Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-14 / 130. szám

1995. május 14., vasárnap Magyarország - Dél-dunántííl Dunántúli Napló 3 Gorillák a ködben (Folytatás az 1. oldalról) Az osztályvezető magyarázat­képpen azt is hozzáteszi, hogy e tevékenység igényli a leg­korszerűbb technikát, ami jócskán drágítja az elvégzett munkát, meg aztán az sem el­hanyagolható költség, hogy a meghatározott vezetőkre egy egész csapat vigyáz. Neveze­tesen három „gorilla” váltó­szolgálatban , s ha csak a bére­ket vesszük figyelembe, akkor is havonta csaknem félmillió forinttal kell számolni. Abból viszont már jobban következtetni lehet a jelenlegi kiadásokra, hogy jelenleg még Boros Péter ex-miniszterelnö- köt is marcona legények őrzik, ugyanis a tavaly leköszönt kormány döntése alapján (mel­lesleg a jelenleg hivatalban lévő Horn Gyulával egyetér­tésben) a miniszterelnöknek és a köztársasági elnöknek meg­bízatása megszűnése után egy évig személyi védelem jár, s ez 15 milliós tételként szerepel az idei kiadások között. Szóval, meglehetősen sűrű homály fedi a Köztársasági Őrezred tevékenységét, nem­különben a költségvetését. Annyit viszont megtudtunk - s ezt megerősítette Meichl Géza ezredes, az Országos Rendőr­főkapitányság gazdasági fő­osztályának vezetője is -, hogy 1995-ben számukra 1,3 milliárd forintot különítettek el, bevételként pedig 60,4 millió forint van feltüntetve. Az összeg legnagyobb része a különféle fontos objektumok- többek között az Órszágház- védelmére megy el. Vagyis a költségcsökken­tésként tervezett 4 vezető 24 órás őrzésének megszüntetése néhány tízmilliót hoz csak a konyhára. Mint megtudtuk, öröm az ürömben, hogy a megszorító intézkedések kap­csán - a többi fogyókúrára fogott intézménnyel szemben- a Belügyminisztériumban megtakarított pénzeket a Pénzügyminisztérium nem vonja el, alulfizetett munka­társak béremelésére fordíthat­ják. B. G. MagyarSat az égben Talán már az idén megkezdheti adásait a magyar műhold A három Bugyi egykoron jól megfért egy zenekarban Ma már csak emlékeikben élnek a régi sikerek, a platinalemez és a magyarországi fellépések Hihetetlenül izgalmas lesz a jövő magyar televíziózása és rá­diózása. Az Antenna Hungária Rt. és az Israel Aircraft Indust­ries Ltd. közös vállalkozásban, magyar irányítás alatt álló mű­hold felbocsájtását tervezi - ta­lán már az idén -, 150 millió dolláros költséggel. A műhold létesítésében részt vennének német és francia cégek is. Mint azt lapunk kérésére Esztó Péter, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisz­térium ’ illetékese elmondotta: az üzleti alapon nyugvó vállal­kozásnak az a célkitűzése, hogy elérhető árú műholdkapcsolatot létesítsen az anyagiakban nem igen bővelkedő közép-kelet-eu- rópai térség országainak. A fel­lövésre váró műhold 16 csator­nával fogadná az igényeket. A MagyarSat program végrehatá- sát intéző kft. a hazaiakon kívül cseh, lengyel, horvát valamint a balti államokbeli szándéknyi­latkozatokat regisztrált. Meg­tudtuk: a tárgyalások eredmé­nyeként a magyar kormány a műholdból 4 csatornát tartósan, 11 évre leköt. A szerződést fel­tehetően július 1 -ig aláírják. K. F. A mondás szerint két dudás nem fér meg egy csárdában. Ez három Bugyira nem igaz egy zenekarban. Volt egyszer egy együttes, még az egységes Jugoszlávia idején, amely sikert sikerre hal­mozott egy különös zenei világ­ban. ízléseken lehet vitatkozni, bár eléggé dőre dolog. Zenei ér­tékekről bárki állást foglalhat, ha kedve tartja, legfeljebb pusztába kiáltott szó válik belőle. Az el­adási listákkal viszont nehéz szembeszállni. Az Újvidéktől alig húsz kilométerre lévő Te- merin városából, a ’80-as évek közepén hódító útjára indult a 3+2 együttes. A Bugyi fivérek közül János dobolt, Gyula és Zoltán a gitárokat pengette, utóbbi szólóénekese volt a csa­patnak. Góbor Attila volt a bil­lentyűs, aki ma már az ANT (Abszolút Nosztalgikus Társa­ság) tagja. Spör Helmut basz- szusgitár játékával szerzett örömet hallgatóinak. A Szivárvány és a Sógor együttes is hasonló zenét ját­szott, a favorit azonban a 3+2 volt. A Halvány őszi rózsák című lemezük (akkoriban a CD még nem terjedt el annyira), platinalemez lett, és elnyerték a Jugoton kiadó aranymadarát is, ami rekord számú eladás esetén járt, jutalomként. Bugyi János - aki napjaink­ban hobbi zenész - így emléke­zett vissza a múltra: - A régi felállásban 1988-ig játszottunk. A helyzet azóta sok tekintetben megváltozott. Én most két fi­ammal zenélek idehaza, próbá­lom őket a pályán elindítani. Két testvérem a régi zenekar­ban szerepel, de már csak lako­dalmakban játszanak. Ma már csak emlékeimben élnek a régi sikerek, többek között a ma­gyarországifellépések. Talán egy szociológiai kutatás témaköre is lehetne, miféle társa­dalmi tényezők játszottak szere­pet abban, amiért egykoron pél­dátlan népszerűségnek örvendett Magyarországon is a zenekar. Szinte az ő nevükkel forrt össze a lakodalmas-rock kategória, amely képes volt az évek során iskolát teremteni. Puez Péter Egészségtudományi Nevelési Fórum A Pécsi Orvostudományi Egye­tem Egészségtudományi Neve­lési Fórumot rendezett tegnap Pécsett középiskolai tanárok részére, és mindazoknak, akik a nemzet katasztrofálisan rossz egészségi állapotának javítását, az ifjúság hatékonyabb nevelé­sét kívánják elősegíteni. A fó­rumon dr. Kellermayer Miklós, a POTE rektorhelyettese a személyiségformálás termé­szeti törvényi rendjéről be­szélve hangsúlyozta, hogy minden olyan gazdasági prog­ram hazugság, amely a stabili­tást a gyermeki személyiség el­hanyagolásával igyekszik el­érni. Murai János testnevelő a középiskolai és egyetemi test­nevelésről, dr. Bán Endre, a Pécsi Hittudományi Főiskola rektora az élet értelméről és az egészségről tartott előadást. Fiatal fúvósok baranyai fesztiválja Ma, vasárnap 9,15-kor a Gyár­városi Általános Iskola mazso- rettcsoportja vezette menetze­nés felvonulással kezdődik meg Pécsváradon az ifjúsági fúvós- zenekarok megyei fesztiválja. A Művelődési Ház előtt Kakas Sándor polgármester köszönti a résztvevő kilenc együttest, amelyek 10 órától nyilvános versenyen vesznek részt a ház nagytermében. A fesztivál fénypontját a várban 16 órakor kezdődő eredményhirdetés és gálaműsor ígéri, amelyen egy­szerre muzsikál majd mind a 300 résztvevő. Szervudsztok! Szervudsztok címmel rendez­tek pécsi művészek zenés majá­list szombaton Balatonmagya- ródon. A Bóbita Bábszínház bemutatta a „Mese az elvará­zsolt békahercegnőről” című darabját. Fellépett Szélkiáltó együttes, a Kispál és a borz, és az Öregek Otthona. Hegyrendek és Borrendek Hegyrendek és borrendek címmel tegnap délelőtt nyílt borkóstolóval egybekötött kiál­lítás és borvásár a keszthelyi Georgikon Majormúzeumban. Ez alkalomból Szőlészeti, borá­szati hagyományok a megúju­lás és a közösség kötelékében címmel megjelent könyv bemu­tatására is sor került. Indul a siófoki City A siófoki City-Rádió június 1- vel kezdi meg működését. Na­ponta 8-20 óráig sugározzák adásukat a középhullám 1602 KHz-es frekvenciáján. Siófok 30 kilométeres térségében lesz fogható a műsoruk. Az oktatók 15 százalékának mennie kell A kormány csütörtöki ülésén nem tudott dönteni arról, hogy mikor kell dolgozókat elbocsátani a felsőoktatásból, a pénzügyminisztériumot kérték fel még egyes részletek tisztázására. Információ­ink szerint, a teljes munkaidejű oktatói létszámot átlagosan 15%-kal fogják két lépcsőben csökken­teni. Az első elbocsátási hullámra az idei év máso­dik felében, a másodikra 1996-ban kerül majd sor. A művelődésügyi tárca véleménye szerint, azért van szükség az oktatók elbocsátására, mert túl sok hallgató jut egy oktatóra, országos átlag­ban hét. Állítják, hogy Nyugat-Európában ennél sokkal több fiatallal dolgoznak az egyetemi al­kalmazottak. Szerintük ideális az lenne, ha ez a érték 11/1 és 15/1 között mozogna képzési terüle­tenként differenciálva. A helyzetet nehezíti, hogy többféle számítási módszert alkalmaznak. A legkedvezőtlenebb számítások szerint a pé­csi Janus Pannonius Tudományegyetemen most 8,8 hallgató jut egy oktatóra, a kaposvári Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési karán ez a szám az országos átlagnál is rosszabb. A szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolán egy oktató 8,2 hallgatóval foglalkozik. Ha vi­szont a nyugat-európai előírásoknak megfelelően számolnak, azaz nem veszik figyelembe azokat az „oktatókat”, akik nem rendelkeznek tudomá­nyos minősítéssel, akkor a JPTE arányszáma már 12,4. Az állattenyésztési karon pedig 8,2 az érték, ha a levelezőket is figyelembe veszik a megadott szorzók és osztók alapján. Szakemberek szerint értelmetlen ezekre a számokra hivatkozva oktatókat elbocsátani, ha a magyar képzési rendszer sajátosságait figyelmen kívül hagyják. U. G. Intelligens autópálya lesz az MO-ás Hamarosan nemzetközi tendert írnak ki az MO-ás, Budapestet elkerülő au­tóút mentén egy elektro­nikus információs rend­szer kiépítésére, amely a gépkocsivezetőknek ad majd tájékoztatást merre célszerű elkerülni a fővá­rosban és környékén ép­pen kialakult dugókat, és többek között hol talál­hatnak a metróhoz közeli üres parkolóhelyet A kül­földi gyakorlatban már bevált „intelligens autópá­lya” rendszer számítógé­pes adatbázison alapul, amelyet az MO-ás, az Mi­es és az M7-es keresztező­désénél, Törökbálint köze­lében építenek majd fel. Benzinár: jön a 100 forint Mar mindenki varja, s a ben­zinkutasok szerint csak na­pok kérdése, hogy az üzem­anyagok ára átlépje a bűvös 100 forintos határt. Kor­mányilletékesek ugyan nem tartják közelinek a benzinár­emelést, a nagy megszorító in­tézkedések sodrában viszont az egyik legnagyobb állami bevételt hozó tétel az emelé­sek sorából bizonyára nem maradhat ki. A legnagyobb hazai forgal­mazó, a MOL a sajtón keresztül üzenget a kiszolgáltatott fo­gyasztónak: ilyen üzemanyagá­rak mellett nem tudja kompen­zálni a folyamatos forintleérté­kelés, valamint a vámpótlék okozta veszteségeket, alig tud megélni a bevételeiből. Bakó Béláné, a MÓL Rt. Dél-dunán­túli Kereskedelmi régió veze­tője viszont be is bizonyítja, hogy vállalata az üzemanya­gárból csak morzsákat kap vissza, a bevétel jó részét, egé­szen pontosan a 75 százalékát az állam adó és más címek alatt elvonja. Két évvel ezelőtt, 1993 első hónapjában a 92-es benzin még csak 71 forintba került, novem­berben már 5 forinttal kellett érte többet fizetni. Tavaly janu­árban történt a legfurcsább ak­ció, amikor 50 fillérrel csök­kentették az árat, ám február­ban újra visszaállt a régi rend. Márciust követően szinte ha­vonta volt autósokat sokkoló bejelentés: júniusban 79 fo­rintra kellett átállítani a számlá­lókat, augusztusban pedig már több mint 10 forinttal fizettek többet a tankolok a 92-esért, mint februárban. Év végéig fel­tornászta magát 91,20 forintra, erre az idén januárban még rá­tettek 4,60 fillért, úgyhogy most (még!) 95,80-ba kerül. Hogy meddig, az már csak dön­tés kérdése, mikor ad az energia felügyelet engedélyt az áreme­lésre. Európában egyébként fo­rintra átszámolva Lengyelor­szágban és Szlovéniában ol­csóbb a 95-ös oktánszámú ben­zin, 56,90 és 80,3 forint. A leg­drágább Norvégiában, ott ez az üzemanyagfajta 156,20 fo­rintba kerül. Áz ottani polgárok azonban ezt könnyedén kifize­tik, hiszen életszínvonaluk kö­rülbelül ötször magasabb a mi­énknél ... B.G. * i 1 4 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom