Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)
1995-06-24 / 170. szám
1995. június 24., szombat VÁROSAINK Dunántúli Napló 11 Program a levegőtisztaságért Nyárváró N éhány eve, amikor leesett az első, pár centimétemyi hó, a rádióból csak úgy áradt a panasz: csúsznak a járdák, a buszok nem tudnak fölmenni a Mecsekre, áll a téli bál. De arról nem szólt a fáma, hogy hosszú várakozás után megpihentek az idegek, hogy ösz- szehúzott kabátunk alatt kitártuk magunkat az időnek. Hogyan kerül ide a tél? Talán úgy, hogy az akkori, évszakváltó bizsergést érzem most, így június végén. Bár már hónapokkal előre tudtam, hogy a szomorkás esők után az idén is füstöl majd ezekben a hetekben nappal az aszfalt, hogy a legtöbb lakás mélyén pihentető éjszakai álom helyett majdhogynem pőrén, tikkadtan kapkodunk levegő után. Tudtam, hogy „kőrenge- teg-lakóként” másnál jobban megszenvedjük a nyarr letet. Valami mégis arra kényszerít, hogy kívánjam az utólag újra és újra elátkozott, néha már keserűen forró napokat. így lehetnek ezzel a remélt melegtől lüktető kövek is. Bronzszínűre lesült lábakról, lenge ruhákról, pilledt emberseregről álmodnak. Várják azt, amikor ők is levethetik öltözéküket, megmutatni a soksok emberöltő alatt kedves várossá formált ezerarcú mivoltukat, az anyag bölcs beletörődésével nyugtázva, hogy a magunk képére próbáltuk igazítani őket. A százszínű napernyők árnyékában széklábak karcolják a járdát, a tetők kíváncsian buknak alá. Találkozik a „lent” és a „fent”, lassan egységbe olvaszt össze mindent a nyár. Balogh Z. Városrendezési javaslatok Kölcsön lakókocsi a Tubesen Újabb támogatást kapott a Mecsek Egyesület a Tubes Kilátó építéséhez. A Közraktározási Rt.-tői kapott konténert ugyan nem tudták felszállítani a Tu- besre, mert a MÁV konténer pályaudvarának speciális járműve nem tudott volna a tetőn megfordulni, de segítségükre sietett a Mélyépítő és Szolgáltató Kft: egy lakókocsit vitt fel a Tubesre. Ä kft. és az egyesület megállapodásának értelmében a kft. egy évig kölcsönbe adja ezt a lakókocsit. Ugyancsak segítséget ajánlott egy magát megnevezni nem akaró kőműves kisiparos, azt vállalva, hogy bedolgozza a betont az alapba. Házi betegápolás „A házi betegápolás időszerű kérdései” címmel szakmai bemutatkozást szervez a pécsi Nővérszolgálat, neves hazai szakemberek részvételével. A június 29-én kezdődő két napos rendezvény helye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola épülete (Mátyás király u. 15. sz.) A tanácskozáson többek között szó lesz az intézeti rehabilitáció és az otthoni ápolás kapcsolatáról, a személyre szabott gondozás előnyeiről, a beteg és család közötti viszonyról. Foglalkoznak a háziápolás rendszere és a kórházak, illetve a családorvosok közötti együttműködés lehetőségeivel, illetve a továbblépés, valamint a különböző egészségügyi területeken dolgozók összhangolt team munkájáról. Villon versek Tihanyi László előadóestje lesz június 28-án 20 órakor az Iljú- sági Ház klubtermében. A műsorban Francois Villon megzenésített verseit hallhatják az érdeklődők. A rendezvényt a Cárit Card Club szervezte azzal a céllal, hogy a belépőjegyek árából az„Egészséges újszülöttekért” alapítványt támogassák. Országosan Pécs az egyik legszennyezettebb levegőjű város, egyes szakemberek szerint akár „dobogós” helyre