Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)
1995-05-05 / 121. szám
1995. május 5., péntek Közélet Dhnántúli Napló 3 Ötféle mezőgazdasági alap az idén Tizenöt milliárd fejlesztésre Május 15.: kezdődnek az érettségik Szóbeli - közönség előtt Hamarosan itt a végzős diákok legnagyobb próbatétele: május 15-én, hétfő reggel megkezdődnek az írásbeli érettségik. Az első vizsgatárgy az irodalom, majd kedden matematikából, szerdán fizikából és németből, a hét további napjain pedig olaszból, spanyolból, oroszból, latinból, illetve a szakmai elméleti tárgyakból írásbeliznek a középiskolák tanulói. Az angol május 24-én, a francia és egyéb idegen nyelv május 25- én, azaz a második héten lesz, együtt az érettségi-felvételi közös vizsgákkal. Az idén több újdonsága is lesz a vizsgáknak. Ilyen például az, hogy a javítás után az érettségizők megnézhetik dolgozataikat. Arra is adott a lehetőség, hogy - ha indokoltnak tartják - írásos észrevételt tegyenek a szaktanárok javításaival kapcsolatban. Újításnak számít az is, hogy az írásbelik eredményeit az iskolák nyilvánosságra hozzák. Az eddigi gyakorlat szerint csak a helyesírásból és matematikából szerzett elégtelen osztályzatokat közölték, mert az érintetteknek nyelvtanból és matekból szóbeli vizsgát kellett tenniük. Az írásbeli „részeredmények” kapcsán azonban tudni kell: a dolgozatokra adott szaktanári osztályzatok mindaddig csak érdemjegy-javaslatok, amíg azokat az elnök egyetértésével a szóbeli érettségit megelőző konferencia jóvá nem hagyja. Ez a fórum hivatott a tanulók írásban benyújtott észrevételeinek elbírálására is. A végeredményre tehát mindenkinek várnia kell a szóbeli érettségi napjáig. A vizsgarend egyik legérdekesebb változása, hogy az idén először nyilvánosak lesznek a szóbelik. A rendelkezés szerint ugyan elnöki engedély kell a részvételhez, de az engedély megtagadása csak kivételes esetekben lehet indokolt, gyakorlatilag tehát minden érdeklődő beülhet meghallgatni a vizsgázókat. Újdonságról lévén szó, nyitott kérdés, hogy a diákokra hogyan hat a nyilvánosság; gátolja vagy éppen jobb teljesítményre sarkallja őket. Semmi kétség: a szülők döntő többsége ugyanolyan, ha nem nagyobb izgalommal várja, kíséri az érettségit, mint maguk az érintettek. De azért legjobb, ha kikérik és figyelembe veszik maturáns gyerekük véleményét arról, hogy szem és fültanúi legyenek-e a szóbeli megmérettetésnek vagy sem. Járulékcsökkentés a tb-nél Minél kevesebb, annál több? A földművelésügyi alapokról szóló új törvény szerint mintegy 15 milliárd forint értékben az idén öt alap lesz a tavaly elfogadott hat helyett, miután a mezőgazdasági fejlesztési és az erdészeti alapokat összevonták. Eredetileg a kormány csak egyetlen - a mezőgazdaságot segítő - összevont alapot kívánt működtetni, de végül mégis öt alap létéről született döntés. Igazi nagy változás- Négy alap - a vadászati, a halászati, a földvédelmi és az állattenyésztési - továbbra is a tavalyi formában él. Igazi nagy változás tehát az összevonásból adódóan, de egyéb szakmai okokból is csak a mezőgazda- sági és erdészeti alapnál tapasztalható - tájékoztatta Szerdahelyi Péter, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közigazgatási államtitkára az MTI-Press- t. - Az összevont alap költség- vetési forrásokkal is rendelkezik, a másik négy pedig befizetéssel, költségvetési hozzájárulás nélkül gazdálkodik, következésképpen más eljárást, felfogást tükrözhetnek.-A vadászati és a halászati alapok céljai és felhasználási módjai a tavalyihoz képest nem változik - mondta az államtitkár. - A pályázati kiírások esetében a vad-, illetve a halgazdálkodással foglalkozó szakbizottság tesz javaslatot a tárca számára a végső döntéshez, s ebben a munkában az agrárkamara is részt vesz. A vadászati alapnál ennyi finomítás történt tavalyhoz képest, hogy a források szerzésének módja bővül. Nem csupán a vadászati jegyből befolyó összeg, hanem a vadvédelmi bírság, a mínuszpontos trófeákból származó büntetési költségek is növelik ezt az alapot. Pénz az önkéntes földcseréhez- A földvédelmi alapban jelentős psszeg halmozódott fel, ezért a megyei földhivatalok számára a kárpótlási törvény végrehajtásából adódó többletfeladatok elvégzéséhez, az elmaradások ledolgozására az alapból 500 millió forintot miniszteri intézkedéssel felszabadítottak. Ezzel együtt elegendő lesz azon célok finanszírozására, amelyre az alapból pénz igényelhető, mindazok ellenére, hogy bővítették az igény- bevételi kört - állítja az államtitkár. - A földalapból például úgynevezett birtokrendezéshez is adnak pénzt, amelynek az az oka, hogy a kárpótlási törvény végrehajtásával, de a részaránytulajdon kimérésével is jó néhány rendezetlen ügy kelezet- kezett. Egy-egy tulajdonos több helyen jutott földhöz, s nehezen tud ilymódon gazdálkodni. Az önkéntes földcsere kimérésével kapcsolatos költségekhez az alap tehát hozzájárul. Ez az első lépés az egészséges birtokméretek, a polgári tagosítás megvalósításához. A támogatás a költségek 40, illetve 50 százalékáig terjedhet, s a mértéket a pályázatok elbírálásakor egyénileg döntik el.- Az állattenyésztési alapnál a legfontosabb változás a tavalyihoz képest az, hogy a tenyészkan és a tenyészkos piacra juttatását is elősegítik azzal, hogy a tenyésztő szervezetek állami támogatást igényelhetnek. Bizonyos minősítési rendszer szerint 4000 forinttól 17 ezer forintig teljed az egye- dek beállításának támogatása, amelytől a tárca azt reméli, hogy olcsóbban juthatnak a gazdák a megbízható, biológiailag is ellenőrzött tenyészkanokhoz. Közismert, hogy az anyaállat-beállításra már tavaly is adtak állami támogatást minőségjavító és állomány növelési céllal. Ennek hatékonysága azzal javítható, ha az apaállatok nem zugkanok, hanem tisztavérű tenyészállatok. Az alapból ugyancsak igényelhető a szarvasmarha minősítési rendszer bevezetéséhez, a tejtermelés ellenőrzéséhez beszerzett műszerek, az ivadékvizsgálattal kapcsolatos költségtételek visszatérítése is. Az alap tehát csak olyan célokat támogat, amellyel a minőségi termelést segítik elő. - A mezőgazdasági és erdészeti alap 13 milliárd forintjából - az összevonás ellenére - két különböző tevékenységet támogatnak. Miután ebből 9 milliárd forint az állami pénz, ezért csak azok igényelhetik, akiknek nincs az állammal szemben adó-, illetve tb-tarto- zásuk. Akiknek nincs tartozásuk A mezőgazdasági fejlesztést szolgáló támogatás egyszeri pályázattal vehető igénybe, amelyeket június végéig kell benyújtani. A pályázatokat 60 nap alatt, együtt bírálják el. Ezt a megoldást azért dolgozták ki, hogy ne fogyjon el - miként tavaly - az itt lévő pénz. Továbbra is ebből az alapból segítik a biológiai alapok fejlesztését és a szaktanácsadási hálózatok munkáját, s ide sorolták a kedvezőtlen térségek támogatását, amelyet korábban s Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kezelt, így kifejezetten a mezőgazda- sági fejlesztést szolgáló, célokat valósítanak meg ebből a pénzből. Új fejezetként került a törvénybe az erdőbirtokossági társulat alapításának támogatása. E szervezetekre azért van szükség, hogy a szakszerű erdőgazdálkodás egységes szemlélete érvényesüljön a felaprózott erdőbirtokokon is. Ez a támogatás egyszeri, maximum 80 ezer forintot jelént a társulatok számára.- A tavaly benyújtott és elfogadott MFA pályázatok közül csak azokkal foglalkoznak, amelyeket ugyan már elfogadtak, de pénzhiány miatt nem valósíthattak meg. Ezek közül kiesnek a gépvásárlók, akik a költségvetési támogatásból 70 százalékos kamattámogatást igényelhetnek. Azoknak a pályázóknak, akik tavaly infrastrukturális fejlesztést, építést kívántak megvalósítani, az idén meg kell erősíteniük ezt a szándékukat, és vállalniuk kell a mostani pályázati feltételeket. Ha minden rendben zajlik, akkor egyszerűsített eljárással kielégítik a kérvényüket. Generális változás, hogy a földművelésügyi hivatalok az idén 5 millió forint értékhatárig dönthetnek a saját hatáskörükben (tavaly 1, illetve 2 millió forint volt ez a határ) - mondotta végezetül Szerdahelyi Péter. Import tenyészállatok A mezőgazdasági és erdészeti alapon belül lehetővé vált az import tenyészállatok beszerzési támogatása, amennyiben megfelelő minősítéssel rendelkező egyedekről van szó. Üsző esetében 20 ezer forintot, a koca 5 ezer, míg a tenyész- jerke tartója 2 ezer forint támogatásra jogosult. Az igénylés rendje azonos a tavalyival. H. Gy. A kormány közelmúltban bejelentett stabilizációs csomagjában a szigorítások mellett egy éppen ellenkező hatású intézkedéstervezet is helyet kapott. Nevezetesen: rövid utalás történt arra, hogy a tb-járulékok eddigi igen magas szintjét csökkenteni kívánják. S bár a gazdálkodók és a magánszemélyek már régóta szorgalmazzák ezt, mégsem elsősorban az ő kívánságuk ösztönözte a kormányt erre a lépésre. Sokkal inkább az, hogy maga a kormány sem képes befizetni a saját alkalmazottai után kötelező csaknem évi 10 milliárd forintot. A tb-önkormányzatok szerint, ha a kormány eleget tenne kötelezettségének, nagyot léphetnének az önkormányzatok a működőképesség irányába . . . A részletekről ugyan még semmi biztosat nem lehet tudni, nagyon valószínű, hogy különösebben nagy könnyebbségre nem lehet számítani. Az előzetesen felröppent hírek szerint a munkáltatók által befizetett 44 százalék 2-3 százalékkal történő csökkentése képzelhető el. Csakhogy miközben az egyik oldalon csökkenti a kormány a járulékot, a másik oldalon növelni szándékozik - a járulékfizetési alap szélesítése révén. Vagyis a tb-járulék fizetése alól eddig mentesnek számító kategóriákat (honoráriumok, ruhapénz, étkezési támogatás, vég- kielégítés) is be kívánja vonni a körbe. Ezzel kapcsolatban azonban maguk az önkormányzatok hívják fel a figyelmet arra, hogy a gazdaság terhelhetősége már így is végső határán van. Veszélyes tehát újabb terheket rakni rá, mert csak a tb behajthatatlan kintlevőségei fognak növekedni. Több év tapasztalatai mutatják ugyanis, hogy minél kevesebb adót vagy járulékot vet ki az állam a vállalatokra, illetve a polgárokra, annál többet hajlandók (és képesek) befizetni belőle.- bán A gépek szállítása miatt is drágább több apró birtokot művelni fotó:Tóth László Reggeli torna-takarodó a seregnél? Gyönge lábakon a sorozottak A kiskatonák alighanem szívesen vennék, ha máris megszűnne a reggeli torna, amit a honvédelmi miniszter a napokban kilátásba helyezett. Az ébresztő után elmaradó testmozgást azonban valamivel mindenképp indokolt pótolni, mert a bevonuló fiatalok fizikai állapota, kondíciója korántsem megnyugtató. Sajnos, a sorozásokon továbbra is sok fiatalt kell alkalmatlannak nyilvánítani, ts az egészségügyi szűrőn fennakadok aránya esztendőről esztendőre emelkedik. - moníja dr. László Imre orvos ezredes, a Magyar Honvédség egészségügyi csoportfőnökének helyettese. Igaz, az utóbbi években szigorodtak az alkalmasság kritériumai.-A legfőbb újdonság a tavaly bevezetett pszichológiai vizsgálat-sor, amellyel a szorongásos, az érzelmileg labilis fiatalok szűrhetők ki, akiknek - meggyőződésünk szerint - nem szabad fegyvert adni a kezükbe.’ Szembeötlően sok az ilyen okok miatt alkalmatlan fiú a somogyi, a baranyai, a hajdú-bihari és a szabolcsi fiatalok között. Az elmúlt évben a katonai szolgálatra véglegesen alkalmatlannak talált fiatalok 37 százaléka pszichés alapon, 27 százalék valamilyen belgyógyászati betegség, 11 százalék mozgásszervi, 6 százalék látási problémák miatt kapott felmentést. László doktor azt is elmondta: egyértelmű tapasztalat, hogy még az orvosi szempontból alkalmasnak ítélt katonafiatalokra is nagyon ráfér a fizikai erősítés, mert akiknek nincs semmilyen betegségük, azoknak is gyönge a teherbíró képességük.-Természetes, hogy az ébresztő után, még szinte félig alvó fiatalok nem szívesen gimnasztikáznak, ha csak tehetik, elbliccelik a reggeli tornát. Egészségügyi szakemberként, a sorozások, alkalmas- sági vizsgálatok tapasztalatait is figyelembe véve azonban meggyőződésem, hogy helytelen volna „ellentétel” nélkül kiiktatni a napi programból. Csak ha a katonai szolgálat ideje alatt a mostaninál több sportolási, testmozgási lehetőséget biztosítunk számukra, akkor lehet indokolt a búcsú a kötelező kora reggeli tornától - mondja az egészségügyi csoportfőnök helyettese. Németh Zsuzsa Közhasznú munka falun Kisbudmér polgármestere vetette fel a minap, de sokan elmondhatnák: a helybéli foglalkoztatás egyik mentsvára a közhasznú munkavégzés. Abból a sok-sok munkanélküliből és segélyen tengődőbői, akiket Baranya aprófalvaiban „tétlenségre” szorított mai világunk, néhány embernek így jut némi többletforint. Sok olyan kötelező feladatot, amire másképpen nem jutna - mint például a szociális gondozás, falugondnoki szerepkör vagy egyéb - így lehet teljesíteni. Szakképzett ápoló többnyire akad, szociális gondozásban jártas szintén. A községek szűkösen csordogáló forintjait így lehet megtoldani állami pénzekkel, s jól jár vele a község, jól a munkavállaló és jól az állam is. Mi akkor a gond? Novacsek János állította: a jelenleg érvényes jogszabályok szerint egy embert maximum egy évig lehet e konstrukcióban foglalkoztami, egy év után mást kell állítani a helyébe. S ez okozza a gondot: néhány száz lelkes községekben amúgy is nehéz szakembert találni, s ha találnak, akár jól végzi az a munkáját, akár nem, le kell cserélni. Bizonyos értelemben érthető jogszabály megalkotójának szándéka: ösztönözni a közhasznú munkát végzőt, hogy e feladatát átmenetinek tekintse, s igyekezzék mielőbb más állás, más munka után nézni. A jogszabály kivételt nem ismer (ezt megerősítette kérdésünkre Gyöngyösi Pétemé, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ igazgatója is), s akár tudják pótolni a foglalkoztatottat, akár nem, kénytelenek elbúcsúzni tőle. A polgármesterek próbálnak ugyan különféle kiskapukat találni - egy hétre fölmondanak a szociális gondozónak, aztán mint újat, újra alkalmazzák -, mégsem ez az igazi megoldás. Próbálnak különféle módon egyezkedni a munkaügyi központtal, de kevés eséllyel: a hivataloknak értelemszerűen nem a jogszabályok kijátszása, hanem betartatása a feladatuk. Gyöngyösi Pétemé szerint az országban mindenütt érződött és érződik ez az anomália. Éppen ezért már ott a honatyák előtt az ominózus jogszabály módosításának javaslata, s remélhetőleg a Parlamentben is mielőbb, talán heteken belül rábólintanak a kivételek biztosításának szükségességére. Ezek szerint már nyíló kapukat döngetünk. Mindenesetre a döntéshez legyen az az írás is nyomaték: a közhasznú munkavégzésről szóló jogszabály szigorán feltétlenül enyhíteni kell. Kozma Ferenc i í
