Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-20 / 136. szám

1995. május 20., szombat Gazdaság Dünántúli [Napló 9 Az átképző tanfolyamok kétharmad részének a Pécsi Regionális Munkaerő-fejlesztő Képző Központ ad otthont fotó: Müller andrea Csökkenő tanulási szándék a baranyai munkanélkülieknél A régióban továbbra is kiemelt szerepet kapnak az átképző tanfolyamok A térségben 5700 végzős középiskolás kapta meg az idén a Ba­ranya Megyei Munkaügyi Központ kiadványát a munkaválla­lás, az átképzés lehetőségeiről. A BMMK azonban nem csak a pályakezdő munkanélküliek képzését kezeli kiemelten, szak­mát adó tanfolyamok szervezésére 132 millió forintot fordíta­nak 1995-ben a térségben. Az eredmények biztatók, az átkép­zésben résztvevők több, mint 70 százaléka elhelyezkedik az új szakmában. Baranyai csődlista A Heti Csődértesítő legfris­sebb adatai alapján az alábbi cégek ellen folyik felszámo­lás (F), végelszámolás (V) vagy csődeljárás. A feltünte­tett dátum felszámolási és vé­gelszámolási eljárás esetén a követelési igény bejelentésé­nek határideje, csődeljáráskor a 90 napos fizetési haladék le­jártának (Csfj, vagy az eljárás megszüntetésének (Csm) a napja. Pécsi cégek: Alimpex Ke­reskedelmi és Szolgáltató Kft. F-05.20., As Plus Kkt. F­05.20., Délszöv Kereske­delmi Kft. FR-05.27., Dúc Építőipari és Kereskedelmi Kft. F-06.03., Fogker Fogá­szati Kereskedelmi Kft. V­06.03., Interplast Műanyag­feldolgozó Kereskedelmi és Vállalkozási Kft. F-05.27., Pécsi Kereskedelmi és Ügy­nöki Kft. F-05.27., S Komfort Kereskedelmi Kft. F-05.20., Vikomix Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. F-05.27. Baranyai vállalkozások: Drávadrog Gyógynövény Termesztő, Gyűjtő Feldol­gozó és Forgalmazó Kft. Bi- csérd-V-06.03., Fémkor Fém- szerkezeteket Korrózióvédő és Szolgáltató Kft. Komló-F- 06.03., Florex-Mg Termelő és Kereskedelmi Kft. Siklós- Gyüd-F-06.10., Kovács-B.N. Kereskedelmi Bt. Pécsvárad- F-05.20., Pack:Art Reklám és Nyomdaipari Szervező és Szolgáltató Kft. Mohács-F- 06.03. Ismét egyre több a nem pécsi székhelyű vállalkozás, ame­lyek ellen felszámolási eljá­rást kezdeményeztek. Sajátos, hogy többségük szolgáltatói tevékenységet folytatott, míg a baranyai megyeszékhelyen munkájukat befejező társasá­gok zömmel kereskedelmi profillal dolgoztak. A Cégvezetés útmutatója Ki fizethet átalányadót? Termékfelelősségről baranyai cégeknek A termékfelelősségről és az eh­hez kapcsolódó biztosítási fe- dezetelo-ől, illetve az Atlasz Biztosító Rt. idén kidolgozott biztosításairól, az utazási bér­letről tart konzultációval egy­bekötött tájékoztatót a Pécs-Ba- ranyai Kereskedelmi és Ipar­kamara tettyei székházában má­jus 23-án 14 órakor a New West Biztosítási Broker Kft. A tájékoztató után a termékfele­lősség körében ingyenes ta­nácsadást tartanak az érdekelt cégeknek, vállalkozóknak. Elkelt a Tulipán Szálloda Elkelt azon Balaton-parti szál­lodák egyike, amelyeket az Ál­lami Vagyonügynökség még 1991-ben vont el a HungarHo- tels-től. A legutóbbi igazgató- tanácsi ülésen ugyanis értékel­ték a 4 vendéglátóipari egy­ségre kiírt pályázat eredményét. Érvényes vételi szándékot csak a Yacht és Hotel Kft. jelentett be, amelynek többségi tulajdo­nosa a vendéglátóipari szakmá­ban jól ismert Wossala György. A Balatonalmádiban lévő Tuli­pán Szállodát 19,5 millió forin­tért vásárolták meg, az összeg 80 százalékát készpénzben kell kifizetni. A másik három egy­ség (az Auróra Szálloda, Au­róra Étterem és a balatonfüredi Aranycsillag Szálloda) eseté­ben a pályázatot eredménytele­nek nyilvánították. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. május 19-től Pénznem vételi közép eladási angol font 196,46 198,40 200,34 ausztrál dollár 89,62 90,52 91,42 belga frank (100) 421,13 425,43 429,73 dán korona 22,16 22,39 22,62 finn márka 28,36 28,65 28,94 francia frank 24,43 24,68 24,93 gör.drachma(IOO) 53,78 54,32 54,86 holland forint 77,34 78,13 78,92 ír font 199,36 201,34 203,32 japán yen (100) 143,73 145,19 146,65 kanadai dollár 91,86 92,75 93,64 kuvaiti dinár 418,38 422,51 426,64 német márka 86,62 87,51 88,40 norvég korona 19,48 19,68 19,88 olasz líra (1000) 75,23 75,97 76,71 osztrák sch. 12,31 12,44 12,57 portugál esc.(100) 82,47 83,30 84,13 spanyol pes.(100) 99,82 100,82 101,82 svájci frank 103,84 104,91 105,98 svéd korona 16,89 17,06 17,23 USA dollár 124,74 125,95 127,16 ECU (Közös Piac) 159,76 161,38 163,00 Az oldalt összeállította: Mészáros B. Endre Az ország legtöbb megyéjé­vel ellentétben Baranyában idén nem csökkent a Decentra­lizált Foglalkoztatási Alapból munkanélküliek képzésére el­határolt összeg, 132 millió fo­rintot fordítanak 1995-ben ilyen célokra, 3 millióval töb­bet, mint tavaly. Mindez azt je­lenti, hogy az álláskeresők mintegy 100 program közül vá­logathatnak, s 3500 munkanél­küli vehet részt az oktatásban - tudtuk meg Czuczor Józseftől, a BMMK képzési osztályának vezetőjétől. A megyére is igaz az orszá­gos tendencia, a megnehezült anyagi körülmények miatt a le­hetségesnél kevesebben tudják vállalni jelenleg az átképzést, egyre többen törődnek bele a munkanélküli szerepbe, ily módon csökken az állástalanok tanulási szándéka is. Pedig a Megyei Munkaügyi Központ azzal is kitűnik az országos gyakorlatból, hogy a tanfolya­mok indításával nem várja meg az illetékes szervek pénzügyi döntéseinek megszületését (ál­talában áprilisra dől el, hogy helyi szinten miképp tervezik a pénzalapok felosztását, így a legtöbb megyében az első ne­gyedévben szünetel a képzés), Baranyában nincs szünet a kép­zések finanszírozásában. Ily módon az idén már két tucat kurzust indítottak el. A legkedveltebb szakok a férfiak körében az építőiparral kapcsolatos mesterségek (kő­műves, burkoló, asztalos, stb.), a nők pedig a varró típusú okta­tásokra jelentkeznek elsősor­ban. Az érettségivel rendelke­zők főleg a banki, vendéglátói­pari, kereskedelmi szolgáltatá­sok betanított munkái iránt ér­deklődnek, s persze ezeken a tanfolyamokon elmaradhatatlan az idegen nyelv és a számítás- technika oktatása. Érdekes vi­szont, hogy több közkedveltnek tűnő kurzus után olyan gyér volt az érdeklődés - például a horvát nyelvű vendéglátós kép­zés - hogy a szakot már nem indítják újra. A programok kétharmadát a térség legnagyobb szaktanári és eszközállományával rendel­kező Pécsi Regionális Munka­erő-fejlesztő Képző Központ szervezi, s mellettük további 10-12 társaság vesz még részt a munkanélküliek átképzésében. Újdonság ezen a területen, hogy mostantól néhány okta­tásszervező és lebonyolító cég eddigi tevékenységének elis­meréseként pályázat nélkül, közvetlen megbízással is indít­hat tanfolyamokat. A pályakezdőkkel külön program szerint foglalkozik a BMMK 7 megyei kirendelt­sége. A középfokú iskolák vég­zősei (5700-an) tavasszal kéz­hez kaptak egy kiadványt - Stop ’95, Iskola után, munka- vállalás, képzés előtt címmel - a munkához jutás technikájáról, a munkaügyi központok szol­gáltatásairól, szeptemberben pedig megyeszerte álláskereső tréningeken készítik fel az elhe­lyezkedni nem tudó fiatalokat. Meglepő azonban, hogy több baranyai iskola vegyes érzel­mekkel fogadja ezeket a tájé­koztatási próbálkozásokat. Nyilvánvaló, nehéz megba­rátkozni a munkanélküliség gondolatával. Az átképzések új szakmát adnak az állástalanok­nak, de mi a garancia, hogy ez­zel javulna az emberek elhe­lyezkedési esélye? Nos, a Ba­ranya Megyei Munkaügyi Központ 1991 óta nyomon kö­veti a képzésben résztvevők to­vábbi sorsát. A felmérés szerint 1991-ben 60 az elmúlt időszak­ban pedig már 71 százalékra nőtt az elhelyezkedők aránya, s többségük a tanult szakmában dolgozik. Ugyanakkor 6-10 százalék között mozog a közü­lük újból munkanélkülivé válók száma. A viszonylag jó ered­mény annak köszönhető, hogy a legtöbb tanfolyam munkaadói igények alapján indul, ugyanis a munkaügyi központ vállalati kapcsolattartói mindig a leg­frissebb álláshiányokról adnak hírt. így, gyakran már az okta­tás kezdetekor minden részt­vevő azonnal munkaviszonyba kerül új munkáltatójával. Mészáros B. E. Az 1995. évi XXXV. törvény módosította a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvényt. Eszerint az átalányadó fizetését 1995. má­jus 15-től csak az az egyéni vál­lalkozó választhatja, aki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal Ipari Termékek jegyzékében, vagy a Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek jegyzékében sze­replő ipari és mezőgazdasági termék-előállítással foglalko­zik, továbbá aki a KSH Szolgál­tatások jegyzéke szerint mező-, vad- és erdőgazdálkodást, halá­szati szolgáltatást (SZJ 02), bá­nyászati szolgáltatást (SZJ 03), feldolgozóipari szolgáltatást (SZJ 04) - kivéve a kiadói szolgáltatást (SZJ 04127), va­lamint a hang- és képfelvételek és számítástechnikai informá­ciót hordozók sokszorosítását -, közúti jármű és közszükség­leti cikk javítást, karbantartást (SZJ 07) végez. A vállalkozás tevékenységi köre az itt felso­rolt tevékenységeken kívül mással nem bővíthető. Az említett tevékenységeket gyakorló és munkaviszonyban nem álló magánszemély is csak akkor átalányadózhat, ha az át­alányadó választását megelőző adóévben tevékenységét vállal­kozói igazolvány birtokában gyakorolta, nem alkalmazott a törvény 1. számú melléklete B II. 6. pontja szerinti értékcsök­kenési leírást és az egyéni vál­lalkozói bevétel a 3 millió fo­rintot nem haladta meg. Ez a bevételi korlát az élel­miszer-áruházát, szaküzletet, ilyen jellegű vegyes szaküzle­tet, vegyi drogéria- és gyógy­növényszaküzletet, termény- és takarmányboltot, továbbá - a vendéglátóipari, idegenfor­galmi, szolgáltatói egység, a kereskedelmi szálláshely és a pénznyerő automata kivételével - az egyéb kiskereskedelmi egységet üzemeltetők esetében 15 millió forint. Azok, akik az átalányadót az idén (tehát 1995. május 16-át megelőzően) választották, jö­vőre csak akkor vehetik igénybe, ha a törvény előbb fel­sorolt rendelkezéseinek megfe­lelnek, ellenkező esetben a jo­gosultságuk 1995. december 31-ével megszűnik. Ha a vállalkozó az átalánya­dózást