üzemmérnökök képesek lesznek egy vállalkozás vagy vállalat műszaki-gazda- sági-szervezeti rendszerének működtetésére, irányítására.- A mérnöki munka menedzselése az oktatási forma átalakítását is szükségessé tette, így jött létre először a Mérnöki Menedzsment Tanszék, majd az Építéskivitelezési és Mérnöki Menedzsment Intézet. Mi volt ennek a célja?- Három dolog is. Az első, hogy olyan ismereteket szeretnénk oktatni valamennyi nappali tagozatos hallgatónknak, amely nem elsősorban szakmai jellegű, inkább értelmiségi, mérnöki voltukhoz kötődik. Képzésünk sokirányú és sokrétű, melynek három jelentős blokkja van: a szervezési-vezetési, a humán menedzsment és a gazdaságtan. Ezek mellett a jogi és közgazdaságtani alapismereteket külön tantárgyban oktatjuk szem előtt tartva a leendő munkahelyek elvárásait. Ez a tantárgyi blokk a Menedzsment mérnököknek, a Jogi ismeretek és a Gazdaságtan című tantárgyakban jelenik meg. Sajnos ma még csak az építő, a gépész, a villamos és műszaki informatika szakokon kötelező. A többi hallgatónak fakultatív. A másik ok a szakirányú képzés. A Vállalkozói menedzsment szakiránynak a hallgatók körében talán azért van erős vonzása, mert az itt végzetteknek módjuk van műszaki menedzser egyetemi oklevél megszerzésére a JPTE-n, illetve a Veszprémi Egyetemen. így nagyon fontos láncszem ez a képzés az egyetem-főiskola integrációjában is. Tantárgyi fontos tudnivaló, hogy az érettségi csak az általános műveltségről ad bizonyítványt, amelyet ma már szinte lehetetlen készpénzre váltani. Csak annak a 14 évesnek érdemes tehát a - még oly jónevű - gimnáziumhoz ragaszkodnia, akinek képessége, szorgalma szinte biztos sikert ígér a majdani egyetemi, főiskolai felvételin. Az érettségizetteknek is számot kell vetniük azzal a ténnyel, hogy frissen szerzett végzettségük nem az út vége, hanem csupán kezdete. Mindkét korosztály számára az a legtanácsosabb, ha mihamarabb számba veszi, hogy milyen továbbtanulási lehetőségek állnak rendelkezésre a sikertelen felvételi vizsga után. Az általános iskolákból kikerülő diákok 16 éves korukig programunkban többek között üzleti jog, közgazdaságtan, marketing, pénzügyi számvitel, vállalati gazdaságtan, szervezés, üzleti alapismeretek, project-, válság-, stratégiai és humán menedzsment is szerepel Ám nálunk a nappalis hallgatók alapjában műszaki diplomát kapnak, építő, gépész, villamos stb. mérnökök lesznek. Az a véleményünk, minden itt végzett hallgatónak legyen egy szakmája, egy mérnöki diplomája, amivel pályáját elkezdheti. Megítélésünk szerint ugyanis menedzserré bárki csak szakmai alapokon, az abban szerzett praxis alapján válhat. És végül nagyon fontos szerepet játszik a posztgraduális képzés, melynek keretében a gyakorlatban már tapasztalatokat szerzett diplomásoknak szeretnénk lehetőséget adni ismereteik bővítésére, s nem utolsósorban a Vállalkozó menedzser szakmérnök diploma megszerzésére.- Mit érnek a menedzser fogalmán, mik az elvárások vele szemben?- A menedzser fogalom Magyarországon legalább kétféle, de lehet, hogy még több értelemmel bír napjainkban. Van, aki a felső vezetést érti alatta, mások viszont úgy értelmezik, ha valaki el akarja adni tudását, képességeit, akkor saját maga tankötelesek, ezért számukra szinte kötelező a továbbtanulás, akkor is, ha a kiválasztott iskolatípusban visszautasították jelentkezésüket. Egy évre kompromisszumot kell tehát kötni, és beérni egy kevésbé tetsző megoldással. Ha tudjuk, hogy nem maradunk a felkínált lehetőségnél, akkor a következő évben, - a végzős nyolcadikosokkal egyidőben - 1996. február 15-én kell beadni a volt általános iskolától igényelt jelentkezési lapot a kívánt középiskolába. Az érettségizettek számára ma már számtalan lehetőség kínálkozik a két-három éves szakmai képzésre. E lehetőségekről részben a területileg illetékes Munkaügyi Központok, részben a középiskolák tudnak felvilágosítást adni. Egyre szamenedzsere kell, hogy legyen, saját magát is menedzselnie kell. A mi oktatásunkban ez utóbbi értelmezést használjuk. Vagyis azt szeretnénk, hogy mérnökeink, mérnöki diplomát kapott hallgatóink a vállalatok minden szintjén megállják helyüket, el tudják kezdeni pályájukat, de bizonyos gyakorlat megszerzése után képesek legyenek vállalkozások vezetésére, irányítására is. Ezt véleményem szerint nem lehet felülről lefelé építeni, hiszen a vállalatok, leendő munkahelyeik az alsó szinteken nagyon különböznek, hallgatóinknak pedig kezdetben ebben a munkában kell közvetlenül részt venniük. Épp ezért - talán egyedül az országban - a nappali tagozatos hallgatók számára nem hoztunk létre önálló műszaki menedzser szakot. Tanszékünknek, az itt dolgozó oktatóknak az a véleménye, hogy főiskolai szinten ilyen diplomát adni nem szabad, mert a főiskola mindenekelőtt gyakorlati szakembereket kell, hogy képezzen. Hallgatóink a szakmai képzés mellé egy általános intelligenciához tartozó ismerethalmazt kapnak, amit a vállalkozói menedzsment szakirányú képzéssel, vagy később, néhány gyakorlatban eltöltött év után a vállalkozó menedzser szakmérnök képzés keretében fejleszthetnek. Éz utóbbi képzésünk jelenleg az Országos Akkreditációs Bizottság előtt van, s már túljutott az első szűrőkön. Minden reményünk megvan rá, hogy hamarosan akkreditált posztgraduális képzéssel büszkélkedhessünk. S. É. porodnak az olyan vállalkozások is, amelyek tandíj ellenében képzik az érettségizetteket, ám mielőtt ezek mellett döntenénk, feltétlenül tájékozódjunk arról, hogy a tanfolyam, iskola, kurzus milyen képesítést, minősítést nyújt a végzettek számára. A hangzatos reklámszlogenek ugyanis nemegyszer túlzott reményeket ébresztenek, míg a megszerzett ismeretek nem mindig kamatoztathatók a munkaerőpiacon. Pszichológusok és pedagógusok egybehangzó tanácsa, hogy a nyár mindig legyen a pihenésé, amelyet sem a sikertelen felvételi felett érzett „gyásszal”, sem a túl korán elkezdett felkészüléssel, tanulással nem érdemes elrontani. A józan, előrelátó tájékozódás azonban feltétlenül szükséges - a roppant fogékony, életerős tizenévesek számára ugyanis semmi sem kártékonyabb, mint a céltalanság, a feleslegesség érzése. Dr. Kecsmár Ilona A felvételi ponthatár megállapításakor 3 tényezőt vesznek figyelembe a felsőoktatási intézmények: a jelentkezők számát, az általuk elért eredményeket, valamint a felvételi irányszámot. Azt a jelentkezőt, illetve át- jelentkezőt, aki a meghatározott ponthatárt elérte, azt fel kell venni, aki alatta van, azt nem lehet felvenni. A döntés ellen csak jogszabálysértés esetén lehet fellebbezni a felsőoktatási intézmények vezetőinél. Pontszámát minden felvételiző ismeri, így a közölt táblázat alapján tudhatja, hogy felvették, vagy sem. Fontos tudni, hogy az egyes intézmények (szakok) ponthatárai az eltérő pontszámítási rendszerek miatt egymással nem mindig hasonlíthatók ösz- sze. Erről bővebb információk a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban találhatók. A tudományegyetemek természettudományi karaira idén összességében a tavalyival azonos számban jelentkeztek. Budapesten, Pécsett és Szegeden 1-2 százalékkal többen, mint 1994-ben, Debrecenben 3 százalékkal kevesebben. Az idén felvettek száma együttesen 5,7 százalékkal haladja meg az elmúlt év felvételi tényszámait. A megállapított ponthatárok száma 59, ezek 30 százaléka magasabb, 60 százaléka alacsonyabb a tavalyinál, 10 százaléka nem változott. A gazdaságtudományi egyetemi szakokra jelentkezők száma 6,6 százalékkal, a főiskolaiakra 13,7 százalékkal növekedett. Az egyetemi karokon igen jelentős a növekedés Miskolcon és Pécsett, de egyharma- dával kevesebben jelentkeztek Debrecenbe, mint tavaly. A főiskolai szakok közül több mint háromszoros a jelentkezők száma a dunaújvárosi főiskolai kar gazdálkodási szakán, több mint kétszeres a Körösi Csorna Főiskola pénzügyi szakán, 25 százalékkal többen jelentkeztek a Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolára. A szolnoki főiskolán és a Külkereskedelmi Főiskolán némileg csökkent a jelentkezők száma. Az egyetemi ponthatárok Debrecen kivételével tavaly óta mindenütt növekedtek. Ä főiskolai ponthatárok 70 százaléka alacsonyabb, 20 százaléka magasabb az előző évinél. A pedagógia hétköznapjai Itt a világvége, ha nem sikerül a felvételi? Már 1994-ben is végeztek az építőmérnöki évfolyamon FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR A A 4 l