is pályázhat. Egyelőre minden adott ahhoz, hogy bizonyos meteorológiai viszonyok közepette egy szmogriadó elrendelését megelőző kedvezőtlen állapot bármikor bekövetkezzék - állítja dr. Antal Ilona, a Baranya Megyei ÁNTSZ csoportvezetője. Tavaly februárban, illetve a nyári kánikula idején többször is megesett, hogy csaknem három órán át mértek a veszélyes Kerek húsz esztendeje volt, hogy a végrehajtó bizottság korábbi határozatát megerősítendő (s egyben a maga felelősségét áthárítva) a városi tanács elé terjesztette a sétatéri vízlépcső sürgős elbontására vonatkozó javaslatát. Jegyezzük meg: az ominózus tanácsülés 1975 május 27-én volt. És mit tesz isten: csaknem pontosan a huszadik évfordulón jelent meg lapunkban a híradás arról, hogy a kaposvári Tiszta Gyémánt Alapítvány vállalkozna a vízlépcső újjáépítésére. Annak idején a vízlépcsőbontás szándéka nagy vihart kavart Pécsett. Kétségkívül eredeti és jellegzetes színfoltja volt a városnak. Megszoktuk, szerettük, s hiányzott, amikor már nem működött. S régi jó szokás szerint senki nem nyúlt hozzá jobbítóan. Nem véletlen tehát, hogy sokak szemében egyre inkább szálkává lett. S hogy történjék vele valami, annak indokát meg is találták Pogány Frigyes építész-esztéta egy megjegyzésében a Pécs c. monográfiában, ő úgy minősítette a vízlépcsőt, hogy az „kissé zajos előkészítése a templomnak”, amelynek „finom rajza, halk ritmusa a harsogó dobszó után jelentőségéből veszít". De azt is mondta (és ezt nemigen idézték): „Lehet, hogy az összkép sokkal kedvezőbb volna, ha a medencesort víztükör és virágok töltenék ki”. Mert az 1956-ban megjelent könyv írása idején is esetleges volt már a vízlépcső működése. És az is maradt. Tény viszont, hogy amikor hírt adtunk a felszámolás szándékáról, megmozdult érte a város: munkafelajánlásokat tettek, adományokat helyeztek kilátásba (külföldről is), sőt a Pécsi Vízmű a vízlépcső teljes gépészeti felújítására is vállalkozott. De mintha semmi sem történt volna, senki sem reagált ezekre, s miután a Dunántúli határértéket elérő kén-dioxid koncentrációt. A kérdés az: lehet-e tenni valamit azon kívül, hogy az itt élők kapják továbbra is az „áldást”, illetve, hogy az önkormányzat előbb- utóbb elkészítteti a szmogri- adó-tervet? A válasz talán annak a programnak a megvalósításában rejlik, amelynek végrehajtására Pécset jelölte ki a környezetvédelmi tárca. A norvég támogatással folyó, várhatóan két év múlva befejeződő munka során először az ipari, a háztartási és Naplóban ütköztettük a nézeteket, 1975 május 27-én megszületett a tanácsi verdikt: bontani! Megjegyzendő, hogy a vb-vitá- ban elhangzott: a laikus közvéleménytől nem várható el, hogy a szakemberek helyett valamit megtervezzen, a szakmai közvélemény viszont egységes volt abban, hogy a vízlépcsőt le kell bontani. Ezzel szemben a vb. egyik tekintélyes építész-tagja kijelentette: egyáltalán nem volt egységes a szakmai közvélemény. Alig egy hónappal később nekiálltak felülről lefelé haladva a vízlépcső bontásának, és szinte az első kapavágásnál megtörtént a szenzáció: ráleltek az ókeresztény mauzóleumra, a mai székesegyház előterében volt római-kori nekropolisz számtalan sírépítményének egyikére, sőt legjelentősebbjére. Emiatt aztán jó tíz évvel késett a vízlépcső teljes elbontása. Kétségtelen: Pécs nagy