Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-30 / 146. szám

1995. május 30., kedd Kistermelők Dünántúli Napló 11 Gyümölcstermesztés - korszerűen A dél-tiroli integrált almatermelés Rovatunk legutóbbi számában írtam az integrált gyümölcs- termelés szükségességéről, an­nak fontosságáról és általános­ságban a feltételrendszerérői, ígérve, hogy bemutatom az olaszországi, ezen belül a dél- tiroli integrált almatermelést, mintegy figyelemfelkeltésként. Termőhelyi optimum A 17 500 ha nagyságú ültet­vényrendszer 220 m-es tenger­szint feletti magasságnál kez­dődik. De felső vége 1000 pí­réi van a tengerszint felett. At- laghője 11,2 Celsius fok, a nap­sütéses órák száma 1830. Ked­vező körülmény, hogy a 800 mm évi csapadék megoszlása úgy vág egybe a napsütéses órák számával, hogy a napsüté­ses órák számának emelkedése párhuzamban van a csapadékos napok számának emelkedésé­vel. Bár a 17 500 ha kis, önálló tulajdonú területekből áll, át­lagban 3 ha nagyságúakból, (megjegyzem: kicsinek is ked­vezőtlennek tartják a 3 ha-os birtoknagyságot), az utakon ha­ladva a látvány mégis egységes termőtáj képét mutatja (1. kép). Az évi termelés a termőtájon 750 000-800 000 tonna. (Az arányok miatt: ez a mennyiség az összes olaszországi alma­termelés kb. 30-35%-a, az Eu­rópai Közösség összes alma­termelésének kb. 10%-a!) Az átlagtermés évente 4,2-4,5 t/ha között van. Rome (Morgenduft) 11,4%, előnye, hogy a fajta kiválóan alkalmas feldolgozásra is. Red Deliciosus 9,3%, aránya inkább csökkenő. Jonagold 6,6%, véleményük szerint nem kielégítő a szín és a húskeménység, nagy a méret. Granny Smith 4,5%, sem csökkenni, sem növekedni nem fog az aránya. Gloster 3,5%, halálra ítélt fajtának értékelik, az ára is a legalacsonyabb. Gala 2,8%, most sokan tele­pítik, aránya nőni fog, érdekes új fajtának tartják. Elstar 2,5%, fokozatosan tenzív fa alak, MIX-es alanyon. Más alanyt alig használnak, az mindenki számára természetes, s hogy csak vírusmentes szapo­rítóanyag jöhet szóba a ter­mesztés során. Szintén általá­nos a magas szemzés. Igen figyelemreméltó a tő­számról alkotott - gyakorlati tapasztalaton alapuló - véle­ményük. Optimális a 2000-3000 db/ha közötti tő­szám, ami a 5. sz. képen lát­ható. Az ennél nagyobb tő­számú ültetvény - mint a 2. sz. képen bemutatott - sem ter­mésátlagban sem jövedelmező­ségben nem adott lényegesen tóbb az úgynevezett „V” szisz­téma, melynél a fák törzsei vál­takozva hol jobbra, hol balra ferdén neveltek a 4. sz. kép sze­rint. A termőtáj 90% feletti arányban öntözhető fagy ellen és vízpótlásra is. A vízpótlás öntözése mindenhol csepegtető rendszerű, a fagyvédelmi öntö­zés a korona fölé vitt szórófe­jekkel esőztetőszerűen történik. A sorközök gyepesítettek. Növényvédelem Függetlenül attól, hogy Olaszországban a növényvédő­szerek milyen besorolás alá es­Egységes termőtáj Fajtahasználat Érdemes megfigyelni a faj­ták nagyságrendjét a termelés­ben. Magas arányban csak né­hány fajtát alkalmaznak. Érde­kes számunkra az egyes fajták ottani jellemzése is: Golden-klónok adják a fajta­arány 41,8%-át. Úgy ítélik meg, hogy az arányuk kicsit csökkenni fog, de megmarad vezető fajtának. vágják ki, elsősorban az alter- nancia miatt. Természetesen van még a Jonathan, Winesap, Fuji, Brae- bum és az Idared. Ezek közül ígéretesnek csak az Idaredet tartják, nagy