Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)
1995-07-08 / 184. szám
10 Dlmántúli Napló Gazdaság 1995. július 8., szombat A munkabalesetek alakulása alapján Baranyában élénkül a gazdaság A feketemunka végnapjai Százezer forintos büntetések az illegális foglalkoztatásért A faipari gépek használatakor is ajánlott a fokozott elővigyázatosság, súlyos sérüléseket okozhatnak fotó: Tóth l. ______ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE______ K árpótlási jegyek másodvirágzása Sikeresen zárult a Hajdútej Rt. részvényjegyzése. Utolsó nap az intézményi befektetők túljegyezték a részvénycsomagot,, így a kisbefektetők igényeit teljes egészében kielégítik. Tőzsdei bevezetés: július 28-án. Szintén túljegyezték a Graboplast Rt. részvényeit az eddigi tulajdonosok. A sikeres jegyzés kihatott a tőzsdei árfolyamra is, átlépte a bűvös 1 500 forintot. így azok a kedves olvasóink, akik megfogadták a tanácsunkat, pár nap alatt jelentős nyereséget könyvelhettek el. Gyorsan befejeződött az OTP Bank Rt. részvények 20 százalékának értékesítése a külföldi intézményi befektetők között. A pénzintézet privatizációja során a 4,6 milliárd forint névértékben felajánlott részvényeket a külföldi befektetési alapok és biztosítók túljegyezték. A kibocsátási ár a névérték 120 százaléka lesz. A nyilvános kibocsátás várhatóan július 17-én kezdődik, 1,4 milliárd forint névértékű részvényt jegyezhetnek a hazai érdeklődők. Jelentős túlkereslet esetén az ÁPV Rt. felkínálja a még nála lévő, de eladható 3,4 százalékos pakettet is. A jegyezni szándékozó hazai kisbefektetőknek a jegyzési helyeken - a bank fiókjaiban - kell majd nyilatkozniuk arról, hogy kívánnak-e élni a részletfizetési kedvezménnyel. Jó hír lehet, hogy az ÁPV Rt. a villamosenergia-ipar privatizációja során az alanyi jogú kárpótoltaknak lehetőséget ad arra, hogy jegyükért részvényt jegyezhessenek. A MÓL Rt. privatizációs alapelveiről is döntöttek az ÁPV Rt.-nél, ennek értelmében kizárólag pénzügyi befektetőké lehet a társaság, ezzel kívánják megakadályozni a külföldi olaj- társaságok kizárólagos piacvásárlását. A tőzsdén kívüli piacon stagnál a MOL-részvények árfolyama. Jelenleg 107-111 százalék között mozog. Lassan halad a legnagyobb magyar utazási iroda, az IBUSZ Rt. részvényeinek jegyzése, a befektetők valószínűleg kivárnak, s mérlegelik a cég esélyeit a telített piacon. Az elmúlt héten a tőzsdén lassú árfolyam- és forgalom- emelkedésnek lehettünk tanúi, ami a nyári uborkaszezonban jónak mondható. Továbbra is sláger - közel másfél éve - a diszkont kincstárjegy, a magas kamatok (éves szinten nettó 34-36 százalék) és a teljes állami garancia még jó ideig verhetetlenné teszi ezt az állampapírt. Meghosszabbították az „álomkötvény” jegyzési idejét, július 14-ig. A jegyzési helyek a Dunaholding vidéki hálózatának irodái. A tavalyi sláger után a „kárpótlásijegy-hasznosító” HB Westmister Rt. a legújabb, III. sorozatú részvényeit szintén jegyért kínálja. Ä befolyt összegből a cég továbbra is a kiskereskedelmi ágazat privatizációját célozza meg. A banki kamatok jelenleg stagnálnak, a pénzintézetek kivárnak, figyelik a kormány stabilizációs programjának a hatását, mely az infláció és a kamatok leszorítását ígéri. Albrecht Ottó Cashline Bróker Kft. Pécsi munkaügyi konferencia amerikai tanulmányúttal Növekedés nélkül nincs stabilizáció Az agrárgazdaság növekedése nélkül nem képzelhető el a magyar gazdaság stabilizációja - mondta Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára pénteki sajtótájékoztatóján, amelyen ismertette a kamarának az ágazatot érintő, most elkészült válságprogramját. A főtitkár elmondta, hogy az elmúlt években a magyar agrárgazdaság export-import szaldója mintegy 1,1 milliárd dollárral romlott, azaz az ágazat nagyjából ennyivel járult hozzá a folyó fizetési mérleg hiányához. A kedvezőtlen irány a kamara szerint megfordítható, amennyiben az agrár- gazdaság növekedési pályára áll. Ennek első lépéseként fokozni kell a mező- gazdasági termelést, ami egyben jelentős mértékben csökkentené a munkanélküliséget is. A növekedés másik módja az élelmiszeripar hazai alapanyaggal történő ellátása. A visszaesett belföldi fogyasztást illetően az egyetlen lehetséges megoldás: a termelés növelése és a lakosság hazai áruval történő ellátása. Ha sikerül a mezőgazdaságot erre a pályára állítani, az ezredfordulóra elérhetjük az 1989. évi fogyasztási szintet. (u.g.) Hofbráu-sör Baranyában A Kanizsai Sörgyár újabban Baranyát célozta meg a belföldi piacon, nemrégiben értékes díjazású versenyt hirdetett a Hofbräu-sört propagáló viszonteladóknak, a hétvégén pedig 3 napos sörfesztivállal (Pécs, FEMA Bevásárlóközpont) igyekszik új híveket szerezni seritalainak. Nagykanizsán ugyanis évente 1,2 millió hektoliter sört tudna gyártani a 400 fős üzem, de az ország fogadókészsége pillanatnyilag csak 1 millió hektoliter. OTP-privatizáció A 28 milliárd forintos alaptőkéjű OTP Bank állami tulajdonban lévő pakettjéből külföldi nagybefektetőknek 4,6 milliárd forintnyi részvény- csomagot kínáltak eladásra. Áz OTP vezetői többek között Bécsben, Frankfurtban, Amszterdamban, Párizsban, majd Londonban folytattak megbeszéléseket. A kibocsátási ár névérték 120 százaléka, de máris túljegyezték a tételt. A hazai befektetők július 17-től jegyezhetnek részvényeket 1,4 milliárd forint értékben. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. július 7-tŐl i Pénznem vételi közép éladási angol font 199,25 201,19 203,13 ausztrál dollár 69,18 90,08 90,98 belga frank (100) 437,64 441,94 446,24 dán korona 23,06 23,29 23,52 finn márka 29,19 29,48 29,77 francia frank 25,77 26,02 26,27 gör.drachma(100) 55,42 55,96 56,50 holland forint 80,32 81,11 81,90 japán yen (100) 145,38 146,84 148,30 kanadai dollár 91,31 92,20 93,09 német márka 90,03 90,92 91,81 norvég korona 20,22 20,42 20,62 olasz líra (1000) 76,93 77,67 78,41 osztrák sch. 12,80 12,93 13,06 spany. pes.(100) 103,44 104,44 105,44 svájci frank 108,50 109,57 110,64 svéd korona 17,21 17,38 17,55 USA dollár 124,88 126,09 127,30 ECU (Közös Piac) 166,23 167,85 169,47 Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség az elmúlt évben 130 jogszerűtlenül foglalkoztatott külföldit tiltott el a munkavégzéstől és a munkáltatókat kötelezte mintegy 7 millió forint befizetésére a Foglalkoztatási Alapba. Eddig a büntetés mértéke az alkalmazottnak fizetett bér kétszerese lehetett, de a valós összeg többnyire feldenthe- tetlen volt, mert zsebből adták a pénzt a dolgozónak a műszak végén. A hatósági emberek így jobb híján 20-30 ezer forintos szabálysértési bírságot szabtak ki ilyenkor, de ez olyannyira nem volt visszariasztó, hogy Baranyában például ugyanazt a vállalkozót egy héten belül kétszer kellett megbüntetni. A Foglalkoztatási Törvény módosításával azonban mostantól nehéz idők várnak az illegálisan dolgoztató maszekokra, ugyanis az új büntetés az első alkalommal a mindenkori minimálbér ötszöröse, ezt követően pedig a tízszerese, ami 60-120 ezer forintot jelent egy-egy esetben. Márpedig hamarosan Baranyában is ezekkel a tarifákkal érkeznek a munkahelyi ellenőrzésekre az OMMF felügyelői. No persze a hatóság emberei elsődlegesen a munkabiztonságot vizsgálják, s az országos megállapításokat a térségben tapasztaltak tökéletesen megerősítik: a magasabb létszámú cégeknél, a főként külföldi érdekeltségű munkáltatóknál a munkavédelem megfelelő, a gépek, berendezések karbantartására, fejlesztésre is gondolnak a tulajdonosok. Ugyanakkor a közép- és kisvállalkozók által üzemeltetett munkaeszközök biztonsági állapota egyre romlik. Elavult, lefutott A bizonyítvány magyarázatakor az államtitkár szezonális okokkal érvelt, valamint azzal, hogy a privatizációból a költségvetésnek még nincs bevétele. Az is elképzelhető, hogy nagyobb mértékben csökkent a fogyasztás, mint számítottak rá. A múlt havi kiadás 144,4 milliárd forint volt, ez 4 milliárddal több, mint az első öt hónap átlaga. Ezzel szemben csak 107,2 milliárd bevétel állt, ami majdnem 12 milliárddal haladja meg az előző hónapok átlagát. Fél év alatt az általános forgalmi adóból 193,1 milliárd fogépeket vásárolnak a kezdő magánzók, s különösen a mélyépítés területén rossz a helyzet, ahol az utóbbi négy évben a halálos balesetek száma az ötszörösére nőtt. A munkabalesetek számának 7 éve tartó csökkenését nem a munkakörülmények javulása eredményezte, hanem a termelés visszaesése, a munkavállalói létszám csökkenése és a feketemunka jelenléte. Ami tény: tavaly a csonkulásos balesetek és a teljesített műszakra jutó munkabalesetek száma egyaránt 25 százalékkal emelkedett. Hasonló az arány Baranyában is, ahol 1994-ben 16 ember vesztette el valamelyik végtagját, kéz-, vagy lábujjait munkavégzés közben - főként a faipari gépek okozzák ezeket a súlyos sérüléseket. Térségünkben a munkabalesetek száma eddig a foglalkoztatás mértékének megfelelően csökkent - 1400 ember sérült meg tavaly a munka során a vállalkozásoknál, 700 ember rint folyt be, a fogyasztási adóból 187,1 milliárd, a lakossági befizetésekből 130 milliárd, az önkormányzatoktól pedig 861 millió forintja származott eddig a költségvetésnek. A kiadások közül említésre méltó az agrártermelés költségeit csökkentő, eddig kifizetett 6 milliárd forintnyi támogatás. A társadalombiztosítás kiadásaihoz júniusban 0,8 milliárddal kellett hozzájárulni, a családi pótlékra 8,9 milliárd ment el. Szükség van a pótköltségvetés mihamarabbi hatályba pedig a bányászatban - de az idei adatok azt mutatják, hogy vélhetően nő a dolgozói létszám (kivétel a bányászat), mert időarányosan több a baleset a korábbiaknál. Mindenesetre a munkavédelmi ellenőrzések az elmúlt évben 13 millió forint bírságot szabtak ki szabálysértési ügyekben (a megyében félmilliót és a bányáknál 100 ezer forintot), még komolyabb tétel volt az úgynevezett munkavédelmi bírság - amikor a munkáltató súlyosan veszélyezteti alkalmazottai biztonságát - melyet 30 esetben összesen 24 millió forinttal büntettek (Baranyában 2 esetben 1,3 millió forinttal). A szakemberek azt remélik, hogy idővel a munkaadók hozzáállása és az üzemeltetett géppark állapota is megváltozik, s nem elsősorban a szabálysértési eljárások hatására, hanem a munkahelyi kapcsolatok javulása és a termelés felfutásával együtt járó műszaki fejlesztések eredményeképp. Mészáros B. E. léptetésére is annak a hiánynak a pótlására, ami Horn Gyula szerint 12, a pénzügyminiszter kalkulációja alapján 38 milliárd. Bokros Lajos viszont a személyi számmal kapcsolatos változások leendő költségeit is felleszámította már. A tb-ala- pok forráskiesése 15 milliárd forintra rúg. Kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta: a társasági adóból származó 40 milliárdos bevétel tavaly is csak decemberben éreztette hatását. A privatizációból származó bevételekre is csak a későbbi hónapokban számítanak. Az szja fizetésével viszont nincs gond. Egyébiránt várjuk a kormány június 27-i ülését, ahol talán már döntések is születnek. Bozsó Bea Az SZJA jövő évi változásairól, a MÁV sztrájk tapasztalatairól, valamint aktuális gazdasági kérdésekről - privatizávció, infláció, béremelés, munkanélküliség, nyugdíjrendszer, stb. - lesz szó azon a három napos országos munkaügyi konferencián, melyet szeptember 12-14. között tartanak Pécsett a Pécs-Ba- ranyai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezésében. A rendezvényre többek között Július 10.-A járulékok befizetése (tb-, egészségbiztosítási, nyugdíj-, baleseti járulék), bejelentések, összesítő elszámolás. A társasági adó előlegének befizetése. Július 14.- Készpénzforgalmi adatszolgáltatás1 Július 15.-Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíj befizetése.- Mezőgazdasági támogatások igénylése.- Az Útalap-hozzájárulás rendezése.-Idegenforgalmi adó bevallása és befizetése.- A fogyasztási adó befizetése, az árkiegészítés igénylése. Cégeljárás, környezetvédelmi termékdíj Módosult a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló törvényerejű rendeletet. A cégvezetőket közvetlenül érintő - 1995. július 30-tól hatályos - változások a következők: A legfontosabb újítás, hogy az említett időpontot követően a meghívást kapott Pitti Zoltán, az APEH elnöke és Zwack Péter x&WaXkozó is. A találkozó külön érdekessége, hogy lehetőséget kínál a résztvevőknek egy amerikai tanulmányútra is, ahol a szakmai programok New Yorktól Kanadáig kerülnek megrendezésre. Az érdeklődők a külföldi útra július 15-ig, a pécsi konferenciára pedig augusztus 10-ig jelentkezhetnek a 310-808 telefon és a 324-782 faxszámon. cégbejegyzési, illetve a változásbejegyzési eljárásban minden esetben meghatalmazott jogi képviselőnek kell közreműködnie. Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az okot adó körülmény bekövetkezésétől számítottan egy év már eltelt, illetve ha az érvényesíteni kívánt igény az anyagi jogszabályok szerint perelhető. A környezetvédelmi termékdíjról rendelkező 1995. évi LVI. törvény értelmében 1995. szeptember 21-től az üzemanyagot, gumiabroncsot, hűtőberendezést, hűtőközeget; 1995. július 1-jétől pedig a csomagolóeszközöket és akkumulátort - magyar termék esetében - belföldön először forgalomba hozó vagy azt saját célra felhasználó, valamint a felsorolt árukat importáló cégek (egyéni vállalkozók) környezetvédelmi termékdíjat kötelesek fizetni. A termékdíjat az említetteknek a Központi Környezetvédelmi Alapba akkor is be kell fizetniük, ha a felsorolt termékeket más árukkal együtt vagy azok részeként használják fel, illetve hozzák belföldi forgalomba. Kell-e az állami árvédőernyő? Ha az állam nem garantálja jövőre a vágósertések 160 forintos átvételi árát, akkor nem lesz sertés, mondta indulatosan a napokban - a sertéstenyésztők választmányi ülésén - egy Fejér megyei gazda. Ebbcíl az árból egy fillért sem engedhetünk, replikázott Békés megyei társa. Márpedig a sertéstenyésztőkre érdemes odafigyelni, hiszen már nemegyszer tanújelét adták annak, hogy komolyan is gondolják, amit mondanak. Amikor veszteségessé vált a sertéstartás - értsd: ingük-gatyájuk ráment a hitelek visszafizetésére, mert nyakukon maradt a malac - sokan felszámolták állattartó telepeiket, levágták kocáikat. Ez is közrejátszott abban, hogy az egykori 9 milliós sertéslétszám a felére apadt. A szaktárca illetékese nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy tulajdonképpen nincs is szükség a garantált áras állami védőernyőre. Meglehet. Csakhogy, amíg nincs szabályozva, nincs összhangban a termelés-felvásárlás-értékesítés; amíg nincs törvény, amely orientálná a gazdálkodókat, hogy miből mennyit termeljenek, s azt hol és mennyiért tudják majd értékesíteni; és mindehhez az állam nem alakítja ki a megfelelő közgazdasági szabályozórendszerét - addig anarchia uralja a piacot. Addig, hol a termelő van kiszolgáltatva a feldolgozónak, hol a feldolgozó a termelőnek, ám mindketten a kereskedőnek. Mert másként hogyan is lehetne a termelőtől százért vett hús ára a boltokban hatszáz forint? A sertéstenyésztők a garantált árat illetően kötik az ebet a karóhoz. Mondják, amíg nincs az agrárgazdasághoz igazodó finanszírozási rendszer; amíg pénzügyi nehézségekkel kell szembenézniük nap mint nap; amíg 30-40 százalékosak a kamatlábak; amíg kiszámíthatatlan a piac, addig a garantált ár legalább némi fogódzót jelent. Persze nem az olyan alacsony ár, mint az idei volt, mert ez kilónként negyven forinttal maradt el az önköltségi, és hetvennel a piacitól. A termelőknek biztonság kell, a jövedelem és a termelés biztonsága. Ezt pedig pillanatnyilag - egyebek mellett - egy reális garantált ár nyújthatja. Olyan, amely megközelíti a tenyésztők ráfordításait, és ösztönöz a jobb minőségű, versenyképes termék előállítására. Újvári Gizella A magánosításból még nincs pénz László Csaba, pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár szerint nemcsak a költségvetési bevételek „limitáltak”, hanem az újságírókra szánt ideje is. Legalább is ezzel kezdte tegnapi beszámolóját a központi költségvetés első féléves helyzetéről. A baj nagy: a hiány június végéig elérte a 191,7 milliárd forintot. Határidők cégvezetőknek 4 é I 4 k *