megszünteti vagy pél­dául arra való jogosultsága bármely okból megszűnik, az átalányadózás utolsó évét kö­vető 3 naptári évben nem al­kalmazhatja a már említett ér­tékcsökkenési leírást, nem je­lentkezhet be a társasági adó­törvény hatálya alá, és nem vá­laszthatja ismételten az átalá­nyadózást akkor sem, ha tevé­kenységét megszüntette és új tevékenységet kezdett. A törvénynek a szövetkezeti üzletrészek megvásárlására fordított összeg adókedvez­ményként való igénybevételére vonatkozó szabálya annyiban változott, hogy 1995. május 15- től adókedvezmény csak az 1992. évi II. törvény szerint át­alakult szövetkezetek üzletré­szeire és az 1992. december 31. előtt kihirdetett jogszabályok alapján juttatott üzletrészekre vehető igénybe. Adósarok Segítő családtag juttatása A szja-törvény 1. sz. mellékle­tének IV. 3. pontja szerint a fő­állású segítő családtag részére a mindenkori minimálbérnek megfelelő összeg, heti 40 órát el nem érő vagy munkaviszony melletti foglalkoztatott segítő családtag esetén annak arányos része számolható el a költségek között. A kötelező legkisebb mini­málbérről a 6/1995. (I. 31.) Korm. rendelet szól, mely kiter­jed minden munkáltatóra és munkavállalóra, és az abban foglaltakat 1995. február 1-jétől kell alkalmazni. Eszerint: „A teljes munka­időben foglalkoztatott munka- vállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező leg­kisebb összege a teljes munka­idő teljesítése és havibér alkal­mazása esetén 12 200 forint, órabér alkalmazása esetén 71 forint. Teljesítménybérezés esetén a teljes munkaidőben foglalkoz­tatott munkavállaló havi mun­kabérének (tiszta teljesítmény­bér, illetve garantált bér és tel­jesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege a teljesítménykövetel­mények százszázalékos és a tel­jes munkaidőben teljesítése esetén 12 200 forint.” A rendelet hatályba lépésé­nek napja 1995. február 1., ren­delkezéseit első ízben 1995. február hónapra (a mezőgazda­ság, vadgazdálkodás és erdő- gazdálkodás, valamint a halá­szati ágazatban 1995. szeptem­ber hónaptól) kell alkalmazni. (APEH Adónemek főosztálya) Zöldségárak emelkedése két év alatt a régióban A baranyai piacokon a zöld­ségpiaci árak az utóbbi évek­ben nagy lendületet vettek, ezt a Központi Statisztikai Hivatal megyei adatai egyértelműen igazolják. Ez ugyanis talán a legjellemzőbb terep, ahol a ke­reslet-kínálati vastörvények meghatározó szerepet játsza­nak. Ezt jelzi, hogy az árnöve­kedés szerencsére nem minden árucikknél folytonosan felfelé kúszó, hanem az évek között hullámzó. Például a fejeská­poszta, sárgarépa, petrezse­lyem ára jól lehet az elmúlt évhez képest jelentősen emel­kedett, mégsem érte el az 1993. évi színvonalat. Termé­szetesen a termelők megnöve­kedett költségeiket az árakban igyekeznek kamatoztatni, és egy gyengébb felhozatalú év­ben, mint a mostani, a burgo­nyaárak akadálytalanul szö- kellhetnek. A mellékelt grafikonon be­mutatjuk a különböző zöldség­félék százalékos árváltozásá­nak alakulását, egyben közöl­jük az egyes termények 1995. I. negyedévi árait forint/kllo- grammonként. Tojás 8,30; burgonya 77,20; sárgarépa 53,80; petrezselyem 62,00; vö­röshagyma 57,80; fejeská­poszta 69,00; savanyúkáposzta 102,90; gomba 207,20; szá­razbab 220,50; héjas dió 145,40. M. B. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom