Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-19 / 165. szám

8 Dlmántúli Napló Magazin 1995. június 19., hétfő Lakóhelyünkön - lakóhelyünkért Országosan is, megyénkben is egyre többen keresik az ér­dekmegjelenítés új formáit, gombamód szaporodnak a ci­vil szervezetek. Egyre jobban tudatosul, hogy a civil szer­veztek nélkül, a lakosság akti­vitásának hiányában lehetetlen minden érdemi átalakulás, fej­lődés, - nem lehet társadalmi béke. Baranya megyében a TESZ egyre több ilyen civil szerve­ződést tudhat a szövetségen belül. A tagszervezetek önál­lósága, elkötelezett munkája feltételezi az összhang keresé­sét, a társadalmi erőforrások összefogását is. Ebből az ösz- szefogásból alakul ki a lakos­sági érdekképviselet. Ennek jegyében dolgozta ki a B.m. TESZ a 14 tagszerve­zete együttműködési megálla­podásán alapuló, a megye egész lakosságát átfogó prog­ramját. A program jelszava: Lakó­helyünkön - lakóhelyünkért, az egészséges életmódért. Célja: együttműködés a megye lakosságának egészsé­gért, szociális helyzetének ja­vításáért, gazdasági felemel­kedéséért, a környezet meg­óvásáért, az érdekvédelemért, hagyományőrzésért, kultúrá­ért. A program, amelyhez minden együttműködni vágyó csatlakozhat, élvezi a Megyei Közgyűlés elnökének és az egyházak támogatását is. Nem az önkormányzati feladatokat vállalja át, hanem azok meg­valósítását kívánja elősegíteni. Sikerünk kulcsa a tagok ke­zében van, ezért kérjük, ismer­jék meg programunk részleteit (TESZ Megyei Irodája, Pécs, Apáca u. 15. sz. alatt). Pártsemleges programunk megvalósítása érdekében ed­dig már a szociális, egészség- ügyi, természet- és környezet­védelmi, a hagyomány őrzési témákban szakértői csoport alakult. A TESZ vezetése, a prog­ramszervező bizottság szíve­sen várja hozzáértők jelentke­zését, a többi témában is prog­ramba beépíthető javaslatokat. Várjuk további szervezetek jelentkezését, amelyek célki­tűzéseinket elfogadva együtt­működnének velünk. A részle­tesen kidolgozott program szeptember 1-jén indul. Dr. Tisza István Pécs többüknek a szülőföldet is jelenti Városszépítők ifjúsági tábora Minden esztendőben, június derekán becsukódnak az Alma Mater kapui, és szerte az országban több ezer diák vallja Ady Endre szavait talán így: június van, s ujjongunk, nincs tovább, most gyertek szabad mellű örömök! Diáknak, szülőnek egyaránt gondja, mi legyen, hogyan to­vább, hol töltse a gyerek a szabadságát. Van, akit a nagyszülők vár­nak, van aki a szülő munkahe­lyén kisegítő szolgálatban dolgozik, de a legtöbb szülő gyermeke vagy a panel lakás négy fala közt bömbölteti magnóját, vagy az utcán cso­portosan csatangol. A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület orszá­gosan először rendez olyan if­júsági nyári tábort, ahol a di­ákok kultúrát, környezetvé­delmet tanulnak, városunk múzeumaiban pedig a múlt hagyatékát és a pécsi minden­napok gondjait, örömeit is­merhetik meg. Ez a nyári tábor azért is egyedi, mert az egyesület if­júsági csoportjához tartozó diákok egy hétig, azaz június 26-tól július 2-ig délelőttön­ként nem az unalomig ismert papírgyűjtéssel, az iskola környékén az elhullott szemét eltakarításával foglalkoznak, hanem tanárok felügyelete mellett délelőttönként rangos előadók előadásait hallgatják és múzeumi ismertetőkön vesznek részt. Délután tanulmányi kirán­duláshoz hasonló autóbuszos program keretében megyénk­ben történelmi helyeket láto­gatnak. Ezzel a kezdeményezéssel egyesületünk azt kívánja el­érni, hogy az ide jelentkezett gyerekek megértsék és kora ifjúságukban lássák azt, amit a Szózat üzen: ez a föld, me­lyen annyiszor apáid vére folyt, ez melyhez minden szent nevet egy ezredév csa­tolt. Felnőtté válásukkor érezzék át, hogy tenni kell és érdemes a hazáért, városun­kért. Pécs többüknek a szülőföl­det is jelenti, a biztos otthont és a családi, baráti környeze­tet. Ezért nem lehet majd kö­zömbös, hogy milyen módon nyújt számukra élményt tábo­runk. Egy-egy adott témán be­lül bizonyára lesznek általuk már látott, vagy tapasztalt té­nyek, de a mostani ismertető­ben az elmélyült fogalmakat fogják majd megérteni. Olyan lesz ez, mint amikor valaki sokadszor megy el azonos út­szakaszon és már oda sem kell figyelnie, hisz rutinból tudja, hol a forduló, hány lé­pés van még hátra, míg a ka­puig ér. Most viszont egy olyan szemüvegen át nézi, majd az anyagot, mintha az ismerős úton reflektor fénye mellett kell felfedeznie azokat a rejtett szépségeket, amiket ezideig rutinból észre sem vett. Dr. Marton István az Egyesület elnöke A vádlott a Halálosztó - 5. Három nap, kilenc halott Némethné M. Edit megfulladt. Nem azért halt meg, mert bármi köze lett volna a délszláv hábo­rúhoz, annak kétes üzleteihez. A tippadó egyszerűen csak tudta, hogy a családnak sok pénze van. Magdának és társainak pedig ez kellett. A kiszemelt áldozatot korábban a halálbrigádból senki sem látta. Azt az összefüggést sem ismerhették - a tippadó el­vileg kivétel lehet amiről Dr. Kovács Lajos rendőralezredes így ír. „Az áldozat nagynénje volt a mintegy három évvel korábban elrabolt szegedi Farkas Helgá­nak. A lány azóta sem került elő. A váltságdíjként megszabott 500 ezer DM-et a tetteseknek nem sikerült megszerezni, az eset megoldatlan maradt...” Az áldozat viszont, mint agilis üzletasszony, jelentős erőfeszí­téseket tett unokahúga előkerí- tése érdekében, így intenzíven informálódni kezdett egyfelől a hazai, másfelől egy külföldi, fő­leg román bűnöző körökkel kapcsolatban. „így adódott, hogy az orosházi gyilkosság ügyében nyomozó békés me­gyei rendőrök a tetteseket első­sorban az ő soraikban keresték.” Magdáék neve fel sem merült. A halálbrigád Kecskeméten életben hagyta a hangtompítós hármas gyilkosságot a szom­széd szobában átalvó 8 éves An­talt, s bár Némethné két gyer­meke, a 10 éves Edit és a 8 éves Ágnes ébren voltak, sőt az álar­cosok értékek után kutatva meg is bilincselték és vallatták őket, de életüket nem vették el. Az asszonyt nem kímélték: egy ka­rate-övvel megkötözték, száját betömték. (Magda szerint még élt, amikor eljöttek. Az tény, hogy megfulladt.) Január 23-ról 24-re virradó éjszaka Szegeden a város egyik villákkal beépített negyedében, a Bárka u. 6/b. szám alatti házba hatoltak be. A helyszínt előző­leg Tamási Attila személyesen mutatta meg a halálbrigádnak. Mint dr. Kovács Lajos összefog­lalójában úja: „ ... a tettes a ház emeleti lépcsőfeljárója alatt ki­alakított gardróbhelyiség kismé­retű ablakáról a szúnyoghálót lefeszítette, az üveget a kerekes üvegvágóval megkarcolta, majd betörte. Az így keletkezett résen benyúlt, az ablakot kinyitotta, és így jutott a lakásba.” (Emlékez­zünk: Fehér Ida megölése előtt is üvegvágó segítette a behato­lást! A szerk.) ... Hozzá kell tenni, volt térérzékelő riasztó a lakásban, de kikapcsolt állapot­ban, mert a háziak otthon voltak. Ami ezután történt, a sajtó részletesen megírta. Az elkö­vető egy hangtompítós, 7-65 mm-es űrméretű géppisztolyból közelről leadott lövésekkel megölte Z. Nagy Bálintot, a fe­leségét, a 17 éves Dánielt és a 10 éves Balázst, majd pontosan meg nem állapítható mennyi­ségű készpénzt és ékszert eltu­lajdonítva, a helyszínről eltávo­zott. Hányán voltak a tettesek? Mikor és ki lőtt, kire? Erre a kérdésre a bírósági tárgyaláso­kon születhet meg a válasz. Magda ezt az akciót tagadja, de több tárgyi, személyi és közve­tett bizonyíték ellene szól. Tény: ugyanaz a Skorpió szólalt meg Kecskeméten, Szegeden majd később Szabadkán és Palicson is. Nemzetközi fegyverszakértői kollektíva egybehangzó véle­ménye ez. Magda a Z. Nagyék halálát követő napon, hétfőn anyagi ügyeket intézett.(Erről később). Kedden', január 25-én Sinko- vittyal találkozót beszélt meg es­tére, a csikériai tanyáján. A ta­lálkozóra az addig elrejtett Skorpiójával ment. Sinkovity este előbb Belgrádba telefonált valakinek, majd a fővárosban lakó Szinisa Petrityet hívta munkára, aki a brigáddal, Bo- zsidar Miljanittyal és Goran Bogdanovittyal éjféltájt meg is érkezett. Ezt követően Szabad­kán Magda Marinko Milan Pet- rittyel és feleségével, (Szinisa pedig a 10 éves fiúval) végzett. Am aznap éjszaka érte el a halál az Agatity házaspárt is. Az öt gyilkosság hozama 50 ezer márka készpénz és arany volt. (Következik: Az áruló mene­dzserkalkulátor) Némethy Gyula Most jelent meg „Az emlős vágóállatok húsvizsgálata” című könyve Dr. Százados Imre közügye A Magyar Állatorvosi Kamara gondozásában most jelent meg dr. Százados Imre c. egyetemi docens, a Baranya Megyei Állat­egészségügyi és Elelmiszerellenőrző Állomás a I. számú kiren­deltsége vezetőjének, „Az emlős vágóállatok húsvizsgálata” című könyve.- Dr. Százados Imre koráb­ban már két egyetemi jegy­zetben és a jelenleg használa­tos tankönyv vonatkozó feje­zetében is foglalkozott az em­lős vágóállatok húsvizsgála­tával. E témakört két és fél éves munkával, a Möbiusz (jelenleg Délhús) Rt. anyagi támogatásával saját színes fo­tóival illusztrálva, önálló könyvben összefoglalva je- lenttette meg. Hogy miért tartja ilyen fon­tosnak az állatorvosi köz- egészségügyet?- Tavaly részt vettem Né­metországban egy EK harmo­nizációs program keretében rendezett élelmiszer-higiéniai tanulmányúton, vágóhidat, élelmiszer-higiéniai laborató­riumot, tejüzemet, állat­egészségügyi határállomást és hullafeldolgozót is megtekin­tettünk. Lenyűgözött az ottani szervezettség, a felszereltség, a kollégák magabiztossága. Az is, hogy az NSZK alkot­mánya az ország valamennyi lakosa számára biztosítja az egészségre ártalmatlan élel­miszerhez való jogot, és ezért az ezzel kapcsolatos vala­mennyi kiadást a költségvetés fedezi. Tavaly szeptemberben az USD A és az Európai Unió ál­tal 9, az Európai Unió által minősített és elismert 20 vá­góhíd és húsüzem (köztük a pécsi és az azóta az ugyan­csak Délhús Rt.-hez tartozó bajai) tevékenykedett ha­zánkban.- Félő, ez a jól kiépített, európai mércével mérve is feladatát jól ellátó magyaror­szági élelmiszer-higiéniai és húsvizsgáló szakmai gárda esetleg leépül, pedig a belső problémák miatt (krónikus alul­fizetettség, szakmai elismertség hiánya, a fiatal állatorvosok ér­dektelensége stb.) eddig is jó- szerint csak a megszállottakat tartotta a pályán, ők meg egyre közelítenek a nyugdíjkorhatár­hoz. Az oktatás terén is sok még a hiányosság - összegez az állatorvos főtanácsos. A közel hatvan éve szolgál­tató üzemként épült pécsi vá­góhídon mindig is volt élelmi­szer-higiénikus állatorvos. Az első igazgató állatorvos dr. Bondy Béla volt, mellette dr. Novotny György végezte a hús­vizsgálatot, dr. Gerzson István, majd dr. Pataki István követte aztán 1962-től dr. Százados Imre . A csodával határos mó­don még mindig működő pécsi mikrobiológiai laboratóriumot dr. Forray Antal hozta létre 1954-ben.- Kik voltak tanítómesterei?- Az egyetemen dr. Csiszár Vilmos tanár oktatta az élelmi­szer-higiéniát, mikrobiológiá­ból Forraytól tanultam. Dr. Ta­kács János professzor a nem­zetközi hírű tudóstól és dr. Ká­das István c. egyetemi tanár, a Baranya Megyei Kórház pato­lógiai osztályának osztályve­zető főorvosa volt az, akitől ugyancsak kedvet és sok tu­dást kaptam a munkámhoz. Minden levágásra kerülő állatot megvizsgálnak, a bete­get eleve kényszervágóhídra irányítják, a vágás után kö­vetkezik a húsvizsgálat.- A szaksegédek, a szentlő­rinci Újhelyi Imre Mezőgaz­dasági Szakközépiskolában végzett ügyes, okos fiatalok félreteszik a problémásnak tűnő állatot, húst, annak to­vábbi sorsáról az állomáson dolgozó állatorvos dönt, a vá­góhídon és az önkormányzati kényszervágóhídon egyaránt. Ebben dr. Nádor András és dr. Bozsik László munkájára tá­maszkodhatok. Mindent meg kell tennünk, hogy a fogyasztók csakis egészséges húshoz, hús­termékekhez jussanak.- Ez esetenként keresztezheti a vágóhíd érdekeit.- Szerencsére Brun JózseJ vezérigazgató és munkatársai is komolyan veszik a munkánkat, hisz ez a cégnek is érdeke. A Möbiusz 1992-ben a holland vágóvonal beépítésével és más intézkedéseivel, beruházásaival igazodott a Közös Piac szigorú követelményrendszeréhez. A bajai Bácshús pedig már ezt megelőzően is tagja volt az „EU-klubnak”. Hogy mi a hús­ipar előnye a mi ténykedésünk­ből? A hazai, az európai, de az EU-n kívüli szállításoknál is biztos ajánlólevél ez a minősí­tés.- Könyvével kit szolgál?- A praktizáló állatorvoso­kat éppúgy, mint a húsvizs­gáló kollégáimat. Úgy vélem sikerült nagyon sok pédát bemutatnom és gyakorlati útmutatást adnom. Ez volt a célom. Az állatorvosi köz- egészségügy és a húsvizsgálat nem maradhat szűk szakmai kör ügye, az eleve közügy. B. Murányi László A Westel busz nagy, országos körútra indult. Útja során ellátogat a nagyobb kiállításokra és szakvásárokra, felkeresi az ország számos települését. A Westel mobil, négykerekű gyorsszervize, értékesítési és ügyfélszolgálati irodája biztosan eljut Önhöz is. Következő állomások: Bátaszék, Templom tér, június 20-21., Mohács, Széchenyi tér, június 22-23. és Pécs a Pécsi Ipari Vásár területén június 24-július 1., 9-16 óráig. Remek alkalom, hogy megnézze, kipró­bálja, vagy akár meg is vásárolja a Westel Rádiótelefon Kft. teljeskörű mobiltelefon-választékát és a te­lefonokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat. A Westel busz telefonszáma: 06-60-345-800 A nagy országjárás Bátaszék: 1995. június 20-21. Mohács: 1995. június 22-23. Pécs: 1995. június 24-július 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom