Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-23 / 139. szám

1995. május 23., kedd Hazai Körkép Dtinántúli Napló 11 Bábolna ismét a régi? Nyolc országból mintegy 3300 résztvevő jelent meg május 21-én all. Európai Bányász-Kohász találkozón, Ba- latonfüreden. Philips export Magyarországról Siemens A Magyar Villamos Művek Rt. 5,7 millió dolláros szerződést kötött a Siemens olaszországi vállalatával. Ennek értelmében a Siemens Telecomunicazioni fénykábeles és digitális mikro­hullámú berendezéseket, vala­mint a távközlési adatátviteli rendszer automatikus felügye­letét biztosító számítógéprend­szert szállít. A kivitelezési-sze­relési munkák hazai cégek részvételével 1995. és 1997. között valósulnak meg. Opel Az Opel AG lehetőséget lát arra, hogy bővítsék a magyar- országi beszállításokat - ez el­sősorban az előállított gépko­csik számának növelésével képzelhető el. A német anyavállalatnál a közeljövőben stratégiai döntést hoznak, amelyben meghatároz­zák, hogy a következő öt év alatt az Opel hogyan módosítja kapacitását az exportigények függvényében. Az Opel összes beszerzései­nek a magyarországi vásárlások a motorgyártásban 2 százalékát, az autógyártásban pedig 7 szá­zalékát teszik ki, amibe beletar­toznak a hazai és más gyárak számára vásárolt alkatrészek is. Értékük 1994-ben elérte a 220 millió márkát, az idén pedig 300 millió márkára emelkedhet. A német autógyár stratégiá­jához hozzátartozik, hogy be­szállítói kört alakít ki azokban az országokban, ahol gyártást létesít. Ezzel elkerüli, hogy hát­rányba kerüljön a piacvédelmi intézkedések miatt. David J. Hermann elmondta: a magyar- országi beszállítók előkelő he­lyet foglalnak el az Opel priori­tási listáján. A magyar beszállítói kör azonban nem bővíthető korlát­lanul, vannak olyan területek, ahol a hazai gyártók nem tud­nak megfelelő minőséget előál­lítani. A szentgotthárdi motor­gyár például motorblokk gyár­tására keresett beszállítót, ez idáig azonban nem találtak megfelelő árban és minőségben gyártani képes öntödét. A hen­gerfej-gyártó üzem osztrák partnerekkel folytat tárgyaláso­kat vegyes vállalat alapításáról. Az Opel Hungary 1990 óta az Astra összeszerelő üzemre és a motorgyártásra 250 millió márkát, később a motorgyárba 140 millió márkát fektetett be. A cég márciusban jelentette be, hogy 257 millió forintos újabb invesztícióval hengerfejüzemet létesít és bővíti a motorgyárat - ezzel mintegy 650 millió már­kára emelkedett a magyaror­szági beruházások értéke. Az utóbbi időszak legeredmé­nyesebb évének bizonyult 1994 a Bábolna Részvénytársaság tör­ténelmében, az idén pedig a megjavított eredményeket is túl kívánják szárnyalni. Mindezt a részvénytársaság közgyűlését követő sajtótájékoztatón mond­ták el Bábolnán. Papócsi László, a tisztségében megerősített vezérigazgató tájé­koztatója szerint a vállalatcso­port piaci részesedése tavaly nőtt, nyeresége számottevően emelkedett, miközben adóssá­gállománya jelentősen csökkent. A holding 1994-ben 45 milli­árd forintos árbevételhez jutott, adózott nyeresége pedig 705 millió forint volt. Mindezt fő­ként szervezeti és szervezési korszerűsítésekkel érték el. Az idén 50 milliárd forint körüli ár­bevétellel és 1,3 milliárd forintot meghaladó adózás előtti ered­Új rendszerű, fizető parkolást vezetett be Székesfehérvár bel­városában, s az azt határoló ut­cákban a város önkormányzata. Három - zöld, sárga és kék - zónát alakítottak ki, amelyek­ben a belvárostól való távolság­tól függően egy-két, illetve 4 órát várakozhatnak az autósok 40 forintos parkolójegy, illetve a parkolóbérlet ellenében. A legrövidebb ideig - legfeljebb 1 óra hosszat - a belvárosi zöld zónában vehetik igénybe a