Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)
1995-05-22 / 138. szám
1995. május 22., hétfő A Mai Nap DÜinántúli Napló 3 Az eltűntek többsége olyan helyzetbe keveredik, amely során már a körülmények kényszerítik őket a csellengésre FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Eltűntnek nyilvánítva A Vagyonkezelő Kft. tulajdonába ment át egy nagyhírű intézmény fele A kettészelt színház Nap mint nap hallani arról, hogy nyomtalanul tűnnek el emberek, mások pedig, hosszú évek után előkerülnek valahonnan, többnyire valamilyen segítséggel. Az eltűntekkel a Magyar Vöröskereszt két szervezete foglalkozik. A Magyar Vöröskereszt Kereső Szolgálata egyidős a Vöröskereszt 1881-es megalakulásával, tájékoztatott Kurócziné Gombár Mária megbízott vezető. Elsősorban egymástól elszakadt családtagokat keresnek. A II. világháború által egymástól elszakítottakat már csak elvétve, de ’56-ban külföldre került és azóta életjelt nem adókat annál gyakrabban kutatnak fel. Évente két-két és félezer új keresés jelentkezik náluk. 1962-től (azóta vezetnek nyilvántartást) máig nyolcvan- ezer ember megkeresését vállalták fel, melynek húsz százaléka mondható sikeresnek. A keresés ingyenes szolgáltatás. Külföldön a Vöröskereszt hasonló szolgáltatást nyújtó szervezeteivel veszik fel a kapcsolatot, itthon levéltárakkal, polgármesteri hivatalokkal, intézményekkel leveleznek. 1992 óta számítógépes nyilvántartást vezettek be, amely lényegesen megkönnyíti munkájukat. Csak közeli hozzátartozókat keresnek, barátokat, ismerősöket nem. A Magyar Vöröskereszt Segítő Otthon jogelődje az 1989- ben létesült menekülttábor Csillebércen, amely 1993 októberéig működött, aztán a Vörös- kereszt megvásárolta az épületeket és komplex menekültbázist alakított ki, mondja Major István, az otthon vezetője. Fontosnak tartja: a közvélemény tisztában legyen azzal, hogy a menekülttáborok lakóit nem a magyar társadalom tartja el, hanem az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. Azon külföldiek költségeit, akik nem menekültek, hanem jogtalanul tartózkodnak az országban, saját maguk fedezik úgy, hogy diplomáciai úton hajtják be utólag a rájuk eső részt. Közreműködnek a külföldön élő magyarok segítésében is, például Érdélyben élő magyar gyerekeket gyógyítanak idehaza, s közben a szülőket ingyenes szálláshoz juttatják a betegség idejére. A Segítő Otthon másik tevékenysége a csellengő fiatalok segítése. Ezt a tevékenységet a televízió és az ORFK Bűnmegelőzési Osztálya segítségével végzik. Háromezernél több az eltűnt gyerekek száma, ebből az elmúlt évben hetvenkettőt találtak meg. A gyerekek túlnyomó része saját maga elszántából hagyja ott családját. Többnyire azok mennek el, akik bizonytalannak érzik magukat a családban, negatív bánásmódban részesülnek, de sokan kalandvágyból, a könnyebb megélhetés reményében, és sokan választják a prostitúciót. Gyakran felszívja őket az éjszakai élet, melyet különböző maffiák uralnak. Az eltűntek száma tökéletes összhangban van a megyék nagyságrendjével - mondja Major István. Legtöbben Budapestről tűnnek el, aztán pedig a szegényebb régiókból, például Sza- bolcs-Szatmárból, a legkevesebben éppen a Dunántúlról. Major István szerint az eltűntek nagy része tisztában van cselekedete súlyával, s többségük nem is kíván megkerülni. Az eltűntek között kevés a gyerekrablás áldozata, sokkal inkább