Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)
1995-06-01 / 148. szám
8 Dünántúli Napló Magazin 1995. június 1., csütörtök Fluoreszkálnak a daganatos sejtek Újdonságok a rákgyógyászatban A világsajtó, s annak nyomán a hazai is, hétről hétre érdekfeszítő és biztató újdonságokról ad hírt a rákgyógyászat területéről. A legújabb jelentések arról szóltak, hogy egy amerikai orvoscsoport a rákos sejtek vérellátásának megakadályozásával próbálkozik. Erről beszélgettünk dr. Kásler Miklós professzorral, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosával. Egy mecseki orvosdoktor és a rovarkutatás Rovarászati lapok 1883 decemberében az első magyar tudományos rovartani szakfolyóirat, a Rovarászati Lapok egyetlen évfolyamának utolsó, búcsúzó oldalán így köszönt el olvasóitól a szerkesztő: „A német abból indul ki, hogy valamely országot legelső sorban a tudomány teszi naggyá. Nálunk ilyesmire még csak gondolni sem szabad. A magyar ember első sorban született politikus, mégpedig nagyon is pártos- kodó.” Vajon ki volt ez a szerkesztő, aki ezeket a sorokat írta? Több mint 100 évvel ezelőtt vetette papírra és nyomtatta ki saját költségén ezeket a gondolatokat egy pécsbányatelepi bányaorvos Kaufmann Ernő (1849-1928). Tette mindezt azért, mert 12 hónapon át gondosan szerkesztett és megírt úttörő jellegű folyóirata az érdektelenség miatt csődbe ment. Kaufmann Ernő 1874-ben szerzett orvosdoktori diplomát Budapesten. Kisebb kitérő után 28 évesen érkezett vissza a Mecsekbe, ahol Szabolcsbá- nyán a Dunagőzhajózási Társaság bányaorvosaként telepedett le. Hosszú élete során orvosi munkája mellett minden idejét a rovarok, de főleg a bogarak tanulmányozására fordította. Előfizetője és rendszeres olvasója volt a kor híres német természettudományos folyóiratainak, sőt kutatásai előrehaladtával számos szakcikket publikált a rangos En- tomologische Nachrichtenben és más kiadványokban. Magyarországon ekkor még hasonló folyóirat nem létezett, s ez erősen érződött a hazai kutatók munkáján, akik mind többen sürgették az 1869 óta megjelenő Természettudományi Közlönyben (ma Természet Világa) főleg a mezőgazdasági rovartannal szélesebb körben foglalkozó rovartani szaklap elindítását. Talán az 1877-ben kirobbant „Ki fedezte fel a Phyloxerát Magyarországon” című cikk körüli elsőbbségi botrány ébresztette rá Kaufmannt mecseki magányában, hogy elérkezett az idő egy tudományos igényű magyar rovartani folyóirat elindítására. A szervezést egy felhívással indította, amelyet 1882. decemberében közölt le a Természettudományi Közlöny: „Rovarászati Lapok. Ilyen címen indít meg dr. Kaufmann Ernő egy folyóiratot, mely hazánkban a leíró állattan egy fontos szakának művelődését és az e téren elért eredmények magyar nyelven közlését tűzi ki feladatának... A Rovarászati Lapok jövő 1883-ik év január havától kezdve, havonként füzetekben fog megjelenni. Előfizetési ára egy évre 4 frt.” A Rovarászati Lapok első füzete valóban meg is jelent a pécsi Lyceum Nyomdában, Feszti Károlynál. A kiadvány tipográfiája, szerkesztése, szakmai színvonala szinte alig maradt el a hasonló, akkor Európában vezető osztrák és német szaklapokétól. Annak ellenére, hogy Kaufmann neve ebben az időben már igen ismert volt rendszeres publikációs tevékenysége folytán, mindössze 64 előfizető jelezte a füzetek megvásárlását. Kaufmannt mélyen elszomorította ez a nagyfokú érdektelenség, de becsületből és szakmai etikából jelesre vizsgázva saját költségén mind a tizenkét füzetet megjelentette, de következő évfolyamra már nem vállalkozott. Bár Kaufmann tiszteletméltó vállalkozása elbukott, kezdeményezése mégsem volt hiábavaló, hiszen budapesti szerkesztéssel 1884-ben Rovartani Lapok címmel megindul a magyar nyelvű rovartani irodalom publikálása, amely sok-sok megpróbáltatás után napjainkra a világ élvonalába tartozik. Baranyában ma két múzeumi évkönyv is közöl rendszeresen rovartani szakcikkeket, az egyik a pécsi Janus Pannonius Múzeum évkönyve, a másik a komlói Folia Comlo- ensis. Kaufmann Ernő nemcsak a magyar nyelvű tudományos rovartani irodalom elindításában szerzett elévülhetetlen érdemeket, hanem szűkebb pátriánk bogárfaunájának feltárásában is kimagasló munkásságot végzett. Legjelentősebb írása a „Pécs város és Baranya vármegye bogárfaunája” címmel 1914-ben jelent meg a Pécs-Baranya megyei Múzeumi Egyesület kiadványaként, a Wessely-Horváth nyomdában. Fazekas Imre múzeum, Komló „Az optimizmus szépség az emberarcon” Az Optimist International Magyarországi Tagozata május 27-én tartotta V. közgyűlését Budapesten. Az összejövetel keretében hirdették ki az Optimista Alapítvány által kiírt általános iskolai rajz-, illetve angol nyelvű esszé-pályázat eredményeit, melyeken szép baranyai siker született. A rajzpályázat 2. kategóriájának első helyezettje és az ezzel járó 50 dollár tulajdonosa Toldi Sándor, a pécsi Felső- vámház utcai Általános Iskola tanulója lett. A zsűri 14 ezer forintos kü- löndíját az Illyés Gyula utcai Általános Iskola Kreatív Gyermekműhely 7 tanulója Bach Richard, Balogh Anikó, Hegedűs Judit, Kamanczi Adrien, Rácz Lívia, Sántha Zsombor, Virág Eszter - nyerte. Oklevelet kapott gyönyörű munkájáért a pécsbányatelepi Általános Iskolából Csille László, Kiss Dávid és Rónaszéki Luca. Ugyanilyen elismerésben részesült Lánycsók Általános Iskolájából Bella Rita, Benedek Zsuzsanna, Budai Tibor, Em- mert Zsuzsanna, Hendinger Anita, Hütner Dominika, Kálmán Ramona, Kiss Kinga, Lé- ber Linda, Ludvig András, Po- lyákovics Zsolt, Rauscher Éva és Szloboda Zsuzsanna. Az esszépályázat győztese Győrmárton Rita, a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium idén érettségiző tanulója. „Optimism is beauty on human faces” (Az optimizmus szépség az emberarcon) című dolgozatával 100 dollárt nyert! Jean Mercier, az Optimist International nemzetközi elnöke méltatta az optimizmus szellemét sugárzó írást és megígérte, hogy a The Optimist következő számában (St. Louis) megjelenteti. A Magyarországon működő 22 klub közül a Mecsek Optimista Klub kapott dicséretet aktív klubéletéért és sikeres szervező munkájáért. K. T. A.-Az emberi szervezet minden sejtjére és szövetére jellemző, hogy vérellátás, és a vér által közvetített táplálás megszűnésével a sejtek elhalnak - mondotta Kásler professzor. Tehát abban az esetben, hogyha a rákos sejt vérellátását meg lehet szűtnetni, akkor az a rákos sejtek, szövetek pusztulásával jár együtt.- Van-e már olyan módszer, mellyel biztosítható, hogy csak a rákos sejtek, szövetek, daganatok semmisüljenek meg?