nyeresége volt a mauzóleum. A fela gépjárművek okozta levegő- szennyezést térképezik föl. Az ipari üzemek vezetői segítőkészségének köszönhetően eddig a feladatok egyharmadát már elvégezték - tájékoztat Emesz Tibor , a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársa. Az adatok számítógépre kerülnek, s a norvégok által kidolgozott modell később arra is lehetőséget ad, hogy akár konkrét javaslatok születhessenek a szennyezés csökkentésére, azaz a levegő- minőség tervezésére. B. Z. táró régész Fülep Ferenc és az építész Bachman Zoltán ragyogó ötletei szerinti rekonstrukció és a védőépületbe helyezés a maga valójában mutatja be a 4. évszázadban épült sírtemplomot, amihez fogható legközelebb - a régész szokta hangoztatni - a Split melletti antik Salonában látható. Azóta olyan a tér, amilyen: nagy füves térség, alján Vígh Tamás: Régészet c. szobra, fent „semmi”, a mauzóleum ugyanis lentről nem látszik (látszana viszont, ha egy korábban tervezett dundi védőépület valósul meg). A Tiszta Gyémánt Alapítvány említett ajánlata adott okot a történtek felidézésére. Mit építene újjá? A Gosztonyi Gyula tervei szerint született vízlépcsőt? Annak az alapjai ott maradtak vékony földréteg alatt, s a Kaposvár utcai forrás vize is idehozható. Ha pedig felépül, kikívánkozik a kérdés: muszáj volt elbontani? Hársfai István A lakosságot és a vállalkozókat egyaránt érintő, több kisebb rendezési tervmódosítást tárgyal meg, és a környező ingatlanok tulajdonosainak érdekeit remélhetőleg szem előtt tartva hagy jóvá még a nyári szünet előtt a pécsi közgyűlés. A Diós dűlő térségében korábban sorházzal kívánták beépíteni a már meglévő sorház mögött a kesztyűgyár szomszédságában lévő telket. Az új elképzelés szerint most arra nyílna lehetőség, hogy egy kft. a környezetét nem zavaró kisüzemet építhessen fel az ingatlanon. Az Általános Rendezési Terv kisebb módosítását jelenti, ha az Engel János úti volt DÉL- VIÉP-telepet szolgáltató ipari területből intézményi kategóriába sorolják át. Az ingatlanon a református egyház gimnázium és kollégium együttesét kívánja felépíteni. A több épület elhelyezését úgy szabályozták, hogy egyensúlyban legyen a beépített és a szabad területek aránya. Az Árpádvárosban lakók régi kívánsága teljesülhet azzal, hogy a Csikor Kálmán utcához kapcsolódó területen garázssor építése válik lehetővé. A nagybani piac környékén - a Nagy Imre út, a Keszűi út és a tervezett nyugati elkerülő út által határolt részen a piac bővítésén túl vásárcsarnokkal, más kereskedelmi létesítményekkel és szolgáltató jellegű ipari üzemekkel számolnak a várostervezők. A Szigeti városrész részletes rendezési tervét még 1993-ban hagyták jóvá, ám azóta - a városi lakások privatizációja miatt - megváltoztak a terület megújításának, átépítésének gazdasági körülményei. Ezért indokoltnak tartják e terv felülvizsgálatát, ám még ez előtt lehetővé kívánják tenni a Barba- kán tér-Kodály Zoltán utca-Báthory utca által határolt tömb átépítését. Kisebb mértékben módosítják a Teréz utca-Irgalmasok utcája-Jókai utca határolta tömb belsejére - ahová parkot, illetve úgynevezett gyalogos átvezetést szántak - vonatkozó korábbi terveket. A történetileg kialakult, megőrzendő szerkezetű városrészekben, ahol nagy a beépítettség, az eddigi előírások szerint az országos szabályozástól eltérően a telek nagyobb hányadát lehetett beépíteni. Miután a történelmi belvárostól a volt faluközpontokig a rendkívül kis telekméretektől az egészen nagyokig terjed a választék, a jövőben részletesebb szabályokat kívánnak felállítani. Az elképzelés szerint a Budai városrészben, a Budai külvárosban, a Szigeti városrészben, Gyárvároson, a Tettyén, a Me- csek-oldal középső területén, Pécs-Szabolcson, Meszes egy részén, Somogy, Vasas és Hird központi részein a kisebb telkek nagyobb része építhető majd be, míg a telekméret növekedésével a beépíthető rész aránya fokozatosan csökken. A tervek a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és -üzemeltetési Irodájánál, a Széchenyi tér 1., II. emelet 67-68.-ban tekinthetők meg, s további felvilágosítással is itt szolgálnak. Az ígéret szerint az észrevételeket az Iroda munkatársai a közgyűlés elé tárják. Ha felépül, miért kellett elbontani? Viharos vízlépcső-történet Az Ókeresztény Mauzóleum felfedezése miatt jó tíz évet késett a vízlépcső teljes elbontása fotó: löffler Gábor Nem létező bölcsődei helyeket szüntettek meg A teraszokból is szobákat alakítottak ki a pécsi bölcsődékben a hetvenes évek elején. Mivel pénz nem volt új bölcsődék építésére, s a szakmai normatíva előírja, hogy adott területen hány kisgyermeket lehet elhelyezni, ily módon teremtettek lehetőséget a jelentkezők felvételére. Ezekből a „rátett férőhelynek” nevezettekből százhúsz létezett a város kisgyermek intézményeiben. Elvileg összesen 839 bölcső- dést tudnának elhelyezni Pécsett. Az utóbbi években a születések számának csökkenése miatt már nem volt szükség a fiktív helyekre. A város 14 bölcsődéjében ténylegesen 719 kisgyermeket képesek fogadni, s ezzel ki is tudják elégíteni a jelenlegi igényeket, illetve megfelelnek a szakmailag előírt alapterület elvárásnak. Ugyanakkor a statisztikában nem szerepel tovább a ténylegesnél nagyobb számú hely, amely megtévesztő képet ad a kihasználtságról. A nyolcvanas évek elejéig nyolcvan százalék körüli volt a kihasználtság, a kilencvenes évek elején pedig ötvenhatvan százalékos. A képviselőtestület a közelmúltban úgy döntött, hogy a 120, úgynevezett „rátett” és ténylegesen nem működő helyet megszünteti, a csökkenés azonban nem érinti a Kisgyermek Szociális Intézmények költségvetését. __V ároskép-album - Szép színfoltjává vált városunknak az új ruhába öltözött volt irodaház a Bőrgyár területén, a Siklósi úton. A megkopott, idős épület a teljes külső-belső felújítás következtében ma korszerű elárusítóhelyként üzemel. A kivitelezés: a kellemes színek, érdekes formák a Somogy megyei KKP Kft. munkáját dicsérik. fotó: müller andrea A Mecsek-oldal beépítése A hagyományos „Ötórai be- szélgetés”-re hívja az érdeklődőket a Mecsek Egyesület. A találkozó június 28-án 17 órakor kezdődik a Baranya megyei Levéltár Rét u. 9. sz. alatti épületében. A téma ezúttal is sokat érdeklő és érintő, kérdés: a Mecsek-oldal beépítése. Az ismertetőt dr. Tóth Zoltán a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Területi Főépítészi Iroda vezetője tartja. A Mecsek Egyesület egyben értesíti a tagjait és az egy-egy téma iránt érdeklődő vendégeit, hogy a június 28. összejövetel lesz az utolsó találkozójuk a nyár előtt. Legközelebb szeptember 27- én tartanak „Ötórai beszélgetés”-!. 1 t I I I