arról van szó, hogy többségük olyan helyzetbe keveredik, amely során már a körülmények kényszerítik őket a csellengésre. Cseri László A Pécsi Nemzeti Színház pályázati felhívást tett közzé lapunkban ez év április 7-én és 8- án, melyben hasznosításra hirdette meg a Kamaraszínház épületében lévő Corso Kávéházat. Röviddel ezután Simon István ügyvezető igazgató meglepetéssel értesült arról, hogy ezt nem tehették volna meg, mert a színház szerves részét képező Kamaraszínház a Városi Vagyonkezelő Kft. tulajdona, amely egy április 10-i dátummal keltezett, a jogi, igazgatási és ügyrendi bizottságnak címzett előterjesztésben ezt az eljárást kifogásolja. Hogy a Kamaraszínház mikor és milyen módon került a kft. tulajdonába, arról Simon Istvánnak nincs tudomása. Arra azonban világosan emlékszik, hogy a színház 1992-ben 1997 július 31-ig érvényes bérleti szerződést kötött az önkormányzattal a színészklub és a Corso Kávéház használatára. A szerződés azt is tartalmazza, hogy a bérbeadó (akkor még az önkormányzat), hivatkozva egy 1992-es közgyűlési határozatra, a helyiségek használatáért bérleti díjat nem állapít meg. A Vagyonkezelő Kft. előterjesztésében pedig az is áll, hogy az említett közgyűlési határozatot egy újabb határozat hatályon kívül helyezte, tehát a Pécsi Nemzeti Színháznak, mint ön- kormányzati intézménynek az önkormányzat által létrehozott Vagyonkezelő Kft., mint új tulajdonos részére bérleti díjat kellene fizetnie a Kamaraszínház összes helyisége, a Corso Kávéház, és a színészklub használatáért. Molnár Tamás, a városi közgyűlés ügyrendi bizottsága elnöke elmondása szerint a Városi Vagyonkezelő Kft. 1993- ban jött létre, akkor, amikor egy később megsemmisített törvény látott napvilágot, melynek értelmében az önkormányzatok minden ingatlanát az állandó vagy határozatlan idejű bérlőknek potom áron értékesítésre fel kellett volna ajánlani. Az önkormányzat annak idején meg akarta akadályozni, hogy nem a szándékaik és a város érdeke szerint, hanem a törvény kötelező hatálya által elpocsékolják az ingatlanjaikat. Ezért gyorsan kft.-be vitték őket. Ekkor került a kft. tulajdonába a Kamaraszínházból, színészklubból és a Corso Kávéházból álló együttes. Arra a kérdésre, hogy miképpen fordult elő az, hogy a Kamara- színház, mint egy intézmény része, és mint előre láthatóan semmilyen módon nem értékesíthető ingatlan 1993-ban egy kft. tulajdonába ment át, Molnár Tamás azt a választ adta, hogy akkoriban meglehetősen nagy volt a káosz. Ugyanis ösz- szesen kettő napja volt az ön- kormányzatnak a döntés meghozatalára, a kft. létrehozására, az igazgatótanács kinevezésére, a feladatok meghatározására és az ingatlanok átadására. Molnár Tamás elmondta, hogy a kft.-től több képviselő számon kérte, hogy abból az egymilliárd fölötti ingatlantömegből, amit kaptak, miért csupán jelentéktelen nyereséget képeznek. Ennek egyik oka az, mondta, hogy az ingatlanok egy része olyan terheket visel a szabad forgalmú ingatlanokkal szemben, amelyekből a kft. közvetlen nyereséget produkálni nem tud. A Kamaraszínház például korlátozottan forgalomképes ingatlan, hiszen egy intézmény része, az önkormányzat felszabadító döntése kellene ahhoz, hogy ki lehessen vonni a Pécsi Nemzeti Színház tulajdoni köréből, és például el lehessen adni. A kft. az őt ért vádak hatására fordult a jogi, igazgatási és ügyrendi bizottsághoz az előterjesztéssel, amelyben az is áll: vizsgálják felül, hogy az ön- kormányzat a közterhekkel megrakott ingatlan helyett milyen csereingatlant tudna a kft. tulajdonába adni. Molnár Tamás szerint az alábbi variációk jöhetnek szóba az üggyel kapcsolatban: 1. Kimondják, hogy ezentúl legalább a Corso Kávéházat szabadon lehet értékesíteni. 2. A Va- ■ gyonkezelőnek csereingatlant biztosítanak pár száz millió forint értékben. 3. Csökkentik a kft. tőketartalékát, tehát visszaveszik az ingatlant önkormányzati tulajdonba. 4. Semmit sem csinálnak, csak tudomásul veszik a kft. korlátozott nyereségességét a fenti okok miatt. Molnár Tamás szerint az első három végrehajtásához közgyűlési határozat szükséges, de véleménye szerint a 4. variáció fog nagy valószínűséggel bekövetkezni. A csereingatlanra vonatkozó kérésnek pedig semmiképpen nem tud helyt adni a város, hiszen szinte ösz- szes forgalomképes ingatlanját átadta már a kft.-nek. Zubán Ilonát, a Városi Vagyonkezelő Kft. ügyvezető igazgatóját is megpróbáltuk megszólaltatni az ügyben. Első kérdésünkre azonban azt válaszolta, hogy csak a színészklub és a Corso Kávéház van a kft. tulajdonában. A birtokunkban lévő, általa saját kezűleg aláírt előterjesztés fénymásolatának tanúsága szerint ez a válasz csak az igazság felét tartalmazza, ezért további kérdésekkel nem raboltunk időt értékes munkaidejéből. Cseri László Részönkormányzati jelölőgyűlés lesz ma Pécsbányatelepen Pécs város polgármestere a Pécs-Pécsbányatelepi Településrészi Önkormányzat tagjainak jelölése érdekében gyűlést hívott össze május 22-én 17.30- ra. Ennek helyszíne a Gesztenyés utca 17. szám alatti kul- túrház lesz. A részönkormányzati tagok ajánlása a gyűlésen jelölés alapján történik. Az ajánlásokat a településrészen állandó lakhellyel rendelkező választópolgárok tehetnek. Jelölt az lesz, akit a gyűlésen megjelentek legalább 10 százaléka támogat nyílt szavazással. A részönkormányzat tagjainak száma - az önkormányzati képviselő vezetőjén kívül - 3 fő lehet, akiket a gyűlés javaslatai alapján a városi közgyűlés választ meg. Szeged napja III. Károly király 276 évvel ezelőtt, 1719 május 21-én írta alá azt a kiváltságlevelet, amely Szeged városát megerősíti szabad királyi városi státuszában, rendelkezik jogokról és mentességekről. Hat esztendeje, hogy a levél aláírási dátuma, május 21. Szeged város napja. A hétvégi kétnapos rendezvénysorozat bővelkedett kulturális és sport programokban. A szombati nyitányon a város polgármestere, Szalay István élő sakkpartit vívott a főtéren Lékó Péter nagymesterrel - és vesztett. Este ünnepélyesen átadták az újjávarázsolt és dísz- burkolattal ellátott Dóm teret, amit a Szegeden tanuló vajdasági és erdélyi diákok támogatására rendezett jótékonysági est követett. Vasárnap ünnepi közgyűlést tartott a városi ön- kormányzat. Gál Zoltán ünnepi beszédében méltatta azokat az erőfeszítéseket, amelyeknek köszönhetően Szeged a térség virágzó városa lett az évszázadok viharában. Az Országgyűlés elnöke kiemelte Szeged szerepét Magyarország kulturális és tudományos életében, hozzátéve: a mai nehéz időszakban is megmaradtak azok az értékek, amelyek biztosítják a város fejlődését. Halászbástyakeringő Júniustól 50 forintért lehet megcsodálni Budapest panorámáját a Halászbástyáról. Katona Tamás I. kerületi polgár- mester elmondta, hogy kényszerhelyzetbe került az