Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-24 / 140. szám

1995. május 24., szerda A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Iskolabővítés Nagyharsányban Tovább bővül a nagyharsányi iskola. Tavaly új tornatermet adtak át, most elbontottak há­rom életveszélyessé vált tan­termet és helyükbe újat építe­nek, a konyhát is bővítik, kor­szerűsítik. A Bayer Center Épí­tőipari Kft. kivitelezésében a konyharészt a tervek szerint tanévkezdésre, az új tanterme­ket pedig október végén adják át. Mozgáskorlátozottak majálisa A sorstársak részvételére szá­mot tartó majálist rendez május 27-én, szombaton szentdomjáni üdülőházába a Mozgáskorláto­zottak Baranya Megyei Egye­sülete. A színes programcso­korban szerepel a közösség, az érintettek szociális helyzetéről és életviteli tapasztalatairól szervezett beszélgetés, de spor­tolásra is nyílik majd lehetőség, illetve műsort ad az Énekkar. A programot végül ebéd zárja. Az egyesület 9 és 13 óra között a Tüzér utcai 1-3. alatti irodájá­ban, vagy a 310-903-as telefon­számon várja a jelentkezőket. A találkozás az egyesületnél szombaton 9 órakor lesz. 125 éves iskola Nagyszabású jubileumi ren­dezvény házigazdája lesz csü­törtökön a pécsi Felsővámház Utcai Általános Iskola, amely május 25-én ünnepli fennállá­sának 125. évfordulóját. Az ünnepi műsor 10 órakor kezdő­dik, majd a kiállítás megnyitó­jára kerül sor, a tomaünnepély pedig 16.30 órakor kezdődik. Pénteken 16 órakor a DOZSO ad helyet a diákok színes bemu­tatkozó összállításának, majd hétfőre „Vámházi vígságok” címmel állítottak össze prog­ramcsokrot. A jubileum kap­csán többek között évkönyvet is kiad az iskola, amely támoga­tók segítségét is várja a külön­böző rendezvényekhez a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank 246-11460-7007-es számla­számán. Továbbképzés horvát tanároknak A Baranya Megyei Pedagógiai Intézet, az Eszéki Pedagógiai Intézettel történő megállapodás értelmében tegnap 14 eszéki és Horvátország más részein ma­gyar tagozatokon tanító peda­gógusnak tartott továbbképzést A humanisztikus kooperatív ta­nulás elmélete és gyakorlata címmel a JPTE II. sz. Gyakorló Általános Iskolájában. Ä meg­állapodás értelmében a későb­biekben az eszékiek tartanak majd képzést a Baranyában ta­nító horvát pedagógusok ré­szére. Módosítják a hadigondozási törvényt Jövőre világtalálkozót szervez a MAHONSZ Magyarországon hozzávetőle­gesen 25 000 hadigondozott él, s momentán 13 szervezet vál­lalja föl az érdekképviseletüket. Amint azt dr. Leskó Ferenc, a Magyar Hadigondozottak Or­szágos Nemzeti Szövetségének elnöke közölte, e szervezethez több, mint tízezren csatlakoz­tak, s ezzel minden hadigondo­zott, hadiözvegy és hadiárva hivatalos érdekképviseletére jogosultak. A MAHONSZ tagja a párizsi székhelyű, Hadigon­dozottak Világszövetségének. Mindezt azért mondottuk el elöljáróba, mert Leskó Ferenc jó hírről értesítette lapunkat. Ezek szerint az Országgyűlés elnöke értesítette a szervezetet, hogy elfogadták azt a petíciót, melyet az 1994. évi XLV-ös hadigondozási törvénnyel kap­csolatban juttattak el hozzá. Ezek szerint, már mind a Hon­védelmi Minisztériumban, mind az Országgyűlés honvé­delmi bizottságában megkez­dődött a rosszul sikerült tör­vény átdolgozása, s remélhető­leg az átgyúrt paragrafusok felöl még az ősszel döntenek majd a honatyák. A MAHONSZ készülve a módosított törvény végrehajtá­sára, felkér minden érdekeltet és családtagot, hogy a szemé­lyes érdekképviselet nyilvántar­tása érdekében jelentkezzenek levélben vagy személyesen a HM támogatásával működő MAHONSZ országos ügyvivői irodáján. Cím: Budapest, 1134, Gidófalvi Lajos út 1/b., telefon: 1322-500/7892 mellék. Más­részt jövőre, 1996 nyarán meg­tartják az első Magyar Hadi- gondozott Világtalálkozót, me­lyen kiemelten foglalkoznak majd a hadigondozottak sors­kérdéseivel és kárpótlásával magyar és nemzetközi viszony­latban egyaránt. Végezetül érdemes figyelni arra, hogy a MOHONSZ támo­gatására létesült ZOUNUK Nemzetközi Hadigondozott Alapítvány segíti az érintettek gyermekeinek nappali iskolai tanulmányait, akár általános is­koláról, középiskoláról vagy egyetemről van szó. Már most lehet jelentkezni az 1995/96-os tanévre. Az alapítvány kiemel­ten támogatja azokat, akik ka­tonai pályát választanak. K. F. Soha nem lehet elég éber az, aki féltékeny ... FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Gyilkol a szerelmi féltés A gyilkosságok közel 20%-a féltékenység miatt történik. Voltak korok, amikor nem is számított bűncselekménynek, ha valaki megölte hűtlennek vélt vagy rajta kapott felesé­gét. Úgy kezelték a dolgot, mintha önvédelemből tette volna. Ma már más a helyzet, a féltékenység szégyellni való érzelemmé vált, de így is sok párkapcsolat megy tönkre az egyik fél szerelmi féltése mi­att. Mit tehet az ember, ha társa nem bízik benne, ha ku­takodó kérdésekkel gyötri, szinte nyomoz utána, és ráadá­sul alaptalanul? Dr. Haraszti László pszi­chiáter szerint mindennapos dolog, hogy a féltékeny társ elől eltitkolunk eseményeket annak érdekében, hogy ne ad­junk táptalajt féltékenységi gondolatainak, ne kezdődjön az egész kérdezősködés elöl­ről. Például, nem mondjuk el, ha véletlenül találkoztunk a harmadikkal. A titkolózás tör­ténhet ártatlanul, megelőző védekezésként, de ez a taktika keményen visszaüthet, ha a féltékeny partner felfedezi, hogy valamit eltitkoltak előtte. A pszichiáter szerint ezzel el­lenkezőleg mindent el kell mondani a féltékeny félnek, a lehető legrészletesebben, minden apróságra felhívva a figyelmét. Ez megakasztja kérdezősködését, zavarba ejti, vagy egyszerűen megunja. Az is segíthet, ha a szen­vedő fél megfordítja a szere­peket, és eljátssza, hogy ő a féltékeny. O kezd el partnere után telefonálgatni, ő tesz fel nyomozó, kutakodó kérdése­ket. így a másik féltékenysége légüres mezőbe kerül, élvezni fogja, hogy ennyire fontos, és még büszke is lehet arra, hogy a másik ennyire félti őt. U. G. Érdekesség! Tizenévesek és a szex Aktuális! Ismét nehezebb az iskolatáska Mindenről, ami érdekli a nőket: Harmincasok válságban Tíz éve álmodik a királylány Az örök divat: a farmer Házasságban vagy élettársként? Nők nélkül nem lehet élni Vendégségben Kovács Zsuzsánál és Szörényi Örsnél GYÖNGY Hogyan ne szüntessünk meg iskolát? Választás a gyors és a lassú „halál” között 1992-ben határozatot hozott a pécsi közgyűlés arról, hogy a Petőfi Utcai Általános Iskolá­ban 1993-tól már csak egy első osztály indulhat. A város veze­tőinek szándéka már akkor az volt, hogy az iskolát rövid időn belül középiskolává alakítják, tekintettel arra, hogy a Rét utcai középiskolák komoly épület­gondokkal küszködnek, amit meg kell oldani. Az iskola megszüntetésével kapcsolatos események ez év februárjában sűrűsödtek, ami­kor is az önkormányzat három alternatívát ajánlott az iskolá­nak: tulajdonképpen választhat­tak a gyors és a lassú halál mó­dozatai közül. Az iskola a lassú változatot választotta, a hét év alatt történő felmenő rendszerű elsorvadást. Áprilistól azonban újabb váratlan elképzeléssel állt eiő a hivatal: az alsósokat ősz­től a Mátyás király Utcai Álta­lános Iskola venné át. Aztán egy hónappal ezelőtt az a válto­zat került előtérbe, hogy a Pe­tőfi utcai intézmény valamelyik környékbeli általános iskola tagiskolája lenne. Hétfő délután újra találkoz­tak a szülők és a nevelők az ön- kormányzat képviselőivel. Ek­kor Staub Ernő, a közoktatási bizottság elnöke új elképzelést ismertetett. Az alsó tagozat menne a Mátyásba, a felsősöket viszont épületestül átvenné az Angster József Ipari Szakmun­kásképző és Szakközépiskola, mint általános iskolai tagozatot, a végzettek pedig, ha erre igény van, felvételi nélkül bekerül­hetnének a középiskolába. A tanári kart, miután elfogynak a felsősök, a lehetőségek szerint átvenné a középiskola. Az önkormányzat képviselői az indulatoktól sem mentes be­szélgetés után azt kérték, hogy még ezen a héten juttassák el a tanárok és szülők állásfoglalá­sukat, s rövid időn belül dönte­nek az iskola sorsáról. A be­szélgetésen felmerülő egyéb javaslatokkal kapcsolatban ki­fejtették, hogy minden más el­képzelés megvitatása késlel­tetné a döntést. A beszélgetés során a szü­lőkben, tanárokban és az újsá­gíróban egy sor kérdés fogal­mazódott meg az üggyel kap­csolatban. 1. Miért nincs stratégiája a városnak az intézményeivel kapcsolatban, hogyan fordulhat elő az, hogy egy iskola sorsáról havonta más és más elképzelé­sek születnek? 2. Miért az 1994/95-ös tanév befejezése előtt két héttel kell dönteni egy iskola sorsáról ak­kor, amikor már 1992-ben meg­fogalmazódott az általános is­kola megszüntetésének gondo­lata? 3. Mit tegyen a szülő ilyen esetben, amikor a tanév befeje­zése előtti időszakban még nem tudja, hogy szeptembertől me­lyik iskolába fog járni gyer­meke? 4. Jogos-e az önkormányzat hivatkozása a nehéz gazdasági helyzetre iskolamegszüntetés esetén, amikor az általa javasolt elképzelés megvalósulása után ugyanannyit költ az intéz­ményre, akkor már mint közép­iskolára, mint eddig? Cseri László Képernyő Előtt ____________ Jegyzet M űdal a jó munkáról Dolgozni csak pontosan, szé­pen, kézihajtányos sínautóval megközelíthető helyen érde­mes. Elindulni a városból hajna­lok hajnalán, mikor a házak még a fáradt, hamu-arcú téli éjszaka ónosan szürke lepe­dőkét vedlik, és mosdatlan szemeinkből a kialvatlanság bárgyú könnye csurog. El­hagyni a várost, fölszállni egy vonatra, kikötni az Isten háta mögötti B-telepnél, itt is csak az intéznivalók miatt időzni, majd felülni egy kézihajtá­nyos sínautóra, hogy elver­gődjünk a Részleghez. A Részleg maga a megvál­tás. Hiszen a szenvedés maga a megváltás. Egy menhelyi lányból ki- kupálódott mémöknőt - szo­lid, sorsát viselni képes terem­tést - helyeznek át ide a Rész­leg vezetőjének, a nyolcvanas évek végének Kelet-Európá- jában. Mint utóbb kiderül, büntetésképp. A nőt még a szocialista barakkokból itt fe- lejtődött melósok, elrozsdá­sodott arcú és rozsdás hangú szimbólumai - méla, kissé tö­rődött kísértetek - fogadják. A kísértetiesség atmoszférája csak fokozódik azzal, hogy a melósokat román színészek játsszák Gothár Péter és Bo­dor Ádám filmjében, akik va­lamennyien tört magyarság­gal pusmogják el a nőnek a magukét, csak elemi paran­csok és szándékok közlésére szorítkozva, s ez az akcentus­tól szárazzá, hörgővé szik­kadó beszéd, a nyelvnek ez a színtelen - hazán, nyelven, emberen túli - valószerűsége jelenti az emberi kommuni­káció teljét. Gumicsizma és egyen- szörp, puha léptű menyétek és lélekcserét túlélő professzor, hósivatag és személyességé­től megfosztott, infantilissá redukálódó szex - a díjnyer­tes film részint romániai létál­lapotokat idéz kafkai eszkö­zökkel. Jómagam a filmbéli meta­fora fejünk fölött elzúgó ma­gasából mégis könnyen le­szédülök ide a Légszeszgyár utca vagy a Gyárváros kör­nyékére. A képzelet földet érve nagyot nyekken - a tö­rött ablakú üzemcsarnokok­ból, a megszüntetett kutatóla­boratóriumokból, a kiürült építőipari telepek rozsdásodó síndarui alól most kopik ki egy középvezetői nemzedék, amely egy ideig még hitt - s voltak ágazatok, ahol hihetett is - munkája értelmében. Most kopnak ki azok is, akik - egyébként szép számmal - pályaelhagyó diplomásként, muszáj-Herkulesként gyür- kőztek neki valami másnak; hogy korán bebizonyosodjon, „büntetőtelepek” nálunk is lé­teznek, legfeljebb a száműze­tés formája rafináltabb. De még ez sem bizonyos. A lel­keket sem valamiféle könyör­telen, egyenlősítő munkás­életforma, hanem az értelmet­len látszattevékenység és/ vagy a szegénység őrölte és nyomorította. Jól lehet, a párhuzamkere­sésnek már csak a múlt idő dimenziójában van némi lét- jogosultsága. A régi hazugsá­gok kora lejárt, újak váltják fel, új illúziókkal. A Részle­geket eladják, a munkásokat a mémöknővel együtt szélnek eresztik. Bóka Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom