Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-29 / 175. szám

1995. június 29., csütörtök VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Szigetvári körkép Testületi ülés Szigetvár város Önkormányzati Képviselőtestülete ma tartja a soron következő ülését a Vá­rosháza dísztermében. Napi­renden szerepel többek közt a városi temetők üzemeltetése, a fűtés és melegvíz helyzet, a napköziotthonos óvoda vezető­jének megbízása, a Zrínyi em­lékünnepség előzetes prog­ramja. A hoboli óvodáért Hóból község új óvodájához az önkormányzat rossz anyagi helyzete miatt már nem jutott kerítésre. A főközlekedési út mellett a gyerekek nap mint nap veszélynek voltak kitéve. Nemrég elkészült egy fakerítés, melyhez alapanyagot Vekkeli József vállalkozó adott ingyen. A munkát támogatta még: a Trust Hungary Fafeldolgozó Kft. Burgonya-bemutató Szentlőrincen Térségi fajtakísérletek, burgo­nya vetőgumó előállítás és nö­vényvédelem címmel tartottak bemutatóval egybekötött ta­nácskozást tegnap, Szentlőrin- cen' Az ankétot Manninger Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) helyettes államtitkára nyitotta meg. Tóth Sándor a Baranya megyei FM Hivataltól, a baranyai termésát­lagokról tartott előadást, ame­lyen több mint kétszáz érdek­lődő vett részt. Horváth Attila a szentlőrinci Szolánum Kft.-től a térségi fajtakísérletek ered­ményeiről, valamint a burgonya vetőgumó ellátás szerepéről számolt be. A délelőtti előadásokat köve­tően gyakorlati bemutató kö­vetkezett a fajtakísérletekről, il­letve a burgonya növényvé­delméről, ahol a demonstráto­rok a vegyszergyártók képvise­lői voltak. Az oldalt összeállította: Stefanits Csaba „Jobb kezében hosszú nyelű csatabárd, baljában pajzs” Nyeregben a glóriás király „A címerben jobb felé néző csatamén lépked, a nyeregben a glóriás szent ül rövid palástban, lábán sínpáncél és vascipő. Jobb kezében hosszúnyelű csa­tabárd, baljában pajzs a kettős­kereszttel.” Június 8-án fogadta el hivata­los címernek a szentlászlói ön- kormányzat a fent leírt XIX. századi pecsétlenyomatot. Jú­nius 27-én alkalmi bélyegzést is végeztek a község postahiva­talában. Szentlászló „nyereg­ben van”, miként a névadó ki­rály. 1996-ra, a millecentenári- umi ünnepségek keretében nagyszabású találkozót rendez­nek, amelyre minden volt szent­lászlói jelentkezését várják. Ebből az alkalomból avatják majd fel azt az ismert Szent László Hermát mintázó bronz­szobrot, amelyet most rendeltek meg Márkus Péter szentendrei szobrászművésztől. Amint Bognár József pol­gármestertől megtudtuk, a köz­ségben nem csak a jövő évi ta­lálkozóra készülnek. Zöcske-te- lepen kiépítették a közkutas vízellátó rendszert és új tele­fonfülkét adtak át. Megkezdték az új sportcentrum kialakítását és felújítottak egy önkormány­zati lakást egy idős mozgássé­rült házaspárnak. Egy Terecsenypusztán lete­lepedett német pedagógus, Fri­edrich Schmauzer, számítógé­pet adományozott a község is­kolájának, ami lehetővé teszi a régóta tervezett számítógép szakkör beindítását. Július elsején Szent László kupát rendeznek a sporttelepen, ahol kispályás labdarúgásban és egyéb ügyességi játékokban mérhetik össze tudásukat a szentlászlóiak. Peták Péter A képviselőtestület lemondott tiszteletdíjáról Munkanélküliség Merenyén Havi 35 ezer forinttal több ma­rad a közös kasszában. Az öt képviselő és a polgármester egységesen lemondott a díjazá­sáról. Merenyén gyakorlatilag semmire sincs pénz, a munka- nélküliség béklyózza a falu fej­lődését. Évi kétmillió forinttal terheli a költségvetést a jövedelem- pótló támogatás, amit 39-en kapnak (a lakosság 10%-a). A szigetvári munkalehetőségek megszűnése óta kulcsszó a for­ráshiány. Az intézmények fenn­tartása (óvoda, iskola egész­ségügy, falugondnokság) fel­emészt minden pénzt. Nem volt ez mindig így. Há­rom éve pályázaton nyertek egy buszt, ami azóta is a Merenyé- hez tartozó Ceglédpusztára közlekedik. Nemrég adták át a vezetékes ivóvíz hálózatot. Eh­hez a beruházáshoz tízmilliót spórolt össze az önkormányzat a lakosság másfél milliójához. Most meghaladja erőiket a vízelvezető árkok rendbetétele és a ceglédpusztai tájház hajó­padlózása is. Horváth József polgármester szerint ebben a helyzetben el­kerülhetetlen volt lépésük: le­mondtak tiszteletdíjukról. P. P. Fák őrzik a temető csendjét Kanyargós, poros út vezet Gö- rösgalból Nemeskére. Az út mellett kukoricatáblák sora­koznak, s néhány száz méterre kisebb erdő. Az erdő kincset rejt, beszélik a falubeliek Ne­meskén. A kincs egy öreg, pusztuló temető. A temető közel százötven éves, utoljára az 1940-es évek­ben temetkeztek itt a környék­beliek, tájékoztatott az erdő új tulajdonosa, Csirke József. A kárpótlás után került birtokába a terület, amely valamikor Ná- dasdy-birtok volt. Nem áll szándékában megszüntetni a temetőt, nem zavarják a fák ár­nyékában borostyánnal befutott sírok. Csak egy sírt gondoznak a hozzátartozók, a többi csen­desen pusztul, ez erdő magába fogadja a megkopott köveket. Bekerítve soha nem volt a temető, a védelmet egy múlt század derekán készült árok­rendszer nyújtotta, aminek ma­radványai még mindig felfe­dezhetők. A temetkezési hely közepén valaha fafeszület ál­lott, ami azonban eltűnt, sorsá­ról nincs adat. Az új tulajdonos nem azért vette meg az erdőd, hogy onnan fát termeljen ki. Szántóföldjei a környékben húzódnak, s mint megtudtuk nagyszülei is vala­hol a temetőben nyugszanak. „Nem tudnám elnézni, ahogy ezek a fák a tűzbe kerülnek. Azért vannak, hogy őrizzék a temető csendjét.” S. Cs. Hóból - a suszterek falva Szomorú a tény, hogy Hóból, az egykoron virágzó kis telepü­lés a hátrányos helyzetű közsé­gek listájára iratkozott fel. Az ok: a munkanélküliség az 1000 lakosú faluban meghaladja az országos átlag másfélszeresét, közel 18 százalék. Szigetvár térségében itt a legmagasabb ez a szám. Főleg cipőkészítéssel, javí­tással foglakozó emberek élnek a faluban. Valaha, amíg a Szi­getvári Cipőgyár működött be­jártak dolgozni a két kilomé­terre fekvő városba, ám mióta a gyár bezárt, java részük mun­kanélküli lett. Cipőipari iskolát végeztek, tudásukra pillanat­nyilag sehol sincs szükség. Az egykori cipőgyári mun­kások kis műhelyeket nyitottak Hobolban. Javítással és cipőké­szítéssel is foglalkoznak. Por­tékáikért, az egész országból jönnek a kereskedők, s ők ma­guk is sok helyre szállítják a lábbeliket. Csak javítással több mint 10 suszter foglalkozik. Van közülük olyan, aki az idő­sebb falubelieknek ingyen dol­gozik. Négy nagyobb műhely is van, ahol több embert foglal­koztatnak a cipészből lett vál­lalkozók, megkönnyítve ezzel a hoboli önkormányzat helyzetét. A ’92-ben megalakult ön- kormányzat számára a munka- nélküliség a legnagyobb teher. Szeretnék ha vállalkozók jön­nének a faluba és a cipőgyár­táshoz szükséges alapanyag előállítására üzemet hoznának létre. Ezt jelentős ingatlanvá­sárlási kedvezménnyel tudnák támogatni. Magyarországon a lakosság számához viszonyítva a legtöbb suszter Hobolban él. De meddig? Helyzetük egyre kilátástalanabb, ezer embernek sok ennyi cipész. Stefanits Cs. Új benzinkút - Korszerűsít a Mól Szigetváron is. A kül- teleki József A. utcában a hónap elején még üzemelt az rt. elöregedett töltőállomása (az egykori Áfor-kút), ám három hét óta már a Somogy Aszfalt szakemberei vették át a tere­pet. A sok esőzés és a talajvíz ugyan hátráltatta a munkát, de minden jel arra mutat, hogy időre átadják a zártmosó­rendszerű, olajiszapfogóval is ellátott környezetkímélő benzinkutat. fotö: tóth l. A legegy szerűbb volna bezárni az iskolát A nemeskei iskola gyakorlati­lag életveszélyes épületében az elmúlt tanévben mindössze nyolc diákot tanított Horváth Valéria tanárnő. Valamennyien alsósok, jó részük cigány. Nap­közi nincsen, ezért sokan a nagydobszai iskolát választják. A nemeskeiek azonban ra­gaszkodnak iskolájukhoz, a polgármester, dr. Gyúró Béla orvos az oktatás fejlesztését te­kinti legfontosabb feladatának. Pályázaton nyert pénzből az ősszel megkezdik egy új, há- romtantcmies iskola építését. Az új óvoda már tető alatt van, szeptember közepén avatják. A tervek szerint a ’96/97-es tanévben már az új iskolában tanulnak majd a gyerekek, ahol lesz napközi is, és ha minden jól megy sikerül bevezetni anyanyelvi iktatást a cigány diákoknak. Nemeskén á fiatal beköltö­zőkkel immár stagnál a lélek- szám. Ebben az évben ugyan még csak két gyerek született, sok a munkanélküli, a nyugdí­jas, a rokkantnyugdíjas, de a polgármester bizakodó. Az új faluközpontra gondol, amit az óvoda és az iskola alkot majd, ahová ismét szívesen járnak majd a környékbeli gyerekek. A nyolc kisiskolás most is minden támogatást megkap. Idáig minden évben tudtak új tankönyveket venni, a falu kis­buszával rendszeresen járnak bábszínházba, és a nagyobbakat is magukkal viszik kirándulá­saikra. Horváth Valéria, a ne­meskei születésű tanítónő né­metet is tanít. Télen rajz- és technikaszakkört vezet, tavasz- szal honismerettel foglalkoztak délutánonként. Az előző taní­tónő - aki negyven évig vitte az iskolát - már megírta Nemeske történetét, aminek illusztrálá­sára most fotókat készítenek és tárgyi emlékeket is gyűjtenek. Az iskolával egy épületben klubhelyiség is működik, ahová másik három településről is el­látogatnak. Van tévé, videó, havonta diszkó és ismeretter­jesztő előadásokat is tartanak. Nemeskén sem könnyebb a helyzet, mint máshol az ország­ban. Itt azonban nem zárnak be iskolát, inkább bővítik szolgálta­tásait. Ami jó a gyereknek, jó a falunak is. Peták P. Oktatási szakreferens Szentlőrincen Szentlőrinc Képviselőtestülete legutóbbi ülésén a helyi okta­tási intézmények átvilágításá­nak tapasztalatait tárgyalta. A nagyközségben két óvoda, há­rom általános iskola és egy gimnázium működik. Szentlő­rincen, ellentétben más helysé­gekkel nem kell létszámot csökkenteni. Mátis István pol­gármester ugyanakkor úgy véli, hogy az önkormányzattal való jobb kapcsolattartás egy okta­tási szakreferens munkáját teszi szükségessé, aki a költségvetés kétharmadát felhasználó okta­tásügy gondozója lenne és ért­ékelő feladatokat is ellátna. Anyakönyvi hírek Születtek: Papp Márió, Füle Dorina, Kovács Kitti, Stofa Eszter, Kánya Péter Tamás, Búzás Alexandra, Balogh Szilvesz­ter, Lukács Letícia, Molnár Nikol Katalin, Kovács Ákos, Simon Zoltán, Studinger Eve­lin, Csomós Gabriella, Kani­zsai Cintia, Lakatos Richárd, Tóth György, Somos Ale­xandra, Bosányi Martin, Mi- kolics Ivett, Csengeri Csenge, Orsós Norbert, Hőgyi László, Klozer Dolina, Bányavölgyi Balázs, Bíró Klaudia, Kasza Martin, Kovács Georgina, Barics Kristóf György, Murel Márk, Dávid Szilárd. Házasságot kötöttek: Jenei Tibor és Bráz Mónika, Jóvér János és Kresz Rita, Barna János és Viseta Adri­enn, Spanenberger Attila és Sipos Ildikó, Vörös János és Mészáros Anita, Német Zsolt és Blaskovics Ágota, Bráz Zoltán és Sebestyén Anikó, Horváth György és Rajz Mó­nika, Blaskó Tamás és Tóth Zsanett, Molnár Róbert és Ba­logh Mária, Deák Ferenc és Vitéz Tünde Halálozás: Böröcz Gézáné, Gelencsér Károlyné, Ranyhóczki István, Laki Jánosné, Fülöp Béla, Schaub Péterné, Farkas An- talné, Sándor János, Szabó Sándor, Majoros Józsefné, Asztalos Ibolya, Papp József, Dohovics Gyula, Panni Jó­zsef, Greges György, Kovács Jánosné. A gyógyvízzé minősítést szeretnék - Két bőhozamú kút táplálja a város termálfürdő­jének medencéit: a percenként 1300 liter 62 fokos vizet adó Zrínyi és a kevésbé meleg Szultán. A tavaly felújított töltő-ürítőrendszer révén napi 1200 vendéget képes higiénikus körülmények között fogadni a szép környezetben a még további fejlesztéseket tervező - többek közt egy hi­degvizes medencét is álmodtak - strandot üzemeltető kft. fotó: tóth László Hirdetésfelvétel Szigetváron Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétújfalui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szentlászlói és somogyhárságyi kirendeltségei

Next

/
Oldalképek
Tartalom