Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-23 / 169. szám

1995. június 23., péntek Közélet Dünántúli Napló 7 A regionális televíziókról Peták István: A Szabadság tér ellenérdekelt! Az új tulajdonosok a Zsolnayról Mielőbb javítani szeretnék a cég gazdasági versenyképességét Peták István, a Magyar Televí­zió Regionális Műsorok fő­szerkesztőségének vezetőjének véleménye: a közszolgálatiság elsőbbségét egyéni érdekek mi­att háttérbe szorító a mai ma­gyar országos tv-műsor gyártás gyakorlata. Egy további el­lentmondás: megnőtt az igény a helyi információk iránt, ezt pe­dig elsősorban a körzeti tv-stú- diók tudják biztosítani, helye­sebben csak tudnák, ha a köz­ponti tv-műhelyek nem igye­keznének a képernyőről kiszo­rítani a regionális műsorokat. Ennek eredményeként a keres­kedelmi televíziók amerikani- zálódó, kommercializálódó áradatának veszélye fenyegeti az egyetemes emberi, nemzeti értékek megjelenítését a képer­nyőn.-Tegyük hozzá az előzmé­nyekhez, hogy az MTV Euró­pában, de még a táboron belül is - kényszerűségből - egye­dülálló mértékű önellátásra rendezkedett be: technikában, munkatársi létszámban, műsor­gyártásban, gondolkodásban egyaránt. Ahogyan - különösen 1990 után - enyhültek a prések, úgy vált mind élesebbé az el­lentmondás az új funkcionális kihívás, lehetőség és a Magyar Televízió szervezete, működési filozófiája között. Az intéz­mény lényegében változatlanul állva maradt mind a mai napig.- Miután a TV gondoskodott arról, hogy belső problémáit „országos ügyként” kezeljék - az már más kérdés, hogy ag­resszív hangoskodásának eredményeként nagyon sok néző szimpátiáját elveszítette -, meglehetősen köztudott: Han- kiss, Náhlik és Horváth, a há­rom legutóbbi elnök mind­egyike azzal az ígérettel kezdte: rendet tesz a televízióban.-Az elmúlt években végső soron csakis sikertelen átalakí­tási kísérletek, mutatványok ta­núi, részesei lehettünk. A disz- funkcionális működés szülte fe­szültség tovább növekedett, mára szinte robbanásig jutott. A politikusoknak kell lépniük en­nek feloldása érdekében. Azaz: törvényt ülni és hozni. Ez ma azért is egyre nehezebb, mert nem csak az MTV szervezeté­nek átalakításáról, létszámának csökkentéséről van szó, hanem az ezredvég Magyarországának legjobban megfelelő televíziós struktúrát kell létrehozni, benne a magyar, nemzeti közszolgá­lati televíziót.- Csakhogy a döntéshozó szféra eltérő kulturáltságú hát­tere, sokak anyagi érdekeltsé­gének erős motívuma meghatá­rozója lehet annak: mit neve­zünk nemzeti-közszolgálati te­levíziónak? Sőt: valóban erre van-e szükség?- Vannak alapfunkciók, amelyeket egy televízió eseté­ben nem lehet megkerülni. Ránk, magyarokra szabott, sa­ját lehetőségeinkhez és kívá­nalmainkhoz igazodó, a mi cél­jainkat, érdekeinket szolgáló, a mi közérzetünket jó irányba be­folyásoló televíziókat kell lét­rehozni. A szolgálatot a televí­zió informálással, tájékoztatás­sal, oktatással, szórakoztatás­sal, vagy speciális társadalmi rétegcsoportok igényeinek ki­elégítésével tudja teljesíteni. A közszolgálatiság lényege ugyanis a nemzeti érdekek, ér­tékek megjelenítése. Ez pedig azt jelenti, hogy a közszolgála­tiság morális és minőségi kate­gória is. A meghatározott funk­ciót, az érdek- és érték-képvise­letet, az amoralitást, a minősé­get kell számon kérni, ezzel a felelősséggel tartozik a nem­zetnek a közszolgálati televízió. Az a gyakorlat, amelyik csakis műsorként, mennyiségiként próbálja meghatározni a köz­szolgálatiság követelményét, merőben téves felfogás.- A kérdés már csak az: a ké­szülő médiatörvény vajon mit fogalmaz majd meg?- A törvényhozók ebben a jogszabályban nem kevesebbet határoznak majd meg, mint hogy milyen funkciók ellátá­sára, milyen értékeket, milyen közösséget szolgáló, milyen minőségű televíziót, televízió­kat kívánnak létrehozni, mű­ködtetni.-Mekkora szerepe lehet a médiatörvény előkészítésében az MTV egyéni érdekek által erősen meghatározott vezetőré­tegének?- Maradjunk annyiban: a Magyar Televízióban igen erős anyagi érdekeltségek fonódnak össze, igen erős csoport támo­gatja tagjait különböző pénzek megszerzéséhez. Ha innen néz­zük, másodlagos kérdéssé vál­hat: nemzeti, közszolgálati-e a televízió? Ha az, akkor érték- hordozó kell legyen, ha keres­kedelmi - azaz csak üzleti gon­dolkodás által irányított -, ak­kor csak lehet értékhordozó. Néhány országban már tudják: a televízióknak különleges fele­lősségük van a társadalom mi­nőségéért is. Ezt azonban első­sorban a közszolgálati televí­zión lehet számon kérni, a ke­reskedelmin kevésbé. A két funkció persze megfér egymás mellett, az arányon lehet vitat­kozni, de az egyik, vagy a má­sik kizárólagossága fel sem me­rülhet.- Ön a regionális Műsorok Főszerkesztőségének vezetője. Beszéljünk a „vidéki televízió­zásról”. Mi az alapfeladata, hogyan illeszkedik az országos műsorpolitika egészének szer­kezetébe, a Magyar Televízió működési, szervezeti struktúrá­jába ?- Az MTV 1976-ban Pécsett és Szegeden létrehozta vidéki stúdióit úgy, hogy másfél évti­zeden keresztül soha senki vé­gig nem gondolta: tulajdonkép­pen mi végre is jöttek létre? Ebből eredően lényegében soha nem is integrálódtak a Magyar Televízió életébe. Budapest, a Szabadság-tér ellenérdekelt volt, a mai napig ellenáll, holott ezeknek a stúdióknak ma már az a feladatuk, felelősségük, hogy egy adott régióról annak a régiónak csináljanak műsort. Sajnos, a készülő médiatörvény is csak úgy fogalmaz, hogy a nemzeti közszolgálati televízió milyen mértékben sugározhat regionális műsort. Ez minden elfogulatlan gondolkodó szerint kötelesség kellene legyen, nem pedig szabadon választott lehe­tőség. Mészáros Attila Hosszú évek eredménytelen kí­sérletei, majd az utolsó tender több hónapig tartó küzdelmei után e hónap 16-án végleg pont került a Pécsi Zsolnay Porce­lángyár Rt. privatizációjára. Az 550 millió forint jegyzett tőké­vel rendelkező cég részvénypa­kettjéből 408 millió forintos csomagot vásárolt meg a Ma­gyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt.-ből és a négy magán- személyből alakult konzor­cium, amely ezzel 74,3 száza­lékos tulajdonosi részarányt szerzett a vállalatban. Mintegy 110 millió forintnyi részvény megvásárlásának lehetőségét ajánlották fel a cég dolgozói ré­szére, akiknek 60 napjuk van arra, hogy eldöntsék, vállalják- e a vásárlás feltételeit. Az új tulajdonosok vállalták, hogy a vásárlást követő 120 napon belül további 150 millió forintnyi készpénzzel emelik a cég alaptőkéjét. Az összeg egy részét elengedhetetlenül szük­séges beruházásokra fordítják majd, míg a fennmaradó rész­ből a cég rövidlejáratú hiteleit szeretnék csökkenteni. Az új tulajdonosok így mu­tatkoztak be lapunknak:-Az MBFB Rt. közép és hosszú távú hitelezéssel, vállal­kozási befektetésekkel, válla­lati reorganizációk lebonyolítá­sával foglalkozik - mondta dr. Ábrahám Ferenc, a pénzintézet főosztályvezetője. - Ilyen érte­lemben mostani vállalkozásunk is cégünk profiljába illik. Csak az első időszakban szeretnénk megtartani többségi (51%-os) részesedésünket, hogy azután 3-4 év múlva értékesítsük tu­lajdonhányadunkat. A tervek szerint erre a részvénycso­magra elővételi joga lesz a ma­gánszemélyekből álló privati­zációs partnercsoportunknak, illetve magának a Zsolnay Rt.