Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-31 / 147. szám

1995. május 31., szerda A Mai Nap Dtinántúli Napló 5 Új kapun a harkányi Gyógyfürdőbe - Az idei nyári szezonban új bejárati kapun is megközelíthetik a ven­dégek a harkányi strandot. Az új bejárót a fürdő melletti irodaépület szomszédságában alakították ki. fotó: laufer l. Miért jó a „mindszentek”-hez tartozni? Kell egy baráti közösség Osztrák vásárlóroham Olaszországba és Németországba vándorol a schilling Lassan ocsúdnak az osztrá­kok, és kezdenek rájönni, mi­lyen is az, amikor polgáraik előnyösebb vásár reményében nem odahaza költik a pénzt, hanem a szomszédban. Az csak az egyik baj, hogy a ha­tárokon ma már mindennapo­sak a nickelsdorfi méretű tor­lódások, pedig itt igazán nincs ellenőrzés. Csak annyi történt, hogy az Európai Uni­ónak köszönhetően - bár a schengeni előnyöket még nem élvezve - a derék osztrák ma­napság minden további nélkül behozhatja a határ német avagy olasz oldalán vásárolt árut, és mivel ez előnyös, él is vele. Bizonyos mennyiségi korlátozás érvényes persze, a kereskedelmi tétel tilos, no de az engedélyezett 11 láda sör például még a nagyobb torkú- aknak is több mint egynapi adag. A kellemetlenség a ha­táron egy dolog, az igazi vészharangot azonban a ke­reskedők kongatják. Ez a nagy szabadság, a nyitott ha­tár, a vámmentes behozatal az első hónapok tapasztalatai alapján az idén 15 milliárd schilling veszteséget hoz a ha­tár menti tartományokban. Nem kellett több néhány hónapnál, hogy meglegyen a pontos lista: mit honnan ér­demes hozni. Az építkezők Olaszországból csempével és egyéb anyaggal rakják meg a csomagtartót, megéri a bútor­nak teherszállításról gondos­kodni, s a határ közelében lakó tiroliak, karintiaiak negyven százalékkal olcsób­ban veszik a tésztafélét, és sok egyéb élelmiszert, nem beszélve a ruháról, cipőről, szeszes italról. Ez utóbbi Né­metországban is sokkal ol­csóbb (a különlegesen magas, ausztriai italadó miatt), s a salzburgiak és az észak-tiro- liak élnek is a páratlan taka- rékoskodási lehetőséggel, sőt, az élelmesebbje az üres üve­get, ládát odahaza váltja visz- sza, merthogy ott magasabb a betétdíj. Fizet odaát a gön­gyölegért 40 schilling betétdí­jat és otthon visszakap 60-at. Az elektronika mindig is ol­csóbb volt a németeknél, s ez minden ígéret ellenére sem változott - csak eddig nem lehetett vámmentesen be­hozni. Ez az akadály elhárult, és az osztrák elektronikai- cikk-kereskedők a hajukat té­pik, no meg próbálnak en­gedményeket adni. Más védekezést eszeltek ki az italárusok: áttelepülnek a hátár túloldalára. Ott rájuk is a német, illetve olasz szabá­lyozók érvényesek, s így hasznuk csökkenése nélkül ők is tudják olcsóbban adni a sört, pezsgőt, bort. Ez Auszt­riának nagyjából 15 ezer munkahely elvesztését jelenti - figyelmeztetnek a szakem­berek. A kereskedők érdekeit védő kamarák egyik megol­dási javaslata: az italadó mér­séklésével itthon lehetne tar­tani a vásárlókat. Ez az adó csaknem kétszerese a szom­szédos országokban megszo­kottnak - és egész Európában kirívóan magas. Egyelőre semmi nem törté­nik, pontosabban annyi, hogy bővül a határon túl előnyösen vásárolható árucikkek köre. Május közepén ugyanis az ás­ványolajadó bevezetésével alaposan felszökött Ausztriá­ban a benzin ára - azóta a ha­tár közeléből az osztrák autó­sok rendszeresen átrándulnak tankolni, és hoznak kis tarta­lékot is. Ráadásul hála a sajtónak az is ötletet kap, akihez egyéb­ként nem jut el a hír: újság­cikkek tömege és ahogyan ez megszokott, televíziós kerek- asztal-beszélgetések sorozata foglalkozik az újkeletű gond­dal. S mivel a derék sajtó is a piacról él, a bulvárlapok rész­letes árlistákat tesznek közzé, pontosan ismertetik a határ menti olasz és német telepü­lések boltjainak nyitvatartási idejét, ami sokkal rugalma­sabb az ausztriainál. Itt szigo­rúan tilos hétvégén - a hónap első hosszú bevásárlószom­batját leszámítva - nyitva tar­tani, egyébként szombat déli fél egytől szünetel a kereskede­lem, és ezen eddig semmiféle reformvágy nem tudott változ­tatni. Olaszországban, Tarvisi- óban, Friuliban, Udinében ez­zel szemben -jámbor hit ide vagy Oda-, a boltok a vallási ünnepeken is nyitva vannak, és nem is délig, vagy hat óráig, hanem késő estig. így volt ez a múlt héten, Krisztus mennybe­menetelének ünnepnapján, és így lesz Pünkösdkor, mindhá­rom napon. Az ottani kereskedők áldják az Európai Uniót, amely nem is remélt ajándékként úgy 40 szá­zalékos forgalomnövekedést hozott. Más lesz persze a hely­zet, ha tényleg több karintiai, ti- roli telepíti át üzletét, de az ola­szok bizakodóak: ennyi konku­renciát bőven elviselnek. A helyzeten csak az javíthat, ha az osztrák kereskedelem valóra váltja a politikusok ígéretét, és hozzáigazítja árait az EU-or- szágokéihoz. Szászi Júlia Képernyő előtt Jegyzet Miért legyünk ámisok? Szombat délután, az amerikai egyházakat bemutató sorozat­ban ezúttal a német ámisokról és a mnemmonitákról láthat­tunk filmet. Ami az ámisokat illeti, bámulatra méltó náció. Ugyanúgy a Tízparancsolat betűhív követői, mint általá­ban az őskeresztény és protes­táns újkeresztény egyházak többsége, de vallásos életfor­májuk konzervativizmusával messze túltesznek a dolgos mormonok, a nazarénusok és más kisegyházak konzervati­vizmusán. Tízparancsolatban fogant vallásetikai kódexük ismerős: nem fognak fegyvert, elzár­kóznak a világ hívságai elől, ugyanakkor mélységesen pa­cifisták, természetesen a krisztusi szeretet és türelem törvényét hirdetik - a lányok- asszonyok haja könnyű ken­dővel burkolt, mint a nazaré- nusoknál. A vallás és az állam szétvá­lasztásához azonban olyan makacsul ragaszkodtak az Újvilában is, hogy gyerme­keik nem járhatnak állami is­kolába, tanáraik következés­képp képesítés nélküliek, nem járnak moziba, tilos telefont használni, a motorizáció ne­továbbja a lófogat és a kerék­pár ma is. Tilos a perlekedés, rendkívül szigorú a házirend, öltözetük tipikusan múlt szá­zadi. Turisták kíméljenek. Ta­lán a degenerálódás veszélyé­vel nem is igen számolva, sa­ját körükben házasodnak és önként rezervált világukban önellátó gazdálkodást folytat­nak piaci ambíciók, túlterme­lési válságok nélkül. Elérték azt, hogy az államnak társada­lombiztosítást sem fizetnek. Szóval ők az ámisok - egy le­tűnt kor élő múzeuma. Bámulatunkat csak fokoz­hatja az a lelkünk mélyéről föltolakodó gyanú, hogy az ámisok földjén - noha állam­ként viselkednek az államban- nincs Ámis Televízió, se médiaháború. Külön köztár­sasági elnökük sincs, és a pa­takban sulyokkal vesződő amis asszonyokat nem fenye­geti a veszély, hogy az Ariéi­tól a hagyományos mosópo­rok piaca összeomlik vagy hogy tévéjegyzetet olvassa­nak. Az amis társadalom igen kiegyensúlyozott lehet azért is, mert a filmek megtekintését is bölcsen tiltja a vallásuk. A té­vedésből „A hónap filmjének” nevezett „Megcsalatva” című betegségből akkor se értenének egy kukkot sem, ha megadnák magukat a sorsnak és figye­lemmel kisérnék Isten eltévedt bárányainak filmvásznon le­pergő sorsát. Nem értenék, Isten miféle hülyeséggel verte meg hősét, szomorú lenne számukra ez a világ, bűnösen zavaros, szeny- nyében áttekinthetetlen az ő tiszta, átlátható léptékeikhez képest. De nem értenék a mi bankbotrányainkat, és ősma­gyar szavainkat se A Hét-bői: feketézés, adóalany, átalány, vendégéjszaka, országpropa­ganda. Az Isten szabad ege alatt kavargó világból talán csak Esztergályos Cecíliával oszta­nának meg néhány könnycsep­pet, akit Vámos Miklós a műso­rában a halálról is megkérdezett- tapintattal, mély belső derű­vel segítve a legnehezebb- - " szoknál. Ma már nevesíteni nem lehet, de minden bizonnyal a Tisza- menti Mindszent a szülőhelye az ötletnek: a Kárpát-medence „mindszent” elő-, vagy utó- nevű településeinek rendsze­res találkozója. Baranya ebben talán a legfajsúlyosabban érin­tett: nincs még egy olyan ré­gió, ahol három település is viselője a névnek: Csonka- mindszent, Mindszentgodisa és Bogádmindszent. A két évvel ezelőtti első al­kalommal megrendezett talál­kozón a három közül csak Csonkamindszent képviselte a megyét a Tisza partján. Olyan élményekkel jöttek haza, ame­lyekről az apró település pol­gármestere, Ropoli László azt mondja: azóta is beszédtéma az emberek között. Ezekben a na­pokban pedig már az idei és ez­után is kétévente rendszeresen megtartandó rendezvényre ké­szülnek, a házigazda ismét Mindszent lesz. Túl az együttlét örömén, egyéb, felelősséget szülő oldala is van az esemény­nek: rangos fellépéssel képvi­selni a szülőfalut, hagyomá­nyait, kultúráját. S miután a ta­lálkozón a magyar „mindszen­teken” kívül szlovákok és erdé­lyiek is részt vesznek, természe­tesen a barátsággal telítődik a vetélkedő: ki mutatja magát őszintébben, ki tudja faluját ér­tékesnek és a közösség megbe­csülését kiérdemlő tagjának „el­adni”. Az ezen keresztül elért el­ismertségnek súlya van: tizenhét „mindszent” igen komoly tar­talmat hordozó fellépése ke­mény kihívás. Az, hogy ebből a találkozóra készülődés közben mindenhol a hagyományok felélesztése, élet­ben tartása is származik, csak az egyik oldal. A másik: a valakik­hez tartozás fontossága. Azt A két évvel ezelőtti találkozó még mindig beszédtéma a Csonkamindszenten élők között fotó: laufer László mondja Ropoli László: kell a közösség, szükség van a társulás bármely formájára, mert a mai világban az olyan, rendszerint igen apró települések lakói, mint amilyenek például a baranyai „mindszentek” is, nem tudnak az emberek utazni. Se pénzük erre, se alkalmuk.- Mozdulatlanná váltak a vi­dékiek - panaszolja, koránt sem a falu polgáraira neheztelve Ro­poli László. - Szervezhetnénk egy-egy kirándulást valamelyik közeli fürdőre, de annál a „mindszentek” találkozója sok­kal többet ad: boldogok ott az emberek! Mindig is voltak egymással rokonszenvező települések. Iga­zából erről az oldalról értéke­lendő az ötlet. Mit tudhatott ed­dig a szlovákiai szepesmind- szenti Csonkamindszentről? Sajnos, egyelőre úgy tűnik, a másik két „mindszentünkről” - Bogádról és -godisáról - ezt kö­vetően sem, mert még nem dőlt el, részt vesznek-e a június végi találkozón. Pedig van abban erő, amikor egy ilyen rendezvény után az ott megismerkedett em­berek levelet írnak egymásnak, s csak annyit kérdeznek: hogy vagytok, mindszentiek? Mészáros A. Érdekesség! Nincs ideális korkülönbség Aktuális! Bölcsőde-pánik 2. övi. 22. $2. WS5. AZ IGÉNYES NŐK HETILAPJA IDEÁLIS KORKÜLDNBSÉG NINCS BÖLCSÖDÉ PÁNIK Mindenről, ami érdekli a nőket: Hernádi Judit, a rejtélyes A tanítósors édes gyötrelmei Apa a szülőszobában? Tiniszokások Virághoroszkóp Hódít az ezüst A szeretetosztó T GYÖNGY A vízügyi gondokról Harkányban A Dél-Dunántúli Vízügyi Igazga­tóság a harkányi Agro Hotelben látja vendégül az ország minden részéből érkezett szakembereket ma kezdődő kétnapos konferen­ciáján. A téma a felszín alatti víz­bázis, és vízgazdálkodás. A mai előadások között szerepel többek között a vízgazdálkodási törvény- tervezet, a bányatörvény, míg csütörtökön főleg az ország egyes területeinek vízügyi gond­jairól hallgathatnak előadásokat. Hatályba lépő pécsi rendeletek Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzata Közgyűlésének há­rom újabb rendelete lép hatályba június 1-jével: az 1995.évi 16. számú az önkormányzat tulajdo­nában lévő lakások bérletéről és lakbéréről szóló 1994. évi 8. számú önkormányzati rendelet módosítása; az 1995. évi 17. számú a többszörösen módosított Szervezeti és Működési Szabály­zatról szóló 1995. évi 3. számú önkormányzati rendelet módosí­tásáról; valamint az 1995. évi 18. számú a Bolgárkert városrész részletes rendezési tervének jó­váhagyásáról. A rendeletek meg­tekinthetők a Polgármesteri Hiva­tal Hatósági Irodája ügyfélszolgá­latánál. (Kossuth tér 1-3.sz). Két sikeres körömkozmetikus Szép sikert értek el a pécsi Dr. Derm Szépségszalon köröm­kozmetikusai a Beauty Nemzet­közi Szépségápolási Kiállításon Budapesten. A vásár keretében megrendezett versenyen induló húsz versenyző közül Koch Anita második, Ötvös Ildikó pe­dig harmadik lett. Eredményük értékét növeli, hogy teljesítmé­nyükkel megváltották a részvé­teli jogot a jövő évi Düsseldorfi Körömkozmetikus Európa Baj­nokságra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom