Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-03 / 150. szám

1995. június 3., szombat A Mai Nap Dtmántúli Napló 3 Pedagógusnapra A Baranya Megyei Közgyű­lés nevében tisztelettel kö­szöntőm a pedagógusnap al­kalmából a Baranyában, Pé­csett élő pedagógusokat. Köszöntőm a legkisebbek­kel foglalkozó óvónőket. Megkülönböztetett megbe­csüléssel köszöntöm a tanító­kat, akik évről évre a legter­mészetesebb módon csodát tesznek, hiszen hetek alatt a betűk szavakká állnak össze a papíron, a betűket le tudják olvasni a könyv lapjairól, és a számolás alapjait sajátítják el a gyerekek. Gondolom ez le­het a pedagógus hivatás leg­szebb, leghálásabb szakasza. Köszöntőm az általános is­kola felső tagozatán dolgozó pedagógusokat, akik rendkí­vül sokat tehetnek, tesznek a kamaszkor kritikus időszaká­ban a pályaválasztás előkészí­tésében azzal, hogy az adott tantárgyakat megszerettetik tanulóikkal. Köszöntőm a gimnáziu­mok, a szakképző intézmé­nyek pedagógusait, akik esélyt adnak diákjaiknak a to­vábbtanuláshoz, szakmát az elhelyezkedéshez - ami a je­len gazdaságban egyre nehe­zebb. Köszöntőm a speciális fel­adatokat ellátó gyógypedagó­gusokat, a diákotthoni, kollé­giumi nevelőket. Köszöntőm a pécsi felsőok­tatásban dolgozó pedagógu­sokat, kutatókat. Végezetül köszöntőm kü­lön az oktatásban, nevelésben érintett összes vezetőt, igaz­gatót, akikre hatalmas teher nehezedik, hisz a fenntartók és a testületek között ütköző­ponton helyezkednek el, vé­geznek nem mindig hálás fel­adatokat. A napi sajtó szinte folyamatosan foglalkozik megszűnő intézményekkel, találgatásokkal a kötelező óraszámok növeléséről, pe­dagógus munkanélküliségről és még sorolhatnám. Abban reménykedem, sike­rül önökkel együtt megtalálni a fenntartóknak és a fenntar­tók egymás közötti megálla­podásaival azt a még elfogad­ható, a körülményekhez ké­pest optimálisnak nevezhető intézményrendszert, amely a gyerekek neveléséhez minden szinten és formában a to­vábbhaladás normális esélyeit és választási lehetőségeit egyaránt biztosítja. Természetesen ez hosszabb távra szóló együttműködést kíván a fenntartóktól. A gye­rekek általános érdekeit figye­lembe vevő feladatellátó köte­lezettség számos variációban valósulhat meg. Pedagógusnapon tisztelet­tel gondolok azokra a képvi­selőkre, polgármesterekre is, akik átérzik a kényszerű vál­toztatásokban felelősségüket, kötelezettségüket. Bízom ab­ban, hogy az intézmények és a fenntartó önkormányzatok párbeszéde felerősödik, sze­reptévesztés nélkül értelme­zik a keményedő feltételek között is feladataikat, és en­nek eredményeként a közok­tatást, mint szolgáltatást a le­hetőségekhez mérten optimá­lisan szervezik majd meg. A közgyűlés nevében ígé­rem, a fenntartói kötelezettsé­gen túl is partnerek leszünk a közoktatás átszervezésében, átalakításában, e munkában a fenntartók, a közoktatási in­tézmények számíthatnak ránk. Köszöntőm azokat a peda­gógusokat, akik ebben a tan­évben fejezik be aktív peda­gógus pályájukat, valameny- nyiüknek szeretném megkö­szönni a megyei közgyűlés nevében több évtizedes, áldo­zatkész munkájukat. Kinek- kinek családja, barátai, isme­rősei körében nyugodt életet kívánok. A pályán maradóknak az előttük álló feladatokhoz jó egészséget, sok pedagógiai, szakmai és személyes sikert kívánok. Werner József a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Csúnya lány a szabadban A Hétfői Színház a Pécsi Nem­zeti Színház művészeiből álló hat tagú kis társulat, amely im­már hatodik éve járja a vidéket, többnyire hétfői napokon, hi­szen a nagyszínházban hétfő a szünnap. A Moravetz Levente, Dévé­nyi Ildikó, Unger Pálma, N. Szabó Sándor, Fillár István al­kotta színészcsapat, akiket Csonka Tamás, a mindenes technikus egészít ki, többnyire olyan darabokat ad elő, ame­lyekre a községekben igény van: ez pedig szinte kizárólag a könnyű műfaj, azon belül is a zenés vígjáték. Idén nyáron, tekintettel arra, hogy a városban már két éve megszűnt a Nyári Színház, ösz- szefogtak az Anna utcai Horvát Színházzal, és az Anna udvar­ban bemutatják Vadnai László- Márkus Alfréd: Csúnya lány című vidám, zenés bohózatát. Az első előadásra június 7-én este kilenckor kerül sor. Önállóság, nyitott légkör Három tanársegéd: a két pénz­ügyes huszonnyolc éves, a számviteles egyidős a JPTE Közgazdaságtudományi Kará­val. Mindhárman itt végeztek - ahogy fogalmaznak: a „piac” által igencsak elismert egyete­men - s „itt is ragadtak”. Nyíl­tak, összefogottak, összetarto- zók - egymással és a Karral. Akkor is, ha húszezret keresnek havonta, töredékét annak, mint végzett tanítványaik. „Klassz a csapat” Negyedévesen már szeminá­riumokat vezetett, főállású ok­tatóként a hetedik tantárgynál tart a pécsi Sepp Zoltán, aki a nemzetközi pénzügyeknél álla­podott meg.- Nagyon klassz kis csapatba csöppentem bele, fiatal és di­namikus a társaság. Részben ez, de zömében azért a tanítás a legfőbb motiváló erő, amiért az ember itt marad. Bár az anya­giak miatt néha-néha bennem is fölmerül, hogy nem kellene-e inkább a privát szférában ke­resnem a helyem. De itt sokkal szabadabban, jobban tudjuk alakítani a napi dolgainkat. S ha az ember csak egy kicsit is ész­nél van, az „áruja” nem rossz, nyilván tud mellette más mun­kát is vállalni. Amúgy az idén talán már lesz saját lakásom. No, nem én akkumuláltam, ha­nem a nagy szüleim! Nagy vívódások A szombathelyi közgazda- sági szakközépiskolából egye­nes út vezetett az egyetemi padba, majd a számvitel tan­szék demonstrátori, később ta­nársegédi állásába. Budai Eleo­nóra hosszas vívódás után vál­lalta el a felkínált helyet, de szó sincs arról, hogy megbánta volna a döntését.- Csupán amiatt húzódoz­tam, mert Szombathely elég messze van. Hogy itt marad­tam, csak akkor bánom, ha a kollégiumi elhelyezésem kerül újra meg újra szóba; az, hogy hol is kell laknom. („Volt már olyan, hogy a kollégiumban este kilenckor is órát tartott, sőt reggel hatkor már dolgozatokat javított” - vetik közbe a fiúk.)-Nagyon nehéz eladhatóvá tenni a tantárgyakat. Ugyanaz a helyzet, mint a piacon: ha olyan köntösbe tudjuk csomagolni, hogy azt a „fogyasztóknak” - a diákoknak - el tudjuk adni, ak­kor nyerő a dolog. Nyitott légkör Véletlenszerűen került a „Közgázra” a mohácsi pedagó­gus-dinasztia sarja. A makró- pénzügyes dr. Madár Péter úgy fogalmaz: felvételije idején, nyolcvanhétben nem volt ez még olyan divatszakma. Ami­kor végzett, fölkínálták a lehe­tőséget, hogy maradjon - elvál­lalta.- Az első évem nem volt túl rózsás. Se lakás, se kollégium, se albérlet. Csöveztem... Most se sokkal jobb a helyzet, mert nincs igazán mit fölhal­mozni. Emiatt ki-kiszorulunk a piacra. Ami bizonyos szem­pontból jó, mert gyakorlatot szerzünk abban, amivel egyéb­ként foglalkozunk. De rossz azért, mert a szakmára nem tu­dunk annyi figyelmet fordítani, mint amennyit elvárunk ma­gunktól. Ami végül is itt tart az az, hogy fiatalok között, nyitott szellemi légkörben vagyunk. Sikerélményt ad, hogy olyan fiatal „srácokkal” foglalko­zunk, akiket érdekel az, amit adunk nekik. S igazából ez hajt előre bennünket. Balogh Z. Sepp Zoltán (balról), Budai Eleonóra és dr. Madár Péter FOTÓ: MÜLLER ANDREA Érbetegségek gyógymódjai (Folytatás az 1. oldalról) A világ több országa előttünk járt, de külföldön is a II. világ­háború után indult igazán fejlő­désnek az érsebészet, s az utóbbi húsz évben különösen felgyorsult a fejlődés. Ez kö­szönhető annak is, hogy az ér­sebészet - vizsgálati módsze­reit, gyógyító anyagait tekintve - technikai jellegű. Az utóbbi az űrhajózás mellékterméke­ként született: az érprotézisek ugyanolyan anyagból készül­nek, mint az űrhajósok ruhái. Az egyre szegényedő és helyzetét tekintve már nehezen minősíthető egészségügyben az érsebészet üde színfoltnak számít. A tb fizeti a protézise­ket, a jelentősebb intézetek szakmai színvonala jól állja a nyugat-európaiakkal való ösz- szehasonlítás próbáját. Ez jellemzi a pécsi érsebé­szetet is, amely az elsők között vezette be az angioszkópiát, a videós érvizsgálatot, s a klini­kán kezdték először a fagyasz­tásos módszerű visszér eltávolí­tást, amely számos országban most kezd gyakorlattá válni. Ezeknek az eredményeknek is szerepük volt abban, hogy a Magyar Angiológiai Társaság Pécsett tartja kongresszusát, amely tegnap délelőtt díszelő­adásokkal folytatódott. Három magyar származású professzor - Szilágyi Dezső Imre, Robi- csek Ferenc (USA) és Dor- mándy János (Nagy Britannia) tartott előadást. A Magyar Angiológia Társa­ság elnökének ismét Dzsinich Csabát, a fővárosi Szív -és Ér­sebészeti Intézet docensét vá­lasztották, akit a társaság szak­mai jellemzőiről kérdeztünk:- Ez egy sikertörténet. Az Angiológiai Társaság harminc évvel ezelőtt alakult, s az érbe­tegségek gyógyításában jelen­tős eredményeket értünk el. Kü­lönösen érvényes ez az érsebé­szetre. Ma negyven ilyen osz­tály van az országban. Hu­szonöt évvel ezelőtt évente 300 érműtétet tudtunk végezni, ma 8000-ret. Ez egy igen jó euró­pai átlagnak számít, az élvonal­ban vagyunk. Radiológia mód­szerekkel is eredményesen gyógyítunk és rohamos fejlő­désnek indult a belgyógyászati angiológiai is. Sajnálatos, hogy az önálló angiológiai szakvizs­gát még nem tudtuk elfogad­tatni, jelenleg a belgyógyá­szatra alapozottan lehet angio­lógiai szakvizsgát tenni, de ez hamarosan változni fog. A kü­lönböző érbetegségek eredmé­nyesebb gyógykezelése érde­kében egyre inkább jellemző lesz hazánkban is a team­munka, több szakember, így az angiológus, a radiológus és az érsebész konzultációja alapján döntünk arról, hogy milyen gyógyítási eljárást válasszunk. A közgyűlést szekcióülések követték, ma délelőtt is ez a program. A kongresszuson 42 cég orvosi műszerekből, eszkö­zökből, gyógyszerekből rende­zett bemutatót. T. É. Ajándékműsor A BÁBOVI két művésze, Ko­mor László és Nemes László a pécsi Gyermekklinika klinikai játszójában adott ajándékmű­sort tegnap. A vidám szép dél­utánra vendégek is érkeztek, akik eddig természetvédelmis rajzokkal jeleskedtek, így a Mezőszél úti iskola, Esztergár úti iskola, Petőfi utcai iskola, Papnövelde utcai iskola és a Kerek Világ Alapítvány nö­vendékei. így köszöntötték kö­zösen a művészek és a gyere­kek a Környezetvédelmi Világ­napot. Átalakítás Rábafüzesnél Június végéig a magyar és az osztrák félnek el kell készíteni a közös pénzügyi tervet a Rábafü- zes-Heiligenkreutz határátkelő­nél tervezett beruházáshoz. A határátkelő jelenleg nem felel meg az állategészségügyi előírá­soknak, emiatt a magyar kamio­noknak Hegyeshalom felé kell kerülniük. Várhatóan 1996. ja­nuár 1-jétől, ha a szükséges fej­lesztések megvalósulnak, a hatá­rátkelőt újból megnyitják az élő­állat-szállítmányok előtt - jelen­tette be Gottfried Péter, az IKM Európai Ügyek Hivatalának címzetes államtitkára. Honvédségi folklórfesztivál Országos honvédségi folklór­fesztivált rendeznek szombaton és vasárnap Szombathelyen, a Helyőrségi Klubban. A légvé­delmi és szárazföldi csapatok­tól, a katonai főiskolákról, va­lamint a helyőrségi klubokból - az ország 24 helyéről - mintegy 40 amatőr művészeti együttes és szólista lép a nagyközönség és a zsűri elé, amelynek elnöke Iglódi István rendező-előadó­művész. A szombat reggel kez­dődő nyilvános művészeti szemlén néptánc, népzene, vá­sári komédia és népi színjáték kategóriában mutatkoznak be az együttesek és a szólisták. Gyermekek ünnepi köszöntője A népi hagyományoknak meg­felelően Szalántán a gyermekek köszöntik a családokat június 4-én, Pünkösd napján. Ezt ele­venítik fel a délutáni fogatos, népviseletbe öltözött felvonulá­son a Kraljice hagyományápoló csoport tagjai. Az ünnepi fel­vonuláson ott lesz a Tanac táncegyüttes, valamint a her­cegszántói tánccsoport is. Este műsoros estet tartanak a műve­lődési házban a helyi amatőr együttesek felléptével, majd a hajnalig tartó bál zárja a hétfői ünnepséget. Futnak A Képek jegyzet Gyöngy, tükör, koporsó Ismét egy értékes magyar film, amely egy klasszikus irodalmi mű adaptációja, s ugyanakkor öntörvényű mozgóképi alkotás! Sőt, szerzői film, Kosztolányi egyéni és eredeti „vizuális olva­sata”. Termékeny irodalmi ins­pirációja alapján párhuzamba ál­lítható a Szürkület-tel, a Woy- zeck-kel, A részleg-gél és Tarr Béla újabb munkáival, mégis inkább Huszárik Szindbád-]á- val rokon. Pacskovszky József Esti Kornél csodálatos utazása című filmje, túl azon, hogy szép és stílusos alkotás, még két kü­lönös szempontból is figyelmet érdemel. Az egyik a történettel magával, a másik annak képi el­beszélésével kapcsolatos. A rendező megőrzi a mesét, az iro­dalmi szöveg által egyszer már elmondott epizódokat, csakhogy Kosztolányi két ciklusból álló novellafiizéiében, a modem próza törekvéseivel összhang­ban, szakított a , jól megformált történet” eszményével, s nem akarta a ténylegesen megtörtént, összefüggő história benyomását kelteni. Pacskovszky szinte té­vedés nélkül feltalálja magát ab­ban az izgalmas, köztes dimen­zióban, amelybe az író nyomán haladva került, ahol „a fény nem kívülről jön, hanem belülről”, egy szubjektív cselekmény töre­dékes közegének sajátos törvé­nyei szerint. A fiatal rendező az utazás mo­tívumának polifon képi kibontá­sával tágas, de szigorúan szer­kesztett teret biztosít a vizuális fantáziának. Két idősíkot vetít egymásra: az egyik a fiatal Esti Koméi a tengerhez, a másikon az öregedő, beteg hős utolsó fel­olvasására utazik. E dramatur­giai megoldás törés nélkül érzé­kelteti, hogy a történet valóságos miliője a lélek, s ezáltal a képek valójában a lelkiállapot kivetülé- seiként értelmezhetők. Máté Gábor intellektuális játéka egy­séges keretbe foglalja a hős és az elbeszélő, az utazó és a valósá­gos író egylényegű, mégis kettős portréját. S aztán a célba érés élményében egyesül a szépség, a művészi ihlet és a halál. Az író kedves szavaival: a gyöngy, a tükör és a koporsó. Ám lélek és nyelv Kosztolá­nyinál elvileg azonos, a gondol­kodás pedig a jelek tudatos használatát jelenti. S ez az a má­sik szempont, ahonnét nézve Pacskovszky filmjét, igen érté­kes alkotásnak mondható. Mert nem egyszerűen átveszi az író nyelvi megoldásait, hanem ezek vizuális kibontására is eredmé­nyes kísérletet tesz. Ahogy a vasúti fülke belső teréből kilép, ahogy elvonatkoztat a konkrét látványtól, s az a könnyedség, amivel átlendül egyik idősíkból a másikba, az egy nagy ívű ren­dezői pálya ígéretét hordozza. Igaz, kiváló társra is lelt Gő­zön Franciscóban, akinek érzé­keny fényképezése, festői belső terei, árnyalt portréi és finom vágásai hitelesen közvetítik a rendezői élményt. Egy világról, amely emberi volt. És szép. De elmúlt. Az utolsó képen Esti Koméi halott szeme mered ránk egy tükörből. Ez a tükör: a film. De nemcsak koporsót mutat. Gyöngyöt is. Nagy Imre Számítógépes talpvizsgálat és betétkészítés Pécsett Tökéletes láb szinte nincs is! - állítják az orvosok. A civilizált életforma következményeként a láb boltozatai megsüllyednek, emiatt a láb nem csupán deformálódik, hanem számtalan panasz okozójává válik. Mivel a láb a test alapja, be­tegsége kihat az egész testre. Valamennyiünk számára ismerős a hosszabb-rövidebb járás vagy állás után jelentkező kellemet­len fáradtságérzés, a láb duzzadása, fájdalma. Ugyancsak gyakori látvány a néha már egész fiatal korban je­lentkező bütykösödés, a kalapácsujj kialakulása, nem beszélve a sokakat kínzó lúdtalpról. Statisztikai adatok szerint a lakosság 70%-a küzd valamilyen lábproblémával. Rajtuk kíván segíteni a Pedikom Kft. találmánya, melyet elsők között az Orthostat Kft. vezet be Pécsen, a Semmelweis u. 13/d alatti rendelőjében. A világon egyedülálló módszer segítségével igen egyszerűen meg tudják állapítani lábunk bármilyen elváltozását. A páci­ensnek nincs más dolga, mint mezítelen lábbal egy üveglapra állni. A talp képét videokamera juttatja a számítógépbe. A szá­mítógép monitorán megjelenő speciális kép alapján azonnal tá­jékoztatást kaphatunk lábunk állapotáról. Ha szükség van rá, a cég elkészíti a megfelelő talpbetétet, amit a vizsgálat után 10 nappal átvehetünk. (X)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom