Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-09 / 185. szám

1995. július 9., vasárnap Magyarország - Dél-dmántúl Dunántúli Napló 3 Tiszta Gyémánt: az is gyanús, aki nem gyanús? (Folytatás az 1. oldalról) A Tiszta Gyémánt Mozgalom- és a később erre épülő alapít­vány - szellemi atyja az erede­tileg pécsi, majd Kaposvárra nősült és ott letelepedett Sternburg V. Károly, aki a Próbavóks idején ak találta mondani a Köztársaság Párt elnökének: ő inkább király­párti . .. Félretéve a tréfát: a nem éppen szegényparaszti- származék, elegáns úr öt éve indította el egy „kávéházi be­szélgetésből” kinövő, célzottan politikamentes mozgalmát. Bár a politika őt is megkísér­tette; részben úgy, hogy indul­tak a tavalyi önkormányzati választásokon, másrészt pedig- aminek ellenálltak -, hogy három jelenlegi parlamenti, és több kisebb párt is kereste a kegyeiket. A szimpatizánsok száma kezdetben négy-öt, mára több száz lett. A résztvevők - köz­tük jogászok, közgazdászok, építészek, környezetvédők - önkéntesen és térítésmentesen dolgoznak, miután elfogadták a nyugati mintát: a nálunk ko­rábban jócskán lejáratott társa­dalmi munka nem szégyen! Sőt, a kistérségek előbbre ju­tása szempontjából egyenesen kívánatos egy ilyen, vagy ha­sonló szerveződés. A négy dél­dunántúli megyére kiterjedő mozgalom alapítói számos ta­nulmánytervet készítettek. Szervezésükben eddig létrejött a több, mint egy tucat községet tömön'tő Dráva-Mura-menti Társulás, a Virágzó Zselicért Egyesület. A Budapesti Mű­szaki Egyetemmel karöltve a kaposváriak kezdeményezték a pécsi bio-diesel programot: a belvárosi autóbuszok gázolaj­ról repceolajra való átállítását. Sternburg úr tisztes vállal­sz alapítvány segítségével itt épülne újjá a pécsi vízlépcső kozó: a Somogy megyei Vis- nyén tavaly ősztől „minta olaj­ütőt” működtet. A nyersanya­got száz tonna számra feldol­gozó üzemért a helybeliek is hálásak, hiszen munkaalkalmat teremtett. Az idén szeptemberi „igazi” avatáson Torgyán Jó­zsef lesz a vendég. - Ha már annyira kíváncsiak rá az embe­FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ rek ... - mondja a tulajdonos, akit, illetve akinek a mozgal­mát a Somogy Megyei Köz­gyűlés elnöke, Kolber István is sokra tart. Balogh Z. A parkolódíjakat sokan a helyi önkormányzatok pénzszerző akciójának tartják fotó: Tóth László Szekszárdon nem jött be Baja baja: a közbiztonság A bajai önkormányzat ismételten elégedetlenségét fejezte ki a városi rendőrkapitány beszámolóját illetően és négy igen, egy nem, valamint tizenhárom tartózkodás mellett a másodszori meghallgatáson sem fogadta el azt. A szekszárdi képviselőtestület 1992-ben - mint több más tele­pülés is - bevezette a parkoló­megváltási díjak fizetését, ami - mint máshol is - nem kis fel­háborodást keltett az éppen üz­letnyitás előtt álló vállalkozók körében. Sokan úgy érezték, a fize­tendő összeg nem más, mint a helyi önkormányzat pénzszerző akciója. Ráadásul a rendelet ro­vására írható az is, hogy egy 1986-os „pártállami jogsza­bályra” épül, amely ugyan ész­szerű javaslatot tesz a városok parkolási gondjainak megoldá­sára, de nem szabályozza a fize­tendő összeg mértékét - a vá­rosatyákra bízta azt. A törvény szerint minden építkezésnél gondoskodni kell megfelelő parkolási lehetőség kialakításáról, és ahol ez nem lehetséges, ott megváltási díjat kell fizetni. Szekszárdon ez az összeg személygépkocsi esetén 80 000 forint, teherautó esetén 100 000 forint. Szeleczki József, a Szek­szárdi Polgármesteri Hivatal irodavezetője szerint a rendelet nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az e címen történő befizetésekből csak egy parkí­rozót tudtak építeni, amely csak harminc autó gondját oldja meg. Az irodavezető szerint ennek az az oka, hogy Szek­szárdon javarészt kis üzletek nyílottak, amelyeknél a norma­tív számolási rendszer alapján csak egy vagy fél helyet kellett kifizetni. Egyébként a parkolómegvál­tási díjakat Szekszárdon külön számlára gyűjtik, hogy a fel- használását jobban tudják el­lenőrizni. Hazafi Zsolt A bajai rendőrkapitányság­hoz két város (Baja és Bácsal­más) és 24 kisebb-nagyobb te­lepülés tartozik. Ezek közül 25- ben elfogadták a rendőrkapitá­nyi beszámolót, csupán a bajai önkormányzat döntött nemle­gesen, valójában még így sem, hiszen a városatyák többsége tartózkodó álláspontra helyez­kedett. A kialakult helyzetről kér­deztük Tölgyesi Lajos rendőr alezredest, a bajai rendőrkapi­tányság vezetőjét:-Azt hiszem, azonosulni tu­dok a képviselők döntésével, hi­szen más a közbiztonság hely­zete Baján, ebben a 45 ezer la­kosú városban és más a kisebb településeken. A határ közel­sége, a külföldiek beáramlása, valamint a rendőrség gazda­sági helyzete olyan állapotot teremtett, amely a városban tényleg kívánnivalókat hagy maga után. Egy nemrégi, megyei főkapi­tányi értekezleten a bajai rend­őrkapitányság pozitív értékelést kapott, amely szerint 1991 óta a biztonsági helyzet javuló ten­denciát mutat, az országos átla­got máris meghaladja, a megyei átlagot majdnem eléri.- Magam is bajai vagyok, én szeretném a legjobban, ha min­denki biztonságban érezné ma­gát. De amíg új rendőrök felvé­telére egyáltalán nincs lehető­ség, amíg hónap vége felé a rendőrség gépjárművei tartalék üzemanyagot használnak, ad­dig differenciálni kell bűneset és bűneset között. A lakosság­nak persze a csirkelopás is bű­nözés, de én úgy érzem, a gyil­kosokat előbb kell kézre kerí­teni a tyúktolvajoknál. Miután a körzethez tartozó települések döntő többsége igennel szavazott az alezredes beszámolójára, a helyzet nem változik. Nyilatkozatában dr. Kocsis Attila megyei rendőrfő­kapitány úgy vélekedett, egy­előre nem gondolkodik új bajai rendőr kapitány kinevezésén. Győrffy Z. Hidrológusok Baján A vízgazdálkodás és vízi kör­nyezetvédelem helyzetét vitat­ták meg a szakemberek a Ma­gyar Hidrológiai Társaság or­szágos vándorgyűlésén Baján. A tizenharmadik alkalommal megrendezett tudományos ta­nácskozás résztvevői a héten többek között előadásokat hall­hattak a vízügyi főiskolán folyó oktatás, továbbképzés mellett az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tevékenységéről, arról, hogy a 127 kilométer hosszúságú Duna-szakasz víz­bázisának védelme mellett, ho­gyan oldják meg a folyó mel­lékágainak rehabilitációját, a bölcskei, hartai, dunapataji ágak friss vízzel való rendsze­res utánpótlását. A vándorgyű­léssel egy időben a vízgazdál­kodás, vízvédelem korszerű eszközeit, technológiáit bemu­tató kiállítás volt látható. A Gyöngyösbokréta Németországban járt A decsi Gyöngyösbokréta ha­gyományőrző néptánc együttes a héten tért vissza nagy sikerű németországi vendégszereplé­séről, ahol részt vett a Bietig- heim-Bissingen városok egye­sülésének 20. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsé­gen. A decsi táncosok három alkalommal léptek fel kint tar­tózkodásuk ideje alatt. Vizuális kísérleti alkotótelep Pakson Rajz és képzőművészeti tábor nyílt a héten Pakson, amelynek vezetői Halász Károly képző­művész és Zalaváry József, az Iparművészeti Főiskola adjunk­tusa. A közel két hetes tábor ideje alatt a résztvevők megis­merkedhetnek a rajzolási és fes­tési technikákkal, valamint elő­adásokat hallgathatnak meg a kortárs képzőművészeti múze­umokéi, alkotásokról. Tanulmányút tolnai magángazdáknak A Tolnai Gépkör tanulmányu­tat szervez magángazdák és gazdálkodó szervezetek tagjai részére a hónap végén Német­országba. A résztvevők elláto­gatnak egy Passau környéki tej­termelő és bikahizlaló gazda­ságba, egy szakosított sertéste­lepre, egy tej-, valamint húsfel­dolgozó kisüzembe, valamint a regensburgi használt és új me­zőgazdasági gépeket forgal­mazó céghez. Koncert Szekszárdon Közös koncertet ad ma Szek­szárdon a helyi ifjúsági fúvós- zenekar, valamint a belgiumi testvérvárosból Waregenből érkezett ifjúsági fúvószenekar. Nem dobják el, de pánikra semmi ok... Többször is felhasználják az egy szerhasználatos kórházi anyagokat Tolna Megye Közgyűlésén a képviselők a kö­zelmúltban beszámolót hallgattak meg a Megyei Tisztiorvosi Hivatal munkájáról, amelynek egyik passzusa igencsak felkeltette az érdeklődést. A kórházhygiéne fejezetben a következő volt ol­vasható: „Továbbra is gondot jelent az egyes egyszerhasználatos anyagok, eszközök ismételt felhasználása.” A megyei tisztifőorvos, dr. Hangay István la­punk megkeresésére azt a választ adta, hogy a kérdés nem a nagyközönségre tartozik, indoko­latlan pánikot keltenénk, így nem nyilatkozik. Ezt követően dr. Tomóczky Jánost, a megyei kórház igazgató-helyettesét kérdeztük, aki kö­zölte, hogy takarékossági okokból máshol is elő­fordul, hogy az egyszerhasználatos eszközöket kellő sterilizáció után újból felhasználják. Ilye­nek többek között az inzulinos injekciós fecsken­dők, melyeket a cukorbetegek többször is hasz­nálnak, de ebben az esetben a beteg takarékos- sági okokból cselekszik, mivel egy ilyen fecs­kendő ára 50 forint, s ha egy hétig használja, ak­kor sem történik semmi gond. Ugyanakkor az érbe felvezetett katéterek egy részét sem dobják el, hanem sterilizálják. Tomóczky főorvos szerint a gazdagabb országokban is gyakorlat, hogy többször is felhasználnak egyszerhasznála­tos anyagokat, de mivel azokat gondosan kezelik, tudomása szerint ebből még soha semmi baj nem keletkezett. Pánikra, azt mondja, semmi ok, így a nyilvánosságtól sem kell félni, hisz ugyan­ezek a megállapítások érvényesek nemcsak Tolnában, hanem valószínűleg Baranyában és Somogybán is. Hazafi Magyar győztes a nemzetközi zongoraversenyen Magyar zongorista, a 24 éves Kovács Kriszta nyerte a Cincinnatiban le­zajlott hagyományos nem­zetközi versenyt, amelyen több mint százan indultak. Az AP jelentése szerint a második helyet egy ifjú iz­raeli, a harmadikat egy je­lenleg New Yorkban élő kínai pianista szerezte meg. Kovács Kriszta ju­talma: bemutatkozó zon­goraest a New York-i Lin­coln Center-ben. Az Amerikai Zenemű­velő Egyesület 1956 óta rendezi meg évről évre e versenyt, a világ minden tájáról csábítva Cincinna­tiba a zongoristákat. A veszély: átverik, nem fizetnek A nyári diákmunkák szezonja már javában tart. A fiatalok kö­zül egyre többen próbálkoznak meg nyaralás helyett vagy mel­lett pénzkereséssel is. Térségünk diákszövetkezetei sokrétű munkalehetőséget kí­nálnak. Elmondásuk szerint a munka iránt érdeklődők száma a tanévhez viszonyítva öt-hat­szorosára emelkedett, az ál­landó munkatársak mellett so­kan jelentkeznek,alkalmilag is. A munkalehetőségek a fizi­kai munka felől fokozatosan el­tolódtak a szellemi, irodai munkák felé, ezekből ezen a nyáron sokkal többet lehet ta­lálni. A cégek, hivatalok azon­ban elsősorban főiskolásokat vagy egyetemistákat várnak, az átlagos órabér 100 Ft körül mo­zog. A középiskolás korosztály általában a fizikai vagy a ter­jesztési szférában találhat ma­gának munkát, hiszen a nyári építkezéseken, áruházakban, raktárokban gyakran keresnek kisegítő alkalmazottakat. A szóróanyag-terjesztés, újságki­hordás, forgalomszámlálás rö­vid távon, ám értékelhetően kamatozik. Elsősorban fiatal és csinos lányok találhatnak kere­seti lehetőséget termékbemuta­tókon, áruismertetőkön, hostess munkakörben, amely óránként 150 forintos bért hoz a kony­hára. A Balaton-parti nyaralóhe­lyeken sok diákot találhatunk, akiket a lacikonyhái kisegítő munkakörétől kezdve a kem­pingben dolgozó pénzváltóig mindenütt szívesen alkalmaz­nak, lévén olcsó munkaerő. így például egy kempingben heti hét napon át dolgozva meg le­het keresni akár havi 30-35 ezer forintot is. A hivatalosan bejelentett dolgozó diákok mellett azon­ban nem elhanyagolható azok száma sem, akik feketén pró­bálkoznak megkeresni a nyara­lásra vagy a tandíjra valót. Ezek számát a diákszövetkezetekben a dél-dunántúli térségre nézve legalább 4-5 ezerre tippelik. Az ilyen jellegű munka elviekben tényleg jobban jövedelmez, gyakran megtörténik azonban, hogy a munka elvégzése után a diákokat átverik, nem fizetnek vagy kevesebbet és ilyenkor panaszra sincs lehetőség, hi­szen a diáknak nincs írásos megállapodása a munkaadóval. Gy. Z. Az átlagórabér 100 forint körül mozog fotó: tóth László i 1 4 j

Next

/
Oldalképek
Tartalom