Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)
1995-06-10 / 156. szám
1995. június 10., szombat VÁROSAINK PUnántúli Napló 7 Szemlélődő séta utcáról utcára Rossz példává apadt Barátság-forrás Plasztikus példa a térplasztikák romlására fotó: laufer l. A török gálya foglyai De mi az ördögöt keresett azon a gályán? - kérdezi Géronte Moliére Scapin furfangjai című vígjátékában, miközben azzal a pénzpumpoló ál-rémtörténettel etetik, hogy a fia a kikötőben felment egy török gályára, ott fogságba ejtették és váltságdíjat követelnek érte. Géronte számára a kiindulópont annyira megmagyarázhatatlan, hogy hatszor is felteszi az idézett kérdést. A közhasznúságát is beleértve ilyen ismétlődő firtatást vált ki az önkormányzat gazdasági társaságai által alkotott több szereplős vagyonkezelő struktúra is. Mert például a Regionális Fejlesztési Intézetnek vajon mit sikerült fejlesztenie ez idáig? Egy valamivel keltette fel a figyelmet. Tavaly az önkormányzat pénzszűkében egyes értékpapírjainak az eladásával bízta meg az intézetet. (Persze közreműködői jutalék ellenében). Az pedig önmagának adta el az általa kezelt legkurrensebb értékpapírokat! Volt is ebben az ügyben egy kemény interpelláció, amelyre a választ a testület nem is fogadta el. Egyéb következmény nem ismeretes. A Közüzemi Rt. a város működtetésének szervezője, ám olyan vagyont kapott, amely zömében forgalomképtelen, inkább kiadásokkal jár, mint sem bevételekkel. És a szegény még a kivitelezőknek is kiszolgáltatott, ami az ilyen beruházás- -ínséges időszakban különös pech. Noha ilyen jellegű kötelezettségei nincsenek, Vagyonhasznosító Kft. mégis nagy mértékű, értékes és forgalomképes vagyonnal bír. Létezésének eredeti oka - vagyonmenekítés egy hátrányos törvény következményei elől - önmagában már régóta nem indokolja fennmaradását. Feladatai persze vannak, s ebből származóan hatásköri kuszaságok a polgármesteri hivatal hasonló profilú irodájával. De mi akadályozhatja azok felszámolását?. Talán az, amit legutóbb az alpolgármester említett talányosán: a részérdekek. (A legtöbb magyar város eleve óvakodott ilyen jégre menni!) Csakhogy megüti-e igazából „részérdek” méltányolható szintjét, ha mindössze a gazdasági társaságokban nyereségérdekeitek szűk körének egzisztenciájáról van szó? Megéri-e egy olyan tagolt - „részérdekekkel” is aládúcolt - vagyonkezelői struktúra, illetve annak ilyetén működtetése, amely ennyire tudat- és vagyonhasadásos módon korlátozza az önkormányzatot tulajdonjogának érvényesítésében, anyagi erejének koncentrálásában és a tisztánlátásban is, hogy milyen vagyonnal is rendelkezik, amikor éppen módjában áll. A legutóbb felmerült : igaz-e, hogy több, mint egymilliárd forintba került az önkormányzat gazdasági társaságainak létrehozása? Kapásból nem volt rá válasz, de ezt később nehéz lesz megkerülni. Mert hát az is számvetést érdemelne már, hogy ez a befektetés mennyi hasznot hozott? Továbbá, ha a törvény szerint az önkormányzatiság letéteményesei a polgárok, akkor az önkormányzat vagyonának vajon ki a tulajdonosa? Különösen érdekes válasz lehetne erre a gazdasági társaságokba bevitt - s alighanem nagyobbik - vagyonhányad és az emlegetett részérdekek összefüggéseinek ötvözése. Vagyis, hogy mit is keresünk (s keresnek egyesek) ezen a gályán? Dunai Imre Városházi kalauz (V.) A Polgármesteri Hivatal irodái Közgyűlési előzetes Az önkormányzat közgyűlése június 15-kén 10 órai kezdettel tartja soron következő ülését a városháza nagytermében. Az előzetes napirendből említést érdemel a haszonállatok tartásáról szóló rendelet módosítása, a Kálvária-domb védetté nyilvánítása, az önkormányzat 1995. évi költségvetésének módosítása, a Petőfi utcai Általános Iskola és a Kertváros utcai Általános Iskola nagyárpádi tagiskolájának megszüntetése, a Papnövelde utcai iskola épületének átadása a Katolikus Egyháznak, valamint a volt Bajcsy-Zsilinszky Laktanya átadásával kapcsolatos szerződés jóváhagyása. Lezárult a felújításra szoruló lakások pályázata Május elején 13 üresen álló, műszakilag felújításra szoruló önkormányzati tulajdonú lakás bérletét pályáztatta meg az önkormányzat azzal a feltétellel, hogy a jelentkezők vállalják a lakások rendbetételét. A pályázatokról a lakásügyekben együttesen illetékes bizottságok döntöttek: a 13-ból 10 bérlakás kiutalását javasolják a közgyűlésnek. További három lakás kiutalásának ügye - részben más célú hasznosításra tett várható ajánlat miatt - egyelőre függőben maradt. Szabadság út 34. Szinte fogalommá vált már az a Szabadság út 34. szám alatt elhagyatottan s romosán csúfos- kodó ház, amelynek felújítására az önkormányzatnak nem volt pénze. A kiírt épülethasznosítási pályázat eredményeként a közgyűlés úgy döntött, hogy liciteljárás keretében értékesíti a házat, miután három vételi ajánlat érkezett. A ház tulajdonáért tehát ez a három cég vetélkedhet az ár tekintetében, miután egyaránt vállalták az épület műemléki előírásoknak megfelelő helyreállítását. Hovatovább két évtizede lesz már, hogy a terebélyesedő déli városrészt - amely a beruházási szakzsargonban Siklósi városrész volt - tanácsi vb-határozat- tal Lvov-Kertvárosnak nevezték el. Ám e név kiejtése sokak számára fölöttébb nyelvtörő gyakorlat volt. Talán ettől is meg akarták kímélni az embereket, amikor a változott rendszerben az önkormányzat a Megyerváros nevet adományozta a városrésznek. Ez azonban, mint ilyenkor lenni szokott, nehezen ver gyökeret. A régi név annak idején az ukrajnai várossal való testvér- városi kapcsolatot volt hivatott kifejezni, s ennek a látható jelképe kívánt lenni a Diana tér peremén a Barátság-forrás, Fürtös György térplasztikája. Most minek a jelképe? A forrást gyatráé ska vízbu- zogás jelezte eredetileg. Most már az sem! A medencében általában akkor van víz, ha esik az eső. De most másról van szó (ismét): a pirogránitból készült térplasztika állapotáról. Az elemek romlanak, töredeznek, ma már négynek hiányzik a nagyobbik része, s ez arra int: tenni kéne valamit. Lvov-Lem- berg már nem szovjet város, hanem hivatalosan is ukrán, ama Ukrajna egyik nagyvárosa, amellyel hazánk elsőként kötött barátságot kifejező alapszerződést. Van-e hát akadálya a térplasztika rendbetételének? A jobbról érkező előnye Az ember utcáról utcára járván felfigyel közlekedési rendetlenségekre is. Például olyasmire, hogy útkeresztezé- sekben, amikor két autó összetalálkozik, a vezetők udvariaskodnak: előzékenyen integetnek egymásnak. Aztán persze, hogy az indul, akinek maradnia kellene. Mintha soha nem tanulták volna a KRESZ-oktatásLapunk évek óta - mondhatni az ötlet szikrájának kipattanásától - nyomon követi az új tubesi kilátótorony megvalósításának sorsát, amelyet az e célra létrehozott alapítvány most sikerrel kormányzott a tényleges építkezés révébe. (Amely persze nem jelenti azt, hogy a továbbiakban már nincs szükség támogatókra és adományokra!) Mivel az ügy várostörténeti jelentőségű - annál is inkább, hiszen hasonló volumenű turisztikai-idegenforgalmi létesítmény nem készült az utóbbi évtizedekben Pécsett - , érdemes rögzíteni a tényeket. ban a gépjárművezetés egyik sarkalatos biztonsági tételét, a jobbkéz-szabályt, amely ugyebár azt mondja ki, hogy mindig a jobbról érkezőnek van előnye. A világ legegyszerűbb dolga, s ebben nincs tehát helye az udvariaskodásnak, mert aki megszokja, hogy ugyan ő a köteles előnyadó, ám udvariasságból mégis elengedi az előnyre jogosult, abban kialakulhat az a káros reflex, hogy mindig övé az előny. Ebből pedig súlyos balesetek következhetnek. A bosszankodás tárgya Naponta megy el mellettük az ember, naponta bosszankodik miattuk. Érdemes-e? Mi az, hogy érdemes! Két ház - bár lehet még akár tucatnyi társuk szerte a városban - az egyik a Siklósi úton, a másik a SzabadA torony építése hivatalosan június 2-kán kezdődött meg: a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodájához a bejelentés ezzel a dátummal érkezett a Tubes Kilátó Alapítvány társelnökei, dr. Páva Zsolt és dr. Kurucsai Csaba aláírásával. Medárd napján vagyis június 8-kán megtörtént a kilátótorony alapjának kijelölése. A két földmérő Ahácz László és Búzás Endre volt. A DÉDÁSZ Rt. ellenszolgáltatás nélkül hálózati csatlakozószekrényt szerelt föl. A Pécsi Vízmű a korábban felajánlott víztartály helyzete el az építési ság úton látható. „Lekoszlott homlokzatú” volt mindkettő (részben ma is az), a közlekedés éveken, évtizedeken át rakta rájuk a maga nem akármilyen szennyezését. Aztán egyszer valami módon sort kerítettek a homlokzatok egy részének a felújítására, és azóta is - pedig évek teltek már el! - így, felemás homlokzattal áll mindkét ház. Vajon szükségszerű-e? Jó, nem biztos, hogy amikor az egyik tulajdonosnak van érkezése a felújításra, van a másiknak is. Sőt, lehet, hogy évek múltán sem lesz. Önkormányzati feladat lehetne elejét venni az ilyesminek, mert végül is városképi ügyről van szó. Igen, városképi ügy ez, amivel viszont vonakodik foglalkozni az önkormányzat. Hársfai István területnél. A Közüzemi Rt. az építkezés, illetve a későbbi objektum higiénés körülményiének megteremtéséről gondoskodott: illemhelyet telepített a Tubes tetőre. Énnek elhelyezése végleges, tehát nemcsak az építők, hanem a mindenkori turisták is használhatják. (!) Június 9-kán, vagyis tegnap a CENTROPHONE Kft. elkezdte a torony alapjának építését. Ebben a munkában a kiviteli tervet 1993-ben elkészítő SZILÁRD Kft. mérnökei - Kiss László, Molnár Miklós, Rabb Péter - kétkezi munkájukkal is részt vettek. D. I. Városfejlesztési és üzemeltetési iroda Feladatai: az önkormányzat koncepcioális építészeti, kommunális és közlekedési ügyei, céltáogatási pályázatok üygei, a lakossági társulások, a Kény- szervágóhíd, a Piac és Vásárigazgatóság felügyelete, kapcsolattartás a Közüzemi Rt.-vei. Az iroda vezetője: Zalay Buda. Műszaki Iroda A Kossuth tér 1-3. szám alatt található. Feladatkörébe tartoznak a telekalakítási ügyek, a területfelhasználási ügyek, a cseretelkek, új lakó- és üdülőtelkek kialakításával kapcsolatos eljárások, építési engedéylezési eljárások - ezek között építés, felújítás, bővítés, bontás, átalakítás, használatbavételi eljárás, ellenőrzési tevékenység építés- rendészeti ügyekben - műemlékvédelem, levegőtisztaságvédelmi és környezetvédelmi hatósági ügyek, közlekedési hatósági feladatok, közműves vízellátásba, csatornahálózatba való bekötés engedélyezése. Az iroda vezetője: Bagoly Attila. Adóiroda A Szigeti út 33. szám alatt található. Feladatkörébe tartozik a gépjárműadó, az iaprűzési adó, az idegenforgalmi adó és az építményadó.Az rioda vezetője dr. Radochay Csongor. Illetékiroda A Sziget út 39/1. szám alatt található és feladatkörébe az el- bevezésében mgjelölt üygek tartoznak. Az iroda vezetője: dr. Angyal Béláné. Megkezdődött a tubesi kilátótorony építése Egy meggyfa halálára Iskoláskorom egyik fölkavaró olvasmánya volt az az írás, amelyben egy fácska lassú elpusztítását ecsetelte a szerző. A frissen ültetett fát az arra járók úgy sorvasztották el, hogy mindegyikük csak egy kicsit tört le belőle - egy gallyat, egy levelet -, azt hívén, hogy az még úgysem árt neki. Aztán addig- addig cselekedték ezt, amíg a fácska teljesen elszáradt. Pécsett a közterületre kiülteti fákra ugyanez a veszély leselkedik, mert a fák legnagyobb ellensége maga a pécsi polgár. (Szőkébb pátriánkban, mert ezt a szerepet aligha csak a mi városunk lakói domborítják kis hazánkban.) Különösen így van ez, ha az a fa éppenséggel gyümölcsfa. Termőre fordulván, az érett gyümölccsel teli ágait kényelmesebb tőből leszakítani. mint a termést leszedni róla. S közterületen mindenki úgy rongálhat, ahogy a kedvéből telik. Az uránvárosi buszvégállomás és a Makay István út között állt egy meggyfa. Évről-évre fiygeltem a növekedését, termőre fordulását, de egyre inkább féltettem is. Amitől tartottam, sajnos bekövetkezett. A fa ágait ismeretlen vandál kezek annyira letördelték, hogy a megkopaszított törzsét végül ki kellett vágni. Már csak a helyét tudom, de az is vádol és tanúskodik. Vádolja az ott élő polgárok „közösségét”, akik engedték idáig fajulni a helyzetet. S tanúsítja, hogy a természetvédelmet ko- ránsem tekinti mindenki szívügyének városunkban. Hiszen minden fa, minden gally számít. Dr. Vargha Dezső Környezetünkért Közalapítvány Pécs Közgyűlése közérdekű célra alapítványt létesített. A Környezetünkért Közalapítvány létrehozásával az önkormányzat azt a célt kívánja segíteni, hogy Pécs városa arányainak megfelelően járuljon hozzá azon hazai és nemzetközi folyamatokhoz, amelyek a Föld ökológiai stabilitásának megőrzésére irányulnak. Ennek érdekében támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek előmozdítják a nemzetközi környezetvédelmi egyezmények betarthatóságát, és amelyek közelebb hozzák az egészséges városi környezet megvalósulásának lehetőségét a jelen és a jövő pécsi polgárainak. Az alapítvány nyitott minden hazai és külföldi állampolgár és jogi személy számára. Tikkasztó melegben - Még megmártózni is jól esik (bár nem ajánlatos) a város működő szökőkútjaiban, de sajnos, több még így nyáridőben sem üzemel... fotó: tóth
