Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-18 / 134. szám

1995. május 18., csütörtök A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Kevesebb oktató, több orvos A POTE-n 10 százalék alatti létszámcsökkentés várható Csak feltételes adatként jelent meg tegnapi lapunkban az az MTI-információ, mely szerint a Pécsi Orvostudományi Egyetem 24 százalékos létszámcsökken­tést várhat, mégis természetesen riadalmat keltett az ott dolgozók­ban. Pedig mint dr. Kelényi Gá­bor, a POTE rektora lapunkat tá­jékoztatta, a cikkből lényeges és új információk hiányoznak.- A kormány által elhatározott létszámcsökkentés egy frissen meghatározott oktató-hallgató arány szerint történik - mondta a rektor.- Ez nálunk az Általános Or­vosi Kar esetében 1:6, az Egész­ségügyi Főiskolánál 1:10. Mi ugyan ezzel sem értünk egyet, de kénytelenek vagyunk együtt élni bizonyos realitásokkal. Azonban ez a puszta tény, és a folyton „át­lagosan 15 százalékos leépítés­ről” szóló hírek a POTE esetében múlt pénteken új fordulatot vet­tek. Budapesten tárgyaltunk dr. Illés Bélával, az Országos Egész­ségügy-biztosítási Pénztár (OEP) főigazgatójával, akivel meg­egyeztünk, hogy a pécsi orvose­gyetem alacsony javadalmazását a mostani 147 százalékára emelik fel.-Ezzel béralapot is tudnak biztosítani?- Igen. Jelenleg a POTE-n 658 diplomás (az orvosi karon 575, az Egészségügyi Főiskolán 83) dol­gozik, valamint 804 nem orvosi személyzet. Ismert, hogy tevé­kenységünk háromosztatú, azaz egybefogja gyógyítást, a kutatást és az oktatást. Természetesen sok az átfedés, hiszen az oktatást is orvosok végzik, de az oktatási le­terhelés egy-egy orvos esetében csupán 20 százalékot tesz ki. Ezért volt irreális, hogy az 575 főből eddig 442-en voltak a Mű­velődési és Közoktatási Minisz­térium által felügyelt oktatói stá­tuszon, és csak 133 kapták a fize­tésüket az OEP-től mint gyógyító orvosok. Ha júliusban alánjuk az új szerződést az Egészségügy­biztosítási Pénztárral, akkor a 20 százalékos oktatási aránynak megfelelően csak mintegy 180 személy marad oktató státuszban. Ha mindez megvalósul, akkor az előzetes számítások szerint 20-40 diplomásánál többet nem kell elküldeni. Tekintettel arra, fypgy a POTE-nak 36 tanszéke van, ez durván átlag 1 fő csökke­nést jelentene. A nem orvosi dolgozók közül a jelenlegi helyzet szerint 38 személytől válnának meg (ez kb. 5 százalékuk), és összességében sem érné el a leépítés a 10 száza­lékot. Méhes K. Újra téma a lakbéremelés Pécsett A második „ugrási” kísérlet következik a 2,5-szeresre növelt magasságon Áprilisban szerepelt először - és sikertelenül - Pécs Közgyű­lése előtt az az előterjesztés, amely az önkormányzat tulaj­donában álló 5701 lakás bér­leti díját akarta 2,5-szeresére emelni. A közgyűlés az előze­tes napirend szerint a mai ülé­sén ezt a „levert lécet” teszi vissza: új előterjesztés rugasz­kodik neki a témának. A java­solt lakbéremelési mértéke azonban az eredetileg előter­jesztetthez képest változatlan. Akkor mi az új benne? A sporthasonlatnál maradva: némiképp más „nekifutási hosszat”, másképp felépített „mozgásritmus” választottak. A koreográfia módosult tehát, ám „elrugaszkodás pontját” ugyanazon tételek képezik, mint korábban: a pécsi ön- kormányzati lakbérek 1988 óta nem emelkedtek. Azóta az infláció jóval több, mint 100 százalékos volt. A lakások ke­zelőjének a lakbérekből nem futja felújításokra, sőt a laká­sok állagának fenntartására is alig. Továbbá nem a lakáso­kat, hanem a rászorulókat igazságos támogatni. Automatikus segély? Az önkormányzati lakbérek a piaci lakbérek 8 százalékát érik csak el, s e szerint a bent­lakók rászorultságuktól füg­getlenül - noha a hivatalos szociális segély havonta csak 3000 forint - automatikusan havi 10-14 ezer forint támoga­tást kapnak az önkormányzat­tól. Ez pedig évi 62-65 millió forint költségvetési kiadást je­lent a városnak. Ehhez kapcsolhatóan olyan utalás szerepel, hogy a szociá­lis segélyezés szervezete jól működik. Ám kérdés, hogy vajon ez válasz-e a magasabb lakbérek behajthatóságát fir­tató aggályokra? Tulajdon­képpen már előbbi résznél is van új elem: az a számszakilag nem bizonyított, csak tényként kinyilvánított arány, hogy az önkormányzati bérlakások „nagy részében nem szociáli­san támogatásra szoruló csa­ládok laknak”. Valamint, hogy a piaci lakbér havonta és négyzetméterenként 300 fo­rint. (Ellenben az önkormány­zati bérlakásoknál a az átlag 16,80 Ft.) Költségelemek Az igazi új elem azonban mégiscsak az, hogy az előter­jesztés tényékként közli, mi mennyibe kerül a lakások ke­zelőjének (a Közüzemi Rt.- nek) a tavalyi adatok szerint s ugyancsak havonta, átlagosan és négyzetméterekben szá­mítva. (Hogy szükségszerűen került minden ennyibe, az - legalább is ebben az anyagban - nem képezte vizsgálat tár­gyát. Nézzük tehát! A kezelési költség, vagyis a kezelő által végzett igazgatási, műszaki, gazdasági és egyéb feladatok 13,13 forintba kerültek. Az üzemeltetési költségek, vagyis a közös használati helyiségek felújítási, világítási, vízfo­gyasztási, kéményseprési, szennyvízszállítási, tovább a műszaki jellegű hibaelhárítás és karbantartás 17,96 forintba. Ezen belül (?) a külön szolgál­tatások költsége - amelyet a bérleti díj az új Lakástörvény óta nem tartalmaz - 8,99 fo­rint. (Külön szolgáltatásnak a szennyvízszállítás, a lifthasz­nálat, a biztosítás, a közös használatú helyiségek és terü­letek tisztítása, a rovar- és rág­csálóirtás stb.) 30 év = 25 ezer forint A felújítási költségelő­irányzat - az elmaradt mun­kákra és az épületek műszaki állapotára tekintettel - 20 fo­rint négyzetméterenként ha­vonta. Végül pedig egy olyan tétel szerepel, amely az épületek 30 évenkénti teljes szerkezeti és épületgépészeti felújítását számítja 25 ezer forintra négyzetméterenként. Ennek egy havi (1/360-ad) része 69,44 forint. Bérletidíj-variációk A nagy újdonsága az előter­jesztésnek éppen az, hogy az előbbi költségelemek kombi­nálásával négy változatot mu­tat be választékként. Az alap­ellátást biztosító - vagyis csak a kezelési és az üzemeltetési költségeket tartalmazó - lak­bér 1,85-szerese lenne a jelen­leg érvényes díjaknak. Ä fel­újítási költségekkel is számoló részleges költségtérítő' lakbér szorzószáma 3,04. A költség- térítő' lakbéré - amely az előb- bin túl a 30 évenkénti „nagy- felújítások” árát is beszámítja -7,16. A kerekded kedvenc Az előterjesztés a külön szolgáltatás nélküli részleges költségtérítő lakbért javasolja elfogadni a közgyűlésnek: az alapellátást nyújtót elégtelen­nek, a többit „már” nehezen kifizethetőnek tartja. Ebben a változatban a részleges költ­ségtérítő lakbérből levonják a külön szolgáltatásokat - viseli a bérlő, amikor tudja és akarja -, s így a szorzószám 2,5 lesz. Ám ha itt levonhatók a kü­lönszolgáltatások az üzemelte­tési költségekből, akkor a többi alapváltozatnál miért nem? Talán csak azért, mert ez a 2,5-es szorzó volt mindig is az előteijesztők kedvence: bár nem egész szám, mégis olyan kereknek ható. Ráadásul most már elrettentőbb magasságú lakbér-variációk világítják meg az előnyeit. Olyan, mint a vevőcsalogató árleszállítás: ennyi az áru igazi értéke (két­szer áthúzva), ám reklámáron ennyiért kapható. Csak itt és most. Dunai Imre SZÁMOLJON A SZAMLAJAVAL! TÖBB MINT SZAMLA! Az Új Dunántúli Napló 1995. június 1-jétől új kedvezményt biztosít valamennyi egyéni előfizetője részére Megváltozik az eddigi gyakorlat, hogy csak az „új” előfizetők részesülnek előnyben. A kedvezményt igénybevevők akár az előfizetési díj többszörösét is megtakaríthatják. MIT KELT TUDNI A BEVEZETÉSRE KERÜLŐ ÚJ RENDSZERRŐL? Valamennyi egyéni előfizető kedvezményesen vásárolhat