önkormányzat. A Halászbástya felújítását nem lehet tovább halasztani, mert félő, hogy végül „becsúszik a Dunába”. A rendbehozás 250 millió forintba kerül, miközben erre a célra csak 10 millió forint áll rendelkezésre. János passió a Bazilikában - Egyházzenei hangverseny jegyében hangzott fel a hét végén J. S. Bach örökbecsű műve, a János passió a pécsi Bazilikában. A Magyar Baptista Egyház Központi Ének- és Zenekarát Oláh Gábor vezényelte. A hangverseny után az árva gyermekeket segítő Napsugár Alapítvány számára adakoztak az érdeklődők, fotó: löffler g. A kérdésekre „rejtélyes mosoly” volt a válasz Magyar műkincsek Ukrajnában Ugyan miniszterelnökünk múlt heti kijevi látogatásakor nem érintették a II. világháború következtében hazánkból elhurcolt műkincsek sorsát, de a felkutatásuk - egyelőre úgy tűnik - e nélkül is szabályozott mederben folyik. Dr. Bodó Sándornak, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetőjének az a véleménye, hogy az újabb tárgyalásokat követően talán már az idén megkezdődhet az Ukrajnában őrzött magyar értékek visz- szaszolgáltatása. Számos levéltári forrás utal arra, hogy a harcoló csapatok nyomában olyan bizottságok jártak, amelyek feladata a föllelhető muzeális értékek ösz- szegyűjtése volt. A Magyarországról akkoriban eltűnt több, mint negyvenezer műkincs jelentős része ily módon vándorolt ki az egykori Szovjetunióba. Egy központi döntés nyomán valamikor az ötvenes évek elején a „trófeákat” szétosztották a tagköztársaságok között - az ellenőrizhetetlen szóbeszéd szerint a háborús áldozatvállalás arányában. Beszélgetésünkkor a főosztály- vezető elmondta: a jelenleg rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy Moszkván kívül titkos raktárak mélyén egyebek mellett Nyizsnij- Novgorodban, Szentpéterváron, Kijevben és Ogyesszában rejtőznek magyar műkincsek. Van tehát mit keresnünk Ukrajnában. A kölcsönös visszaszolgáltatásról - mert magyar katonák is hoztak magukkal „emlékeket” - szóló kormányközi megállapodás bő egy hónapja született meg Kijevben. Az aláírást hosszú vita előzte meg, amely során végül is elvetették a másik félnek azt az igényét, hogy a kötelezettség vállalás idő-intervallumát 1918-ig visszamenőleg terjesszék ki. A kezdeti ukrán álláspontot föltételezésünk szerint az motiválhatta, hogy Moszkvával szemben Kijev is jelentős műkincs- visszakövetelési igénnyel léphet föl, s a szerződést nemzetközi precedensként kívánták fölhasználni. Legutóbbi találkozásukkor az ottani bizottság miniszteri rangú vezetője dr. Bodó Sándor azon kérdésére, hogy hol és milyen mennyiségű magyar műkincset őriznek, csupán „rejtélyesen mosolygott”. Amiből föltételezhető, hogy az alapinformációk a birtokukban vannak, s ezeket vélhetően a folyamatok meggyorsítására létrehozott magyar-ukrán vegyesbizottság első, Budapesten tartandó őszi ülésén hozzák nyilvánosságra. Itthon addig is folyik az ötven évvel ezelőtt az országból eltűnt - elrabolt - műkincsek listájának pontosítása. Balogh Z. ASSMANN AKC/ó Az , /havonta/ mindig kétszer hirdet! Gáz-teleszkópos irodai székek már *6.800.- Ft-tól! | ASSMANN UM »7. mi ASSMANN“ Irodabútor Kereskedelmi Kft. Központ: 9024 Győr, Bartók Béla u. 5. Te./fax: (06 96) 316-413 Képviseletek: 1065 Budapest, Lázár u. 7. T.: 111-6453 Te./Fax: 111-6260 7623 Pécs, Petőfi S. u. 29/1. Te./Fax: (06 72) 311-370 * az ár az ÁFÁ-t nem tartalmazza 4
