Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)
1995-06-02 / 149. szám
1995. június 2., péntek VÁROSAINK Dünántúli Napló 7 Babarcon a búcsú napján tervezik átadni a felújított templomot FOTÓ: LECSHING L. Az elmúlt években szépen gyarapodott a 870 lakosú Babarc. 1993-ban az ingatlanok nyolcvan százalékába bevezették a gázt, tavaly 4,8 millióért 1036 méter hosszan kerékpárutat építettek a mohácsi úttól a faluig, befejezték az összekötő utat Babarc és Szajk között. Az 526 méteres szilárd burkolat 6,8 millióba került, s az átadása óta belső úttal is összekötött a két település. Ugyancsak az elmúlt évben telefont szereltek minden igénylőnek. A letelepedni szándékozóknak jelképes összegért, négyzetméterenként 10 forintért közművesített építési telket kínálnak a faluban. A kedvező ajánlatot eddig évente általában három, négy család használta ki, jelenleg is három készülő ház van Babarcon. Az útépítésekhez pályázattal szereztek állami támogatást, a saját erőt pedig a szomszédos Liptódtól kapott némi kölcsönnel toldották meg. Az éves 35 milliós költségvetésből újabb, látványos fejlesztésekre nem futja. A forráshiányuk 3 millió forint lett, mert a gyermekintézmények normatív támogatásához 7,7 milliót kellett hozzátenniük, de vállalták, hogy a 87 általános iskolás és a 44 óvodás ellátása biztosított legyen. Idén az adósság visszafizetése mellett egyetlen célt tűztek maguk elé: az 1807-ben épült, és több mint huszonöt éve felújított római katolikus templomot teszik rendbe. Az önkormányzat 3 milliós forráshiányt mutató költségvetése mellett természetesen önerőből egyetlen fillért sem tud áldozni erre a feladatra, mégis az állagmegóvás miatt belevágtak a munkába. Segítségükre sietett a püspökség, Rövidesen bontják a tetőt ahonnan a kalkulált 5,5 milliós kiadást jelentő összeg felét biztosítják. A hiányzó forintokat elhatározták, adományokból fogják előteremteni. Babarc lakói mellett várják mindazok felajánlásait is, akik elszármaztak a faluból, ezért levélben keresték meg a távol élőket Ausztráliától-Venezue- láig a világ minden táján. Sorra kapják a visszajelzéseket, számlájukon szépen gyűlik a pénz. Egyedül a községben élők eddig több mint 700 ezer forinttal járultak hozzá a beruházáshoz. Jelezte a két partnertelepülésük is, az ausztriai Hessen tartományban lévő Losthaus, illetve a németországi Hart Bei Graz település önkormányzata, hogy az ő támogatásúiba szintén számíthatnak. A torony fa szerkezetének teljes cseréjét, rézlemez burkolását, majd a tető újracsere- pezését augusztus 20-ra, a habard búcsúra szeretnék befejezni. A munkák megkezdését a kiadós májusi esők ugyan késleltették, ennek ellenére reménykednek, a jeles napra már új köntösbe öltözhet a falu fölé magasodó épület. A jövőre vonatkozóan egy beruházás előkészítését kezdik ebben az évben: a teljes köz- művesítettséghez a szennyvíz elvezetést szeretnék még megoldani. A pályázat elkészítésén dolgoznak. Szajkón keresztül a bólyi rendszerhez történő csatlakozásuk műszakilag megoldható, s ha jön az állami támogatás, a lakosság önerős befizetései megint nem maradnak majd el. Hagyományápoló mohácsi óvodások Sértődöttek a kisebbségek képviselői Újmohácson a kocsmában is nézték a közgyűlést Mohácsi körkép Kedvezményes ruhavásár A Goodwill Alapítványt a szellemi fogyatékos fiatalok munkahely teremtése céljából hozták létre. A fölvállalt tevékenység anyagi hátterét az Amerikából kapott, használt ruhák értékesítéséből teremtik meg. A jó minőségű, olcsó holmikat havonta több alkalommal kínálják. Ma délelőtt a Kórház portaépületében tartanak ruhavásárt, június 6-án, kedden délelőtt pedig a BATRA székházban. Az alapítványt az árusítási lehetőséget biztosító intézmények azzal támogatják, hogy nem kémek a helyiségért bérleti díjat. „Rendőrség által nyilvántartott” A kerékpár lopás Mohácson már szinte külön foglalkozási ágazattá vált. Nem ellenfél a tolvajoknak semmilyen zár, elviszik lelakatolt tárolóhelyiségekből is. A Rendőrkapitányság most egy új módszerrel igyekezik e járművek tulajdonosainak segítséget nyújtani: előre meghirdetett időpontban, ma egy hete délután a megyétől kapott gravírozó készülékkel szemmel nem láthatóan a tulajdonos nevét ráírták a kerékpár vázára. Nyilvántartásba vették, s erről igazolványt állítottak ki. A kerékpárokra a címben szereplő matricát ragasztották. Legközelebb június 13-án, kedden 13 órától fogadják a kapitányságon azokat, akik kerékpárjaikat e speciális jelzéssel kívánják elláttatni. Az Új Dunántúli Napló Mohács és környéki terjesztői ügynökségének telefonszáma: 69-364-268 Az oldalt összeállította Berta Mária Az óvodai nevelés legfontosabb feladata, hogy kialakítsa az együttéléshez szükséges szokásokat. Abból kiindulva, hogy a közösség-teremtés ősidők óta a népszokások, a néphagyományok ápolásával valósult meg, a Rókus utcai óvodában a feladatuk teljesebbé tétele érdekében egy évvel ezelőtt megalakították a vizuális és néphagyomány őrző munkaközösséget. Az óvónők e speciális foglalkozások módszereinek elsajátításért továbbképzéseken vettek részt, könyvekből, tanulmányokból gyűjtötték a néprajz szerteágazó ismeretanyagát. Felkeresték a környék népművészeit is, akik az óvónők kérésének eleget téve vállalták, hogy a foglalkozásokba bekapcsolódnak. A gyerekek szívesen fogadták az új módszert. Terményeket gyűjtöttek, kukorica csuhából kosárkákat fontak, babákat, karácsonyfa díszeket csináltak, fafaragók irányításával sótartókat formáztak. Az óvodások által készített agyagtányérokat a helyi keramikusok kiégették. A szülők is bekapcsolódtak e speciális tevékenységbe, nekik köszönhetően régi használati tárgyakat, a nálunk élő nemzetiségiek népviseleti ruháit ismerhették meg a gyerekek. A gyűjteményekből és az elkészült munkákból a közelmúltban kiállítást rendeztek a Rókus óvodában. Az alkalmi tárlat vendégei voltak a népművészek, akik segítették az alkotó tevékenységüket, és jelen voltak más óvodák nevelői, illetve a Széchenyi István Általános Iskola képviselői is. Ripp Istvánná, munkaközösség vezető a bemutatkozásuk alkalmával elmondta, a foglalkozások körét a következő tanévben néptánccal bővítik. Lőrincz Judit A szigeti körzet képviselőjének, dr. Kernya Istvánnak sikerült elérnie, hogy az önkormányzat választott tagjai egy közgyűlést Újmohácson tartsanak. így kedden délután „testületileg” ingyen kompoztak, különjárattal buszoztak képviselők és meghívottak, elsőnek az óvodáig. Itt a 43 óvodás gyűjtötte bodzavirágból a négy óvónő által készített, finom szörppel fogadták a vendégeket, akik ámultak-bámultak a barátságos kis intézmény láttán, a parknak is beillő hatalmas udvarukat pedig egyenesen irigykedve dicsérték. Nem a szegénységet akarták reprezentálni az itallal, mint ahogy az iskolában sem készültek panasznapot rendezni, amikor a tanácskozás félidejében oda vonultak át a közgyűlés résztvevői. A tanáriban a tábla utasítása, hogy „Nincs pénz! (Ha gondod van, fordulj hozzám. Böhm)” nem erre az alkalomra íródott, sok évvel ezelőtt vésték legfölülre, csak az aláírást kellett módosítani, attól függően éppen ki az igazgató. Böhm László most e minőségében vállalta elődei útmutatását, s bár megjegyezte, hogy 5 kilométeres körzetből szedik ösz- sze naponta a 80 tanulójuk többségét olyan gépkocsival, amit havonta jelentős összegekért javíttatnak, de nincsenek elkeseredve. Amit nagyon szerettek volna, azt elérték, a számítógépeiket is újabb garnitúrára cserélték, és minden energiájukat arra áldozzák, hogy diákjaiknak a tanulás terén az esélyegyenlőséget biztosítsák. Az iskolában szendvicset, kávét, sört, üdítőt kaptak a látogatók azzal a megjegyzéssel, hogy Kernya úr és a helybéli vállalkozók a vendéglátók, nem az intézmény. E két helyszínen történteket a kamerák nem rögzítették, az ülést viszont egyenes adásban nézhették az újmohácsiak, a kitelepült kábeltévés stáb jóvoltából. Még a klubkönyvtárral szemközti kocsmában is figyelemmel kísérték a határozatok születését. A nézők tán itt is jobban figyeltek, amikor a kisebbségi ön- kormányzatok kéréseit tárgyalták. A történések menetére koncentrálva túl sok idejük nem maradhatott azon töprengeni, honnan, miből adjon elnöki, titkári, vezetőségi tagoknak fizetséget az önkormányzat, ha egyszer a kormány minimálisjuttatást szánt a működtetésükhöz, aztán meg hogyan lehet igazságosan ingatlant osztani közöttük, mint vagyont, mert Kolbach Ferenc képviselő úr egyszer csak az asztalra csapott és határozottan kijelentette, itt nem szeretik őket. A nézetét osztotta Kovács József, a cigány-, valamint Czita Mátyás, a horvát kisebbségi önkormányzat nevében. Jöhetett aztán több képviselő az ellenkezőt állító fölszólalása, ők megsértődtek. A kisebbségi önkormányzat tagjai valószínű még mindig nem elég mérgesek, mert akkor talán eszükbe jutna, hogy vagyonszerzéshez pályázatok készítését csikarják ki a városházán. Méghozzá minél előbb. Ha ugyanis időben lépnének, az első körben az országosan e célra biztosított keretből bizonyára jutna is nekik pénz. De ez a lehetőség megint nem hangzott el, helyette a nemzetiségek házát erőltetnék rájuk, anélkül, hogy egyszer is megkérdezték volna: akarnak egyáltalán ■ egy fedél alatt élni? Berta M. Kijelölték a szabadstrandot Hivatalosan június elejétől augusztus végéig tart a dunai strandszezon, ennek megfelelően a szokásos teendőket a városháza elvégeztette, kijelölte külön a naturista és a szabadstrandot. Az ÁNTSZ ugyan a víz Anyakönyvi hírek Születtek: Lichtmesz Magdolna (Palotabozsok), Balogh Ferenc (Véménd), Győri Árpád Levente (Mohács), Mészáros Dóra (Kisbudmér). Házasságot kötött: Hadfi Anikó és Herold József, Klits Ildikó Judit és Csákány Csaba Meghaltak: Girán Miklós minősége miatt idén sem javasolja senkinek a hűs habokban való fürdőzést, ráadásul azt is felirattal hirdetik újra, hogy a kutyáját se vigye senki a strand területére - de tudjuk, mindkét intelem teljesen fölösleges! (Homorúd), Lakatos Ignác (Mohács), Gömzsik Józsefné Fatter Mária (Mohács), Terutz Mátyás (Szűr), Garai Józsefné Csorba Rozália (Mohács), Ru- gási Ferencné Schmidt Rozália (Sátorhely), Far Jánosné Hajdú Terézia (Töttös), Árpád Józsej (Mohács). Nagyzenekarok a kisvárosban Mohács zenei élete kétszáz évvel ezelőtt kizárólag a ferences zárdatemplomra szorítkozott, ahol képzett orgonisták és a korán kibontakozó kórusélet nyomán születtek meg a továbblépés lehetőségei. A kiegyezéstől a millenniumig erjedő szellemi légkörben a világi zenélés helyi formái is látványosan fejlődtek. A gyökeres változást csak a századforduló hozta meg, amikor sorra jutottak el hozzánk a nagyvárosi zenekarok. Gondoljuk meg: olyan korban, amikor nem hogy rádió nem volt még, hanem gramofon is legfeljebb néhány akadt Mohácson. A Nádassy József igazgatása alatt álló pécsi szín- társulattal 1903-ban és 1904- ben először ejtette kábulatba a helyi zenekedvelőket viszonylag nagy létszámú zenekar. A muzsikusok élén egészen magas képzettségű karmester pálcája lendült magasba, dr. Bródy Miklósé (1877-1949), akinek képességeit meggyőző módon minősíti, hogy 1907-től a fővárosi Népszínházban - a későbbi Erkel Színházban - folytathatta dirigensi pályafutását. 1905-ben Moly Tamásnak, a maga korában népszerű írónak kecskeméti társulata vendégszerepeit a mohácsi nyári színkörben. A zenekar élén ismét rangos muzsikus garantálta a színvonalat, a Bécsben iskolázott Donáth Ede (1865-1945), aki előzőleg 1897-től a fővárosi Kisfaludy Színházban, majd 1900-tól a ma már ritkán emlegetett - de a szakmában mindmáig legendás - Feld- színházban vezényelt. A hathetes mohácsi évad során pénzügyi viszályok morzsolták fel Moly Tamás társulatát, a zenekar azonban két hétig még itt maradt és távozása előtt nagysikerű koncerttel hálálta meg a helyi közönség elragadtatását. E hangverseny tehát mérföldkő Mohácson abban a tekintetben, hogy függetlenül a színpadi produkciótól, a muzsika eszközeivel töltötte meg a nézőteret! 1908-tól három egymást követő nyáron a szabadkai társulat vonzotta a színkörbe őseinket. Ritka kuriózum, hogy az 1879-ben született dr. Farkas Ferenc igazgató, a zenekar dirigensi teendőit is maga látta el, mégpedig óriási tetszést aratva. A korábbiaktól eltérő, teljesen más jellegű koncert keltett szenzációt az 1910-ben fölavatott Korona szállóban. 1911. december 25-én, tehát karácsony első napján este a székesfehérvári szimfonikus zenekar igyekezett ünnepi légkört teremteni műsorával. A honvédség keretein belül szervezett együttes vezető dirigense Fricsay Richárd (1867-1961) volt, aki később Szeged zenei életének országos rangra emelésében is meghatározó szerepet játszott. Az tény, hogy a „kiskatonák” még karácsonyra sem utazhattak haza. De vajon miért jöttek épp Mohácsra? Bármily meglepő: baráti, sőt rokoni látogatásra. Fricsay volt ugyanis az, aki Mohács büszkeségét, a világjáró hegedűvirtuózzá vált Hergerth Józsefet fölfedezte és szárnyaira bocsátotta majd zirci házasságkötésénél, 1901. szeptember 23-án Fricsay működött közre a vőlegény tanújaként. Hergert viszont ekkor kézfejének bénulása miatt Hamburgban kórházban feküdt és csak két hét múlva került haza, s az ínreflexek kutatásában kiváló eredményeket produkáló Jendrassik Ernő ideg- kórtan-professzor fél év alatt vissza is varázsolta ujjainak ördöngős virtuozitását. A koncerttörténet záró mozzanata legyen a pécsi filharmonikus zenekar 1925. május 14-i hangversenye, melyen Weigele (Várhalmi) Oszkár (1890-1970) vezényletével Beethoven és Grieg nyitánya mellett Mendelssohn és Schubert szimfóniája avatta koncertteremmé a nyári színkört - éppen hetven esztendeje. B.L. Mayer Nyomda, Árok a. 17. f (69) 311-047 ; Álom Bt., Széchenyi tér 9. ( [ (69) 322-847 5 ' Spitz Jánosné ^ r Dózsa Gy. u. 40. (temető iroda) j