- Folynak kísérletek ebben az irányban, jelenleg is alkalmaznak érdaganatok esetén katéter segítségével érelzárást, s így a daganat, és a hozzávezető ér vérellátás hiányában zsugorodik, összeszűkül, majd szétesik. Amerikában folynak ilyen állatkísérletek, úgy 1-2 éve, jelentős eredményekkel.-Milyen kilátás van a gyógyulási arány megnövelésére ezzel a módszerrel?-Ebben az esetben szerencsés módon párhuzamot lehet vonni az állatkísérletek és az emberi eredmény között. Itt nem gyógyszerhatásokról van szó, hanem valamilyen fizikai eljárással az ér lumenét zárják el, márpedig az emberi és állati véreredményrendszerek között nincsenek lényeges differenciák. Egy másik lehetőség, hogy érelzáródást előidéző kémiai anyagokat juttatnak be röntgenképes ellenőrzés mellett a kívánt érszakaszba, mely ettől elzáródik.- Milyen más rákterápiás módszerek alkalmazása várható a közeljövőben ?- A rákos megbetegedések eredményes gyógyításánál a cél az, hogy minél korábban fedezzék fel a daganatot. Magyarországon kulcskérdés a rendszeres szűrésnek megszervezése. Az utóbbi időszakban próbálkozások történtek a méhnyakrák szűrésén kívül a bélcsatoma rákjainak szűrésére, és az emlőrák szűrésére. Ezek így együtt egy rendkívül nagy betegcsoportot érintenek, s a szűrések megfelelő alkalmazása egy- harmadával csökkentené a rákos halálozások számát. Már csak azért is, mert nagyot léptünk előre a diagnosztikában: igen komoly műszerek kerültek be Magyarországra, a CT és az MRI.- Mi a különbség a két készülék között?-A CT, a computeres to- mográf a röntgenkészülékek elvén, az MRI mágneses tér sePécsett, a POTE Radiológiai Klinikáján üzemel a kobaltágyú FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ gítségével mágnesrezonanciás elven működik: mindkettő rétegfelvételeket készít. A felhasználhatóság területén az MRI a lágy részeknél nagyobb felbontásra képes, a keményebb szöveteknél, a csontoknál a CT a pontosabb, de mindkettő nagy „találati pontossággal” képes vizsgálni a szervezet összes szövetét. Az ultrahangkészülékek felbontóképessége is nagyot fejlődött. Az új típusos fél centimétemyi daganatot is képesek kimutatni, amit a legfinomabb tapintással sem lehet eddig megbízhatóan érzékelni.- Vannak-e új eljárások a diagnosztikában ?- A fotodinamikus diagnosztikai eljárásnál egy olyan anyagot juttatunk a szervezetbe, mely 24-^48 órán belül megfelelő hullámhosszú fénnyel megvilágítva fluoreszkál. Mivel a rákos szövet elraktározza ezt az anyagot, az ép szövet meg nem, így 407 nanométer hullámhosszú kryptonlézer fénnyel megvilágítva a gyanús területet, fluoreszkálni fognak a daganatos sejtek, szövetek. Ezzel a módszerrel, már nagyon kevés tumorsejtet is ki lehet mutatni, tehát ez a korai diagnosztikának egy fontos támpontja. Más hullámhosszú fénnyel megvilágítva ezt az anyagot, már terápiáról is beszélhetünk. A fotodinamikus terápia abból áll, ha egy másféle hullámhosz- szú fénnyel sugározzák be ugyanezt az anyagot, a tumor szétesik, vagyis ettől is meggyógyulhat a beteg. Amerikában, Németországban, Francia- országban öt éve folynak kísérletek, már emberen is alkalmazzák e módszert. A mi intézetünkben immár másfél éve folynak állatkísérletek e tárgykörben. A kínaiak hétezer fős kísérleti számról számolnak be a fotodinamikus terápia témakörében megjelent cikkekben. Németországban a hólyagtumorok gyógyászatánál értek el nagy eredményeket ezzel a módszerrel.