a megye területén - Vidéki hálózat kialakítása folyamatban - az előfizetési díjat igazoló gépi számlája és személyi igazolványa bemutatásával, annak érvényességi ideje alatt. A kedvezményt nyújtó üzletek, bolthálózatok, áruház(ak), szolgáltatóhelyek jegy­zékét május végén láthatják és halhatják a Mecsek-TV-ben, az Új DN-ban, illetve a Pécsi Rádióban. HÍRLAP ELÖFIZ Cég neve: AS M KIADÓ KFT. BARANYA MEGYEI IRODA írsz.: 7623 Város: PÉCS Utca. hsz.: RÁKÓCZI U. 34. Tel/fax: (72) 415-000 / (72) 415-040 Adóig.sz.: 10462933-2-11 Banknév: POSTABANK Bankszán: 249-98903 025-07929 Ogyn.kódíO? Túrakód: 091 ETÉSI SZÁMLA Előfizető kódja: Előfizető neve: Ir.szám: Város: Utca. hsz.: ­SZJ: 09512 Számla keltetig-j^-j Számla szám 1S0**0 Fizetési mód: Rendelés Lapnév Előfizetési idő tő-ig ( Példány Díjtétel ÁFA% ÁFA élték Nettó énék 99533 ÚJ OlfliklÚLI NAPLÓ 95-05-01 95-05-31 1 12.001 4o.32 390,18 Kézbesítő: Fizetendő összesen: 393.18 437,00 Kizárólag a gépi számla alkalmas a kedvezmény igénybevételére, más befizetést igazoló számla nem igényjogosult. A kedvezményt biztosító „beváltóhelyek” számát év végére folyamatosan növeljük, az élelmiszerbolttól kezdve a gyógyszertárig a különböző ruházati boltok és butikok, szépségszalon és számos más profilú kereskedelmi helyek megtalálhatók majd a választékban. FONTOS! Őrizze meg a kézbesítő, vagy a kiadó által adott gépi számlát, ugyanis pótolni nem tudjuk. Ha még nem előfizető, de szeretne az lenni, igényét a rendelés hónapját megelőző hónap 20-áig adja le a kézbesítőjének, akár az őt foglalkoztató ügynökségnek, de lehet a kiadónak is. Csak a számla érvényességi ideje alatt lehet a kedvezményt igénybe venni. Új Dunántúli Napló Kiadója Hol vagytok, régi bajtársak? Május 20-án találkozót rendeznek Pécsett a II. világháború túlélőinek és hozzátartozóiknak Megbocsátani lehet, feledni soha. A háborús sebek begyó­gyulnak, a lelki sérüléseket azonban egy életen át cipeli magával az ember, alakuljon bárhogy is a sorsa. Keszthelyi Istvánnak, túl a nyolcvanadik életévén még most, 52 eszten­dővel a Doni-tragédia után is könnyet csal a szemébe az em­lékezés, sok-sok társának ér­telmetlen és megalázó halála. Ő, a kevés túlélők egyike köte­lességének érzi, hogy emlékez­zenek a borzalomra, s azokra a magyar katonákra, akik a Don mellett, vagy oroszföldön bár­hol elpusztultak: ezért bajtársi találkozót szervez azoknak, akik megúszták azt a poklot.-Nagyon fájt nekem, hogy nem igen foglalkoznak manap­ság sem azokkal az emberekkel, akik végigszenvedték a magyar történelem egyik legdrámaibb harcát: a halottaknak ugyan lehetett végre emlékműveket ál­lítani, s hála Istennek szinte minden településen állítottak is, de az éleiket elfeledték. Ezért gondoltam arra, hogy valóban demokratikus szellemben, nemre, rangra, vallásra, politi­kai állásfoglalásra való tekintet nélkül legalább egyszer össze­jöhetnének azok, akik megjár­ták az orosz frontot. A bajtársi találkozóhoz jó partnert talál­tam a Pécsi Honvéd Hagyo­mányőrző Egyesületben és se­gítséget kaptam a pécsi és me­gyei önkormányzat elnökétől, több cégtől. Sajnos kevesen vannak, s ők is idősek, akik csakúgy mint Keszthelyi István, a szerencsé­vel határos módon hazatérhet­tek szeretteikhez.- Ön merre harcolt?- A Dontól 15 kilométerre, Osztrogozsszknál, a 102-es forgalomirányító századnál szolgáltam 17 hónapig.- Mi a véleménye, miért kel­lett ennyi magyar katonának az életét áldoznia?- Az akkori vezetés nem tu­dott kibújni a német nyomás alól, kikényszerítették, hogy mennünk kell, mindenáron. S amit a saját szememmel láttam, tapasztaltam: a téli felszerelést nem osztották ki rendesen, s hogy olyan Manlicher puskák­kal voltunk ellátva, amelyek­kel, ha nyolcat lőttünk, besült. Azóta több mint fél évszázad eltelt, de a mai napig nem tu­dom, s ezt akkor sem értettük, hogy mit keresünk mi a hazánk­tól 3000 kilométer távolságra, s miért ott védjük mi Magyaror­szágot az ellenségtől. Ettől füg­getlenül mindig szent meggyő­ződésem volt, hogy akik meg­haltak, akár a harcmezőn, akár fogolytáborban - hősök.- S most május 20-án a túl­élők ezekre a hősökre szeretné­nek emlékezni?- Nem tudjuk, hogy a me­gyében hányán vagyunk, azért fordultam újsághoz, rádióhoz, televízióhoz, hogy minél töb­ben jöjjenek el a rendezvé­nyünkre, bajtársak, özvegyek, sőt árvák is. Ez a találkozó az első lesz Baranyában, s attól tartok, hogy az utolsó is, éppen ezért kérek minden érintettet, hogy tiszteljen meg jelenlétével szombaton 14.30 órakor Pé­csett, a Széchenyi téren.- Mi lesz a program?- A gyülekezést követően a belvárosi templomban ökume­nikus misén veszünk részt, majd a Helyőrségi Klubban ke­rül sor a bajtársi találkozóra, amelynek során műsorral, s egy kis uzsonnával kedveskedünk vendégeinknek. A résztvevők a 30-as, a 32-es és 33-as busszal közelíthetik meg a Széchenyi teret, az autóval érkezőknek pedig a Kossuth téri parkoló 13 óra után ingyenesen a rendel­kezésükre áll. R. N. Ma Múzeumi Világnap A gyűjtemény nem arra való, hogy bezárják- Múzeumunk alapfeladatának azt tartom, hogy a jelenlegi gazdasági feltételek mellett is sérülés nélkül megőrizzük azo­kat az eredményeket, amiket már elértünk - a múzeumi vi­lágnap alkalmából dr. Ecsedy István, a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatója, akit a na­pokban az újjáalakult országos múzeumi tanács tagjának vá­lasztottak, nyilatkozott lapunk­nak. - Fejleszteni kívánjuk kapcsolatainkat az oktatással és mindazokkal, akikre számítha­tunk. Jó szándékban nincs hi­ány. Mutatja ezt, hogy Bara­nyában a múzeumügyet talán mindig is jobban támogatták, mint a többi megyében.- Az országosan tervezett létszámleépítések hogyan érin­tik a Baranya Megyei Múzeu­mokat? Osztályokat is bezár­nak?- A múzeum nem arra való, hogy bezárjon, szó sincs múze­umi osztályok megszüntetésé­ről. Arról sem tudok, hogy a Baranya megyei közgyűlés lét­számleépítést kívánna előírni számunkra. Nálunk kétszázan dolgoznak, az adminisztráció­val foglalkozók létszáma pedig olyan alacsony, hogy egyetlen ember hiányát is komolyan megéreznénk. Maga a gyűjte­mény nagysága kívánja meg, hogy ennyien dolgozzanak itt. Alapvetőnek tartom, hogy a múzeumi feladatok ellátása ne sérüljön. Ugyanakkor a pa­naszkodást sem szeretem, mert elterelheti a figyelmet arról, hogy meg kell tennünk mind­azt, ami megtehető. Ehhez szakmai megalapozottság szük­séges, nem a mutatvány számít.- Pécs múzeumai sok turistát vonzanak a városba. Az idegen- forgalmi bevételekből részese­dik a múzeum?- A Baranya megyei közgyű­lés erről határozatot is hozott. Arra törekszünk, hogy a kiállí­tásainkhoz nélkülözhetetlen propaganda anyag (képeslapok, prospektusok, plakátok) előállí­tásához az idegenforgalomban dolgozó vállalkozásokat is be­vonjuk, hiszen ezek a kiadvá­nyok jó reklámhordozók is egyben. Az épületek fenntar­tása az egyre csökkenő dologi kiadások mellett nehéz, de ha jól határozzuk meg a sorrendet, akkor ezen a területen is előre léphetünk.- Ha jól tudom, az igazgató­ság a Nemes Endre Múzeumba költözne át.- Valóban szó van erről. A Papnövelde utcai épületet, ami­ben az igazgatóság 1979-ben ideiglenesen helyet kapott ere­detileg képtárnak szánták. Sze­retném, ha így is működhetne. A költözést úgy valósítjuk meg, hogy a múzeum kiállítása megmarad, és ugyanakkor je­lentős költségeket takarítunk meg.- Említette, hogy az oktatás­sal szorosabb együttműködést kívánnak kialakítani.- A diákoknak kedvezmé­nyeket biztosítunk. Ha például tanórára érkeznek bronzkori ki­állításunkra, mely nem régen nyílt meg Pécsett, a Papnövelde utcában, akkor oda ingyen be­léphetnek. U. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom