Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)
1995-06-06 / 152. szám
1995. június 6., kedd A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Az első bogárhátútól a luxus sportautóig Beszélgetés Hans-Peter Porschéval Az automobil viszonylag rövid, alig 110 éves történek egyik legeredetibb, legmeghatározóbb egyénisége volt Ferdinand Porsche. Máig népszerű agyszüleménye volt az - egyébként Hitler parancsára tervezett - „népautó”, a Volkswagen, amelynek bogárhátú típusából több tízmillió kelt el világszerte. Porsche a háború végeztével saját lábára állt, és 1948-ban megalapította gyárát, ahol attól fogva sportkocsikat gyártottak. A Porschék a maguk egyedi, levelibékára emlékeztető' kinézetükkel hamar közkedveltté lettek a tehetősek körében, mára pedig már a Porschének is majdnem olyan nimbusza van, mint a Jaguárnak vagy a Ferrarinak. A cég jelenleg is a Porsche- család birtokában van, melynek feje Hans-Peter Porsche. Vele készült az alábbi beszélgetés a Forma-l-es versenyek betétfutamaként szereplő Porsche Szuperkupa sajtófogadásán.- A cég természetesen részvénytársaságként működik - mondta Porsche úr -, de a helyzet az, hogy az összes részvény 51 százaléka szigorúan a családé, csak 49 százalék forog a tőzsdén, amiből egyébként további 25 százalékot szintén mi birtokolunk. Fontos ez a biztonság, ugyanis még a 60-as években egy könnyelmű családtag pénzszűkében eladta a rá eső 10 százalékot, amit nagyon megsínylettünk, és majd’ 25 évbe telt, míg borzasztó drágán vissza tudtuk szerezni ezeket a részvényeket egy arab vállalkozótól.-Hány Porsche készül ma évente?- Évente? Naponta! Én inkább így számolom. Nos, naponta 70-80 darabot gyártunk, ha nem is egyedi megrendelésre, de büszkén mondhatom, nincs gondunk az értékesítéssel. Hisz a Porsche van olyan jó autó, mint bármelyik más ebben a kategóriában, és árban nagyon versenyképesek vagyunk.- Önök számára nagyon fontos részt venni a versenysportban. Miért?- Mert ennél nincs jobb reklám, ezen felül a sport által tudjuk demonstrálni valódi erőnket. Persze, itt is ismerni kell a mértéket. Mikor 1984—86-ban a McLaren csapattal zsinórban háromszor világbajnokok lettünk a Forma-1-ben, elértük a csúcsot, amit már nem lehet túlszárnyalni. Aztán kihagytunk pár évet, majd 1991-ben visszatértünk, és teljes kudarcot vallottunk. Azt hittük, mindent lehet - sajnos, nem lehet mindent.-Az ilyen nagy horderejű kérdésekben személyesen ön dönt?- Nem, az igazgatótanács. Más kérdés, hogy nekem mindenről megvan a magam véleménye, még ha az nem is kerül mindig elfogadásra.-Milyen autóval közlekedik a hétköznapokon ?- A garázsban öt Porsche áll, köztük 1971-ből a 911 -es Carrera, és egy Audi, de ennek a motorját is mi fejlesztettük ki.-Árulja, el beülne egy Fer- rariba ?- Igen, beülnék, de aztán kiszállnék, és egy Porschéval sietnék a dolgomra! Méhes K. Hans-Peter Porsche, a 911-es modellel szundi györgy felvétele Ősztől várható a fásítás müller Andrea felvétele Rekultiváció alatt az ércbánya 3-as meddőhányójának nyugati oldala Begyógyuló seb a Mecsek állán A közelmúltban a Kertészeti Egyetemen Lippay-emléknapok voltak, s a számos tudományos előadás egyike szigorúan pécsi volt: az ércbánya 3-as meddőhányójának rekultivációja volt a téma. Lukács Vilmosné okleveles kertészmérnök, táj- és környezettervező szakmérnök birkózott meg a feladattal, s úgynevezett poszter-előadását nagy érdeklődés kísérte. A meddőhányók rekultivációja önmagában komoly feladvány, ez esetben kuriozitása is volt, amennyiben csak Pécsett lehet uránmeddővel találkozni. A rekultiváció a szélsőséges ökológiai adottságok és a szigorú hatósági előírások miatt igen sok egyedi megoldást követelt. A 3-as meddő jószerével hegynek is mondható, akkora tömegű követ halmoztak itt fel. Pontosabban: már csak múlt időben nevezhető annak, mert a rekultiváció első ütemében „elsimították” meredélyeit, egyenletesre puhították rögös felszínét. Hónapokig dolgoztak itt a hatalmas gépek, amíg a meddő nyugati oldalát megfelelőre formálták: 7 százalékos lejtésű, megszelídített dombbá, amely - véü a tájrendező - most már lágyan vezeti fel a Mecsek vonulatát. Tájsebnek nevezi a szakma az ilyen jellegű, jobbára a bányászati tevékenység nyomába maradó dombokat, gödröket. A 3-as meddő esetében a munka méreteire jellemzőül csak annyit elég megemlíteni, hogy 1000 méter hosszú, 200 méter széles, 32 méter gerincmagasságú „műhegyről” van szó, mintegy 200 hektárnyi tájsebnek a természetbe visszaillesztéséről. Ez persze növénytakarást jelent, de hogyan engedne ilyen talajon bármilyen fű, cseije, fa gyökeret? A meddő közel egy méter vastagságú földtakarót kapott, amit elterítése után gyepesítettek. Ennek eredménye már látható: a korábban szürkésen halványbordó hegy lejtői szépen zöldülnek. A következő lépés ősztől várható: a fásítás. Mindezt meg kellett előznie egy sokoldalú felmérésnek, térképezésnek, a korábbi általános rendezési terv tanulmányozásának - ez utóbbi egyébként már számolt a meddő körbefásításá- val, de nem magának a hegynek a rekultivációjával -, természetesen a megfelelő fafajok kiválasztásának. A tájrendező a meddő most rekultiváció alatt lévő részét három sávra bontotta - a talaj vízháztartásának különbözősége alapján -, s ennek megfelelően kerülnek majd a földbe a csemeték. Lombos és tűlevelű, jobbára pionírfajok. Összesen 240 000 darab, az ültetési terv szerint elegyarányos foltokban, 12 féle. Amíg ebből persze erdő lesz, évek múlnak el, miközben a terület, az új növényzet ápolása, nevelése állandó munkát igényel. A rekultivációs terv számol a későbbi hasznosítás lehetőségével is, nem záija ki például azt, hogy a begyógyított seb valamelyik részén majd szellős ligetet, sétautakat, pihenőhelyeket alakíthassanak ki. Mészáros A. Természetgyógyászok - hol? Könyvben az alternatív módszerrel gyógyítók Nem mindennapi vállalkozásba kezdett a budapesti Ormos Intézet: még ebben az esztendőben kiadják a Hol találok természetgyógyászt? című enciklopédiát, amelyben a remények szerint az ország valamennyi alternatív módszerrel gyógyító szakembere szerepelne névvel, lakcímmel és persze szolgáltatásaival. Az Ormos Intézet Természet- gyógyászati Tanácsadó Központ hazánkban az egyetlen, amely kifejezetten alternatív medicinával foglalkozik. Célja, hogy a napjainkban ismert természetgyógyászati módszereket kutassa és eredményeit alkalmazza a legmagasabb szinten. Az egyik ilyen diagnosztikai eljárásuk a szem íriszéhez, szivárványhártyájához kapcsolódik. Az írisz a szakember számára egyaránt mesél a múltról, valamint a kialakulóban lévő, de még tünetmentes jövőről. Az íriszdiagnosztika lehetőséget nyújt arra, hogy időben tudomást szerezzünk a szervezetünkben megbúvó rejtett betegségekről. Az intézet munkatársai szerint fontos lenne, hogy e vizsgálatot évente kétszer mindenki elvégeztesse, mert ezzel megakadályozható, hogy valamilyen visszafordíthatatlan kór alakuljon ki a szervezetben. Az Ormos Intézetben ezt a diagnosztikai módszert alkalmazzák, de mivel az ország különböző részeiről érkeznek hozzájuk páciensek, akik a feltárást követő folyamatos kezelést már nem tudják Budapesten vállalni, ezért naponta felmerülő kérdés, hogy a lakóhelyükhöz közel hol találnak természetgyógyászt. Erre eddig nem tudtak választ adni, ezért határozták el az intézetben, hogy kiadnak egy olyan enciklopédiát, amely segítséget nyújt az alternatív módszerrel dolgozó szakemberek megtalálásában. R. N. NATUREXPO’96 A lemondott világkiállítás egyik, jelentőségében a legnagyobb utódrendezvénye lesz jövő év nyarán Budapesten a NATUREXPO’96, a nemzetközi természet-, vadászati- és horgászati kiállítás. A vállalkozói alapon szervezett esemény augusztus 15-én kezdődik és szeptember 8-ig lesz nyitva. Eddig 20 ország jelezte részvételi szándékát. A dél-dunántúli régió érintett- elsősorban vadgazdálkodási- szervezeteinél egyelőre nem dőlt el, milyen formában jelennek meg a kiállításon: megyei, regionális, vagy országrészi bemutatkozással. Eladó vágóhíd Tolna megyében A szekszárdi Főnix Kereskedelmi Kft. felszámolója, a Kossuth Holding Rt. 8,5 millió fo- rint+Áfa áron eladásra kínálja a társaság tengelici vágóhídját. Az egység rendelkezik élőállatfogadóval, vágóval és feldolgozó üzemmel, hűtőkamrákkal, irodával telefonnal és infrastruktúrával, valamint minden szükséges vágóhídi berendezéssel. A fizetéshez kizárólag készpénz vehető igénybe, s a nyilvános értékesítés helye Tengelic község Önkormányzatánál lesz június 20-án 10 órakor. Elfogták az emberrablókat Előzetes őrizetbe vették a május 31-én Budapest III. kerületében eltűnt Hornok Ildikó elrablásával gyanúsított négy román állampolgárt; a bűnözők a rendőrségi kihallgatáson beismerték tettüket. Erről számoltak be a Budapesti Rendőr-főkapitányság hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján. A 14 éves kislányért előzőleg 10 millió forintos váltságdíjat követeltek, ennek átadását a szülők a rendőrség különleges egységeinek biztosítása mellett két ízben megpróbálták. Az emberrablók azonban egyszer sem jelentek meg az általuk megjelölt helyszíneken; végül a kislányt szabadon engedték. A rendőrségnek azonban így is sikerült azonosítania a rablókat. Kapoli Antal- emlékpályázat Országos fafaragó pályázatot hirdet id. Kapoli Antal Kos- suth-díjas fafaragó emlékére szülővárosa, Balatonlelle ön- kormányzata és kulturális intézményei, a Kapoli-emlék- ház, a megyei művelődési központ, továbbá a megyei önkormányzat és a Magyar Művelődési Intézet. A beérkezett pályamunkákból Bala- tonlellén július 15-től kiállítást rendeznek. Rádió Mellett ... jegyzet Most már hiszek az ufókban... Talán még emlékeznek rá, néhány hónapja egy „ufó-látó” család nyilatkozott a rádió riporterének, hogy milyen titokzatos események szemtanúi, sőt, résztvevői ők, vagyis - ahogy a faluban hívják őket -„ufó Botosék”. Például Bo- tosné elmondta, hogy egyik este, amikor a férje a tévé előtt ült a szobában és figyelmét lekötötte az izgalmas krimi, őt egy ufó, „vagy mi a franc ...?” - fölkapta, kivitte az udvarra és valami szerkentyűvel fölrepültek a magasba és hogy leírtak egy-két kört a falu fölött, vissza is vitte. A rádióban - időnként - hallhatunk nagyszerű történeteket, de némely lap is beszámolt fura látomásokról, legutóbb pedig az olvastam, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom világszerte ismert képviselője, Danikén, ugyan soha nem hitt az ufó-jelenségekben -, eddig. Mert ahogy mondta, amerikai tudósok erősen tanúsítják az ufók földi jelenésének valódiságát és már ő is lassan föladja korábbi hitetlenkedését. Ezen aztán jómagam elgondolkoztam, de megingathatatlan vagyok és nem hiszek az ufókban. Sok másban sem, de az ilyen misztikus történetek hallatán - enyhén szólva - elfog a röhögés. Pláne most, amikor a napokban a mi lapunkban is megjelent egy rövidke írás, arról, hogy két férfi állampolgár képviseli a „szakmát” egy dunántúli ufó-kutató rendezvényen s közülük az egyik ismer egy baranyai lányt, (?), aki már találkozott egy ufóval. A kérdőjel azt jelzi, hogy a lány már nem is lány, mert ahogy megtudtuk, az Ufó úr - elnézést - de fölcsinálta majd három hónap múltán a koraszülött „ufókát” magukkal is vitték föl az irdatlan magas- ságba-messzeségbe, a kozmoszba, vagyis Ufólandba. Örülök az ilyen híreknek, határozottan javítják kedélyállapotomat, itt a földi viszonyok között úgysem sem történik semmi érdemleges dolog. (Kivéve a parlamentet, ahol is a hét elején, egy Morvái nevezetű kazánkovács - Petőfi kutató országgyűlési képviselő kérdőre vonta Bokrost, hogy szerezte a diplomáját 1978-1979- ben és volt is egy röhej, meg minden ...) Hogy szavamat ne felejtsem, hát én sem hittem az ufókban. Eddig. Mert egyik nap rájöttem, hogy ufók garázdálkodnak tízemeletes bérházi lakóhelyemen. A késő esti órákban kivettem a táskámból a pénztárcámat, megszámoltam mennyi a dohány, aztán visszahelyeztem, majd a táskámat az előszobában lévő székre tettem. Reggel mennék az ABC előtti újságárus asszonyhoz, de eltűnt a bukszám. Éölforgattam mindent, sehol semmi. Muszáj volt hozzányúlnom ahhoz a 200 forintos pénzéremhez, amelyet emlékül kaptam a fiamtól, mellesleg ezt még Angliában gyártották - szóval nincs más, föl kell váltanom. Mondtam a kedves koros hölgynek, itt az a pénz, nehezen válók meg tőle, de tegye félre nekem, és majd a napokban visszaveszem, mert emlék. Hazafele betértem a házunkban nem rég megnyílt kis élelmiszerboltba, három doboz kefirre, ennyire futotta a maradék pénzből. Mesélem a bolti kislánynak, mi történt a pénztárcámmal. „Ne is mondja, velem meg mi történt! - meséli - Tegnap az esti órákban, arról a magas hűtőszekrény tetejéről egy dobozos tej egyszerűen lerepült, de nem ám elég a földre, hanem át a bolton és az ajtón kívülre esett, a lépcsőfordulóra. Sikoltottam egy nagyot, akkor meg mögöttem a polcról lesett le egy negyedkilós kávé ...” Az ügyben jártasságomat bizonyítva rögtön kijelentettem: „Ufók!” - „Gondolja?” - „Tuti!” - mondtam magabiztosan és hazamentem. Leraktam az újságot a hűtőre, ittam egy bögre vizet, megfésülködtem és megyek a szobába, bekapcsolom a tévét és ... Mit gondolnak, mi volt a heverőmön, pontosabban a fej- párnámon? A pénztárcám. A pénz is, hiánytalanul. Hogy én nem tettem oda, az egészen biztos. Ki tehette oda? Talán egy ufó-nő. Egy női ufó. Egy Ufika. Egy Ufiku ... Elnézést.
