Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-12 / 158. szám

10 Dtinántuli Napló Külföld 1995. június 12., hétfő Karadzsics, a túszszedő Egykor Szarajevó egyik legte­kintélyesebb polgára volt. Or­vosként dolgozott, szakterülete a depresszió és a neurózis ... Ma ő okozza ezeket a betegsé­geket, s nevével gyermekeket riogatnak a Balkánon. Akiről szó van: dr. Radovan Karad­zsics, a boszniai szerbek fanati­kus vezéralakja. Méretre szabott öltönyökben jár, szereti a drága konyakokat, s nem titkolja, nagy művésznek tartja magát: szabadidejében verseket ír (öt kötete jelent meg) és szerb népdalokat ját­szik hegedűn. 1990-ben alapította meg szerb nacionalista pártját, Nagy-Szerbia megteremtésé­nek programjával. Ő ma 1,3 millió boszniai szerb vezére, s Bosznia-Hercegovina lakos­sága 34 százalékának a nevé­ben az ország háromnegyedét uralja. Pale városából kormá­nyoz a gyűlölet jegyében: a boszniai háború - amiért ko­rántsem csak ő a felelős - már legalább 250 ezer halottat köve­telt. A mai napig 42 tűzszüneti egyezmény megszegése kötő­dik a nevéhez. A minap érvény­telennek minősítette az ENSZ Boszniára hozott minden eddigi határozatát. Karadzsics a napokban újabb barbár tettre ragadtatta magát. ENSZ békefenntartó katonákat- briteket, franciákat, oroszokat- ejtett túszul és élőfalként használja őket a NATO légitá­madások kivédésére. Hasonló embertelenségeket a II. világ­háborúban a hitleri Németor­szág hadvezetése követett el, amikor politikai foglyokból, zsidókból, cigányokból létre­hozott „élő falakat” stratégiai fontosságú katonai létesítmé­nyekbe telepítettek. Az irakiak a legutóbbi Öböl-háborúban hadifoglyokat helyeztek el olyan pontokon, ahol amerikai bombázásoktól tartottak. Karadzsics ezzel a cseleke­detével - a II. világháború után összeült nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék ítélete szerint háborús bűncselek­ményt követ el. Vajon érvényes jogi útmutatásnak tekinti-e ezt az ítéletet a Hágai Nemzetközi Bíróság, amely a balkáni vé­rengzések ügyében a vádlottak padjára ültetheti a bűnösöket. Kelet és Nyugat közös gondjai Európa öreg állampolgárai Az Európa Tanács 34 orszá­gának miniszterei gyűltek ösz- sze a portugál fővárosban, hogy megvizsgálják az Euró­pai Unióban és a volt keleti blokk országaiban egyaránt je­lentkező problémát: az idős lakosság arányának növekedé­sét, s az öregek gondozásának ebből következő fokozódó anyagi terheit. A XX. század a várható élettartam látványos növeke­dését hozta: Francia-, Spa­nyol-, Olasz- és Svédország­ban jelenleg 75 és 80 év kö­zött, a balti államokban, Len­gyel- és Oroszországban 65 és 75 év között van a születéskor várható átlagos élettartam. (Magyarországon az 1991-es adatok szerint a férfiaké 65, a nőké 73,8 év.) Európa szerte csökken a la­kosságon belül a fiatalok, és nő az idősek aránya. Míg pl. Argentínában és Brazíliában, ahol a várható élettartam az óvilágihoz hasonlóan magas (71 illetve 65 év), a lakosság harmada 14 éven aluli, Euró­pában az ilyen korú gyerme­kek aránya a lakosság egyötö­dénél is kevesebb. Az AFP által közölt adatok szerint 2000-ben öregebb lesz 65 évesnél Németország la­kosságának 17 százaléka és a francia, belga, bolgár, magyar, görög, olasz lakosság mintegy 15 százaléka. Az élettartam e növekedé­sének egyik következménye az öregségi nyugdíjak folyósí­tásának hosszabb időtartama, az időskorban sűrűbben je­lentkező egészségügyi kiadá­sok növekedése és egy újonan jelentkezett társadalmi szük­séglet: az egészségügyi intéz­ményektől való függőség ke­zelése. Az életkor előrehaladtával a gondozás egyre inkább szakfe­ladattá válik, mennyiségileg és minőségileg egyre kevésbé várható el a (gyakran távol lakó, munkába járó) hozzátar­tozóktól. Ez a jelenség mun­kahelyteremtő erő is egyben, azonban ennek a finanszíro­zási kérdései még kidolgozat­lanok. A Hubble űrteleszkóp 1994 március 26 és 29 között készített felvétele, - amelyet most, június 6-án tett közzé a NASA, gázsugarakat mutat, amelyek 1000 milliárd mérföldeket ívelnek át az űrben hipersebességgel - egy csillag születése. A felső kép: a sugárkorona több, mint egy fényév. Balra lent: gázcsomók. Alul jobbra: nyílhegystruktúra, amely akkor jön létre, amikor egy nagysebességű anyag egy alacsonyabb sebességűvel találkozik. Külföldi tőke Romániában Május végén 45 647 külföldi befektetőt és 40 076 külföldi tőkerészesedéssel működő tár­saságot tartottak nyilván a Ro­mán Fejlesztési Ügynökségnél, az országban befektetett kül­földi tőke összege pedig 1343 millió dollár volt. A év eleje óta 2316 társaság létesült külföldi tőkével, csaknem 197 millió dollárnyi befektetéssel. A kül­földi befektetők között Dél-Ko­rea áll az első helyen (a Daewo cégnek a román autógyártásba eszközölt befektetésével) 155 millió dollárral, majd az Egye­sült Államok 123 millió, Né­metország 118 millió, Olaszor­szág 115 millió és Franciaor­szág 108 millió dollárral. Roncsautók Németországban a Ford már­kakereskedői azoknak is kifize­tik a „roncsautó” beszolgálta­tása után járó jutalmat, akik használt, de aránylag újabb au­tóra cserélik le kiöregedett ma­tuzsálemüket. Azok a vevők, akik bezúzásra beadják lega­lább 10 éves autójukat és 5 évesnél nem régebbi használtat vásárolnak helyette, 2 ezer márkáig teijedő engedményt kapnak az autó árából. Feltétel az is, hogy a beadott „roncs­autó” legalább 6 hónapja az el­adó nevén legyen. A beszolgál­tatott gépkocsikat a Ford-cég környezetkímélő módon sem­misíti meg. A németországi au­tógyárak közül elsőként egy évvel ezelőtt a Ford vezette be azt a gyakorlatot, hogy 3 ezer márkáig terjedő roncsautó­prémiumot ad 10 évesnél idő­sebb autót beszolgáltató, s va­donatúj gépkocsit vásárló vevő­inek. Ä cég adatai szerint eddig 60 ezer vevő élt a lehetőséggel. Műtét a magzaton Francia nyitás Atombomba-kísériet helyett lézer Egy csillag születése A francia kormány úgy döntött, hogy megépíti azt az óriás lé­zert, amely 60 méter magas és területe akkora, mint két fut- ballpálya. Mire való ez? Segít­ségével szimulálni lehet a fel­robbantott hidrogénbombában végbemenő folyamatokat, s ez­zel feleslegessé válnak az atomfegyverek korszerűsítésé­hez szükséges kísérletek! Az óriás gépezet, amelyet Bordeauxtól 30 kilométerre, egy katonai kutatóközpontban építenek fel, a tükrök valóságos labirintusa. 240 lézerágyú fé­nyét egyetlen golyóformájú kí­sérleti kamrában összponto­sítja. Ebben a kamrában a pilla­nat tört része alatt összetömön­tik a parányi, mélyhűtött, deu­tériumból és titánból álló tablet­tát. A 100 millió fokra felhe- vülő tablettában 400 millió fok elérése esetén magfúzióra kerül sor. Az még kérdéses, hogy a Jacques Chirac új kormánya bevárja-e a lézer felépítését, vagy elfogadja a tábornokok véleményét, akik még a techni­kai szupercsoda munkába lé­pése előtt szeretnék moderni­zálni a francia atomerőt. Ez az arzenál jelenleg 18 szárazföldi rakétára szerelt 115 töltetből, valamint abból a 385 robbanó­töltetből áll, amellyel a francia tengeralattjárók interkontinen­tális rakétáit látták el. Teknős miatt áll az építkezés Egy kihalástól fenyegetett apró teknőcfajta miatt leállí­tottak egy óriásépítkezést az ausztráliai Perth-ben. Az építkezési munkálatok mindaddig szünetelnek, amíg teljes bizonyossággal ki nem derül, hogy a ritka mocsári teknős az építkezés területén előfordul-e vagy sem. A mindössze 15,5 cen­timéteres mocsári teknős­fajta példányai mintegy fél kilogrammot nyomnak. Eb­ből a fajtából a környezet­védők szerint világszerte csupán 45 él természetes körülmények között. A Hubble űrteleszkóp fényké­peket készített egy csillag szü­letéséről. Ezek a fényképek se­gítséget nyújtanak ahhoz, hogy a csillagászok betekintést nyer­jenek a bolygók keletkezésének folyamatába. Ä NASA, az amerikai űrku­tatási és űrhajózási hivatal egyik tudományos munkatársa, Chris Burrows elmondta a Reu­ter brit hírügynökség munka­társának: „Ez az első eset, hogy végig nézhettük egy csillag szü­letését.” Hozzáfűzte, ennek se­gítségével a tudósok jobban megérthetik, hogyan alakultak ki a Nap és bolygói. A NASA munkatársai be­számoltak arról, hogy a fény­képek bizonyítékot szolgáltat­nak arról, hogy mi történt a Naprendszerben, amikor a Nap megszületett 4,5 milliárd évvel ezelőtt. A csillagászok most már egyértelműen azt hiszik, hogy a Föld és más bolygók az űrbéli gázok és porok összesű- rűsödéséből keletkeztek. „A Hubble fényképei a csil­lagászati kutatás teljesen új út­jait nyitják meg, és véget vet­nek évtizedes bizonytalansá­goknak” - jelentette ki Jeff Hester, az arizonai egyetem professzora. - „Ezután olyan közelről vizsgálhatunk meg egy csillagot, hogy születésének sok részlete világossá válik számunkra.” A Hét Nagy a Zöld Varangyban Jean Chrétien kanadai minisz­terelnök azt szeretné, ha a leg­fejlettebb ipari országokat tö­mörítő Hetek Csoportja (G-7) küszöbön álló csúcstalálkozója külsőségekben visszafogott, költségkihatásokban szerény, ám eredményeit tekintve emlé­kezetes lenne: egyszóval olyan értekezletet képzelt a világ hét legbefolyásosabb vezetője számára, amely inkább szor­galmas munkával telik el, nem pedig roskadásig megrakott va­csoraasztal melletti tereferével. Ami a nyugodt légkört, ba­rátságos hétköznapiságot és csöndes szerénységet illeti, a heteket vendégül látó kanadai város, Halifax tökéletesen bele­illik a képbe. A G-7 évente megrendezésre kerülő csúcsér­tekezleteinek húsz éves történe­tében talán még nem találkoz­tak ilyen bájosan vidékies tele­pülésen a „hatalmasok”, mint június tizenötödike és tizenhe- tedike között. A Nova Scotia tartomány­ban, az Atlanti-óceán partján fekvő alig több, mint százezer lakosú városkát Edward Corn­wallis alapította 1740-ben. A hangulatos belváros öreg ta­nácsháza viktoriánus stílusú épület, a tartományi törvényho­zás székháza pedig György-ko- rabeli védjegyekkel büszkél­kedhet. (Charles Dickens egy­szer az mondta rá, hogy akár kiköpött mása is lehetne a brit parlamentnek, ha valaki a má­sik végén nézne bele a telesz­kópba.) A hetek azonban legfeljebb csak gyönyörködhetnek benne, mert „valósághű” környezet­ben, egy hétemeletes irodaépü­let negyedik emeletén fognak összeülni, hogy meghányják- vessék a világ dolgait. Nem úgy, mint tavaly Nápolyban, ahol a királyi palotában tanács­koztak, és egy X. századbeli erődben költötték el vacsoráju­kat. Persze, csodálatos panorá­mában itt is lesz részük : a fes­tőién szép kikötő ott fog előttük tündökölni, de a belváros régi házai és a szomszédos tengeri múzeum is lenyűgöző látványt nyújtanak. Mármint ha észak felé tekintenek ki a körablakon a fennkölt vendégek ... Délről viszont egy betonozatlan par­koló, düledező félben lévő erőmű, a kikötőn túl távolból is ronda vegyigyár és két ormót­lan olajtartály meredezik majd feléjük. Egyébiránt magát a ta­nácskozásnak otthont adó iro­daépületet stílszerűen Zöld Va­rangynak becézik a helybeliek. Olyan is. A kanadai szövetségi kor­mány kezdetben azzal a gondo­lattal játszadozott, hogy a kikö­tőben, egy bérelt luxushajó fe­délzetén helyezi el a küldöttsé­geket. Ám a terv végül is az alaposabb helyszíni szemle után végképp zátonyra futott. Kiderült ugyanis, hogy a kö­zelben vezet a szorosba az a csatorna, amely naponta száz­millió liter szennyvizet okád a kikötő vizébe. A tartományi és városi vezetők egy ideig szív­szorongva reménykedtek benne, hogy a csúcstalálkozó remek alkalmat teremt a kikötő megtisztítására és a csatorna át­építésére, ám a százmillió dol­lárra becsült költségek minden­nél nyomosabb oknak bizo­nyultak Ottawa szemében. Márpedig Ottawa nem akar többet költeni a halifaxi csúcsra, mint amennyit hét év­vel ezelőtt a torontóira: azaz ti­zenötmillió dollárt. (Nápoly po­tom harmincötmillió dollárjába került az olaszoknak.) Vajon ki lehet hozni az összejövetelt ennyi pénzből? Nos, a kanadai kormány arra kérte a partnerországokat, hogy a megszokotthoz képest jóval kisebb küldöttséggel érkezze­nek. Ennek ellenére kérdéses, vajon a halifaxiak képesek lesznek-e elhelyezni az összes vendéget. Azzal számoltak, hogy ha a résztvevők száma nem haladja meg a négyezret (általában csupán az újságírók serege népesebb szokott lenni), akkor huszonöt kilométeres su­garú körzetben mindenkit ké­nyelmesen el tudnak szállá­solni. Ha ezerrel többen száll- ják meg a várost, akkor már hetvenöt kilométerre tolják ki a körzethatárt... A vendégszerető halifaxiak a maguk részéről persze mindent megtettek, hogy aki csak oda­utazik, jól érezze magát. Hete- ken-hónapokon át csinosították a városukat: új forgalmi lámpá­kat szereltek fel, eltüntették az úttestek hepehupáit, fákat ültet­tek a parkokba, újradíszítették a kirakatokat. Rajtuk aztán iga­zán nem múlhat a csúcstalál­kozó sikere. Rácz Péter Ausztrál orvosok még meg nem született borjakon kísérletezve, olyan sebészeti technikát fej­lesztettek ki, amely vélemé­nyük szerint hamarosan embe­reknél is kiküszöbölhet néhány öröklött betegséget. A beülte­tett magzati sejtek „kijavíthat­nak” olyan rendellenességeket, amelyeket ma csak sok kocká­zattal járó csontvelő-átültetés­sel tudnak kezeim. Az új tech­nika bebizonyította, hogy csontvelő szöveteket a terhes­ség korai időszakában át lehet ültetni anélkül, hogy a szerve­zet kilökné azokat. Elfújta a szél... Nem mindennapi fogócskának volt tanúja a minap Kuvaitvá- ros egyik forgalmas utcája. Egy férfi zsebéből véletlenül kihul­lott az egész havi fizetése, ami még nem okozott volna külö­nösebb fennakadást, ha nem fúj éppen erős szél, és az utca járó­kelői nem kezdenek elsöprő hajszába a bankjegyekért. Tu­catnyian vetették magukat a le­vegőben szálldosó dinárok után, és a pénzfogócska miatt három autó ütközött össze, hogy elkerüljék a gyalogosgá­zolást. A helyi sajtó arról nem számolt be, hogy hány sérültje volt a pénz utáni hajszának, de a keletkezett kár feltehetően nagyobb, mint a fizetés, ame­lyet elfújt a szél. Trigámia Második nejével kötött házas­ságának első évfordulóján állt ismét anyakönyvvezető elé harmadik nejével egy 33 éves amerikai férfi. A bökkenő csak az, hogy a vőlegény elfelejtett elválni másik két feleségétől. Az amerikai Illinois állambeli Lincoln rendőrsége vetett véget Billy J. Hamson házasságkö­tés-sorozatának, mivel második oldalbordája feljelentette csa- podár férjét „trigámiáért”. I t r

Next

/
Oldalképek
Tartalom