- Van-e olyan új módszer mellyel a sugárkezelésnek a köztudatban eléggé elterjedt mellékhatásai csökkenthetők?-Igen, van, három dimenziós besugárzás tervezési programnak hívják. Eddig egyidejűleg csak két irányból volt lehetséges a sugárkezelés tervezete. Minél több irányból megy egyenként töredék energiával a sugár, annál kevésbé károsítja az ép szöveteket. Ha három dimenzióban tervezett a sugárterápia, akkor viszont nagyon pontosan behatárolhatóan csak a rákos sejteket, szöveteket éri a több irányból leadott sugár kemény, pusztító hatása. Az egy sugárforrás sugarát több tükör irányítja különböző irányokból a kívánt pontra, a három dimenzióban feltérképezett daganatra. A módszer lényege egy számítógépes program, melyet Heidelbergben fejlesztettek ki. Az Országos Onkológiai Intézet két munkatársa is részt vett a fejlesztésben, így meg is kaptuk ezt a szoftvert, s az utóbbi fél évben már ezzel az egészséges sejtekre a korábbinál több nagyságrenddel ártalmatlanabb módszerrel folynak nálunk a nagyon pontosan célzott komputervezéreit három- dimenziós terezésű sugárkezelések. A módszer pontosságára jellemző, hogy a sugárkezelés pusztító hatása legfeljebb 1-2 milliméterrel terjed túl a célterületen. Hoffmann József rendőrség különleges szolgálatának jut a főszerep, amely megalakulása óta minden konfliktushelyzetet (túszszedések, különösen veszélyes fegyveres bűnözők elfogása) eredményesen megoldott. így szabadították ki vérontás nélkül a debreceni Arany Bika kaszinójából 1994 október 16-án azt a 17 túszt is, akiket P. I. helyi vállalkozó egy éjszakán át fenyegetett agyonlövéssel, ha nem teljesítik kívánságát. Terrorcselekmények tehát voltak, de terrorizmus nincs. Bár az utóbbi fogalom elfogadott tudományos meghatározása eddig még a világon sehol sem sikerült (1986-ban az amerikai szenátus számára készített és publikált CIA-jelentés bevezetőjében összegezte, hogy a terrorizmus 183 meghatározása ismert a szakirodalomban), azért a gyakorlatban a bűnüldözők, de a nagyközönség is tudja, miről van szó. Terrorizmusról, mint társadalmi jelenségről akkor beszélünk, ha a terrorcselekmények sorozatát tartósan együttműködő, konspiráltan tevékenykedő bűnöző csoportok követik el, akik tetteikkel a társadalmat rendszeresen megfélemlítve, szervezetüknek nagy nyilvánosságot követelve akarják elérni céljaikat. Ezek lehetnek politikaiak (magukat a szélsőjobbhoz vagy a szélsőbalhoz, de bármilyen színezethez tartozóknak vallhatják), kapcsolódhatnak fanatikus vallási hithez éppúgy, mint a szélsőséges nacionalista, erőszakos szeparatista törekvésekhez vagy a nyereségvágyhoz. Lehet, hogy bűntársaikat akarják kiszabadítani. Elkövethet persze terror- cselekményt idegbeteg ember is, különösen akkor, ha még beszámítható korában autodidakta módon vagy szervezetten megszerezte a szükséges ismereteket (jól tud lőni, képes robbantani), de a pszichopaták nem tömörülnek szervezetbe. Nem valószínű, hogy nyilvánosságot kémek, hiszen véres vagy vér- telen tettüket (lásd az Intercon- tinentálban is gyújtogató esetét jó egy évtizede) önmaguk örömére hajtják végre. A csoportoknak viszont van fegyvertáruk, robbanóanyaguk, s a legtöbbször konspiráltan, olykor félkatonai szervezetbe tömörülve képezik ki magukat. Ilyen értelemben olyan csoportok, amelyek sorozatos akciókat követnének el, Magyarországon nincsenek, tehát a terrorizmus a társadalmi jelenség szintjén napjainkban nálunk nem létezik. Terrorizmus Magyarországon? Mint társadalmi jelenség, nem létezik. Nem árt azonban végiggondolni mások igen bőséges tapasztalatait és saját helyzetünk alakulását. Másfél évtizede kezdődött meg az a céltudatos munka, amely hazánknak bizonyos fokú védettséget biztosít: számos országgal kötöttünk és kötünk ma is kiadatási egyezményt. Az 1978-ban elfogadott BTK már szankcionálja a terrorcselekményeket. Eredményesen tevékenykedik a rendőrség különleges szolgálata is. Várat azonban még mindig magára néhány olyan jogszabály, amely a terrorizmussal is foglalkozó rendvédelmi szervek, hivatalok feladat- és hatáskörét tovább pontosítja. Némethy Gyula Terrorizmus Magyarországon? Matuskától a Mátyás-templomig A kérdőjeles felcímre a válasz egyértelmű. A mai Magyarországon a szó politikai értelmében nincs terrorizmus. Terrorista akciókban azonban hazánk története századunkban nagyon is bővelkedik. Matuska Szilveszter 1931 szeptember 13-án robbantotta fel biatorbágyi vasúti hidat, 22 ember halálát okozva. Janka- pusztán képezhették ki azokat az usztasákat, akik közül az egyik 1934 október 9-én Mar- seilleban végzett Sándor jugoszláv királlyal és Barthou francia külügyminiszterrel. A nagy kubai gépeltérítéseket megelőzve 1956 tavaszán itt raboltak el először fegyveresen egy öreg LI-2-es belföldi utasszállító gépet, amely a HA-LIG jelzést viselve végül is nem Szombathelyen, hanem Ingol- stadtban landolt. A gépeltérítő csoport tagjai Nyugatra akartak menni. A második géprablás 1956 őszén csak kísérlet maradt, az egyik géprabló a biztonsági tiszttel vívott tűzharcban halálos lövést kapott. A hetvenes évek elejéről ismert annak a két balassagyarmati fiatalembernek az esete, akik egy csellel megszerzett géppisztollyal és egy TT-pisztoly- lyal túszul ejtették a helybeli leánykollégium 17 lakóját. Pénzt, autót, repülőgépet követelve napokig tartották sakkban a lányokat, míg a kellő másodpercben egy összehangolt akció során a géppisztolyos terrorista életét egy mesterlövész ki nem oltotta, s a túszokat pillanatok alatt kiszabadították. Időben közelebb, 1989 február 17-én a fővárosban a metró 153-as számú kocsijában az Astoria és a Deák tér között házi készítésű, időzített csőbomba robbant. A tettes máig ismeretlen, bár a rendőrök eljutottak ahhoz az órásmesterhez, aki az időzített szerkezetet alkotó órát valamikor javította. Súlyos és emlékezetes az a merénylet is, amelyet 1991 december 23-án reggel 9.50-kor követtek el a Ferihegyi úton. Távirányítással robbantottak fel egy bérelt Fiat Tipót, mikor mellette elhaladt az Oroszországból Izraelbe kivándorolt zsidókat szállító autóbusz. A tettesek, bár hazánkból gyorsan eltávoztak, rendőrségünk nemzetközi összefogással felderítette, az Interpol-kö- rözésük ma is élő. Ma is kutatják azonban annak a merényletsorozatnak az elkövetőjét, aki 1994. június 1- jén Szabadkán, ugyanaz napon Szegeden helyezett el egy időzített bombát, majd június 23- án a Mátyás-templomnál robbantott. A nyomozás napjainkban is erőteljesen folyik, az akciók közötti kapcsolatot bizonyítottnak vélik, az ügy felderítése nem tűnik reménytelennek. Olyan éles helyzetekben, amikor a tettes a helyszínen akar mások életével zsarolni, a
