Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)
1995-06-07 / 153. szám
1995. június 7., szerda A Mai Nap Dünántúli Napló 5 Érmecsere - decemberig Június 30-át követően a kereskedelmi forgalom hivatalosan is búcsűtmond a régi két-, öt-, tíz- és húszforintosoknak. Pánikszerű sietségére azonban semmi ok, mert bár az üzletek csak június 30-ig, a pénzintézetek még december 31-ig kötelesek elfogadni (és kicserélni) a régi érméket. Sőt, a postahivatalok is, mert mint a Magyar Nemzeti Bank illetékesétől megtudtuk, a pénzváltáshoz a Magyar Posta is segítségükre sietett. Csaknem egy esztendeje a Magyar Nemzeti Bank már nem is adott ki régi érmét, de a forgalomban lévő mennyiségéről nem kaphattunk pontos tájékoztatást. Noha a pénzintézetek két éve már kerekített összegekkel dolgoznak, a fillér továbbra is forgalomban marad. A jövő év januárjától kezdődően ugyanakkor bevonják és az új tízesnél valamivel nagyobb méretű érmére cserélik a papír ötvenforintost. A tíz- és húszforintos azonban még mindig gyakran bosszúság forrása, miután néhány automata és nyilvános telefonkészülék áthangolásával máig késlekednek. A pénzügyi tárcával történt előzetes egyeztetésnek megfelelően a MATÁV RT. a múlt év derekára tervezte a készülékek áthangolását. Mint arról korábban írtunk is, a szándékot a kék színű készüléket gyártó dél-afrikai cég hiúsította meg. Mindez a MATÁV Rt-nek is komoly presztízs- veszteség. Mint Csízy László, a Pécsi Igazgatóság szolgáltatási igazgatóhelyettese elmondta, az afrikai cég a vezetőség-váltásból fakadó és gazdasági problémáival indokolta a késedelmet. Hosszas tárgyalások után áprilisban megérkeztek a megfelelő minőségű új berendezések, így a dél-dunántúli régió 1600 készülékéből 960-at már áthangoltak, a 411 pécsi közül 189- et. A MATÁV ígérete szerint július végéig valamennyivel elkészülnek. Tröszt E. Halász Károly képei Pécsett „Nem adtam címeket a képeimnek, hogy ne magyarázzanak beléjük semmit” fotó: Müller andrea Halász Károly képeiből nyílt kiállítás tegnap Pécsett, a Művészetek Házában. A festőművész az egykori Pécsi Műhely körébe tartozott. Tizennyolc évig élt a városban, a Janus Pannonius Múzeumban grafikusként dolgozott. Részt vett a Vasarely Múzeum létrehozásában. Művészként mindig az absztrakt, geometrikus problémák érdekelték.- Van, aki fogékony ezekre a problémákra, vannak, akik nem. Én nem adtam címeket a képeimnek, hogy ne magyarázzanak beléjük semmit - vallja. -A valóság kihívásaira azonban néha a hétköznapok tárgyainak felhasználásaival kívánok válaszolni. így kerültek most ide a bőröndök és a batyuk. Azok a zsírpapírok, melyekből egy-egy kört kivágtam, Berlinben voltak kiállítva, és ott a berlini fal leomlását jelképezték. A művész jelenleg Pakson dolgozik, ahol képtárat hozott létre. Kiállítása Pécsett június 26-ig látható. U. G. Árván 3,2 millió négyzetméter Nemcsak a pécsi közterületek látják a pénzszűke kárát A gyönyörű mezei virágok szinte kínálják magukat a kertvárosi lakótelepen, de hozzájuk férni sajnos nehéz az őket ölelő gaztengerben. fotó: Müller andrea Pécs közterülete 3,2 millió négyzetméter. Nagyobb részében összefüggő gaztenger. A parkok tönkremenőben. Mindezt az elmúlt héten már szóvá tettük, várva, hátha reflektál valaki. Kissé szomorúan mondom: a legfőbb illetékesek hallgattak, ám több lakossági észrevétel igazolta vissza, hogy érdemes tovább folytatni a témát. Tehát: miért is arathatunk Péter-Pálkor a panelházak tövében? Elsősorban azért, mert a város alig-alig tud költségvetéséből valamit a közterületekre fordítani. Sok a fontos feladat, s a parkügyben a maradékelv érvényesül: tíz év óta nem nőtt az összeg. (Ebből évi háromszori kaszálásra futja.) De ez nem csak Péccsel van így: a szakemberek szerint nálunk még istenes a helyzet. Persze akad gond más is, ami hasonlóan lényegi. A város közterületeit magán kft.-k kezébe adták, megpályáztatva a fenntartást. Az nyert, aki a legkedvezőbb ajánlatot adta. A kedvező ajánlatokra persze a parkok fittyet hánynak. A nevében érintett Pécsi Közterületfenntartó és Kertészeti Kft. pedig teljesen kiszorult a piacról, egyetlen négyzetmétere sem maradt. Kénytelen kelletlen felszámolta 30 éves hozzáértését: eladta gépeit, el- bocsájtotta munkásait. Most éppen névváltoztatáson törik a fejüket. A kérdés pedig tovább is kérdés marad: mi lesz a pécsi árván maradó 3,2 millió négyzetméternyi közterülettel? Kozma Ferenc Önállósulnának a kollégiumok Az egyetemi kollégiumok egy csoportja a közelmúltban közös nyilatkozatot fogadott el, melyben új felsőoktatási kollégiumi működtetési rendszert indítványoztak. Az új, a felsőoktatás oktatási és szociális részét különválasztó rendszerről Bókay Endre, a Janus Pannonius Tudományegyetem kollégiumi főigazgatója tájékoztatott. Az ország néhány kollégiumának vezetői, az intézmény hagyományos értékeinek megőrzése érdekében, új kollégiumi működtetési rendszer kísérleti bevezetését indítványozzák. Az indítvány a francia és német diákellátási rendszerek tapasztalataira támaszkodva kísérli meg a magyar kollégiumok szakmai, kulturális, szociális eredményeinek továbbvitelét. A kollégiumok működési feltételeit az állami mecenatúra normatív támogatásával, a hallgatói hozzájárulásokkal, önkormányzati és gazdasági szervek támogatásaival, valamint saját vállalkozásból eredő bevételek felhasználásával kívánják megteremteni. Ezúton megvalósulhat a szolgáltatások racionálisabb, takarékosabb költségfelhasználása és a hallgatók részéről a megrendelői szerepkör erősödésével az állami vagyon fokozottabb megóvására való törekvés. A javaslat célja az oktatási és szociális funkció szétválasztásával biztosítja az egyetemek ezen háttérintézményeinek zavartalan működését, hosszabb távon a diákszociális hálózat országos kiépítését. Az egyetemi adminisztrációtól függetlenített kollégium ötletét évek óta dédelgetik a JPTE Jakabhegyi úti kollégiumában. A márciusi kormánycsomag azonban gyors cselekvésre ösztönözte az intézmény vezetőségét. A kényszerű létszámleépítésekkel előállt helyzetben ajánlatot tettek az egyetemnek a kollégium önálló üzemeltetésére. Ezzel a lépéssel az egyetem a kollégium teljes személyi állományát leépíthetné, az intézmény dolgozói a hallgatók által létrehozott KONTO Alapítvány alkalmazásába kerülnének. Az egyetem az alapítvány kezelésébe adná az épületet és a berendezéseket valamint az elhelyezett hallgatói létszám után személyenként és havonként járó fejkvótából 4000 forintot fizetne a kollégiumnak. Az alapítvány vállalta a szükséges engedélyek megszerzését a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól és a Pénzügyminisztériumtól. Az egyetem vezetése azonban nem egyesével tárgyalna önállósulni vágyó háttérintézményeivel, így vált a leszakadás járhatónak tűnő útjává a három JPTE-kollégiumot egyesítő közhasznú társaság, amely a tervek szerint januártól venné át a diákszállók üzemeltetését. Az önállóság eléréséig tehát még az egyetem végrehajtja a kollégiumok alkalmazottainak leépítését. Ez a kényszerű lépés veszélyeztetheti a már kialakult és jól működő kollégiumi struktúrák túlélését, és ez nehézségeket okozhat a januári újrakezdésben is. A szükségből erényt kovácsoló pécsi kezdeményezés országosan is példaadó lehet. Peták-Stefanits Pécs levegőjének szennyezettsége Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének adatai szerint június 5-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs város légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték a az egészségügyi határérték %-ában: kén-dio- xid 14%, nitrogén-dioxid 25%, szén-monoxid 8%, szálló por 59%, ózon 49%. (Az egészségügyi határérték 100%-nak felel meg, amely szint alatt a szennyeződés nem okoz közvetlen egészségkárosodást.) Pollen-jelentés A Baranya Megyei ÁNTSZ pollenfigyelő szolgálatának jelentése szerint az elmúlt héten a napi pollenkoncentráció közepes, illetve kedden és szerdán nagyon magas volt. Ezen a két napon az agresszív fűpollenek száma elérte a magas szintet: napi 64, illetve 98 pollent regisztráltak. Már megjelent a légkörben a kevéssé veszélyes hárs és a mérsékelten allergén szelídgesztenye pollenje. Továbbra is nagyobb mennyiségben található a levegőben a csalán és a bodza virágpora. A csapadékos és meleg idő hatására az igen nagy agresszivi- tású virágport termelő gyomnövények nagyon elszaporodtak és gyorsan növekednek. Például az ürömből már méteres, a parlagfűből 20 cm-es példányok is találhatók. Ha most nem irtják ezeket, pár hét múlva tömegesen lesznek pollenjeik a légkörben. A gombaelemek száma tovább növekszik. Az Alternaria hétfőn meghaladta a nagyon magas kategória határértékét. Suchman - VDSZSZ sztrájkbizottság Négy munkabizottság felállításáról egyezett meg keddi megbeszélésén Suchman Tamás privatizációs miniszter és a villamosenergiaiparban működő három szakszervezet által létrehozott sztrájkbizottság. A bizottságok az ágazat privatizációjának előkészítéséhez szükséges foglalkoztatáspolitikai kérdésekben egyeztetnek majd. Erősen apad a Sajó Erősen apad a Sajó, ezért kedden délben lefújta a másodfokú árvízvédelmi készültséget az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság. A vízlépcső 1975-ben (Új Dunántúli Napló archívum) Ismét vízlépcső? A pécsi Szent István téren valaha vízlépcső működött - hívták vízesésnek is - az ókeresztény sírkamrától délre eső területen; különös hangulatot, mediterrán atmoszférát teremtve ezzel a város talán legszebb, műemlékekben gazdag terének. A kaposvári székhelyű Tiszta Gyémánt Alapítvány nemrég azzal az ötlettel állt elő, hogy szeretnék a térnek ezt a részét visszaállítani az eredeti állapotába, vagyis újra megépíteni a vízlépcsőt. Nem az egykorival azonos méretben, hiszen azóta annak egy részén látható a szenzációs régészeti lelet, az ókeresztény sírkamra. Ötletüket, tervüket a Pécsi Önkormányzat főépítészéhez is eljuttatták, tudatva azt is, hogy a teljes építési költségeket előteremtenék. Stemburg V. Károly az alapítvány elnöke kérdéseinkre elmondta: - Pécs „szeretett” városáról folyó beszélgetéseink során egyre többször került szóba a szép emlékként megőrzött kép, ami most egyszerűen hiányzik. A század elején úgy lett formálva a tér, hogy a vízlépcső hozzá tartozik. Ehhez jön még, hogy ilyen terjedelemben kevés hasonló látványosság van Európában. Közvélemény kutatást végeztünk, nemcsak Pécsett. A környékbeli településeken is, sőt, Kaposváron, Siófokon, Zalaegerszegen, Szekszárdon is. Tulajdonképpen a megkérdezettek legtöbbje nem egyszerűen jó ötletnek tartja, hanem megvalósí- tandónak is. A támogatási formák sokrétűek. A fent említett településekről is konkrét ígéretek vannak felajánlásokról. így pénzadomány, munkavégzés, szaktanácsadás, tervezés és más formában történő támogatás is szerepel a listán, de a Tiszta Gyémánt Alapítvány előteremtené alapítványi pénzeszközökből és más módon is az építkezés költségeit. Gömöry János Pécs főépítésze, kérdésünkre elmondta, hogy számára szimpatikus az ötlet. Szerinte is érdemes lenne nagyobb méretekben visszahozni a víz jelenlétét a pécsi Szent István térre, hiszen valóban ez adta meg annak igazi hangulatát. Az Alapítvány elképzeléseit rövidesen a az önkormányzati ülés elé terjeszti, támogatva azt. Stefanits Csaba A Szent István tér mai állapota fotó: laufer
