Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-04 / 120. szám

2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1995. május 4., csütörtök Rendkívüli alap Oklahomának Amerikai-orosz megbeszélések Az Albert Gore amerikai al- elnök meghívására washing­toni munkalátogatáson tar­tózkodó Ivan Ribkin, az orosz Állami Duma (az al­sóház) elnöke megbeszélé­seket folytatott az Egyesült Államok védelmi miniszte­rével, továbbá Anthony Lake nemzetbiztonsági fő­tanácsadóval, szenátorokkal és olajipari üzletemberek­kel. Ä vendég William Perry védelmi miniszterrel a START-2 szerződés ratifi­kálásáról, a NATO kibőví­téséről és az EBESZ jelen­tőségéről, Lake főtanácsa­dóval az iráni atomreaktor­üzletről és az orosz-ameri­kai együttműködést nehe­zítő amerikai törvényekről tárgyalt. Izraeli támadás A Hezbollah szervezet leg­kevesebb négy harcosát megölték és néhányukat megsebesítették kedden az izraeli hadsereg ejtőernyő­sei, Dél-Libanon Izrael által megszállt övezetében - je­lentette be szerdán egy ka­tonai szóvivő. Az AFP és a Reuter által idézett közle­mény szerint az izraeli ka­tonák veszteség nélkül visz- szatértek támaszpontjukra. Kémek Oroszországban? Vaklármának bizonyult a hét végi oroszországi kém­história, miután az orosz ha­tárőrség által kémkedés gyanújával vasárnap őri­zetbe vett amerikai állam­polgárokról kiderült: nem követtek el semmiféle tör­vényellenes tettet. Ezt a ten- germelléki határőrség, il­letve a Szövetségi Bizton­sági Szolgálat illetékese egybehangzóan megerősí­tette. Az Interfax jelentése szerint múlt vasárnap az orosz-kínai határ közelében a határőrök őrizetbe vettek hátom amerikai állampol­gárt. Irataik, illetve a video­kamerájukban lévő kazetta ellenőrzése után azonban szabadon engedték őket. Bili Clinton elnök sürgősségi alapon száznegyvenkétmillió dollár kiutalását kérte kedden a kongresszustól, részben az ok- lahomai robbantás okozta ká­rok helyreállítására, részben a merénylet nyomán kezdemé­nyezett terrorellenes intézkedé­sek finanszírozására. írásos nyi­latkozatában az elnök leszö­gezte, hogy az eset rendkívüli kihatásaira való tekintettel a le­Egy ötven méter magasságú új piramist fedezett fel egy francia expedíció a gízai piramisoktól délre - közölte az ÁFP-vel Zahi Havasz, a helyi régészeti hiva­tal igazgatója. Ezzel 97-re emelkedett az Egyiptomban eddig fellelt piramisok száma. Az igazgató elmondása sze­rint a francia régészek a múlt héten a szakkarai sivatagban egy homokkal betemetett álaj­hető legrövidebb időn belül szükség volna a források bizto­sítására. A Szövetségi Nyomozó Hi­vatal (FBI) magas rangú tiszt­ségviselői közölték, hogy a Missouri államban kedd haj­nalban őrizetbe vett két sze­mély nem gyanúsított, hanem csak tanúként fog szerepelni a bíróság előtt. Megerősítették azt is, hogy egyikük sem azo­tóra bukkantak, amelyen egy eddig ismeretlen királynő, Me­rít Ajet Esz neve szerepelt. Az álajtótól néhány méternyire ta­láltak rá a piramisra. A piramist valószínűleg az óbirodalom vége felé, a VIII. dinasztia ko­rában (i.e. 2200) építhették, az ókori Egyiptom történelmének eddig meglehetősen ismeretlen korszakában. Egyes régészek azonban azt sem zárják ki, hogy nos a kettes számú gyanúsítot­tal, akinek kézre kerítésére másfél héttel ezelőtt indult or­szágos hajsza. Azóta három változatban is közzétették a róla készült robotképet, de ed­dig hiába. Az FBI állítólag több mint tízezer hívást kapott a csak Nagy János-2-ként emle­getett fiatalemberről, de egyik sem bizonyult használható nyomnak. az épület a VI. dinasztia korá­ból származik, mivel II. Pepi­nek, a dinasztia alapítójának, il­letve a király feleségeinek há­rom piramisa közelében talál­ható, amelyeket tavaly fedezett fel a francia régészexpedíció. Havasz szerint mindazonál­tal nem létezik olyan írás, amely a II. Pepi király és Merít királyné közötti kapcsolatról tanúskodna. Új piramist fedeztek fel Egyiptomban OPEL ASTRA AKCIÓ AZ OPEL GERGELYNÉL! OPEL ASTRA LIMUZIN ÉS CARAVAN, valamint OPEL CORSA A FOGYASZTÁSI ADÓ EMELÉSE ELŐTTI ÁRON kapható, amíg a készlet tart! OPEL^ AZ ÖN OPEL MÁRKAKERESKEDŐJE: OPEL GERGELY Márkakereskedés 7630 Pécs, Pécsváradi út 2. TeL/Fax: 239-007, 239-191, 240-466 Jeszenszky a NATO-bővítésről A piacgazdaság kiépítésének terheivel bajlódó közép-európai országok számára csak a NATO kibővítése szavatolhatja a biztonságot és a stabilitást - jelentette ki kedden Jeszenszky Géza volt külügyminiszter az amerikai Heritage Foundation rendezvényén. A konzervatív szellemű politikai-gazdasági kutatóintézet rajta kívül - a lengyel Andrzej Olechowski és a szlovák Eduard Kukán sze­mélyében - két másik egykori közép-európai külügyminisz­tert is meghívott a fórumra. Az MDF-es képviselő előa­dásában úgy vélekedett, hogy a NATO nem azzal szolgálja a legjobban az orosz demokrácia érdekeit, ha szüntelenül Moszkva érzékenységére hi­vatkozik, hanem azzal, hogy a tartós stabilitást kiterjeszti Oroszország szomszédságára. Értékelésével egyetértett két volt kollégája is. Andrzej Ole- chowski kifejtette, hogy két­ségkívül figyelembe kell venni Oroszország legitim biztonsági érdekeit, együttműködésre épülő, nyűt kapcsolatra töre­kedni vele, ám közben határo­zottan vissza kell utasítani Moszkva túlzott igényeit, nem adva lehetőséget arra, hogy az orosz birodalmi vágyak ismét felüssék a fejüket. Mindhárman úgy ítélték meg: országaikat je­lenleg nem fenyegeti közvetlen orosz veszély, ám a külföldhöz fűződő érdekeltségekről és az orosz kisebbségek védelméről elhangzó moszkvai megnyilat­kozások arra intenek: jobb óva­tosnak lenni, és most elejét venni az esetleges későbbi ba­joknak. Olechowski szerint Eu­rópának egységesnek és kie­gyensúlyozottnak kell lennie. A kisebbségi kérdésekről el­hangzott: a nemzetiségi ügyek rendezése lényeges eleme a tér­ség biztonságának. Jeszenszky osztotta egykori szlovák kollé­gájának véleményét, amely sze­rint a magyar-szlovák alap- szerződés jó, de meghatározó, hogy maradéktalanul végrehaj­tásra kerüljön. P#STA BÁNK Rehabilitáció a Dráva vízgyűjtőjén Magyar-szlovén kormányfői találkozó Ljubljanában A nemzetközi közösségeknek és az egyes államok kormánya­inak is óriási a felelőssége, hogy megakadályozza a szerb- horvát fegyveres konfliktus ki­terjedését. Ezt Horn Gyula ma­gyar miniszterelnök mondta tegnap délután Ljubljanában megtartott nemzetközi sajtóér­tekezletén. Nyomban hozzá­tette: a horvát és a szerb kor­mánynak máris önmérsékletet kellene tanúsítani, hogy ne ter­jedjen ki a háború. Tehát part­nerek is vagyunk a közvetítés­ben, mint az EBESZ soros el­nöke. Ehhez szeretnénk együttműködést teremteni a nemzetközi szervezetekkel. Horn Gyula elmondta: kor­mánya komolyan foglalkozott a várható szerb-horvát konflik­tussal, kezdeményezésekkel is élt, és úgy ítéli meg, hogy min­denképpen szükség lenne sür­gős lépéseket tenni.- Nyilvánvaló - hangsú­lyozta Horn Gyula -, hogy ezt a feszültséget, ezt a válságot is csak politikai eszközökkel lehet és szabad rendezni. El kell ér­nie a nemzetek közösségének, így az Európai Uniónak, az Egyesült Államoknak és az ENSZ-nek, hogy a mostani fegyveres konfliktus ne eszka­lálódjon. Horn bejelentette: a magyar kormány kapcsolatba lépett az Európai Unió soros elnökével, a francia kormány­nyal, és további kontaktusokat keres, tárgyalni kíván, ha kell, az orosz vezetőkkel is, mert egyáltalán nem mindegy, hogy az orosz kormánynak mi az ál­láspontja. - Most kell meg­előzni, hogy kialakuljon egy Boszniához hasonló helyzet, mert az sokkal tragikusabb lenne Horvátország és Szerbia között. És ez különösen érzé­kenyen érintené a szomszédo­kat így, bennünket is. Jancz Dmovsek szlovén mi­niszterelnök - Horn Gyula vendéglátója - azt hangsú­lyozta: rendkívül fontos, hogy minden nemzetközi tényező fellépjen a konfliktus háborúvá fejlődésének megakadályozása érdekében. Hozzátette: ez az összetűzés nem veszélyezteti sem Szlovéniát, sem Magyaror­szágot, de érdekünk, hogy megállítsuk a háborút. A magyar-szlovén kormány­fői tárgyalások napirendjére az élet tűzte a szerb-horvát konf­liktust. A két miniszterelnök el­sősorban gazdasági kérdésekről tárgyalt. Horn Gyula hét órát töltött a szlovén fővárosban: különgépe valamivel fél tíz előtt szállt le a hegyekkel öve­zett Pbriniki repülőtérre, és öt órakor indult el onnan haza. It­teni tartózkodása alatt tárgyalt Jancz Dmovsek miniszterel­nökkel, megbeszélést folytatott Jozef Skolc parlamenti elnök­kel, látogatást tett Milan Ku- csan köztársasági elnöknél. A magyar miniszterelnök tegnap először járt Szlovéniá­ban, és a látogatás alkalom volt arra is, hogy Locz Károly köz­lekedési miniszter szlovén kol­légájával aláírja azt a kétoldalú kormányközi egyezményt, amely a kombinált (tehát köz­úti, vasúti és vízi) áruforgalom elveit szabályozza. Magyaror­szágnak ma nincs vasúti össze­köttetése Szlovéniával. A pálya alapjai megvannak ugyan, de hiányzik vagy 60 kilométeren a sín. A közúti forgalom sem za­varmentes. A Lendván és Hosszúfaluban élők április vé­gére éppen a nagy kamionfor­galom okozta forgalom miatt hirdettek blokádot, de azt május 4-ig elhalasztották. Ez a Ré- dics-Hosszúfalu közötti átjáró a legforgalmasabb, hiszen a négy határátkelő közül egyedül itt van kamionforgalom. Tavaly 152 ezer 300 kamion kelt át ezen a határállomáson, sze­mélygépkocsiból pedig 4,3 mil­lió közlekedett a két ország kö­zött. A lakók nyugalmuk érde­kében kémek elterelő utat, és erre ígéretet is kaptak a szlovén kormánytól. A magyar-szlovén kormány­fői tárgyaláson a két miniszter- elnök a vasúti kapcsolatok kia­lakításáról, új utak építéséről tárgyalt. Megállapodtak a hatá­rátkelők kapacitásának bővíté­sében, és további egyeztetések­ben a meglévők korszerűsítésé­ről, esetleg újak nyitásáról. El­hangzott: a magyar vállalatok be kívánnak kapcsolódni az it­teni vasútkorszerűsítésekbe és az autópálya építésbe. A szlo­vén kormányfő egy Koper- Ljubljana-Maribor-Magyaror- szág közötti autópálya építésé­nek elképzeléséről beszélt a saj­tótájékoztatóján. A magyar kormányfő pedig felvetette az agráripari együttműködés lehe­tőségét is. Ennek keretében magyar kukoricáért cserébe szlovén mezőgazdasági kisgé­peket kapna Magyarország. Szóba került a koperi kikötő hasznosítása, és - így fogalma­zott Hóm Gyula - megállapo­dáshoz közelítenek a Dráva vízgyűjtő területének rehabili­tációjával kapcsolatos tárgyalá­sok. Kercza Imre Pótköltségvetés, te drága (Folytatás az 1. oldalról) és növekedett azoknak a száma, akiknek nincsen munkája. Amennyiben a pótköltségve­tésben megjelenített privatizá­ciós bevételek nem jönnek be, úgy a hiány eléri a GDP 8,3 százalékát. Keller László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei költségvetés elkészítésekor a gazdasági élet sok elemét nem lehetett pontosan meg­ítélni. A kedvezőtlen változá­sok miatt szükségessé vált a pótköltségvetés beterjesztése. Torgyán József, a kisgazda frakció vezetője leszögezte: az előterjesztés nem jogszerű, al­kotmánysértő, és még a nevé­ben sem szerencsés. Torgyán felháborítónak nevezte, hogy a kormányzat az állampolgárok­tól várja a bevételek 71 száza­lékát, a gazdaságból azonban csak 5,6 százalékra számít. Csépe Béla, a KDNP szó­noka szerint az előterjesztés leglabilisabb pontja a privatizá­ciós bevétel. Úgy vélte ugyanis, hogy ha ez a 150 milliárd forin­tos bevétel elmarad, az egyen­súly tovább romlik. A politikus szerint a kabinetnek inkább a kamatterhek csökkentésére kel­lene koncentrálnia, nem pedig a társadalom megnyomorítására. Varga Mihály (Fidesz) sza­vai szerint: a három szerencsés szám, így lehet, hogy a kor­mányzatnak a harmadik beter­jesztett költségvetéssel szeren­cséje lesz. Kritikaként el­mondta: túlzó, hogy a kor­mányzat 8 hónapi tétlenkedés után hirtelen hatalmas bevéte­lekre számít a feketegazdaság megadóztatásából. Ezt követően hosszas, két­perces felszólalásokból álló vita alakult ki arról, hogy kik a felelősek a gazdaság jelenlegi helyzetéért. Áz Országgyűlés szerdán este 7 órakor befejezte munká­ját. A törvényhozás egész dél­után a stabilizációs törvény- csomagot tárgyalta. \ « i * Olajfúrósziget - Az Északi-tengeren, a norvégiai Yrkje-fjordban felállított tengeri olaj­fúrósziget nyugodtan pályázhat a világ legmagasabb ilyen jellegű építménye címre epafoto

Next

/
Oldalképek
Tartalom