jövőt jósolnak neki, mert „kezes” fajta. Alany-nemes kombináció, tőszám Általános elterjedést az in­Legelterjedtebb az intenzív korona jobb eredményt! Úgy tartják, hogy 3000 db/ha fölé növelni a tőszámot már érdemtelen! Mnvelésmód A sor- és tőtávolság a terü­lethez igazodik, a sor távolsága 3 m körüli. Legelterjedtebb az intenzív korona, amely a 3. sz. képen látható. Kísérletben meg­található más próbálkozás is, ezek közül a legfigyelemremél­nek, a termőtájban az integrált növényvédelem szerint a szerek piros, sárga és zöld jelzést kap­nak. A piros jelzés a tarto­mányban nem használható, a sárga csak szigorú feltételekkel, a zöld jelzésűt bármikor alkal­mazhatják a termelők. A fel- használás folyamatosan, szúró­próbaszerűen ellenőrzött, a megengedett felhasználástól való eltérés esetén a termelőt a A törzset jobbra-balra, ferdén nevelik 3000 darab/hektár fölé menni nem érdemes rendszerből kizárják. (Ez azt je­lenti, hogy az árúja gyakorlati­lag eladhatatlanná válik.) Kitű­nően szervezett előrejelző rendszer működik, a helyi rádió napközben többször is tájékoz­tatja a termelőket a fertőzés ve­szélyéről és a követendő nö­vényvédelmi eljárásról. (A fagy veszélyről óránként van tá­jékoztatás.) Értékesítés A teljes termés 70%-a érté­kesül az értékesítésre szervezett szövetkezeteken keresztül. Lé­nyege: a termelő - mint a szövetkezet tagja - beszállítja a termését, a szövetkezet végzi el az árukikészítést, a tárolást, a csomagolást és az értékesítést. Részkifizetések történnek ugyan, de a végelszámolás a következő év szeptemberében van. (Egyetlen termelő sincs a termőtájban, a tartományban, aki saját hűtőházában, saját maga tárolna.) Több értékesítő szövetkezet is működik, és meglehetősen nagy különbség is tud lenni az eredményessé­gük tekintetében. A termés 20 százaléka köz­vetlen kereskedőnek való érté­kesítéssel, 8 százaléka árveré­sen történik, 2 százaléka az, amit a termelő közvetlenül ki­csiben elad. Szaktanácsadási rendszer A tagság egyénileg lép be, a tagdíj a terület arányában van meghatározva: 1 ha-nál 150 000 líra/év 2 ha-nál 100 000 líra/év 5 ha-nál 80 000 líra/év Igénybe vehető a szaktaná­csadás a körzeti megbeszélések keretében, igényelhető telefo­non, de az írott sajtón keresztül is, valamint a már említett rádió, illetve TV tájékoztatással is. A szaktanácsadói rendszer szoros együttműködésben van a tartományi kutató intézettel. Buzássy Lajos Az optimális tőszám 2-3000 darab/hektár Az uborka szakaszos vetése Aki korai uborkát akart ter­meszteni, az rég kiültette a tápkockás palántát, vagy elve­tette szabadföldbe a magot. Az uborkát azonban szakaszosan is lehet vetni április végétől egészen július közepéig. A ta­laj felmelegedésével tehát most is vethető szabadföldbe az előcsíráztatott uborkamag. A téli kertészeti népfőisko­lán tanultak alapján tudjuk, hogy az uborka melegigényes növény. Fejlődésének optimá­lis hőigénye 25 C fok körül van. A növény fejlődése 5 C fokon már megáll, 0,5 C fokon pedig megfagy. A virágbimbók kinyílásához legalább 14 C fok szükséges. A megtermékenyült virág - megkötött termés - rendkívül érzékeny a hőmér­séklet csökkenésére. Ha a hő­mérséklet 14 C fok alá süllyed, a kis terméskezdemények le­hullanak. Ez a magyarázata annak, amikor az uborka vi­rágzása idején hűvös borongós időben virág van ugyan, de termés nincs. A fényhiányra nem nagyon érzékeny. Gyenge fényben is virágzik. Éz a jó tu­lajdonsága teszi lehetővé, hogy a téli fényszegény hónapokban is lehet a növényházakban termeszteni, hajtatni. Termé­szetesen nagyobb fényintenzi­tás, hosszabb megvilágítás mellett előbb kezd virágozni és termést hozni. Az uborka gyökérzete seké­lyen helyezkedik el a talajban, így a vízigénye igen nagy. Egy kifejlett növény június-július­ban képes 4—5 liter vizet is el­párologtatni naponta. Ezt a vízveszteséget pótolni kell. Egy-egy alkalommal 20-25 mm öntözővizet adagoljunk a növényeknek és ezt többször ismételjük, mivél nem csak sok vizet, hanem nagy páratartal­mat is igényel. Tápanyagigénye kifejezet­ten nagy. Csak szervesanyag­ban gazdag, kiváló szerkezetű, jó víz- és tápanyag-gazdálko­dású talajokon hoz kielégítő termést. Ezért a talaj-előkészí­tésnél négyzetméterenként 10-15 kg érett komposzttrá- gyát, 1 dkg nitrogén, 1 dkg foszfor és 2 dkg kálium műtrá­gyát - hatóanyagban - szór­junk ki és dolgozzunk be a ta­lajba. A tenyészidőszak folya­mán szükség szerint, de leg­alább négyszer fejtrágyázzuk. A növényvédelmet összeköt­hetjük lombtrágya kijuttatással is. Erre a célra a Volldünger, Peretrix stb. lombtrágyák na­gyon alkalmasak. A kialakítandó sor- és tőtá­volság tekintetében megkülön­böztetünk saláta- és konzervtí- pusú fajtákat. Előbbinél 100x30 cm, utóbbinál 80x20 cm a sor- és tőtávolság. Vető­magból 10 négyzetméterre 4 g- ot számolunk, (egy g magban 45 szem található). A vetési mélység 2-4 cm és egy fé­szekbe 4—5 szem magot ves­sünk egymástól 4—5 cm távol­ságra. Ajánlatos a vetőmagot előcsíráztatni, így előbb és biz­tonságosabban bújnak elő a kis növények. Magtakaró földnek rostált homokos komposztot használjunk. Ajánlatos a mag­vetést alaposan beöntözni, de vigyázzunk, nehogy kimosas­suk a kis csíranövény kezde­ményeket. A növényápolás gyomtalaní­tás, szükségszerinti öntözés és növényvédelemből áll, vala­mint időben el kell végeznünk az uborka „metszését”. Ez utóbbi munkafolyamat igen nagy körültekintést, szakmai gyakorlatot igényel. A táp­anyaggal jól ellátott talajon ugyanis az uborka hajlamos magát „túlteremni”, több ter­mést kötni, mint amennyit ki­nevelni képes. Ezt megakadá­lyozandó a lomb és termés kö­zött fenn kell tartani a termő­egyensúlyt. Ennek érdekében a hajtások számát, azok hosszát stb. „összhangban” kell tartani. Megjegyzendő, hogy metszés­sel a termés koraiságát is befo­lyásoljuk. A metszést mind a támrendszeres, mind pedig a síktermesztési mód esetében alkalmazhatjuk. Ennek lé­nyege, hogy a növény csúcsát 2-3 lomblevél fölött vissza­csípjük. (Vannak, akik az 1-2 lomblevél fölötti visszacsí- pésre esküsznek.) A visszacsí- pés eredményeként megjelen­nek az elsőrendű oldalhajtások, amelyeket 5-6 lomblevél fölött újból visszacsípünk. Az első­rendű oldalhajtásokon megje­lennek a másodrendű oldalhaj­tások, amelyek már körkörösen befedik a tőkörüli talajt. A kö­vetkező metszés a harmad­rendű hajtásokon kifejlődő egy-két levél megjelenésekor esedékes. Ezt követően a ter­mést követő oldalhajtást egy uborkára, illetve levélre csíp­jük vissza. Ha ezt a munkát el­hagyjuk, számíthatunk arra, hogy az uborkatövek elburján- zanak, nagy lesz a lombfelület, de kevesebb lesz a termés. Dr. Tamcsu József i /

Next

/
Oldalképek
Tartalom