Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-11 / 157. szám

4 Dunántúli Napló Magyarország - Dél-dunántúl 1995. június 11., vasárnap MA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából BARNABÁS, BARNA nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 3.44 nyugszik 19.44 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők ! 4-től 16 óráig a 215-000-es telefonszámon. Hírszerkesztő: MÉSZÁROS B. ENDRE A fiú. A Barnabás az arameu- sok nyelvéből származik, ahol fiú volt a jelentése. Innen került a héber nyelvbe, s legismertebb használója az a ciprusi polgár, aki Jézus mennybemenetele után Barnabás néven apostol lett. Ma a „Barna” változata a legdivatosabb. Szekszárdi árverés. Irodabú­torokat, telefont, telefaxot, számítógépiét, fénymásolót, va­lamint egy betonkeverőt árve­reznek el június 20-án, 15 óra­kor Szekszárdon, az Arany tó u. 6/b. alatt. A különböző irodabe­rendezéseket és eszközöket a Kossuth Holding Vagyonkeze­lője Rt. ajánlja nyilvános érté­kesítésre, mint a HNSZ Kft. felszámolója. Az árverés nyil­vános. Időjárás A több-kevesebb napsütés mel­lett gyakran erősen megnövek­szik a gomolyfelhőzet, elszór­tan valószínű zápor, zivatar. A déli, délnyugati szél megélén­kül, zivatarok környezetében megerősödik. Vízállások: Mohács 696 cm. áradó, vízhő 17,4 fok; Őrtilos 133 cm. áradó, vízhő 17,0 fok; Barcs 172 cm. apadó, vízhő 17,5 fok; Drávaszabolcs 296 cm. apadó, vízhő 19,0 fok. Hatos lottó: 1, 2, 18, 27, 37, 43 Pótszám: 9 A zene nem halhat meg- Hogy telt a mai napod?- Még nem kezdődött el. Most indul, ezzel a fellépéssel. Demjén Ferenccel a Harká­nyi Művelődési Házban ülünk, este 11 óra, színpadi szerep­lésre készül. Mellette szőke fe­lesége, az amerikai Rebecca. Őket Rózsi rajongói egy ta­nyára képzelik el, mely Szi­getvártól nem messze fekszik. Ha úgy tetszik: a nyugalom házába.- A szabadság illúzióját je­lenti számomra az a ház. Az ottlétet csak a fellépéseink szakítják meg. Az utolsó hét nagylemezem anyagát a ta­nyán írtam.-Eló'ttem a kép: ül a ház eló'tt, éjjel van, és születik egy dal. Tényleg, hogy jönnek vi­lágra a dallamok?- Amikor a madarak is al­szanak és minden megtisztul, akkor ébrednek fel a dalok. Vi- lágrajöttük számomra tényleg olyan, mint a születés. A da­lok: feltétlenül szükséges em­beri megnyilvánulások. Az, hogy azért, amit teszek, netán dicsérő kritikát kapok, meg­tisztelő, de éppennyire furcsa is.-A barátok, ugye, nagyon fontosak?- A barátság tabu. Barát az marad, akihez bármikor oda lehet, oda tudok fordulni, s ő is hozzám.-Sokat járnak Amerikába feleségével?- Évente, kétévente. Nekem Amerika ott van, ahol a felsé­gem. Ő társam tud lenni e fur­csa életmód mellett is. Ilyen kötődésre már korábban is szükségem lett volna.- Mi a véleménye a techno, a rapzene korszakáról?- Az életérzés manipulálja a zene stílusát. Ez a stílus nekem brutálisnak tűnik, én nem sze­retem - de ez a magánvélemé­nyem. Hiszem, hogy a dalla­mot megölni nem lehet, és ha­marosan visszatér a melodikus zene.- Mire készül mostanában ?- Hamarosan útnak indulok Amikor alszanak a madarak, akkor ébrednek fel a dalok nyári országos turnémra, két nagylemezem anyagából amelynek koncertjein az utolsó adok elő. Szabó A. Siófokon, aki nem fér a Balatonba, az a csúszdás medencében hűsítheti magát fotó löffi.er Csak szabadon a Balatonba Szigorú előírásoknak kell majd a jövőben megfelelniük a bala­toni strandoknak. Az idén már­ciusban kiadott útmutató sze­rint vendégenként tíz négyzet- méternyi zöld területtel, 100 méterenként telepített illemhe­lyekkel kell számolni, 300 für- dőzőre jutna egy hideg-meleg vizes zuhany. A vendéglátó- egységek is kötelesek külön WC-t építeni. A balatonboglári partszaka­szon 8500 ember napozhat, fü- rödhet egyidőben. Nincs fizető strand, minden kerítést elbon­tottak. A kilenc hektáros terüle­ten nem tudnak mindenhova embert állítani, hogy ne menje­nek be az előírásnál többen. Ha az új feltételeknek eleget kí­vánnak tenni, 40 WC-t kell épí­teniük, s ez nagyon sokba ke­rül. Pályázatok útján próbálják előteremteni a pénzt. Balatonfenyvesen sincs fi­zető strand. Eddig még senki sem számolta meg, hányán für- denek itt egy szezonban. A hat szabadstrand 4 hektáros terüle­ten fekszik, ezekhez 15 helyen lehet lemenni az utcavégeken. Mindenhol van WC, akad zu­hanyozó is, de kevés. Fonyódon a strandokat vál­lalkozásban működtetik. A sándortelepi strand üzemelte­tője szeretné átszámolni az ada­tokat, mert a rendelkezés nála pontosan a felére, 1100-ra kor­látozná a vendégek számát. Vé­leménye szerint az elképzelés jó, csak az nem, hogy szinte egyik napról a másikra vezetik be. Siófokon a szabadstrando­kon a WC ingyenes már két éve. A három fizetőt kft. üze­melteti, véleményük szerint a célt ezzel nem érik el. Az em­bereket ki lehet tiltani a fizető strandokról, de abban nem kor­látozhatják őket, hogy elmenje­nek néhány méterrel arrébb, ahol ingyen fürödhetnek, na­pozhatnak. A tó vizét ott is ugyanúgy terhelik. Sz. K. Mikrofon a kabáthajtókán Az MDF elnöksége a napokban egyhangúlag határozott arról, hogy etikai vizsgálatot kezde­ményez Schamschula György parlamenti képviselő ellen, aki a párt IX. országos gyűlésén kabáthajtókájára szerelt mikro­fonnal segédkezett a televízió­nak rögzíteni a különböző be­szélgetéseket. Az ily módon, az MTV által készített öt tekercs­ről adásba került egy rész az Objektív műsorában, a többit azonban Szabó Iván ügyvezető elnök kérésére a Magyar Tele­vízió törölte. Az ügyről kikértük Bánó András, az Objektív főszerkesz­tőjének és dr. Wéber János, az MDF országos elnökség tagjá­nak véleményét. Bánó András szerint a felvé­tel ideje alatt senkiben sem me­rült fel, hogy az eljárás esetleg valakinek később gondot okoz, sőt, a kazettákat, állítása sze­rint, mire az MDF erre felkérte őket, már le is törölték. Bánó András úgy véli, hogy az ötlet jó volt. A mikrofon jól látható helyen volt kitűzve a képviselő kabátján, s mindenki tudta, hogy milyen célt szolgál. Semmi olyan nem került adásba, amely méltatlan lett volna Schamschula György­höz, a magánjellegű beszélge­téseket pedig letörölték. Dr. Wéber János, az MDF pécsi illetőségű elnökségi tagja szerint a résztvevők egy része tudta, hogy Schamschula György mire vállalkozott, má­sok pedig nem. Úgy gondolja, hogy a Magyar Televízió részé­ről semmiképpen sem volt az eljárás elfogadható, minden­képpen sérültek a személyiségi jogok. Schamschula György is hibát követett el azzal, hogy be­leegyezett a szerepbe, feltehe­tően nem gondolta végig, mi­lyen következményei lehetnek ennek. Wéber János úgy véli, semmilyen rossz szándék nem vezette ^képviselőt, s ugyanezt tételezne fel a Magyar Televí­zióról is, ha nem ugyanarról a csapatról lenne szó, amely már bizonyította, hogy nagyon ke­ményen visszaél azzal az esz­közrendszerrel és szaktudással, amely a birtokában van. Úgy gondolja, Bánó Andrásnak és csapatának különös gonddal kellene ügyelnie arra, hogy a rájuk került foltot letöröljék. Kérdésünkre Wéber János elmondta azt is, hogy sem Horn Gyulánál, sem a MUOSZ etikai bizottságánál nem kezdemé­nyeznek eljárást, mert semmi más lehetőségük nincs a jelen­legi helyzetben, mint a ius murmurandi, a morgás több ezer éves jogával élni, amíg be nem tiltatik ez is. Cseri László Sikerágazat lehet a kutatás A magy ar kutatás-fejlesztés fejlettebb mint a hazai ipar, ezért integrációs sikerágazat lehet az Európai Unióhoz való csatla­kozásunk szempontjából. Ezt Nyíri Lajos, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság ügyvezető elnöke jelentette ki szom­bati sajtótájékoztatóján, hazaérkezve Luxemburgból az Euró­pai Unió Kutatási Miniszterek Tanácsának üléséről. A megbe­szélésre első alkalommal hívták meg a társult és a balti orszá­gok kutatás-fejlesztéssel foglalkozó minisztereit is, akiknek le­hetőségük volt bemutatni az országukban zajló munkát Rádió mellett JEGYZET Hajnali kelés, bal lábbal... Mondani szokás, ha valaki nap­közben - uram­isten! -, egész nap hülye, ak­kor megjegyzik rá: „Ez is bal lábbal kelt ma reggel...” és legyintenek, vagy a pokolba küldik, bevallom, én minden Isten áldott napon bal lábbal kelek, miután jobb kézről ná­lam a panelfal van. No persze ettől még néha - a nap folya­mán - érnek olyan hatások, amelyektől tényleg a hülyeség kerülget. Általában jókedvűen ébredek, hat órára bekapcso­lom a tévét - a rádiót nem kell, mert szól éjjel-nappal meg­hallgatom, hogy a Napkelte műsor során mi vár rám, ki lesz a „mai paciens” a „kinn pá­don”, aztán megjelenik a kép­ernyőn kedvenc időjósom, a mutogatós Szilárd, aki Aigner stílusban elmagyarázza, mi­lyen idő lesz ma reggel és dél­után, figyelmeztet várható rossz idő esetén húzzak-e jégeralsót, vagy elég az eser­nyő is, néhány elismerő jelző­vel illetem, amikor ilyeneket mond június közepén, remek nyári időnk lesz, és bevallja a plusz 36 fokot én meg a szí­vemhez kapok. Volt idő, ami­kor keddi napokon már délelőtt feszült figyelemmel bámultam a parlamenti tudósítást, de ma már unom. Az örökös „napirend előtti felszólalók” már meggyőztek arról, hogy - tisztelet a kivé­telnek - de nem más, mint kö- tözködés, szereplési vágy, fel­jelentgetés, meg ígérgetés arra, hogy ha a koalíció „így”, akkor ők kivonulnak az ülésteremből, vagy megtagadják a szavazást, holott - hogy mást ne mondjak - választóik annak idején ép­pen azért szavaztak pártjukra, hogy a képviselők maradjanak a fenekükön nyugodtan, elfo­gadható érvekkel és nem távol­létükkel hadakozzanak vélt, vagy valós sérelmeik ügyében. Nincs parlamenti ülés manap­ság, hogy ne vádolnának vala­kit, vagy valakiket „nemzetáru­lással”, vagy „szennytől átita­tott” beterjesztésekkel, hazug­sággal, dilettantizmussal és szinte minden ülésen lemon­dást ajánlanak, hol ennek, hol annak, őrület. Fölordíthatnék, hogy .. le vagytok ... En­gem nem érdekel a politika!” Sokan vallják, hogy nem ér­dekli a politika, de ez nem igaz, mert elég ha csak rápil­lant a villany-, vagy fűtésszám­lára, meg a bolti árcédulákra, azonnal káromkodik és már - az is - politika. A tévé - meg persze a rádió is - úgy van feltalálva, hogy rendelkeznek egy kapcsolóval. Azt csak el kell tekerni, és kész. Az ember megnyugszik, főként ha újságot sem vesz a kezébe, aztán - mert a Szilárd mondta reggel, hogy jó idő lesz - sétára indul. Ezt tettem, egy nagy sétát, mindössze öt percig tartott - a süketté vált 24 eme­letesnél leültem a padra, várva a buszt, hogy további sétámat megejtsem. Ez délelőtt volt, tűzött a nap, néhány utas vára­kozott, amikor elém lép egy Castro-sapkás, pogácsa-fejű főszer, szakadt nadrágban, mocskos cipőben, borostásan. „Hapsikám - hadarja - ötven forintért kapsz tőlem egy tele­fonkártyát ...” S nyújtja felém a kártyát, ami mellesleg egy többéves naptári kártya volt, hátlapján lenge öltözetű rek­lám-hölggyel. „Utálok telefo­nálni” - jegyeztem meg neki, s láttam, hogy két hasonszőrű társa ólálkodva közelít hoz­zánk, ferdén mosolygó pofá­val, mint kopott szőrű, vedlett farkasok a buta birkanyáj kö­rül. „Akkor hapsikám, nincs más, mint hogy adsz egy ötve­nest. Ha késlekedsz, akkor már egy százast...” „Adjon a vén­isten ...” - válaszolom egy­kedvűen, de belülről már re­megek a dühtől. Emelt hangon folytatja: „S ha most azt mon­dom, azért kell a dohány, mert meghalt az öcsém ...?!” „Részvétem!” Jön a busz - szerencsémre - fölszállunk, én egy ajtóval előbbre, az útonállók már a bu­szon szövegelnek valakivel, ismét a kártyatrükk, meg hát folyik az anyázás is ... Az utasok dühöngenek, a nők fél­nek, de hát ki merné őket rendre utasítani? Ilyesmikkel telt el napom első fele. Igaz, bal lábbal kel­tem ma is ... /sfc. ♦ <

Next

/
Oldalképek
Tartalom