Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-20 / 166. szám

1995. június 20., kedd Közélet Dhnántúli Napló 7 Vonzások és taszítások Mohács idegenforgalmi lehetőségeiről Mohácsnak kitűnő idegenforgalmi adottságai vannak fotó: löffler Gábor Ságody Sándor 1917-1995 Fiatalon, 18 éves korában kezdte egyetemi pályafutását az Erzsébet Tudományegye­temen. Az Orvostudományi Kar önállóvá válása után az Orvostudományi Egyetemen folytatta tevékenységét. Kez­detben a Műszaki Osztály technikusaként dolgozott. Ak­tív részese volt az egyetem klinikai, majd később elméleti tömbje építésének. Műszaki­beruházási osztályvezetőként fejtett ki értékes tevékenysé­get. Szaktechnikusi végzett­séget szerzett, majd munka mellett elvégezte a Munkavé­delmi Főiskolát. Mindig büszke volt arra, hogy részese volt annak a fej­lődésnek, amely az Orvostu­dományi Egyetemen a nagy beruházásokkal megvalósult. Annak idején több millió fo­rint értékű újításokat adott be munkatársaival. Büszke volt arra, hogy az Egyetem alkal­mazottja. 1977-ben nyugdíjba vonult, de nyugdíj mellett 1992 év végéig tovább dolgo­zott és 57 éves egyetemi munkaviszonnyal ment vég­leg nyugdíjba. Közreműködésével, érté­kes tevékenységével létrejött az Egyetemi Múzeum. A régi emlékek felkutatásában nagy gondossággal tevékenykedett. Az egyetem iránti szereteté- vel, hűségével példaképpé vált az egyetemi közalkalma­zottak, elsősorban a hivatal­nokok előtt. Fájó szívvel veszik tudo­másul munkatársai, kollégái és mindazok, akik ismerték, hogy eltávozott közülünk. Az egyetem közalkalma­zottai emlékét kegyelettel és sok szeretettel őrzik. Felnőttbábfesztivál Pécsett Lezárták a Donátusi utat Még három hétig tart a munka Június hetedike óta nem megy föl a templomig a 37- es busz Pécsett. Aki sze­mélygépkocsi nélkül jár a szőlőjébe, arra bizony jó­kora gyaloglás vár amíg a hegyre jut. Az autósok csak kerülőutakon juthatnak a Donátusból a városba, a vá­rosból a Donátusba. Kes­keny, gyakran egyirányú dű­lőkön kacskaringóznak a Jakabhegyi, a Magyarürögi, a Fábián Béla útról és a Bá- licsi útról családi házuk vagy szőlőjük felé. Az átmeneti kellemetlen­ségek oka a vízvezeték és csatorna-fektetés, amit a Mélyépítő Kft. végez nagy erőkkel. Sárán Ferenc, a cég illetékese szerint két és fél, három hét múlva ismét a megszokott útvonalán köz­lekedhet a busz, a teljes építkezést november 30-ig kell befejezniük. A 3-4 mé­ter mély munkagödrökben a pécsi vízellátó rendszer egyik gerincvezetéke ké­szül, amely több víztároló között teremt majd össze­köttetést. A vízre és csator­nára váró telektulajdonosok a lakossági társulást gyorsan megszervezték, a donátu- siak több mint hetven száza­léka tehát vállalta a terheket, sőt igény még többre is lenne, mint amekkora beru­házást az önkormányzat most vállalni tudott. Peták Péter Ürögiek a kultúrházért Mint arról lapunk szombati számában beszámoltunk, a ma­gyarürögi polgárok vissza sze­retnék kapni a szüleik, nagyszü- leik társadalmi munkájában még 1934-ben épült Gazda- és Ipari Olvasó Kör helyiségét és a szomszédos, jelenleg élelmi­szerboltként működő épületet. Az ürögiek terveinek érvénye­sítését dr. Berényi István jogta­nácsos vállalta, szándékai sze­rint ezév karácsonyáig. Az 1976-ban bezárt kultúrház érin­tett 43 tulajdonosa közül szá­mosán résztvettek az elmúlt hétvégén összehívott fórumon, amelyen kedvező változás is történt: a helyiséget bérlő vál­lalkozó tudomásul vette az ürö­giek elhatározását. Miután sok idős él a városrészben, elkép­zelhető, hogy napközi otthont alakítanak ki az alapos felújí­tásra szoruló épületben, de so­kan szeretnék, ha a ház régi kul­turális funkcióját is vissza­nyerné majd. Dohányipari szakszervezeti kongresszus Első kongresszusát tartja hétfő­től Debrecenben a 2600 dolgo­zót tömörítő Dohányipari Dol­gozók Szakszervezete. Lakatos Gyula országos titkár, a kong­resszus megnyitóját megelőző sajtótájékoztatón elmondta: a kongresszusa arról is dönt, hogy MSZOSZ-tag marad-e. Mohácsról az idegennek első­sorban az 1526-os vesztett csata és a busójárás jut eszébe, legfeljebb még a Duna ugrik be a földrajzilag tájékozottabbak- nak. Ezek a nevezetességek is valószínűleg csak a hazaiaknak jelentenek valamit. A külföl­diek mitsem tudnak arról, hogy II. Lajos és Tömöri Pál a ke­resztény Európát védte itt, s leginkább a hajósoknak és vízi­túrázóknak természetes, hogy Mohács ugyanannak a Duná­nak a partján fekszik, ahol Ulm vagy Bécs. A város jövőjét tekintve mégiscsak az egyik legfonto­sabb kitörési pont - a világon mindenhol felismerték, hogy az ezredforduló legnagyobb üzlete - az idegenforgalom fellendí­tése és fejlesztése. Mohácson jelenleg számot­tevő idegenforgalomról nem­igen lehet beszélni a déli szom­szédban dúló háború, a határ lezárása miatt. Nem jönnek a korábban átutazó, Adriára tartó csehek és szlovákok, nincs ju­goszláv bevásárló turizmus sem. Mégis: Mohács kitűnő és bővülő testvérvárosi illetve más külföldi kulturális kapcsolatai, a határkikötővárosi lét és az itt állomásozó ENSZ embargót el­lenőrző Nyugat-Európai Unió vámos csoportja jóvoltából az idegenforgalom csírájában azért jelen van. Sajnos, mindez éppúgy alkalomszerűen és eset­Mayer Mihály pécsi megyés­püspök a megbeszélésen el­mondta, hogy szeptemberben kezdi meg munkáját az a püs­pökség által alapított Katolikus Általános Iskola, amely a Kol- ping Egyesület által kialakított legesen, mint mondjuk, a busó­járáskor a városban megfordu­lók ingadozó száma. Sok minden kell ahhoz, hogy Mohácson ne csak megaludja­nak a tranzit utasok, hanem több napot is eltöltsenek. Már az is nagy szó lenne, ha minden Baranyába érkező ven­dég egy napot itt is tartózkodna. Ahhoz pedig még igen sok víz­nek kell lefolynia a Dunán, hogy az országba érkező idegen célbavegye a várost. Fontos tisztázni, hogy mi az, amivel vonzhatja a város a tu­ristákat, s mi az, amivel ma még taszítja. Számos összetevő közül a vonzás tényezőit három fontos irányban kereshetjük. Az első a természeti adottsá­gok, a „dunapartiság” jobb ki­használása. Ez az üdülő turis­ták, a hosszabb időt eltöltők számára a legfontosabb. Sokkal több rejlik a ma még alig ki­használt horgász-turizmusban, és a mohácsi borvidék, a „Sző­lőhegy” is szinte teljesen feltá­ratlan az idegenforgalom előtt. A rövidebb időre Mohácsra látogató vagy kiránduló szá­mára nagyon fontosak a látni­valók, a város kulturális ha­gyományai, építészeti és más látható objektumai. Jó volna, ha a városnak a jelenleginél telje­sebb helytörténeti kiállítása lenne, amely a múzeum kebe­lén belül tartalmazná a csatával kapcsolatos relikviákat is. Reá­lis helyi igény, és a külföldieket keresztény pedagógiai progra­mot hivatott megvalósítani. Az intézménynek a Püspöki Ének­iskola ad helyet, amely szep­tembertől újra régi formájában intemátusként és énekes kollé­giumként működik. is érdekelné a város összes nemzetiségének népviseletét bemutató kiállítás létrehozása. A jelenleginél feltétlenül na­gyobb érdeklődést keltenének a híres mohácsi fazekasságot, a fekete kerámiát illetve a busó­járást, az álarc gyűjteményt bemutató múzeumi állandó ki­állítások. Az idegenforgalom nélkü­lözhetetlen feltétele, hogy ma­gasszintű, jól felkészült ven­déglátó szogláltatással álljon a városba érkezők rendelkezé­sére. Az étkezési lehetőségeket tekintve Mohácson jó a helyzet, számos kiváló vendéglő műkö­dik magas szintű gasztronómiai szolgáltatással. Ami a szállodá­kat illeti, már nem olyan jó a kép. A nívósabb Duna parti Csele Hotelt az ENSZ-esek ki­bérelték, alig van szoba, a pati- násabb nevű Korona Szálló pe­dig eléggi lerobbant. Bővültek a szálláslehetőségek a nemrég megnyílt két kisebb panzió be­lépésével, s valamennyi szobá­hoz a fizetővendég szolgálato­kon keresztül is hozzá lehet jutni. Nagyon hiányzik egy la­kókocsik, sátrak befogadására alkalmas összkomfortos kem­ping, aminek létrehozására minden feltétel adott. Végezetül pedig általában elmondható, hogy a város kom­fortosságának és tisztaságának növelésével lehetne az idegen- forgalom számára vonzóvá tenni a várost. Köveskuti Péter A német egyesületet Ernst Hehl a Bajor Munkaügyi Mi­nisztérium vezetője, Richard Wengenmayer bajor kormány- tanácsadó, Joseph Hosp az augsburgi Kolping egyházme­gyei papi vezetője és Joachim Lehmann az Augsburgi Kolping Képzési Központ igazgatója il­letve helyettese Heribert Wag­ner képviselte aki elmondta, hogy nagyon jól működik Ma­gyarországon a Kolping moz­galom és örülnek, hogy segíthe­tik a további fejlődését. R. Z. A X. Pécsi Nemzetközi Fel­nőttbábfesztivál, mint az UNIMA, a Nemzetközi Báb­művész Szövetség rendezvé­nye, június 22-én csütörtökön, a PNSZ Kamaraszínházában veszi kezdetét 15.30-kor, a fesztiválmegnyitóval. A rendezvény egyben elő- fesztiválnak is tekinthető, hi­szen jövőre Budapesten kerül sor a világ bábtalálkozójára. Mint Sramó Gábor, a Bóbita igazgatója elmondta, a mostani fesztivál magyar résztvevőinek nem állítottak mércét, majd minden hazai hivatásos és fél­profi együttes eljön, a külföl­diek közül pedig előzetes anya­got kértek azoktól, akiket nem ismertek. A nemzetközi zsűri UNIMA diplomát oszt majd azon együtteseknek, amelyek egy bizonyos szint fölött teljesí­tenek. A Bóbita a fesztivál Pályázni, illetve javaslatot le­het tenni: helyi, megyei, or­szágos, nemzetközi kulturális rendezvény, fesztivál teljesít­ményéért, művészeti közössé­gek, könyvtárak, egyesületek, baráti körök, klubok kulturális hagyományainak ápolásáért, újjáélesztéséért, települések, aprófalvak, lakókörzetek kö­zösségteremtő kulturális mun­kájáért, nemzetiségi, etnikai csoportok, vallási és egyéb kö­zösségek folamatos kulturális, művelődési tevékenységéért, a kultúra fejlesztésének hátteret biztosító szakmai, szakértői tevékenységéért, évfordulók, hagyományok alkalmából szerveződő intézményi, helyi regionális kiállítások, bemuta­tók, rendezvények elismerésé­ért. Három nívó-díjra lehet pá­lyázni.- művészeti, közösségi mű­velődésért,- könyvtári tevékenységért. A pályázatot, illetve javasla­tot írásban kell benyújtani - 2 példányban -, melyben a tevé­ügyeinek és a következő feszti­vál előkészítésének intézése ér­dekében létrehozta a Pécsi Nemzetközi Báb- és Utcaszín­ház Fesztivál Alapítványt. Tizenhét együttes vesz részt a találkozón, köztük hét kül­földi. A bábbemutatók mellett kiállítások is láthatók külön­böző helyszíneken. A Bóbita bábkiállítása a Várostörténeti Múzeumban, amely az elmúlt héten nyílt meg, Krizbai Judit kiállítása a Pécsi Műhelygaléri­ában, Szabó Zsuzsa, Boráros Szilárd és Majoros Gyula báb­kiállítása a Pécsi Kisgalériában és Pilári Gábor kiállítása a Művészetek Háza játéktermé­ben. Az előadások a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszín­házában, a Művészetek Házá­ban és természetesen a Bóbita Bábszínházban zajlanak majd. Cs. L. kenység leírása, dokumentá­lása (kiadványok, fotók, de- mokazetta, újságcikk, kritika, stb.) szerepel max. 10 gépelt oldal terjedelemben. Produk­ciók esetén kérjük eltüntetni, hogy hol és mikor lehet meg­tekinteni. A pályázat, illetve javaslat beküldési határideje: 1995. szeptember 15. a Pécs Baranyai Kulturális Szövetség címére: 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. A pályázatot, illetve javasla­tot a Választmány által felkért szakértők véleménye alapján a Választmány értékeli. A Nívó-díj a Magyar Kultúra Napján, 1996. január 22-én nyilvánosan kerül átadásra. A „Nívó-díj”-jal plakett és 50 000 Ft. jár. Az elnyert címet tulajdonosa egy évig jogosult használni. A pályázaton csak a Pécs- Baranyai Kulturális Szövetség tagjai vehetnek részt. Javaslatot tehetnek a cím elnyerésére: egyesületek, más állampolgári közösségek, önkormányzatok, intézmények is. Német küldöttség a pécsi Kolping Házban Magas rangú német vendégeket fogadott tegnap a Pécsi Kolping Egyesület, akik azért érkeztek ha­zánkba, hogy megtekintsék a régiónkban fejlesztett Kolping intézményeket, melyeket a Német Kolping Egyesület 15 millió márkával támogatott, továbbá tárgyalásokat folytattak az esetleges jövőbeli támo­gatások ügyében. A Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség pályázata Nivó-díj elnyerésére EDUSCHO CSAK A KAVE / / / A JO KAVE

Next

/
Oldalképek
Tartalom