Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-07 / 153. szám

10 Dünántúli Napló Kultúra 1995. június 7., szerda Igazságosság Bokros árnyékában V ajon felvethető-e manap­ság a társadalmi igazságos­ság kérdése anélkül, hogy a „sötétben bujkáló ellenforra­dalmár” rigmusára mindenki rögtön „zsebben turkáló pénz­ügyminiszterre” gondolna? Ahol a szigorú gazdasági kény­szerek, az eladósodás, a fize­tésképtelenség olyan pályára szorítják a gazdaságpolitikát, hogy mindenkinek szinte fáj, ha igazságról hall, van-e értelme társadalmi igazságosságról szót ejteni egyáltalán? Úgy tudtuk, azért van szük­ség átmenetre, mert az előző rendszer igazságtalan volt, de megváltoznak a dolgok, gazda­gabbak, nyugatiak és boldogok leszünk, sőt még a futball is jó lesz, a rendszer pedig igazsá­gossá válik. Ez volt az a közke­letű felfogás, melyben ideoló­giai-politikai igazságtalansá­gokkal ugyan vádoltuk a rend­szert, de gazdasági igazságta­lanságaival már mit sem törőd­tünk. És hiába tudjuk, hogy ma igazságosabb elosztásra törek­szik a kormány, ha az, ami vál­tozik, a javak elosztása, azt ép­pen nem éreztük igazságtalan­nak, s ami változott, a politikai berendezkedés, jót nem hozott nekünk. így óhatatlanul sokak­nak csalódniuk kellett. Ami valójában megesett, az az, hogy korábban egymásra csúszott a ,jó állapotra” és az „igazságos állapotra” vonat­kozó ítéletünk. Azidőtájt föl sem merült, hogy az előző rendszer igazságossága felől érdeklődjünk, kiváltképp a ja­vak elosztását és hozzáférhető­ségét illetően. Jónak tekinthet­tük, hogy kis fizetésünkből föl­szerelhető volt a háztartás, hoz­zájuthattunk egy megfizethető rezsijű lakáshoz és kis spóro­lással akár egy autóhoz is, el­mehettünk nyáron a Balatonra, vagy néhanapján külföldre . . . Ki-ki előadhatja itt élettörténe­tét és bizonyára, mai helyzeté­ben, azt jónak fogja gondolni. S annak ellenére, hogy az általá­nos jólét alacsony fokon, visz- szafogott igények mellett való­sult meg, a közhangulatot az elégedettség érzése uralhatta (legalábbis utólag ez az érzé­sünk), hiszen az erősebb társa­dalmi csoportoknak több jutott, s a gyöngébbet el lehetett némí- tani. A következő képlettel ér­zékeltethetném a kádárista ér- zeményt: jó-igazságos; jól él­tünk, tehát igazságosan éltünk. Igazságos-felfogásunk azóta keveset változott, érzékenysé­günk azonban megnövekedett, az érdekérvényesítés nyíltabbá vált. Ezen túlmenően is azon­ban az előzőleg privilégiumo­kat kivívott csoportok most utóvédharcokat folytatnak, ép- penhogy egy új igazságosság­fogalom kialakulásának ellené­ben. Pedig szűkös körülmények között nem fogunk tudni privi­légiumokat, előnyöket (jogo­kat) szétosztani, csakis a meg­lévőt, azaz vajmi keveset a rá­szorulóknak. Ez az egyenlőség és haté­konyság szokványos viadala. Az egyenlőségelvűek azt vallják, hogy a gazdaságban megtermelt többletből minden­kinek juttatni kell, hiszen egyenlően jogunk van a javak­hoz (még ha nem is egyenlő mértékben). A hatékonyságel- vűek kiindulópontja a szűkös­ség, mely arra sarkall, hogy az a kevés, amit eloszthatunk, leg­alább olyanoknak jusson, akik a leginkább rászorulnak. Nem nehéz fölfedezni, hogy az „ala­nyi jogon” való szociális ellátás és a „rászorultsági alapon” való szociális juttatások hívei csap­nak így össze, amúgy klasszi­kusnak számító érvekkel. Ámde a körülmények szinte egyik érvcsokornak sem ked­veznek. Hiszen mindenekelőtt a gazdaságnak kellene olyan jö­vedelemtermelő képességgel rendelkeznie, ami legalább a gazdaságban közvetlenül részt­vevők számára - sokaknak - kínál megélhetést, vagy akár ezen túlmenően élethosszig tartó „szociális ellátást”, nyug­díjbiztosítási választást, majd ezen felül a szociális, oktatási ellátó rendszereket is bevétel­hez juttatja. Röviden, arra az ellentmon­dásra hívnám föl a figyelmet, hogy mindaddig, amíg nincs gazdasági haszon - egyénnek, államnak egyaránt -, addig semmilyen szociálpolitikáról nemigen lehet szó. Ez a helyzet eredményezi azt a kettős nyel­vet, amelyet kormány és állam­polgárok viszonyában némely­kor érzékelünk. Áz állampolgá­rok szociálpolitikát kérnek számon a kormányon, miköz­ben az gazdaságpolitikát nyújt. E kettős nyelvet úgy lehet kö­zelíteni egymáshoz, hogyha minél többet beszélünk az igaz­ságosságról, a társadalmi igaz­ságosság egy új elfogadható felfogásáról. Éppen ezért szer­vezi a Szabadelvű Páholy azt a vitasorozatot, melynek címe és témája a Társadalmi igazsá­gosság. Mindjárt elsőként Kis János fog előadást tartani az Ér­telmiségi Klubban, június 8-án este 8 órakor. Kérdéseket elő­zőleg is föl lehet tenni az elő­adónak. Az Értelmiségi Klub 310-027-es telefonszámán. Bretter Zoltán Miről vitatkozzunk? Nem porhintés-e, ha a mai, igen súlyos gazdasági gondok közepette elkezdünk arról vi­tatkozni, mi lesz nálunk az ez­redfordulón. A kérdés azért időszerű, mert a kormányzat éppen azon a napon bocsá­totta szakmai vitára a követ­kező 5-10 évre szóló korsze­rűsítési programot, amikor parlamenti pecsét került a megszorításokat tartalmazó, ún. Bokros-csomagra. Miről érdemes ma vitat­kozni? Nem arról, mekkora lesz hosszú évek múlva az infláció vagy a munkanélküli­ség, mert minderről most még jobbára csak az óhajok szint­jén lehet véleményt cserélni. Ha azonban a vita például ar­ról kezdődik, hogyan lehetne még jobban kiaknázni az em­beri erőforrásokat, a palléro­zott elméket, miként élhet­nénk a jelenleginél hatáso­sabban az agrárgazdaság ked­vező természeti és földrajzi adottságaival, s vajon sajátos területi elhelyezkedésünknél fogva nem lehetnénk-e a mai­nál jövedelmezőbb tranzitor­szág, akkor nemhogy idő­szerű, hanem már-már szinte elkésett e rendkívül fontos témák megvitatása. Lesz-e hosszú távú prog­ram a vidék fejlesztésére? Ez a kérdés különösen megérett az alapos szakmai elemzésre, mert a fővároson kívül élő ember joggal érzi, hogy a mai pénzügyi „tűzoltás” nem ked­vez a mezőgazdaság korsze­rűsítésének, az országon be­lüli regionális különbségek mérséklésének. Mai megélhetési gondjaink közepette is vitatkoznunk kell tehát az ezredforduló Ma­gyarországáról. Annál is in­kább, mert akkorára hátha ki­nyílnak előttünk az új Európa kapui. P. T, Pihenten, összeszedetten a megmérettetésre Gyógyszerek vizsgaláz ellen Osztályvizsga, érettségi vizsga, felvételi vizsga - a tanév utolsó szakaszában szinte futószalagon követik egymást a sok mindent befo­lyásoló vagy éppen eldöntő vizsgák. Ismert tény: a siker nem kizárólag a tudástól, a fölkészültségtől függ, hanem bizonyos külsőleges jegyektől, például a vizsgázó fellépésé­től. Más benyomást kelt az ide­ges, izzadó, vizsgadrukktól meggyötört és mást a nyugodt, higgadtan összpontosító, ma­gabiztos diák. Az első tanács tehát, amit érdemes megfogadni: ügyeljen minden vizsgázó a „formaidő­zítésre”. Ne kialvatlanul, meg­gyötörtén, az idegösszeomlás szélén, hanem fizikailag, ide­gileg pihenten, összeszedetten érkezzen a megmérettetésre. A bénító vizsgadrukk le­küzdésének és a sikeres felké­szülésnek fontos feltétele a tu­datos tanulás. Ki-ki figyelje meg, hogy miképpen megy vi­szonylag könnyen, gyorsan az anyag elsajátítása. Akinek pél­dául a hallottak jól megmarad­nak a fülében - azaz úgyneve­zett auditiv típus -, az mondja föl hangosan a tananyagot. Akinek viszont egy-egy téma képeket vagy tankönyvi olda­lakat, részleteket idéz föl - te­hát vizuális emlékezetű - az a felkészülés során jegyzeteljen, szükség esetén rajzolja föl magának a tudnivalókat. Némi önismeret birtokában az is könnyen megállapítható, hogyan működik a memóri­ánk, mennyi ideig rögzít té­nyeket, adatokat mondjuk egy­szeri vagy többszöri elolva­sásra. A tételekre, vizsgakér­désekre ennek megfelelően fordítsunk időt. Az önellenőrzés egyszerű: ha úgy tűnik, hogy a verset, évszámot, stb. már tudjuk, hagyjunk néhány napot a felej­tésre és utána próbáljunk fe­lelni az anyagból. Ha nem si­kerül, akkor a feltételezettnél több idő, figyelem kell az elsa­játításhoz. Tökéletesen igaz a mondás, hogy ismétlés a tudás anyja. Az unalom azonban a legszor­galmasabb tanulást is ered­ménytelenné teheti. Nagyon fontos tehát, hogy az ismétlé­sek, gyakorlások során ébren tartsuk érdeklődésünket, pél­dául az ismeretanyag tartalmi értékeinek, speciális jegyei­nek, esetleg gyakorlati haszno­sítási lehetőségeinek föl-föl- idézésével. A vizsgadrukk elleni leg­jobb „lázcsillapító” természe­tesen a megalapozott tudás. A fölkészülés utolsó napjaiban azonban jó és rossz tanulók egyaránt szorító időzavarba kerülnek. Ekkor már ne akar­junk minden részletet megta­nulni! Elégedjünk meg annyival, amennyit érteni, értelmezni tudunk. Bontsuk elemekre a tanulni valókat, emeljük ki a legfontosabb fogalmakat, bi­zonyításokat és azokra össz­pontosítsunk. Megértés nélül minden tanulás - pótcselekvés, gépies, hasznot nemigen hozó magolás, amire a fölkészülés finisében már nem érdemes időt pazarolni. Dr. Kecsmár Ilona Magyar Államkötvény 1996/0 és 1996/P Különleges ajánlat, különlegesen magas hozam Alkalmazkodunk az Ön igényeihez: most egy időben kétféle Magyar államkötvény közül választhat. Magyar Államkötvény 1996/0 1,5 év futamidő, évi fix 31% kamat. Kamatfizetés fél évenként. Magyar Államkötvény 1996/P 1,5 év futamidő, évi fix 31% kamat. Eddig nincs különbség a két értékpapír között. A kamatfizetés azonban teljesen eltérő. A Magyar Államkötvény 1996/P csak egyszer, a futamidő végén fizet kamatot, úgy, hogy a kamatok félévenként tőkésítésre kerülnek. így ezzel az értékpapírral különösen magas, évi 33,4% hozam érhető el. Jegyzés: 1995. június 6-tól 16-ig Befektetése mindig biztonságos A Magyar Államkötvény visszafize­téseire és kamataira az állam teljes körű, soha el nem évülő garanciát vállal. így pénze tökéletes bizton­ságban van. Pénze mindig elérhető A Magyar Államkötvény 1996/0 és 1996/P - mint az eddig kibocsátott államkötvények többsége - a jegyzést követően másodlagos forgalomba kerül. Ez azt jelenti, hogy futamidő alatt is napi árfolyamon adható és vehető. Ön eladhatja a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank fiókjaiban, valamint egyes forgal­mazóknál. Megvásárlása pedig a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank fiókjaiban, valamint az értékpapír forgalmazóknál lehetséges. További aktuális információk: 266-6044 i Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Baranya Megyei Igazgatósága Pécs, Apáca u. 6. • OTP Bank Rt. valamennyi pécsi fiók, Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár, Pécsvárad, Sásd, Sellye, Szentlőrinc, Villány • Inter-Európa Bank Rt. Pécsi Területi Fiók Pécs, Ferencesek utcája 52. • Kereskedelmi Bank Rt. Pécs, Búza tér 6/A, Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár • Takarékszövetkezet Mohács, Radnóti Itp. 3-4. és kirendeltségei • Magyar Hitel Bank Rt. Pécs, Mátyás kir, u. 3., Szabadság u. 3. • Quaestor Értékpapír Kft. Pécs, Jókai u. 11. • Procent Hungária Rt. Pécs, Széchenyi tér 6. • Cooptourist Rt. (a New York Bróker Budapest Kft. ügynökeként) Pécs, Irgalmasok u. 22. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG \ 4 ♦ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom