Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)
1995-06-01 / 148. szám
1995. június 1., csütörtök A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Nem létező határozat alapján szüntetnek meg egy általános iskolát Pécsett Tenyérnyi Európa a határon Befűtöttek az égiek. A léptek időnként elnehezültek, a csókok egyre hosszabbra nyúltak, amikor a tornacipők az országutat érintették, de a lelkesedés töretlenül kitartott, egészen a határig . . . A pécsi Leőwey Klára Gimnázium Graz-Liebenau-i testvériskolája 1990 óta immár ötödik alkalommal rendezte meg nagyszabású futóprogramját, amelynek keretében a diákok, a Graz-Heili- genkreuz távolságot stafétafutásban tették meg. Az ő kezdeményezésükre idén első alkalommal május 30-án a határ másik oldalán, Magyarországon is sor került az Európa-futásra. A hagyományteremtő ötlet iránt nagy volt az érdeklődés. Öt csapat - hetven diák és öt pedagógus - átlag két kilométerenként adta egymásnak a stafétát. A gyerekek egymást váltva, Ori- szentpétert, Szalafőt, Farkasfát, Máriaújfalut, Szentgott- hárdot, Rábafüzest érintve, közel 26 kilométert futottak. Időnként kemény volt a terep - tudtuk meg Hrubi Andrástól, a gimnázium harmadik osztályos tanulójától. „Főleg az utolsó négy-öt kilométer volt kritikus.” A magyar-osztrák kézfogások után a gyerekek közös pikniken vettek részt. A program nem csak az egészséges életmódra nevelést szorgalmazta, hanem elmélyítette az 1986 óta fennálló kapcsolatot a két iskola között, hiszen közel 150 fiatal résztvevő érezhette, tettek egy lépést egymás és Európa felé. Müller A. Igazságosság és béke Két írásunk is foglalkozott a tavaszi időszakban a pécsi Petőfi utcai Általános Iskola megszüntetése érdekében zajló önkormányzati kísérletekkel. Legutóbbi írásunkra reagált Staub Ernő, a közoktatási bizottság elnöke. Levelét az alábbiakban közöljük. Hát újságot hogy ne írjunk? Dicséretes az a buzgalom, amellyel Cseri László a Petőfi utcai iskola átszervezésének ügyét követi. A baj csupán az, hogy igen nagy hibaszázalékkal dolgozik. Az előző fórumról közölt írása után az ott jelenlevő Meixner András önkormányzati képviselő a soros közgyűlésen napirend előtti felszólalásban utasította vissza a cikk egyoldalú beállításait, torzításait. Fájdalom, legutóbbi meghatározhatatlan műfajú írása is többszörös kiigazításra szorul. Szubjektív tudósítása szerint a hivatal újabb és újabb elképzelésekkel áll elő, az önkormányzat lassan dönt, s ráadásul nem takarékoskodik. Kritikáját az írás végén kérdésekben fogalmazza meg. Cserinek, úgy tűnik, van koncepciója, nyilván azért hallgat el általa pontosan ismert dolgokat. Ezért kénytelen vagyok írását pontosítani, kiegészíteni a tárgyilagos tájékoztatás érdekében. A hivatal nem önmagától állt elő „újabb váratlan elképzeléssel", hanem mivel a Katolikus Egyház általános iskolát alapít, s a Mátyás Király utcai Általános Iskola Kolping-osztályait átveszi, így lehetőség adódott arra, hogy a „Mátyás” teljes osztályközösségeket és hat tanítót átvegyen a korábban „halálra ítélt” Petőfitől. Az önkormányzat nem zárkózik el attól a szülői igénytől, hogy alsós osztályok még egy évig - már „má- tyásosként” - a Petőfi utcában maradhassanak. A felső tagozat sorsa - diáké és tanáré egyaránt - a legújabb elképzeléssel megnyugtatóan megoldódik. A bűnünk tehát az, hogy a korábbinál jobb megoldást kerestünk ahelyett, hogy hatalmi szóval intéztük volna el az ügyet. Utolsó kérdésére Cseri úr maga is megválaszolhatott volna, hiszen a hétfői fórumon többször is elhangzott, hogy a Petőfi utcai iskola ügyének semmi köze az átvilágításhoz, Bokros-programhoz, hanem egy ágazaton belüli átcsoportosítást jelent. Az épület középiskolai célokat fog szolgálni egy korábbi, 1992-es határozat szerint. Cseri úr azt veti a szemünkre, hogy az általunk „javasolt elképzelés megvalósulása esetén ugyanannyit költünk az intézményre, akkor már mint középiskolára, mint eddig.” Tehát az a baj, hogy minden pedagógust igyekszünk elhelyezni, és az épület is az oktatási ágazatban marad. Lelke rajta. Staub Ernő Hivatkozás a semmire Bevallom, nehezen tudom megállni, hogy ne ezzel kezdjem: Staub Ernő írásának címében megfogalmazott kérdésre - „Hát újságot hogy ne írjunk?” - saját műve a pontos válasz. Ugyanis olyan vádakat sorakoztat fel, amelyeket egy újságot író embernek kerülnie kell, mert túl általánosak és semmitmondóak. Nagy hibaszázalékról beszél, de nem említ egyetlen hibát sem, egyoldalú beállításokról és torzításokról szól, de nem hoz példákat, szubjektívnek minősít egy tudósítást, de nem tudjuk meg, hogy miért. Következzék viszont néhány, dokumentumokkal is bizonyítható állítás az alábbiakban. Azt írja Staub Ernő, hogy az épület középiskolai célokat fog szolgálni egy korábbi, 1992-es határozat szerint. Ilyen határozatot azonban aligha tud felmutatni, hiszen sem 1992-ben, sem máskor nem született határozat arról, hogy az általános iskolát középiskolává kell átalakítani (ezt igen egyszerű ellenőrizni). Továbbá nincs és nem is létezett soha közgyűlési határozat az általános iskola megszüntetéséről - legalábbis a legilletékesebb helyen, a polgármesteri hivatalban nem lelték meg -, amiből az következik, hogy az intézmény megszüntetésére és új intézmény létrehozására tett lépések tör- vénysértőek, néhány képviselő és a közoktatási iroda önkényes tevékenységének tekintendők, melyek minden következményéért vállalniuk kell a felelősséget. Intézményt ugyanis kizárólag minősített többséggel hozott közgyűlési határozattal lehet megszüntetni. Staub Ernő is tudja, hogy nem az alsó tagozat „Mátyás”- hoz való csatolása az új elem az önkormányzat elképzelései közül, hanem az, amiről írásában „a tárgyilagos tájékoztatás érdekében” mélyen hallgat: az iskola az 500-as Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolához való csatolása, mely ötletet csak néhány hete ismertették a Petőfi utcaiakkal, érvként többek között felhozva azt, hogy a középiskolának nincs tornaterme. Az ötlet azért is meglepő, mert évek óta arról volt szó, bár ismétlem, erről semmiféle határozat nem született, hogy a Radnóti Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola vagy a Vendéglátóipari Szakközép- iskola kapja meg az épületet, hiszen ezek az intézmények rendkívül komoly tanteremgondokkal küszködnek. Nem meglepő az ötlet váratlan felmerülése viszont akkor, ha tudjuk azt, hogy Meixner András az 500-as Szakmunkásképző tanára, s furcsa módon éppen ő az, aki mint az ügyben „független” és „pártatlan” önkormányzati képviselő az iskola megszüntetésének és az 500-ashoz való csatolásának élharcosa, s aki egyben képviseli - gondolható, milyen intenzitással - a Radnóti és a Kereskedelmi Szakközépiskola érdekeit is. Szólni kell az improvizatív elképzelések legújabb darabjáról, amelyről a „Hát újságot hogy ne írjunk?”-ból értesülhettünk először: a „Mátyásba” átkerülő alsósok, immár mátyá- sosként, maradhatnak még egy évig a „Petőfiben”. Ez a remek variáció még egyetlen fórumon sem hangzott el, erről a jegyzőkönyvek tanúskodnak. Képzeljük el ezek után a szeptemberben induló, országosan egyedülálló kreációt: az alsó tagozat a város másik részén lévő általános iskolához, a „Mátyáshoz” tartozik, a felső tagozat egy szakmunkásképzőhöz, továbbá itt tanulnak a radnótisok is, ugyanis négy tantermet bérel már harmadik éve a közgazda- sági szakközépiskola. Feltehető, hogy mindezek az elképzelések még újabb szellemes módosulásokon fognak átmenni, hiszen semmiféle végső döntés nem született, pedig, ez is vitathatatlan tény, a jövő héten befejeződik a tanítás. Az iskolából pedig a bizonytalan helyzet miatt már viszik a gyerekeket máshová, a tanárok egy része állást keres, sőt, május 24-én kelt levelében Örkényi Miklósné főtanácsos megküldte nekik az általános iskolákban meghirdetett álláshelyek listáját is. A szülők többségének pedig fogalma sincs, hogy szeptembertől hová járatja gyerekeit. A kialakult helyzetért, az iskola szétbomlasztásáért pedig egyértelműen az önkormányzat a felelős, s ez a felelősség nem hárítható át a sajtóra, amely mindössze teszi a kötelességét: tájékoztatást ad arról a felelőtlen intézkedéssorozatról és példátlan káoszról amit sikerült létrehozni az elmúlt néhány hónap alatt. Cseri László Csupán egy-két nyilatkozat sokak figyelmét felhívta a Justitia et Pax Bizottság létezésére. Többen kérdezték: kik is azok, akiket e név rejt? Mit jelent az Igazságosság és Béke Bizottság? Ezeket a kérdéseket tettem fel én is Mayer Mihály megyéspüspök úrnak a Justitia et Pax Bizottság Püspökkari referensének.- Az Igazságosság és Béke Pápai Bizottságot VI. Pál pápa 1966-ban hívta életre. Ezután alakultak meg a nemzeti bizottságok az illető ország püspöki karának kezdeményezésére. Tagjai elsősorban világiak.- Eligazító értékként az egyházunk társadalmi tanításait követik. Minden általuk felvetett és feldolgozott társadalmi probléma megközelítése is a nevezett elméleti tanokon alapszik. Azt figyelembe kell venni, hogy az egyházunk társadalmi tanításai nem előírások, hanem eligazítások. Ezért, a bizottság által feldolgozott probléma megközelítése elsősorban elméleti és eligazító jellegű.-A mai pluralista világban mindjárt felvetődik a kérdés: kinek az igazságát, kinek a szempontjai szerinti békét kívánják szolgálni? Milyen politikát követnek, melyik párt áll mögötte?- A bizottság tagjai elkötelezettek a társadalmi igazságosság és a béke iránt. Munkájuk során felhasználják a különböző tudományágak, szakterületek eredményeit és az alapvető emberi jogok mindenkire kiterjedő elvárásait. Nem kívánnak összemosni sem eszméket, sem egyéb dolgokat. Felül kívánnak emelkedni a nacionalista, soviniszta, faji, etnikai és pártpolitikai érdekeken. A szociális igazságnak és igazságosságnak nem csak nemzeti, hanem nemzetközi vonatkozásait is figyelemmel kísérik. Úgy ítélik meg, hogy nem függetlenítheti magát senki sem a másik ország, a másik világrész problémáitól. A bizottságnak „ ... az a célja, hogy Isten egész népét teljes felelősségtudatával ráébressze küldetésére a mai világban, vagyis, hogy elősegítse a szegényebb népek haladását, hogy egyengesse a népek közötti társadalmi igazságosság útját, és hogy a kevésbé fejletteknek felajánlja azt a támogatást, amivel maguk munkálhatják tovább fejlődésüket” - mondta VI. Pál pápa 1967-ben, szavai napjainkban talán még helytállóbbak, mint harminc éve.- Az ember a világban, amelyben él, az Isten által ajándékba kapott harmóniát szolgálja, vagy önző módon díszharmóniát produkál. Mindezek alapján a pozitív és negatív értékrend megkülönböztetésének elősegítése is fő célként jelenik meg a bizottság munkájában. Fel kívánnak mutatni egy olyan értékrendet, amely eligazító, amely által mindenki besorolhatja a sajátját, lemérheti, mennyire áll a centrumban, vagy mennyire csúszott el a szélsőségek felé.-Milyen témákkal foglalkozik a Pécsi Egyházmegyei Justitia et Pax Bizottság? - kérdeztem Csonka Pál elnöktől.- Mindenekelőtt a keresztényekben szeretné tudatosítani a társadalom iránti felelőségüket, közéleti aktivitásukat pedig serkenteni. Ezen túlmenően szólni kíván a közéletben irányító, vezető szerepet betöltő, a keresztény értékrenddel rokonszenvező egyéneken és szervezeteken túl minden jóakaratú emberhez is. Arra törekszik, hogy felhívja a figyelmet keresztény tanításokban lefektetett elvekkel és elvárásokkal ellentétes jelenségekre, tendenciákra. A társadalom erkölcsi megújulása, ezen belül az egyház társadalmi tanításának terjesztése, a család szerepe a társadalomban, a közélet tisztaságának figyelemmel kísérése, kisebbségi jogok, a gazdaság és erkölcs viszonya, társadalmi fejlődés és a környezet szerepel feldolgozandó terveink között. Perényi József HOLNAPTOL A REGI GYAKORLAT SZERINT AZ ÚJ DN RTV MELLÉKLETE TISZTELT OLVASÓ! Mint azt már a május 30-ai lapszámunkban jeleztük, az Önök kérésének megfelelően ismét a korábbi gyakorlat szerint jelenik meg az Új DN Rádió és TV műsorokat ismertető melléklete. Ez azt jelenti, hogy nem lesz a lap mellé csatolva külön mellékletként, hanem az oldalak között kapják meg. A műsorkínálat egy hétre szól és a választék is az „egyhetes korszaknak” megfelelően bővebb, több TV programmal „tér vissza” az olvasói igények szerint. A megjelenés napja minden héten péntek, mint ahogy ez volt is. Reményeink szerint ezzel a visszarendeződéssel ismét visszatérnek azok az olvasók is, akik a változtatás hatására nem az Új DN Rádió és TV műsorait adó napilapot vásárolták, vagy fizették elő. Új Dunántúli Napló Kiadója ] ] ] ] ] ] ] ] ] 1 ] ] ] ] h Pécsi kiadók a Könyvhéten Korábbi számunkban beszámoltunk arról, hogy a ma kezdődő Ünnepi Könyvhét alkalmából milyen kitűnő könyvek sorát jelenteti meg a pécsi Jelenkor Kiadó. Most további két pécsi műhely kiadványairól adunk hírt. A Pannónia Könyvek négy művet jelentet meg. Sz. Varga Lajos: Szakszervezetek a diktatúrában című munkája az 1945-53 közötti periódusban vizsgálja a szovjet modell kialakulását. Páva István: Tria- non-Belvedere hadbalépés-e az 1937—41 közti időszak katona- és diplomáciatörténetét dolgozza fel. Dr. Nádor Tamás munkája, Pécs zenei életének krónikája a város zenetörténetével foglalkozik. Sey Gábor: Címerek Pécsett című kötete pedig több, mint 130, a városban található címerábrázolást mutat be. Az egyszemélyes, igen színvonalas munkákkal jelentkező Tanulmány Kiadó, amely főként a politikaelmélet és eszme- történet körébe tartozó művek megjelentetője, két kötetet ad ki. Anthony Quinton: A tökéletesség politikája című könyve jelenleg az egyetlen magyarul is olvasható angol konzervativizmustörténet, melynek alcíme: Az angol konzervatív gondolkodás vallásos és szeku- láris tradíciója Hookertől Oa- keshottig. A filozófus az amerikai életben című esszékötet kiváló amerikai írók és filozófusok műveit közli, és felhívja az olvasó figyelmét, hogy van-e sajátosan amerikai filozófia, vagy csak az európai tradíciók megújulásáról van szó. Cs. L. Arat emel a Providencia A közelmúltban foglalkoztunk a biztosító társaságok casco-árainak emelésével. Most kaptuk a hírt: a Providencia is többet számol eztán a casco-ért. Szászi János, a Providencia pécsi területi igazgatóság vezetője elmondta, hogy működési területükön - Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyében - június l-jével árat emelnek. Míg több biztosító az áremelést ebben az évben két lépcsőben hajtja végre, addig a Providencia csak most emeli az árait. Ez nem lesz egységes: országosan területek és városok szerint 10-35 százalék között változik. Nem csak területenként, hanem veszélyeztetett autótípusonként is többet vagy kevesebbet számolnak fel. Budapesten tűnik el a legtöbb autó, a vidéki nagyvárosok közül Pécsett sérül a legtöbb. Ezért ezekben a városokban 25-35 százalék pluszt számítanak fel az eddig fizetett casco-ra. A gépkocsitolvajok által leginkább keresett márkájú autók - Audi, BMW, VW, Mercedes - után természetesen magasabb biztosítási ösz- szeget kénytelenek fizetni a jövőben a tulajdonosaik. A kevésbé „kapós” típusú kocsik - Opel, Skoda, Lada - biztosítása pedig arányosan csökkenni fog. Érdekesség: a Magyarországon eladott Suzuki gépkocsik nagy részének CASCO-biztosítását a Providenciánál kötötték. Á. E.
