Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-03 / 119. szám

1995. május 3., szerda Hazai Körkép Dünántúli Napló 11 mi ß id<-Jn Mezőföldi Népfőiskola Kishantoson A mezőföldi táj kulturális és oktatási központjaként mű­ködő táji népfőiskolái köz­pontot avattak a Fejér me­gyei Kishantoson. A Mezőfalvi Mezőgazda- sági Rt.-tői 15 évre bérelt, 600 négyzetméteres, repre­zentatív épületben előadá­sokat, különféle kultúrális rendezvényeket, valamint kurzusokat tartanak majd. Céljuk az, hogy a népfőis­kola „ablakot nyisson a vi­lágra” önálló gondolko­dásra, a kultúra szeretetére nevelje a népfőiskolán meg­forduló környékbelieket. A népfőiskolái mozga­lom - a másfél évszázados múltú dán és skandináv népfőiskolák mintájára - az 1930-as években kez­dett nálunk kibontakozni először a protestáns egy­házak, majd 1938-39-től a kor legnagyobb parasztif­júsági mozgalma, a Kato­likus Legényegylet kez­deményezésére. A mozgalom virágkorá­ban száznál több népfőis­kola működött az ország­ban. S azok több tízezer parasztfiatal, „csizmás diák” számára adtak lehe­tőséget a gazdálkodás tud­nivalóinak, valamint egyes alaptudományoknak az el­sajátítására. A II. világháborút köve­tően megszűntek a népfő­iskolák, s a mozgalmat csak az 1980-as évek má­sodik felében sikerült új­raéleszteni. Ma már 300-500 telepü­lésen működik rendszere­sen népfőiskola, vagy nép­főiskolái kurzus. Csontvelő-transzplantáció. Miskolcon a Megyei Kórház Gyermekegészségügyi Központjában április 28-án csontvelő-transzplantációs osztályt avattak, amely harmadik az országban. Képünkön: a steril körülményeket biztosító fülke, a korszerű műszerekkel. Honfoglaláskori emlékkiállítás Nagyszabású emlékkiállítással köszönti a magyar honfoglalás 1100. évfordulóját a miskolci Herman Ottó Múzeum. A júni­usban megnyíló kiállítás egyik szervezője, Wolf Mária régész­muzeológus elmondta: Észak és Kelet-Magyarország terüle­tén kiemelkedő értékű honfog­laláskori leletek kerültek elő. A legújabb ásatások leletei pél­dául arra utalnak, hogy a X. század első felében a zempléni és a szabolcsi részeken helyez­kedett el a magyar nagyfeje­delmek hatalmi központja, itt élt és temetkezett katonai kísé­retük is. A tárlat a múzeum Görgey utcai főépületének termeiben felsorakoztatja a honfoglaló magyarság gazdasági, társa­dalmi viszonyait, életmódját, hitvilágát felidéző tárgyi emlé­keket. Átfogó képet nyújtanak a honszerzők életéről, művésze­téről, társadalmáról. A közvé­leményben ma is élő, elavult nézetek kiigazításaként azt do­kumentálják, hogy a 895-ben a Kárpát-medencébe érkező ma­gyarság nem volt elmaradot­tabb, barbárabb Európa más népeinél, hanem csupán más kultúrkörből más értékeket ho­zott magával új hazájába. A va­lós értékek bemutatásával ha­tást kívánnak gyakorolni a ha­zai és határainkon túli magyar­ság idenditástudatára, más nemzetek magyarságképének formálására is. A múlt században csupán a milleneumi ünnepségek előké­szítésének elhúzódása miatt rendezték 1896-ban a megem- lékezési ünnepségeket. A kuta­tások azonban egyértelműen azt bizonyítják, hogy a honfog­lalás döntő mozzanata - Árpád főseregének bevonulása - 895- ben történt meg. A miskolci ki­állítás ehhez a „valódi” évfor­dulóhoz kapcsolódik. Banktörténet A Magyar Általános Hitelbank (MÁH) története számos olyan tanulsággal szolgálhat, amely a hazai bankrendszer jelenlegi fejlődését, fejlesztési lehetősé­geit is segítheti, - hangoztatta Pulai Miklós, a Magyar Bank- szövetség főtitkára azon a sajtó- tájékoztatón, melyen a Magyar Általános Hitelbank című köte­tet mutatták be. A banktörténeti könyvet részletesen Mohácsi László, a Daewoo Bank (Magyarország) Rt. elnök-vezérigazgató-helyet- tese méltatta. A MÁH-ot a kie­gyezés évében, 1867-ben alapí­tották. A magyarországi üzleti bank a bécsi Rothschild-ház ér­dekeltségi körébe tartozott. így a Creditanstalt bécsi bank is je­lentős tulajdoni részt szerzett a pénzintézetben, ez a bank rész­ben szintén a Rothschild-ház tulajdona volt. A MÁH nem a mai értelem­ben vett kereskedelmi bankként működött, jelentős befektetői banki funkciókat is ellátott. így az iparban, a mezőgazdaság­ban, és különböző infrastruktu­rális cégekben nagyarányú tu­lajdoni hányada volt, vállalati részvényeket vett és eladott, je­lentős értékpapír-kibocsátással is foglalkozott. Egy időben a MÁH állambankári szerepet is betöltött, és mind a belföldi, mind a nemzetközi kapcsola­tokban az ország legnagyobb üzleti pénzintézetévé fejlődött. A bécsi Rothschild-házat követően a párizsi Rothschild- és Schneider-házak érdekelt­ségi körébe tartozó francia nagybankok, majd a londoni Rothschild-ház is a bank rész­vénytőkéjében jelentős hányad tulajdonosaivá lettek. A MÁH részvénytöbbsége azonban kezdettől fogva magyarországi természetes és jogi személyek tulajdonában maradt. A pénzintézet jó gazdálkodá­sát mutatja, hogy egészen az I. világháború előtti utolsó béke­évig, azaz 1913-ig minden év­ben jelentős osztalékot fizetett részvényeseinek. A két világ­háború közötti évek, különösen a világgazdasági válság már negatívan hatottak a pénzinté­zet tevékenységére, a legna­gyobb gondot azonban az okozta, hogy nem tudta vissza­kapni az államnak adott hiteleit. A bankot végül is 1948-ban zárták be az államosítás idején. A könyv szerzője, Tallós György közgazdász, banktörté­nész, aki 1970 és 1983 között a Magyar Nemzeti Bank elnök- helyettese volt. Előszavát Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke írta. A 225. bejegyzés Több évszázados szokás szerint György napján, Kőszegen is­mét berajzolták a történelmi vá­ros környéki dűlők szőlőhajtá­sait az Európa-szerte ismert könyvritkaságba, a Szőlő lö­vésnek Könyvébe. A hagyomá­nyoknak megfelelően előbb a hegyközség képviselői bemu­tatták a hajnalban metszett haj­tásokat a város polgármesteré­nek, Básthy Tamásnak, majd Németh János képzőművész­tanár berajzolta a szőlőzsengé­ket a nevezetes könyvritkaság második kötetébe. Ez a 225. be­jegyzés. A szakértők szerint az idén, a még kissé fejletlen rü­gyekről az állapítható meg, hogy a történelmi város kör­nyékén nem károsodott a sző­lővessző. Tudósítás az I. Madár Kupáról A Madár Kupa egyik résztve­vője szerint a madarak és a fák napjából legalább a madarakat megmentettük. Ezenkívül hu­szonötezer forint kerül a Sport­támogatási Közalapítvány szám­lájára a versenyre befizetett ne­vezési díjakból, illetve adomá­nyokból. A sport és a jó idő garantálta a siker egy részét. Hozzájárult eh- m hez az is, hogy az SZDSZ felké- rését szinte kivétel nélkül min- denki elfogadta; így játékveze- "3 tőként, csapatkapitányként, teni­szezőként vagy egyszerű me­zőnyjátékosként országgyűlési képviselőkkel, megyei és városi tisztségviselőkkel, számos ÚDN újságíróval, a Sport TV és a Vá­rosi TV munkatársaival és több mint egy tucat önkormányzati képviselővel küzdhettünk együtt. Játszott 14 férfi és 4 női csapat, 27 teniszező, számtalan madártejivó, és néhány biliár- dozó. Szurkolói vélemények szerint a legszebb kezdőrúgást dr. Révész Márta alpolgármeste­rasszony végezte, a legkitartóbb játékvezető Papp Béla volt, és Toller László a kedvünkért még sérüléséből is felépült. Az MDF csapatát viszont példátlan sérü­léssorozat sújtotta, ezúton is jobbulást kívánunk játékosaik­nak. A narancssárgák számára viszont kedvezőn lett volna, he ezen a napfényes vasárnapon inkább a helyi focibajnokságban indulnak, így elmaradhatott volna a kongresszusukon az egyik pécsi küldött elhíresült hozzászólása. Az I. Madár Kupa - ha való­ban hagyományt teremtettünk, jogos lesz a sorszámnév haszná­lata - bizonyára nem az a ver­seny, melyen a díjak és a vég­eredmény a fontos, de a tudósí­táshoz ez is hozzátartozik. Eredmények. Tenisz (egyéni):.1. Dr. Iván László, 2. Németh Zol­tán, 3. Kaszás Endre és Szatmári Zoltán. Tenisz (páros): 1. Dr. Török Ferenc-Bálint József, 2. Dr. Iván László-Fodor Imre, 3. Kaszás Endre-Mészáros Endre és Pogány Gábor-Németh Zol­tán páros. A Madár Kupa baj­noka férfi kispályás labdarúgás­ban a Misinai Sasok csapata, 2. a Godvar Bt. Női fociban győztes a PÖTYE, 2. a REDSTARS. A vigaszág számára kiírt KÉK Kupa győztese a Pécsi Szaba­delvű Páholy, 2. az ÚDN, elő­döntőt játszott a VTV és az ÉK. Az ÉK-FÉK örökrangadót a fia­talok nyerték. Köszönet mindazoknak, akik a Madár Kupán való részvéte­lükkel a Sporttámogatási Köz- alapítványt támogatták, köszö­net a sport barátainak. Baracs Nóra, SZDSZ Schöller-beruházás Az idén hárommillió márkás beruházást tervez a Schöller- Budatej Bt. hazánkban. A cég főként hazai alapanyagokból ál­lítja elő az ismert Schöller jégk­rémeket. Ez azt jelenti, hogy naponta mintegy 18 tonna hazai tejet és további 4 tonna magyar cukrot dolgoznak fel. A csoma­golóanyagok 60 százalékát is Magyarországon szerzik be. A Schöller 1991-től van jelen ha­zánkban, és az eddigiekkel együtt összesen mintegy 80 millió márkás beruházást hajt végre. A korszerűsítés érinti a gyártóberendezéseket és a technológiai folyamatokat. Új fegyver a koleszterin ellen Hazánkban az átlagéletkor csökkenésében jelentős szere­pet játszanak azok a betegségek is, melyeknek kialakulásához hozzájárul a vér koleszterin­szintjének emelkedése. A káros koleszterinek elleni harc tehát napi gondja a magyar orvosok­nak, melyhez új és új fegyvere­ket keresnek. Egy most - egye­lőre ideiglenesen - Magyaror­szágra hozott készülékről azt hallani: minden eddiginél sze­lektívebben tisztítja meg a vért a káros koleszterinektől és li- poproteinektől.- A német B. Braun cég által gyártott gépet az Eurocare Rt. egyik műveseállomásán állítot­tuk fel - tájékoztatott dr. Ko­rom Lajos, az Eurocare Ma­gyarország Egészségügyi Szol­gáltató Rt. igazgatósági tagja. - Ez a készülék a vérből és a ko­leszterinből csak a káros kom­ponenseket szűri ki. Ezáltal az immunrendszer aktivitása nem csökken, a beteg nem lesz fo­gékony további betegségekre. A géppel jelenleg egy kisfiút kezelnek, aki öröklött hyper- cholesterinaemiában szenved. A B. Braun cég tulajdonképpen azért hozta Magyarországra a készüléket, hogy a kisfiún se­gítsen. A négy hónapja tartó kezelés kiváló laboreredmé­nyeket hozott.- E kezelés nélkül mennyi ideig élne a kisfiú?- Ilyen öröklött betegséggel általában tíz-tizenkét éves kor­ban fellépő infarktus miatt szoktak meghalni.-Meddig kell kezelni a kis­fiát?- Addig, míg az orvostudo­mány más módon véglegesen nem oldja meg ezt a problémát, ennek hiányában élete végéig.- Mennyibe kerül egy keze­lés?- Az egyszeri kezeléshez szükséges szűrőkészlet kb. 150 ezer forint, ezt jelenleg még cé­günk, a B. Braun fizeti. Farsang Csaba professzor, a Tétényi úti Kórház orvos-igaz­gatója elmondta: Legalább húszezren vannak azok, akik­nek igen magas a koleszterin­szintjük, amely szerzett beteg­ség során alakult ki és a ha­gyományos eszközökkel, mód­szerekkel kezelésük hosszú időn keresztül igen sokba kerül. E modem készülékkel való ke­zelés jóval hosszabb élettarta­mot garantálhatna a betegek­nek, mivel vértisztító hatásfoka sokkal nagyobb, mint a korábbi bármelyik berendezésnek. Ha emellett figyelembe vesszük azt, hogy a beteg immunrend­szere nem sérül, akkor azt lehet mondani, hogy kellő anyagiak befektetésével az ilyen készü­lékekből felépített országos há­lózat lehetne egy európai szintű megoldás a magyar egészség­ügyben. Hoffmann József Hány forrás van? A mai gazdasági megszorítá­sok kapcsán sokan vallják: ne csak a munkavállalók vi­seljék a terheket. Hivatkoz­nak arra, hogy a bérből és fi­zetésből élők anyagi teher­bíró képessége az elmúlt években erősen megcsap­pant, a létminimumon vagy az alatt tengődök száma nö­vekedett. Különösen fájdal­mas, hogy a családok egy ré­szében mind nehezebb előte­remteni a gyereknevelés és az egészségvédelem költsé­geinek fedezetét. Honnan kerüljenek be az állampénztárba a hiányok pótlásához szükséges össze­gek? E tekintetben - kor­mányzati körökből, a szak- szervezetek részéről és egyéb forrásokból is - több intézkedés, kezdeményezés, ötlet látott napvilágot. A ka­binet a feketegazdaság visz- szaszorításából sok-sok mil- liárdot remél, bár ez nem megy majd egyik napról a másikra. Élrendelte az állami közkiadások radikális csök­kentését, beleértve a létszám- leépítést is. Ellenzéki körök­ből szorgalmazzák a magas adó- és vámtartozások szi­gorú behajtását, mint további milliárdok forrását. A szak- szervezetek sok pénzt látná­nak abban, ha a gazdasági vezetők béreikben megmu­tatkozó önmérsékletet tanúsí­tanának, mert sokak fizetése nem arányos a teljesítmé­nyükkel. Indokoltnak tarta­nák új adófajták bevezetését, például a kamatadót. Mi lesz a megoldás? Jó megoldás nincs. De nem mindegy, melyik zsebből fe­dezik a hiányt. Pálos Tamás Új technológiájú vérkoleszterinszint csökkentő berendezést helyeztek üzembe Budapesten, a Szent Imre Kórházban. I I I > »

Next

/
Oldalképek
Tartalom