- nek. Tóth József és csoportjának neve a Centrum Áruházlánc privatizációja kapcsán került először előtérbe Magyarorszá­gon. Nem ők lettek a befutók, most viszont az akkor együtt maradt társaság ötlete volt a bankkal közös vételi ajánlat megtétele az ÁV Rt. felé.- Társaim,Somogyi Zsolt, Petrahai Ferenc és Pereszlényi László és én közgazdasági, pénzügyi, adó- és vámszakér­tői, brókeri ismeretekkel ren­delkező szakemberek vagyunk, és a jövőben, ha szükséges, személyes jelenlétünkkel is szeretnénk hozzájárulni a Zsol­nay Rt. felemelkedéséhez, eredményes működéséhez. Az új tulajdonosok egybe­hangzóan nyilatkozták, hogy a tervezett piaci offenzíva mellett takarékos költséggazdálkodás­sal, szervezettséggel kívánnak javítani a cég pozícióin. A vár­ható intézkedések között számí­tani lehet bizonyos mértékű el­bocsátásokra is, a hosszú távú cél azonban az, hogy a foglal­koztatott dolgozók jól legyenek megfizetve. Kaszás E. A Pécsi Rádió hétvégéje Helyesen döntött a pilóta. Alig emelkedett 10 méterre a föld fölé, amikor megmen­tette saját életét. Nem kár­tyavár, mégis összedőlt. Vá­rat találtak Bajcsán, a régé­szek eltárják, aztán be is te­metik, mert homokra épült néhány száz éve. A „pálmát” ugyan nem, de három díjat is elhoztak a Pécsi Harmadik Színház művészei a XIV. Országos Színházi Találkozóról. Já­nosi Zoltán a Pécsi Rádió szombat délelőtt 9-től 11-ig tartó „Jó pihenést!” című magazinműsorának szer­kesztő-műsorvezetője még a további témákat ajánlja szí­ves figyelmükbe. Mit tehetnek a nők Ka­posvárért? A választ egy ot­tani konferencia adja meg, melyen munkatársunk is részt vett. Iván napján nép­szokásokról, hagyományok­ról szól egy másik beszélge­tés, de beszámolunk a szombaton kezdődő Pécsi Ipari Vásár eseményeiről is, mint ahogy talán választ kaphatnak arra, lesz-e idén is Bordalfesztivál Pécsett a megelőző két nagysikerű rendezvény után, Szent Lászlóra emléke­zünk, halála 900. évforduló­ján, a pécs-postavölgyi templom búcsújának napján. Erről beszél Botfai Levente pálos atya, templomigazgató is - mondja László Lajos a Vasárnapi Magazin szer­kesztője. A Pécs-Kertvárosi egy­házközség a legnagyobb a két megyére szóló pécsi egy­házmegyében. Az itteni sok élményről, küzdelmekről és az eredményekről beszélge­tünk Máté Péter pálos tarto­mányfőnökkel, pécs-kertvá- rosi plébánossal. Nagyvárosi gerillák - ez a címe dr. Szirtes Gábor leg­újabb könyvének az izgalmas témáról őt magát halljuk. Az egyház a harmadik év­ezred küszöbén. Erről a témá­ról tartott nagysikerű előadást a közelmúltban dr. Bán Endre püspöki helynök, a pécsi püs­pöki hittudományi főiskola rektora. Vele beszélgetünk a várható jövőről. E délelőtt fél 9-től fél 10-ig tartó program zenei szerkesz­tője Kovács Attila, fél 10-től 10 óráig dr. Nádor Tamás színes összeállítását hallhat­ják a Pécsi Rádióban. Olasz festők kiállítása Pécsett Két olasz festőművésznő - Ter- racina városából - kiállítása nyílik ma délután öt órakor Pé­csett, a Nevelők Házában, a Szent István tér 17. sz. alatt. A tárlat két hétig tekinthető meg. Kisiklott a tehervagon Pusztaszabolcs és Dombóvár között közlekedő tehervonat utolsó vagonjának hátsó ten­gelye tegnap 11 óra 25 perc­kor leugrott a sínpárról Pin­cehely és Keszőhideg- kút-Gyönk állomások között. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár jelentéktelen. A két állomás között a tovább­haladást vonatpótló autóbu­szok biztosították, kivéve az Intercity szerelvényt, mely bevárta a vágány kora dél­utáni felszabadítását. Systems ’95 Az idén a multimédia alkalma­zások lesznek a Systems ,95 el­nevezésű nemzetközi informa­tikai és kommunikációtechnika szakvásárnak a leglátványo­sabb részei. Ez azon a csütör­töki budapesti sajtótájékoztatón hangzott el, ahol a szervezők bejelentették, hogy ebben az évben október 16-tól 20-ig ren­dezik meg Münchenben a kiál­lítást. Fekete péntek Akkor is péntek volt, negy­venöt éve, 1950 június 23-án. Történészek mondják, Magyarországon ha lehet, a totális diktatúra kiépülésé­nek időszakát éljük, a fasiz­mus diktatúrájánál is kemé­nyebb időket. Már egypárt- rendszer van, bár a telefon­könyvekben még ott a kü­lönböző pártok irodájának száma. A monstre Rajk-pör lezajlott, s Rajk, Pálffy, Szá­lai, Szőnyi a bitón végezte. S már szaporodnak a börtön­cellák lakói. (Még Kádár in­dítja az internálásokat, de már nem ő fejezi be: magán­zárkát kap.) Sokféle módszer van a dolgozó nép megfélemlíté­sére, s ezzel csatasorba állí­tására. Az leghatékonyabbat keletről importálja Rákosi, s ennek lényege: általános fé­lelmet kell teremteni. Hogy mindenki tudja, érezze, ha befogja a száját és együtt menetel, akkor megúszhatja, de ha véletlenül kételkedni mer, vége. Az általános félelemkeltés módja volt a börtön, a kény­szerlakóhely, a rendőri veg- zálás, Recsk munkatábora, majd 1950 júniusától az in­ternálás. Hortobágy. Délibáb nélkül, a maga va­lóságában. Hajnalban érkeztek a fegyveresek, körbe fogták a falut, körbe a házat, s akit ott benn találtak, annak mennie kellett. Teherautó és marha­vagon. ítélet nélkül, amo­lyan rosszindulatú kiválasz­tásos alapon. Lehetőleg minden településről, faluból- községből néhány család. Hogy mindenütt megtudják. Lehetőleg közismert embe­rek. A kocsmáros, a borbély, a boltos. Vinni kell azt, aki gazdag, s vinni azt is, aki szegény. Legyen köztük párttag is, a Magyar Dolgo­zók Pártjának tagja. A lényeg: ne lehessen kii­gazodni az akción. Történészek mondják: Sztálin óriási tervekről ál­modik: egész Európát sze­retné. Ez már az őrület. Leg­erősebb hadsereg az övé, s ott van a brandenburgi kapu­nál. Már csak egy ugrás az Atlanti óceán. Az amerikai hadsereg, az angolok haza­mentek. Itt az idő, hogy Eu­rópa vörös legyen. A fegy­verkezés jegyében ravasz jelszó az iparfejlesztés. Ko­hók kellenek, kohók Ma­gyarországon és minden ke­leti megszállt országban, Bulgáriában, Romániában, másutt. Acél és vas országai. Ebből lesz tank és ágyú. Megkezdődik a készülő­dés. Háborúra? Igen. Raktá­rak épülnek, a fogyasztást visszafogják, bespájzol az ország. Egy háborúhoz azonban nem csak tank és ágyú kell, hanem fegyelme­zett katona, fegyelmezett nép is. Az ötvenben megindított internálás a fegyelmezés egyik eszköze. Sokan, akik megjárták a hortobágyi lágereket, a hír­hedt Lenin tanyát vagy Bor­zast, ma is azon töprenge­nek: vajon miért éppen min­ket vittek el? Hiszen mi nem voltunk egykori csendőrök leszármazottjai, nem volt nyilas a családban, s kulák- lista sem fenyegetett. Hát ezért. Hogy az ott­honmaradottak is féljenek. Aztán, ahogy jött 1953, az olvadás Sztálin halála után, úgy változott a koncepció, az eredendő terv. Az Atlanti óceánról elfordult a politikai tekintet, s ki-ki rádöbbent: nincs már szükség e fanati­kus fegyelemre. Az internáltak fekete pén­teknek nevezték a napot, a megpróbáltatásaik kezdeté­nek napját. Nyár volt, s me­leg volt. A vagonokban fül­ledt levegő és szomjúság. Kozma Ferenc Kátyúzás - A Pécsi Közüzemi Rt. több vállalkozót versenyeztetett a városi úthálózat asz­faltján keletkezett hibák javítására. Felvételünkön a Bódog-brigád emberei próbálják eltün­tetni a felfagyástól, túlterheltségtől származó útegyenetlenségeket a Rét utcában, fotó: tóth

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom