Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-16 / 132. szám

1995. május 16., kedd A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Vörösmarty volt a favorit A magyar írásbelivel megkezdődött az érettségi-Arra számítottunk, hogy Jó­zsef Attila vagy Radnóti Mik­lós szerepel majd a magyar írásbeli érettségin. Tévedtünk - értékelte az idei érettségi első fordulóját Éva Béla, a pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola végzős ta­nulója. - József Attila azért jött szóba, mert kilencven évvel ez­előtt halt meg, Radnóti meg azért, mert ötvenegy éve hunyt el. ő egyébként is régen szere­pelt az írásbelin. Az érettségizők választhat­tak, vagy Janus Pannonius és Balassi Bálint költészetében mutatják ki a reneszánsz élet- szemléletet, vagy Vörösmarty Mihály Előszó című versét elemzik, vagy Mikszáth Kál­mán és Móricz Zsigmond egy- egy regényét mutatják be elemző módon. A Széchenyi István Gimná­ziumban negyedikesekkel be­szélgettem közvetlenül a vizsga után. Ők ügy tudják, hogy leg­többen Vörösmarty költemé­nyéről írtak a dolgozatban. Horváth Andrea azért válasz­totta ezt a költőt, mert az első feladatot túl bonyolultnak ta­lálta. Makai Eszter Móricz Zsigmondról írt. Véleménye szerint egy novella vagy egy regény sokkal egyértelműbb egy költeménynél. A „Légy jó mindhalálig” pedig egyébként is közel áll a szívéhez. Szath- máry Péternek szerencséje volt. Éppen előző nap nézte át Mik- száthot, és olvasta el a Besz­terce ostromáról készített ol­vasmánynaplóját. Hogy Vörösmarty olyan so­kan választották, annak az lehet az egyik oka, hogy látszólag ez igényelte a legkisebb felké­szültséget. Az első feladatnál ismerni kellett a reneszánsz kor jellegzetességeit, ráadásul Ja­nus Pannonius és Balassi költé­szetét is, a harmadiknál pedig minimum el kellett olvasni egy- egy Mikszáth- vagy Móricz-re- gényt. Hogy ki döntött végül is jól, az majd a szaktanár értéke­lésekor derül ki. Ma a matematika írásbelivel folytatódik az érettségi vizsga írásos része. A diákok talán et­től félnek a legjobban. Itt nem lehet, ahogy ők fogalmaznak, „rizsázni”, mellé beszélni. Sze­rintük hetven-nyolcvan sort a semmiről is lehet írni, míg a matematikai egyenleteket vagy meg tudják oldani, vagy sem. U. G. Hajléktalanok szociális otthona Pécsett Átalakítják a volt pécsi munkásőrbázist Ha nem következik be újabb halasztó akadály, e hétvégén ténylegesen megkezdődhet Pécsett a volt városi munkás- őrbázis átalakítása hajléktala­nok szociális otthonává. A József Attila utca 10. szám alatti ingatlanon található épületrész a munkásőrség megszűnése után állami tulaj­don lett. A kormány tavaly novem­berben járult hozzá, hogy a hajléktalanok szálláshelyének bővítése érdekében ez épület­rész ingyenesen Pécs Önkor­mányzatának tulajdonába ke­rüljön. Ennek szigorú feltétele, hogy az önkormányzat ingat­lant 6 éven belül csak a meg­jelölt célra használhatja, és annak ilyen jellegű hasznosí­tását egy éven belül meg is kell kezdenie, különben a tu­lajdonjog kártérítés nélkül megszűnik és visszaszáll a Magyar Államra. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata még tavaly tulajdonába is vette az épület­részt, ennek hasznosítása azonban függőben volt, hi­szen a POTE Egészségügyi Főiskolai Kara is megkísé­relte azt magának megsze­rezni. Tavaszra kiderült, hogy Népjóléti Minisztérium kitar­tott az eredeti elképzelés mel­lett, amelyhez már anyagi tá­mogatást is nyújtott. így - 50 fő számára - mégis hajléktalanok szociális otthona lesz a volt munkásőr- bázis. Az önkormányzat - annak jelentkezése alapján - a TÁ­MASZ Alapítványt bízta meg a épület célhoz kötött haszno­sításával. Az ingyenes bérlet idén májustól kezdődően hat évre szól. Az alapítvány megkapta a minisztérium által juttatott támogatást hajléktalanok szo­ciális otthona létesítéséhez, annak működtetését pedig a mindenkori állami normatí­vákból