Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)
1995-05-05 / 121. szám
12 Dknántúli Napló Tudomány 1995. május 5., péntek Jogharmónia az Európai Közösséggel Pécsi tudós szakmai kulcspozícióban: Dr. Kecskés László, igazságügyi államtitkár-helyettes Szerencsés embernek tartja magát dr. Kecskés László, az igazságügyi minisztérium helyettes államtitkára. S nem azért, hogy még 42. életévének betöltés előtt jutott el az egyetemi rang csúcsára: februárban nagy sikerrel habilitált a JPTE Állam és Jogtudományi Karán.- Hivatali munkám nagyban egybeesik a tudományos érdeklődésemmel - indokolja a „szerencsés” minősítést. Minisztériumi szakterülete a polgári jogi és gazdasági jogi jogszabálytervezetek előkészítése, valamint az Európai Közösséggel kapcsolatos magyar jogharmonizációs feladatok megoldása. Habilitációja előadás-témájául az Európai Közösség jogát és a jogharmonizációt választotta, amelyről tavaly nyáron fejezte be vaskos kötetnyi könyvét. Közös piac - belső piac-Milyen az Európai Közösségek - vagy Közösség? - joga és a jogharmonizáció?- Hivatalosan a többes szám dukált egészen a maastrichti szerződésig, az tette hivatalossá az „Európai Közösség”-et. Maga a közösségi jog az áruk, a tőke és a személyek szabad áramlását hivatott biztosítani. Az alapító szerződés kimondta, hogy a közösség tevékenységei magukba foglalják a tagállamok jogrendszereinek közelítését olyan mértékben, amilyen mértékben a célként megjelölt közös piac megfelelő működéséhez szükséges. Ezt nem tudták megcsinálni, ezért 1985-től hagyták a közös piacot és az egységes belső piacot tűzték ki célul. S ez meg is valósult a reá vonatkozó jogalkotással együtt és hatályba is lépett 1993 január 1-jén. Az óriási mennyiségű joganyag fő sodorvonalában a jogharmonizációs tevékenység áll. A jogforrások közül rendeletek minden tagállamban közvetlenül alkalmazhatóak, a nemzeti jogalkotás részéről nem szükséges semmiféle átvételi aktus. Az irányelvek csak a céljukat tekintve kötik a tagállamokat, viszont az átvételben bizonyos szabadság van. Maastricht utáni jövő- Mi változott az egységes belsőpiac létrehozásával?- Uj jogharmonizációs filozófia érvényesül a maastrichti szerződéssel: a kisegítés elve. A jövőben a Közösség csak akkor kezdeményez jogalkotást, ha annak előkészítésében jobb helyzetben van, mint a tagállamok. vagy jogalkotási kompetenciával rendelkező regionális szervezeteik.- Mikor esedékes a mi csatlakozásunk?-Az 1996-ra tervezett kormányközi konferencián jogi értelemben is újrafogalmazza magát az Európai Közösség. Ettől kezdve lehet majd reálisan foglalkozni a magyar csatlakozással, mert egyelőre jogilag nonszensz, hogy erőltessük a dolgot: az új szerkezethez kell csatlakoznunk.- Maastricht célként jelölte meg az Európai Uniót. Miben más ez a Közösségnél? Az EK-nek önálló jogrendszere van, az EU-nak nincs. Az EU viszont annyival több, , hogy az EK stabil gazdasági jogrendszerén túlmenően négy területen kooperációt hirdetnek: külügyi, biztonságpolitikai, belügyi és igazságügyi területen. Ezeken viszont nem célja a Közösségnek, hogy jogrendszert képezzen. Inkább az az elképzelés, hogy nemzetközi szerződésekhez hajtsa oda a tagállamokat. Minket új területként a belügyi, és az igazságügyi együttműködés érint. Ennek egy igazi rendezvénye volt eddig: tavaly szeptember 8-kán az európai igazságügyi és belügyminiszterek találkozója Berlinben. Itt deklarációt fogadtak el a szervezett bűnözés, a nukleáris bűnözés és a kábítószer-kereskedelem ellen. A jogalkotás jövőképe- Olyan szervezethez próbálunk csatlakozni, amelyik éppen most éli meg a nagy változást.-Világos, hogy egy kicsit előre kell lőnünk: nem a mostani állapotában kell a Közösséget megcélozni, hanem a majdani, 90-es évek végi állapotában. Rendkívül összetett ez a munka, de hát nagyon fontos az, hogy a magyar jogalkotás jövőképe még soha nem volt annyira biztos, mint most. Régi tapasztalat, hogy amikor a magyar jogrendszerrel kapcsolatban a modernizáció felvetődik, mindig külföldi megoldásokhoz szoktunk nyúlni. 1968 óta egy elhúzódó jogmodernizáció folyik Magyarországon. Ennek során egy sor külföldi megoldást hasznosítottunk, de nagyon eklektikus módon. Kész összehasonlító jogi dzsungel, amiben élünk. Most annyiban tiszta a kép: a Közösség jogához kell perspektivikusan közelíteni. Nemzeti értékek- Jogalkotásunk szuverenitása nem csorbul-e túlságosan ?- Meg kell őrizni bizonyos nemzeti értékeket, praktikus értékeket és erre van is lehetőség, s bizonyos területeken különösen. A Római Szerződésbe 1987-ben bekerült egy külön passzus, amely azt mondja ki, hogy ha a tagállam nemzeti joga négy területen - környezetvédelem, egészségügy, fogyasztóvédelem és biztonság - a védelemnek magasabb szintjét biztosítja, mint a Közösség joga, akkor az utóbbit nem kell átvenni. Munkavédelmi, környezetvédelmi területen pedig van egy engedetlenségi lehetőség: ha ellene szavazott egy tagállam a többségi szavazattal hozott irányelvnek, akkor nem kell azt átvennie. Tehát nem abszolút kívánalom a Közösség joga, de egyre jobban összeépül a nemzeti jogrendszerekkel. Luxemburgi dogmák-Az ütközéseknél milyen fórum segít igazságot tenni?-Erre vonatkozóan a jogi megoldásokat a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság dolgozza ki. Egész dogmarendszert alkotott már. A hatvanas évek elején kimondta: a Közösségek joga alapján is fennállhatnak alanyi jogok. Majd továbbment: közvetlen hatálya van a közösségi jognak a tagállamokra. Van olyan dogma is, amely arról szól, hogy egyik tagállam polgára sem lehet hátrányosabb helyzetben egy másik tagállam polgárához képest, mert a saját állama nem vett át egy közösségi jogot, vagy irányelvet. 1990-ben kimondta az értelmezési kötelezettség doktrínáját is az Európai Bíróság. Nagyon kemény szabály. Azt jelenti, hogy a nemzeti jognak olyan elemei, amelyek nincsenek összhangban a közösségi joggal, nem is alkalmazhatók a bíróságok által. S ennél is Dr. Kecskés László fotó: Tóth messzebb ment 1992-ben annak kinyilvánításával, hogy ha egy tagállam nem vesz át egy közösségi irányelvet és emiatt kár éri az állampolgárát, akkor fennáll az állami kárfelelősség. A nemzeti bíró, ha megakad, akkor az Európai Közösség Bíróságához fordul előzetes jog- értelmezésért, amennyiben a mindenkori közösségi jog tartalma, vagy a közösségi jog és a nemzeti jog összhangja a vitás.- Hol tart ma a magyar jogharmonizáció?-Nagyon fontosnak értékelem, hogy 1990 óta a magyar jognak olyan jogalkotási fejleménye szinte nem is volt, amely egy az egyben ütötte volna a Közösség jogát. Elkészítettük a magyar jogharmonizációs programot és ami igazán nagy eredmény: a Kormány január 12-ki ülésén elfogadta az Európai Közösséghez való csatlakozásunk jogharmonizációs feladattervét. Már jogalkotási folyamatoknál figyelembe kell venni a társulási megállapodás kötelezettségeit. A Kormány a jövőben a konkrét a előterjesztésektől függetlenül évente legalább kétszer foglalkozik a jogharmonizáció ügyével, mert az igazságügyi miniszter minden évre vonatkozóan október 31-ig részletes feladattervet nyújt be a kormányhoz, valamint június 31-ig áttekintést ad a jogharmonizációs tevékenység időarányos teljesítéséről. Nyolc törvény - gyorsítva- Ebből mi jut ez évre?-Az ipari és kereskedelmi miniszternek március 15-ig kellett előterjesztést tennie, hogy gazdaságunk állapota és a fejlődési lehetőségei milyen határidőket indokolnak. A társulási időszak első 5 éves intervallumára vonatkozó jogharmonizációs programot az igazságügyi miniszter május 15-ig terjeszti a kormány elé. Eddig már több, mint 10 törvényünk van, amely tudatos jogharmonizációs produkció. S több olyan, amely bár kevésbé tudatosan, de összhangban van a Közösség jogával. Gyorsítást is tervezünk, mert 1994. második félévében egyetlen jogharmonizációs törvény sem született. Most megjelölünk 8 olyan törvényt, amelyeket feltétlenül el kellene, hogy fogadjon ebben a félévben a Parlament, ha időarányosan akarunk haladni a jogharmonizációval.- Melyek lennének ezek?- A vámjogról, a vámeljárásról, valamint vámigazgatásról; A találmányok szabadalmi oltalmáról és a szabadalmi ügyvivőkről; A biztosító intézményekről és a biztosítási tevékenységről; A közbeszerzésekről; A nemzeti szabványosításról, valamint a laboratóriumok, a tanúsító és ellenőrző szervezetek akkreditálásáról; A környezet védelméről; A vízgazdálkodásról szóló törvények, illetve a Devizatörvény. Dunai Imre Május 8-9. - Kettős kapituláció A Harmadik Birodalom 1945 májusában kétszeresen kapitulált, s ebből fakad az az ellentmondás, hogy a második világháború befejezésének hivatalos dátuma egyes országokban május 8., máshol pedig május 9. - fejtette ki egy rádióinterjúban a lengyel hadtörténeti intézet igazgató-helyettese. Tadeusz Panecki szerint Nyugaton általában május 8-át ünnepük meg mint a béke első napját. Ennek hátterében az áll, hogy a németek május 7- én a franciaországbeli Reims- ben aláírták a kapitulációt jelentő dokumentumokat. Az aktuson a szövetséges hatalmak részéről személyesen jelen volt Eisenhover tábornok, valamint a brit, a francia és a szovjet katonai vezetés képviselői. Ennek alapján május 8- án 15 órakor jelentették be, hogy a háború véget ért. Az oroszok azonban - akik az okmányokat nem írták alá, csupán asszisztáltak az eseményhez - nem érezték magukénak a sikert, ezért megkövetelték, hogy a németek velük külön is aláírják a kapitulációt. Erre moszkvai idő szerint május 9-én hajnali 2 órakor került sor, így a Szovjetunió e napot tekinti a Győzelem Napjának. A teljes igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy ezen a napon még egyáltalán nem ért véget a világháború, a dátum csupán Európa számára jelentette a szabadságot. A Távol-Keleten ugyanis még hónapokig dúltak a harcok, s csak Japán 1945 szeptember 2-i kapitulációjával zárult le végleg a XX. század legtragikusabb időszaka. A II.világháború kirobbanásának dátumát illetően nincsenek hasonló jellegű kétségek - Németország 1939 szeptember 1-én rohanta le Lengyelországot - bár az elmúlt évtizedekben történtek kísérletek a tények elferdítésére. Kínában például úgy tartották, hogy a világháború már 1931- ben, Japán Kína elleni agresz- sziójával kezdetét vette. A szovjet kommunista propaganda és történelem(át)írás pedig egy ideig ragaszkodott ahhoz, hogy az igazi dátum 1941 június 22-e, a Szovjetunió megtámadásának napja. Tóth Lóránd Civilek a (parlamenti) pályán Támaszpont az Országházban Sajátos rendeltetésű hivatali helyiség, Civil Iroda nyílt meg a napokban a parlamentben. Berendezését Gál Zoltán, az országgyűlés elnöke kezdeményezte, elsősorban azért, hogy a növekvő számban működő szakmai-társadalmi szervezetek jelképesen és valóságosan is közelebb kerüljenek a törvény- hozáshoz. Az irodában e szerveződések képviselőinek rendelkezésére állnak a t. Ház elé kerülő törvényjavaslatok, a benyújtott módosítások. A gesztus értékű kezdeményezést dr. Kemény László, a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács társelnöke a közélet kiemelkedő eseményének értékelte.- 1990-ben az új parlament egyik első döntéseként megszüntette a társadalmi vita jog- intézményét - ezzel lényegében elvetette a közügyekbe való társadalmi beleszólás jogi lehetőségét. Innen vezetett az út parlamenti irodánk megnyitásáig, ami egyben módot nyújt arra, hogy folyamatos kapcsolatot tartsunk a képviselőkkel, a parlament vezetőivel és megismerjék, mérlegelhessék véleményünket - mondja Kemény László. Dr. Havas Miklós, a Társadalmi Egyesülések Szövetségének ügyvezető elnöke így nyilatkozott:- Az országban 1600 társadalmi szerveződés működik. Már korábban is kopogtunk az Országgyűlés ajtaján - most végre be is jutottunk. Közelről ismerhetjük meg a törvényhozás folyamatát, így naprakészen tájékozottak lehetünk a Ház munkájáról és elkerülhetők lesznek a félinformációkból, félreértésekből adódó gondok. A Jogvédő Liga elnöke, dr. Bányai Péter azzal nyugtázta a Civil Iroda megnyitását, hogy „most már nem kell kuncsorogva keresnünk a kapcsolatot a törvényhozókkal”. Szerinte az állampolgári jogok érvényesítéséért folyó munkát nagyban megkönnyíti, hogy - a parlamentbe bejáratosak lévén - tanácsokkal, észrevételekkel az eddiginél közvetlenebbül hallathatják hangjukat az Országgyűlés napirendjén szereplő kérdésekben. Koós Tamás Fontos közlemény termékünkről Az osztrák BITTNER cég által előállított eredeti nagy BITTNER svédcseppet (’’Original großer Schwedenbitter” von SITTNEK) a magyar fogyasztók évek óta jótékony hatású gyógykészítményként ismerik. Néhány hete a BITTNER Svédcsepp importőre, a Naturland Kft. forgalomba hozta a Naturland svédcsepp terméket. E termék csomagolása az összetéveszthetőségig hasonlít az Eredeti Nagy BITTNER Svédcseppre. Tudatjuk Önökkel, hogy a Naturland svédcsepp nem azonos az eddig forgalmazott BITTNER féle Eredeti Nagy BITTNER Svédcsepp termékünkkel és nem az eredeti BITTNER receptúra alapján készül. Ezért a BITTNER cég semmiféle felelősséget nem vállal a most kapható Naturland svédcsepp minőségéért. Az Eredeti Nagy BITTNER Svédcsepp hamarosan újra kapható lesz a gyógyszertárakban. Egészségéért mindig a BITTNER féle Eredetit kérje! i I 1
