Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)
1995-06-07 / 153. szám
10 Dünántúli Napló Kultúra 1995. június 7., szerda Igazságosság Bokros árnyékában V ajon felvethető-e manapság a társadalmi igazságosság kérdése anélkül, hogy a „sötétben bujkáló ellenforradalmár” rigmusára mindenki rögtön „zsebben turkáló pénzügyminiszterre” gondolna? Ahol a szigorú gazdasági kényszerek, az eladósodás, a fizetésképtelenség olyan pályára szorítják a gazdaságpolitikát, hogy mindenkinek szinte fáj, ha igazságról hall, van-e értelme társadalmi igazságosságról szót ejteni egyáltalán? Úgy tudtuk, azért van szükség átmenetre, mert az előző rendszer igazságtalan volt, de megváltoznak a dolgok, gazdagabbak, nyugatiak és boldogok leszünk, sőt még a futball is jó lesz, a rendszer pedig igazságossá válik. Ez volt az a közkeletű felfogás, melyben ideológiai-politikai igazságtalanságokkal ugyan vádoltuk a rendszert, de gazdasági igazságtalanságaival már mit sem törődtünk. És hiába tudjuk, hogy ma igazságosabb elosztásra törekszik a kormány, ha az, ami változik, a javak elosztása, azt éppen nem éreztük igazságtalannak, s ami változott, a politikai berendezkedés, jót nem hozott nekünk. így óhatatlanul sokaknak csalódniuk kellett. Ami valójában megesett, az az, hogy korábban egymásra csúszott a ,jó állapotra” és az „igazságos állapotra” vonatkozó ítéletünk. Azidőtájt föl sem merült, hogy az előző rendszer igazságossága felől érdeklődjünk, kiváltképp a javak elosztását és hozzáférhetőségét illetően. Jónak tekinthettük, hogy kis fizetésünkből fölszerelhető volt a háztartás, hozzájuthattunk egy megfizethető rezsijű lakáshoz és kis spórolással akár egy autóhoz is, elmehettünk nyáron a Balatonra, vagy néhanapján külföldre . . . Ki-ki előadhatja itt élettörténetét és bizonyára, mai helyzetében, azt jónak fogja gondolni. S annak ellenére, hogy az általános jólét alacsony fokon, visz- szafogott igények mellett valósult meg, a közhangulatot az elégedettség érzése uralhatta (legalábbis utólag ez az érzésünk), hiszen az erősebb társadalmi csoportoknak több jutott, s a gyöngébbet el lehetett némí- tani. A következő képlettel érzékeltethetném a kádárista ér- zeményt: jó-igazságos; jól éltünk, tehát igazságosan éltünk. Igazságos-felfogásunk azóta keveset változott, érzékenységünk azonban megnövekedett, az érdekérvényesítés nyíltabbá vált. Ezen túlmenően is azonban az előzőleg privilégiumokat kivívott csoportok most utóvédharcokat folytatnak, ép- penhogy egy új igazságosságfogalom kialakulásának ellenében. Pedig szűkös körülmények között nem fogunk tudni privilégiumokat, előnyöket (jogokat) szétosztani, csakis a meglévőt, azaz vajmi keveset a rászorulóknak. Ez az egyenlőség és hatékonyság szokványos viadala. Az egyenlőségelvűek azt vallják, hogy a gazdaságban megtermelt többletből mindenkinek juttatni kell, hiszen egyenlően jogunk van a javakhoz (még ha nem is egyenlő mértékben). A hatékonyságel- vűek kiindulópontja a szűkösség, mely arra sarkall, hogy az a kevés, amit eloszthatunk, legalább olyanoknak jusson, akik a leginkább rászorulnak. Nem nehéz fölfedezni, hogy az „alanyi jogon” való szociális ellátás és a „rászorultsági alapon” való szociális juttatások hívei csapnak így össze, amúgy klasszikusnak számító érvekkel. Ámde a körülmények szinte egyik érvcsokornak sem kedveznek. Hiszen mindenekelőtt a gazdaságnak kellene olyan jövedelemtermelő képességgel rendelkeznie, ami legalább a gazdaságban közvetlenül résztvevők számára - sokaknak - kínál megélhetést, vagy akár ezen túlmenően élethosszig tartó „szociális ellátást”, nyugdíjbiztosítási választást, majd ezen felül a szociális, oktatási ellátó rendszereket is bevételhez juttatja. Röviden, arra az ellentmondásra hívnám föl a figyelmet, hogy mindaddig, amíg nincs gazdasági haszon - egyénnek, államnak egyaránt -, addig semmilyen szociálpolitikáról nemigen lehet szó. Ez a helyzet eredményezi azt a kettős nyelvet, amelyet kormány és állampolgárok viszonyában némelykor érzékelünk. Áz állampolgárok szociálpolitikát kérnek számon a kormányon, miközben az gazdaságpolitikát nyújt. E kettős nyelvet úgy lehet közelíteni egymáshoz, hogyha minél többet beszélünk az igazságosságról, a társadalmi igazságosság egy új elfogadható felfogásáról. Éppen ezért szervezi a Szabadelvű Páholy azt a vitasorozatot, melynek címe és témája a Társadalmi igazságosság. Mindjárt elsőként Kis János fog előadást tartani az Értelmiségi Klubban, június 8-án este 8 órakor. Kérdéseket előzőleg is föl lehet tenni az előadónak. Az Értelmiségi Klub 310-027-es telefonszámán. Bretter Zoltán Miről vitatkozzunk? Nem porhintés-e, ha a mai, igen súlyos gazdasági gondok közepette elkezdünk arról vitatkozni, mi lesz nálunk az ezredfordulón. A kérdés azért időszerű, mert a kormányzat éppen azon a napon bocsátotta szakmai vitára a következő 5-10 évre szóló korszerűsítési programot, amikor parlamenti pecsét került a megszorításokat tartalmazó, ún. Bokros-csomagra. Miről érdemes ma vitatkozni? Nem arról, mekkora lesz hosszú évek múlva az infláció vagy a munkanélküliség, mert minderről most még jobbára csak az óhajok szintjén lehet véleményt cserélni. Ha azonban a vita például arról kezdődik, hogyan lehetne még jobban kiaknázni az emberi erőforrásokat, a pallérozott elméket, miként élhetnénk a jelenleginél hatásosabban az agrárgazdaság kedvező természeti és földrajzi adottságaival, s vajon sajátos területi elhelyezkedésünknél fogva nem lehetnénk-e a mainál jövedelmezőbb tranzitország, akkor nemhogy időszerű, hanem már-már szinte elkésett e rendkívül fontos témák megvitatása. Lesz-e hosszú távú program a vidék fejlesztésére? Ez a kérdés különösen megérett az alapos szakmai elemzésre, mert a fővároson kívül élő ember joggal érzi, hogy a mai pénzügyi „tűzoltás” nem kedvez a mezőgazdaság korszerűsítésének, az országon belüli regionális különbségek mérséklésének. Mai megélhetési gondjaink közepette is vitatkoznunk kell tehát az ezredforduló Magyarországáról. Annál is inkább, mert akkorára hátha kinyílnak előttünk az új Európa kapui. P. T, Pihenten, összeszedetten a megmérettetésre Gyógyszerek vizsgaláz ellen Osztályvizsga, érettségi vizsga, felvételi vizsga - a tanév utolsó szakaszában szinte futószalagon követik egymást a sok mindent befolyásoló vagy éppen eldöntő vizsgák. Ismert tény: a siker nem kizárólag a tudástól, a fölkészültségtől függ, hanem bizonyos külsőleges jegyektől, például a vizsgázó fellépésétől. Más benyomást kelt az ideges, izzadó, vizsgadrukktól meggyötört és mást a nyugodt, higgadtan összpontosító, magabiztos diák. Az első tanács tehát, amit érdemes megfogadni: ügyeljen minden vizsgázó a „formaidőzítésre”. Ne kialvatlanul, meggyötörtén, az idegösszeomlás szélén, hanem fizikailag, idegileg pihenten, összeszedetten érkezzen a megmérettetésre. A bénító vizsgadrukk leküzdésének és a sikeres felkészülésnek fontos feltétele a tudatos tanulás. Ki-ki figyelje meg, hogy miképpen megy viszonylag könnyen, gyorsan az anyag elsajátítása. Akinek például a hallottak jól megmaradnak a fülében - azaz úgynevezett auditiv típus -, az mondja föl hangosan a tananyagot. Akinek viszont egy-egy téma képeket vagy tankönyvi oldalakat, részleteket idéz föl - tehát vizuális emlékezetű - az a felkészülés során jegyzeteljen, szükség esetén rajzolja föl magának a tudnivalókat. Némi önismeret birtokában az is könnyen megállapítható, hogyan működik a memóriánk, mennyi ideig rögzít tényeket, adatokat mondjuk egyszeri vagy többszöri elolvasásra. A tételekre, vizsgakérdésekre ennek megfelelően fordítsunk időt. Az önellenőrzés egyszerű: ha úgy tűnik, hogy a verset, évszámot, stb. már tudjuk, hagyjunk néhány napot a felejtésre és utána próbáljunk felelni az anyagból. Ha nem sikerül, akkor a feltételezettnél több idő, figyelem kell az elsajátításhoz. Tökéletesen igaz a mondás, hogy ismétlés a tudás anyja. Az unalom azonban a legszorgalmasabb tanulást is eredménytelenné teheti. Nagyon fontos tehát, hogy az ismétlések, gyakorlások során ébren tartsuk érdeklődésünket, például az ismeretanyag tartalmi értékeinek, speciális jegyeinek, esetleg gyakorlati hasznosítási lehetőségeinek föl-föl- idézésével. A vizsgadrukk elleni legjobb „lázcsillapító” természetesen a megalapozott tudás. A fölkészülés utolsó napjaiban azonban jó és rossz tanulók egyaránt szorító időzavarba kerülnek. Ekkor már ne akarjunk minden részletet megtanulni! Elégedjünk meg annyival, amennyit érteni, értelmezni tudunk. Bontsuk elemekre a tanulni valókat, emeljük ki a legfontosabb fogalmakat, bizonyításokat és azokra összpontosítsunk. Megértés nélül minden tanulás - pótcselekvés, gépies, hasznot nemigen hozó magolás, amire a fölkészülés finisében már nem érdemes időt pazarolni. Dr. Kecsmár Ilona Magyar Államkötvény 1996/0 és 1996/P Különleges ajánlat, különlegesen magas hozam Alkalmazkodunk az Ön igényeihez: most egy időben kétféle Magyar államkötvény közül választhat. Magyar Államkötvény 1996/0 1,5 év futamidő, évi fix 31% kamat. Kamatfizetés fél évenként. Magyar Államkötvény 1996/P 1,5 év futamidő, évi fix 31% kamat. Eddig nincs különbség a két értékpapír között. A kamatfizetés azonban teljesen eltérő. A Magyar Államkötvény 1996/P csak egyszer, a futamidő végén fizet kamatot, úgy, hogy a kamatok félévenként tőkésítésre kerülnek. így ezzel az értékpapírral különösen magas, évi 33,4% hozam érhető el. Jegyzés: 1995. június 6-tól 16-ig Befektetése mindig biztonságos A Magyar Államkötvény visszafizetéseire és kamataira az állam teljes körű, soha el nem évülő garanciát vállal. így pénze tökéletes biztonságban van. Pénze mindig elérhető A Magyar Államkötvény 1996/0 és 1996/P - mint az eddig kibocsátott államkötvények többsége - a jegyzést követően másodlagos forgalomba kerül. Ez azt jelenti, hogy futamidő alatt is napi árfolyamon adható és vehető. Ön eladhatja a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank fiókjaiban, valamint egyes forgalmazóknál. Megvásárlása pedig a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank fiókjaiban, valamint az értékpapír forgalmazóknál lehetséges. További aktuális információk: 266-6044 i Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Baranya Megyei Igazgatósága Pécs, Apáca u. 6. • OTP Bank Rt. valamennyi pécsi fiók, Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár, Pécsvárad, Sásd, Sellye, Szentlőrinc, Villány • Inter-Európa Bank Rt. Pécsi Területi Fiók Pécs, Ferencesek utcája 52. • Kereskedelmi Bank Rt. Pécs, Búza tér 6/A, Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár • Takarékszövetkezet Mohács, Radnóti Itp. 3-4. és kirendeltségei • Magyar Hitel Bank Rt. Pécs, Mátyás kir, u. 3., Szabadság u. 3. • Quaestor Értékpapír Kft. Pécs, Jókai u. 11. • Procent Hungária Rt. Pécs, Széchenyi tér 6. • Cooptourist Rt. (a New York Bróker Budapest Kft. ügynökeként) Pécs, Irgalmasok u. 22. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG \ 4 ♦ i