kell finanszíroznia. Az épületrész tényleges át­adása információink szerint pénteken lesz: akkorra jár le a határidő, hogy a felmondás folytán a jelenlegi bérlő - egy kft. - kiköltözzön. D. I. Aki akart, munkára talált Nagyváty óriási varrodája Csaknem hétmillió forintért készült el a varroda, amelyben 32-en jutottak munkához Okosan kártyázott, nagyon, Kis-Tóth Kálmán, Nagyváty polgármestere. Adott volt egy épület - hajdan iskola, később pedig a Polgári Védelem szolgálatában, majd az utóbbi időben használatlan -, amelyre felhívta a figyelmét a Fővárosi Kézműipari Rt.-nek: esetleg varrodát lehetne kia­lakítani. A dolog persze nem volt előzmények nélküli: a valami­vel több mint 300 lakosú köz­ségben gyakorlatilag nem volt munkahelye egy nőnek sem, s „ki kellett váltani” - félmillió­ért - az épületet is. Másrészt számolniuk kellett azzal, hogy megszűnik az általános iskolá­sok napközije - anyagilag nem bírta az önkormányzat, évente 1,2 millió forintot kellett át­utalnia az iskolát működtető Nagypeterdnek -, ám dél­utánra a kisdiákoknak is fedett, télen fűtött hely kell. A Kézműipari kitűnő part­nernek bizonyult. Bár, eredeti­leg 2-3 millió forint közötti beruházással számoltak, de végül is közel hétmillió forin­tért készült el a varroda - nagyvátyi közmunkások fog­lalkoztatása eredményeként is -, amelyben tegnap reggel­től 32-en jutottak munkához. A cég az önkormányzattól havi 30 000 forintért bérli az épületet. Az Rt. a munkaügyi központtól támogatást kapott, annak ellenében, hogy 15 re­gisztrált munkanélkülit vett fel, az önkormányzat további 15 helyet magának tartott fenn. A végeredmény: Nagyvátyon gyakorlatilag minden olyan asszony és lány, aki dolgozni akar, munkához jutott, s sokan a környező kistelepülések­ről is. A munka három hónapos betanulással kezdődik, ez idő alatt órabér alapján fizetnek, későbbiekben teljesítménybér váltja fel. A varroda kitűnően felszerelt szociális háttérrel is, s itt kell újból említeni a még a Polgári Védelem által megépí­tett, a hajdani iskolához csat­lakozó nagy helyiséget. Jelen­legi kettős funkciója: délután a napközis gyerekeké, akik a ta­nulás végeztével visszaadják a termet a varroda dolgozói ebédlőjének és öltözőjének. Alkalmilag közös, a falu életé­ben jelentősebb eseménynek számító rendezvényekre is használható. Azt mondja a polgármester: óriási lépés ez, az eddig üres épület többcélú hasznosítása, munkahely kialakítása, amit persze megelőzött teljes rend­betétele. Mondhatnánk, alkal­mazkodik Nagyváty külső ké­péhez: a község ma már a szé­pen gondozott települések közé tartozik. Mészáros A. Egy lány az óceánjáróról Zárai Petra a Fantasy-n szolgál, mint krupié Egy pécsi lány érettségi után Angliába ment, ahol tökélete­sítette nyelvtudását, itthon ki­tanult egy nem mindennapi szakmát, krupié lett, két évig a pécsi kaszinóban dolgozott, s tavaly augusztusban ten­gerre szállt. Zárai Petra a Fan­tasy nevű amerikai óceánjá­róra szegődött, amelyen ki­lenc hónapon keresztül szelte az Atlanti óceán vizét Florida és a Bahamák között, miköz­ben osztotta a black jack lap­jait, pörgette a rulettgolyót. Most egy kis időre hazatért.-Azt mondják ez a világ egyik legnagyobb utasszállító hajója: 7Ó 000 tonnás, 14 szintes, 15 bár, 4 étterem, 3 uszoda, 2 színházterem áll a 2500 utas rendelkezésére, akiket 1000 fős személyzet szolgál ki. Általában 3-4 na­pos utakra indul a Fantasy, a floridai Port-Canaveral-ról, s körbehajózza a Bahamákat.- Gondolom, hogy rém unalmas volt... •- Ezt azért nem mondanám! Napi 6-7 órát dolgozom a ka­szinóban - hat féle játékra van lehetőség -, a szabad­időmet tényleg szabadon tölt- hetem el a hajón, mivel a kru­piék a személyzet azon cso­portjához tartoznak, akik, ha nincsenek munkában szinte ugyanolyan jogokat élveznek, mint az utasok. Számunkra ugyan külön fedélzet van, de használhatjuk az uszodákat, megihatunk egy-egy korty italt valamelyik bárban, es­ténként kedvünkre táncolha­tunk . . . Zárai Petra szerint az uta­sok többsége középosztály­beli amerikai, akiknek egy ilyen hajókázás nem a nyara­lást jelenti, pusztán kikapcso­lódást a napi robotból. Ezek a hölgyek és urak szívesen ját­szanak a kaszinóban, főleg a kártyajátékokat „bírják”: té­teket általában 5-500 dollár között tesznek. Petránál, a legtöbbet egy mosolygós öregúr nyerte, húsz perc alatt nem kevesebb, mint 15 000 dollárt.- Mennyire kell „feszesen” viselkedni, egyáltalán, mit szól a főnökség az ismerkedé­sekhez?-Amikor dolgozunk, akkor természetesen szigorú szabá­lyok írják elő, hogy mit tehe­tünk és mit nem. Ezen túl mindenki azt csinál, amit akar, persze bizonyos határo­kig, de azt senki nem lesi, hogy kivel táncolok a diszkó­ban. Igen konszolidált, polgári élet zajlik a hajón, a botrányo­kat, sőt még a hangoskodást sem tűrik.- Sok szépet látott, de gon­dolom anyagilag sem rossz krupiénak lenni a Fantasy-n.- Elmondhatatlanul gyö­nyörű a Bahamák, nagyon ér­dekes és kellemes az élet a ha­jón, s az anyagi számításom is megvolt. Az alapfizetés nem túl sok, de teljes ellátást kap­tunk, napi ötszöri étkezéssel, s a kaszinóban minden héten kiosztották a borravalót.-Néhány hét múlva ismét hajóra száll.- Nehéz elindulni, leginkább a szüleim hiányoznak, de mint eddig is, rendszeresen felhívom őket telefonon. R. N. í Megrendelőlevél az Új Dunántúli Napló előfizetésére 1995. június 1-jétől Címzetti Az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf. 134. Előfizetési időszak □ egy hónapra □ két hónapra □ negyedévre □ félévre Előfizetés díja 525 Ft 1050 Ft 1540 Ft 3050 Ft Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény, példányszámban 3 6 11 23 forintban 72 145 252 534 név lakcím (ir.szám) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb május 27-éig. Az új' előfizetők között 5 db 500 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki. Gyógyszerre nem elég a heti segély A mohácsi kilencszáz ideig­lenes menedékes nevében írt alá az a tizenkilenc személy, aki szerkesztőségünkhöz jut­tatott levelében az ingyenes gyógyszerellátás hiányát pa­naszolta. Tudomásuk szerint nem csak az ingyenes orvosi ellátás jár nekik Magyaror­szágon, hanem az ingyen­gyógyszer is. A heti 1050 fo­rintos segélyüket vagy az éle­lemre, vagy az orvosságra költik, mindkettőre nem elég. Úgy tudják, hogy Siklóson és Pécsváradon nem fizetnek a patikákban a menedékes stá- tuszúak. Nincs igazuk. Ha folya­modnak a menekült jogállá­sért, és megkapják azt, akkor ugyanaz a szolgáltatás jár ne­kik a Társadalombiztosítástól, mint a magyar állampolgár­nak, de az ideiglenes mene­dékesnek nem jár ennyi sem. Nemcsak Mohácson nem, nemcsak Siklóson és Pécsvá­radon nem, hanem sehol az országban. Mohácson, a Menedékesek Kollégiumában lakó 50 diák kap ingyen gyógyszert a szál­lás és a háromszori étkezés mellett, viszont ők nem kap­nak pénzt. Kaphattak térítésmentes gyógyszerellátmányt annak idején a menekülttáborok la­kói, azonban ezt nem a Társa­dalombiztosítás állta, hanem különböző karitatív szerveze­tek, mint a Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat, a Caritas stb. Voltak kijelölt gyógyszertárak a kezdet kez­detén, ahol nyilatkozniuk kel­let, hogy nincsen pénzük, és így megkaphatták ingyen azt, amit az orvos fölírt. Ezeket a számlákat a Menekültügyi Alap rendezte. Egy három éve érvényben lévő miniszteri rendelet korlá­tozta az orvosi és gyógysze­rellátást, de dr. Morava Éndre megyei tisztifőorvos szerint a menedékesek megkapták, és meg is kapják a szükséges gyógyszereket és az orvosi el­látást minden akut esetben. Tehát egy epehólyag-gyulla­dást, vagy egy vesegörcsöt mindenképpen ellátnak, de krónikus betegség esetén fi­zetni kell a gyógyszert, ha an­nak megvonása heveny bajt nem okoz. Peták P. A t 0 4 r

Next

/
Oldalképek
Tartalom