vá­rakozóhelyeket. A parkolóje­gyeket a benzinkutaknál, az ménnyel számolnak, ami ha megvalósul - 10-15 százalékos - javulást jelent. Ezt egyebek mellett különböző fejlesztések­kel kívánják elérni; ezekre a kö­vetkező évekre is áthúzódó fel­adatokra kétmilliárd forintot szánnak. Ez az összeg valamivel lehetett volna nagyobb is, de a fő tulajdonos, az Állami Vagyon­kezelő Rt. a vállalat tavalyi eredményéből 150 millió forin­tot elvont. A vezérigazgató elújságolta legújabb vállalkozásukat: egy magyar-orosz vegyes vállalatot alapítottak egy orosz partnerrel Moszkva ellátásának javítására. A megállapodás szerint öt éven keresztül évi 200 millió dollár értékű élelmiszert szállítanak az orosz fővárosba. Ez nem csak Bábolnának jelent üzletet, ha ugyanis a tervek valóra válnak, akkor újból munkát, megrende­ABC-áruházakban, a hírlapáru­soknál, trafikokban, a parkolóbér­leteket pedig a Városgondnoksá­gon vásárolhatják meg az autó­sok. Azok, akik állandó várako­zóhelyre tartanak igényt, azt évi 150 ezer forintért biztosíthatják maguknak. Mostantól a „zónásí- tott” utcákban lakók sem parkol­hatnak otthonuk előtt, ők évi 100 forintos jelképes díjért a legköze­lebbi fizető várakozóhelyet vehe­tik igénybe. A térítéses parkolás bevezetésével egy időben vára­kozási, behajtási tilalmat rendel­tek el a belváros egyes utcáiban, lést kapnak az ország keleti ré­szén lévő, de leállított feldolgo­zók. A másik bejelentett újdon­ság az volt, hogy belátható időn belül 1,5-2 milliárd forintos törzstőke-emelést hajtanak végre az rt.-nél és ezt követően privatizálják részvényeinek 49 százalékát. Tomka József, az AV Rt. igazgatója reflektálva Papócsi László megjegyzésére, el­mondta: nem jókedvükben von­ták el azt a bizonyos 150 millió forintot Bábolnától; az ÁV Rt.- nek a költségvetéssel szemben befizetési kötelezettsége van. Ez az összeg a bábolnai nye­reség nem egészen egynegyede volt. A cégek többségénél ennél magasabb volt az elvonás ará­nya, Bábolna esetében annak nagyarányú fejlesztési terveire való tekintettel jártak el méltá­nyosabban. ahova még a boltokat áruval el­látó gépkocsik sem hajthatnak be. A parkolózónákra a sávnak megfelelő színű, a hazai és a nemzetközi gyakorlatban al­kalmazott korlátozott várako­zás időtartamú Kresz-táblák hívják fel a figyelmet, feltün­tetve a parkolás idejét, illetve azokat a napokat és időszako­kat, amelyekre nem vonatkozik a parkolási tilalom. A parkolókat rendszeresen ellenőrzik, de pótdíjat csak egy hónapos türelmi idő elteltével szednek majd az ellenőrök. A magyarországi beruházások révén két év múlva 68o millió dolláros éves európai exportot tervez a Philips - jelentette be Willen J. van der Vegt, a Philips Magyarország Kft. elnök-vezér­igazgatója. Elmondta, hogy a hol­land óriáscég erősíteni kívánja magyarországi jelenlétét, ennek jegyében vágtak bele - a székes- fehérvári videogyár, a tabi audió- gyár és műanyagfeldolgozó után - Szombathelyen a személyi számítógépekhez való monitor- összeszerelő üzem telepítésébe. Az első monitorok kísérleti gyár­tása áprilisban kezdődött meg, s június végére a kapacitás ezer monitorra fut fel. Augusztus vé­gén az újabb termelési csarnok megnyitásával az év végére a fu­tószalagot naponta háromezer képernyő hagyja el. így Szom­bathelyről évente 8oo ezer moni­tor kerülhet az európai piacokra. Az itt foglalkoztatottak száma 1995 végére 600 fő lesz, 1997-re pedig elérheti az 1200-at. A Vas megyében összeállított készülékekben egyelőre csak a munkaerő jelenti a magyar hoz­záadott értéket, de mint a Philips Magyarország Kft. vezetője el­mondta: hosszú távon a hazai ipar integrálásában gondolkodnak, és nyitottak a hazai beszállítók előtt. A Szombathelyen gyártott moni­torok műanyag részeit Sárváron állítják majd elő. Willen J. van der Vegt el­mondta: eddig 40 millió dollárt fektetett be Magyarországon a Philips, s a következő két évben további 50 millió dollár invesztí­ciót tervez. A magyar piacon bő­vülő forgalmat bonyolítanak le: 1994-ben 45 miiló dollár értékű árut adtak el, s két éven belül en­nek dupláját tervezik. Elhangzott még, hogy a szóra­koztató elektronikai termékek, a háztartási készülékek értékesíté­sében a korábbinál erősebb kap­csolat kiépítésére törekednek a magyar kereskedőkkel, s ezt a célt szolgálja a partnership 2000” elnevezésű programjuk. Bejelentették még, hogy a Philips átvitel technikai technológiák szállítására ajánlatot tett a Ma­távnak, míg a Medicorral és a Mediagnosttal alkatrészek gyár­tására vonatkozó együttműködési szerződést kötöttek. Parkolozónák Székesfehérvárott Külföldi szemmel A magyar feketegazdaságról A hét százalékos költségvetési hiány visszafogásán munkál­kodó magyar kormány hozzálá­tott az egykoron a kapitalista fejlődés jóindulatú kinövésének tekintett feketegazdaság felül­vizsgálatához, miután az adó­zatlan jövedelmek és adócsalá­sok a gazdasági nehézségek miatt nyugtalankodó ország fi­gyelmének középpontjába ke­rültek - írta a The Washington Post. A lap megemlítette, hogy Horn Gyula miniszterelnök utasítására különleges csoport alakult a feketegazdaság nyo­mon követésére, illetve a szer­vezett bűnözéshez való kötődé­sének feltárására. Értesülése szerint az eddig eltitkolt jöve­delmek és tevékenységek meg­adóztatásától háromszor annyi bevétel - több mint ötmilliárd dollárt kitevő összeg - várható, mint amennyit a kormány a márciusban bejelentett megszi­gorító intézkedésektől remél. Az újság kidomborította azt is, hogy az intézkedést kedvező lépésnek tekintik a „kormány a részéről, amely sokáig habozott a privatizációt és a fiskális re­formokat illetően”.- A lakosságnak éreznie kell, hogy a kormány az ő érdekében cselekszik. Amikor az embe­reknek oly sok, korábban meg­szokott szociális juttatásról le kell mondaniuk, jó, ha látják, hogy a kormány a rendszer más hibái ellen is tesz valamit - idézte a The Washington Zwack Péter italgyárost, ellen­zéki parlamenti képviselőt. Az üzletember szerint a külföldi befektetőknek és potenciális partnereknek ugyancsak bizto­sítékokra van szükségük arra, hogy a magyarok hozzáállása és magatartása mind érettebbé válik. Szabó Iván volt pénz­ügyminiszter úgy nyilatko­zott, hogy nem a kisemberek „extrapénzével” van baj, hi­szen az csupán áhítozott sze­mélyi stabilitásuk megterem­tésére szolgál. - Ám van egy pont, amelyen túl a fekete- gazdaság rombolóvá válik. Igenis meg kell vizsgálnunk, vajon nem jutottunk-e el erre a pontra - mondta. Az amerikai lap riportjában több példát idézett a fekete- gazdaság - az eltitkolt jöve­delmek és adócsalások - mű­ködésére. Kitért a Gazdaság- kutató Intézet jelentésére, amely szerint a hatóságok elől eltitkolt, könyvvitelileg nem rögzített gazdasági tevékeny­ség a hazai össztermék (GDP) egyharmadát teszi ki. - A kor­mány mintegy 4,5 milliárd dol­lárra rugó bevételtől esik el, so­kak szerint elsősorban az illegá­lis alkohol-, cigaretta- és kávé­kereskedelemnek köszönhetően - jegyezte meg egyebek között a The Washington Post. * 4 i ¥ Egerben május 21-én rácbúcsút tartottak a Szent Miklós görögkeleti szerb templomban Alekszander Randinkovics esperes (k.) szentelte meg a múzeumtemplom külső falait. A sikeres próbajáratot követően május 21-én - 10 nappal az eredetileg tervezett ha­táridő lejárta előtt - megindult a 4-es és a 6-os villamosok forgalma a Nagykörúton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom