Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)
1995-05-02 / 118. szám
1995. május 2., kedd Közélet Dtinántúli Napló 3 Hol tart az egyházi tulajdon kárrendezése? A volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 1991. július 22-én lépett hatályba. Dr. Fedor Tibort, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Főosztálya helyettes vezetőjét arról kérdeztük, mi történt azóta, hol tart a kárrendezés? Gazdagon díszített mennyezet a pécsi Papnövelde Utcai Általános Iskola és Diákotthon padlástermében, melyet visz- szakér a római katolikus egyház fotók: tóth László Pünkösdvasárnap Baráti találkozó Liptódon Festői környezetű, dombok közé ékelt kicsiny település Litód, melynek lakói - nagyobb részben német nemzetiségűek - a világháború után szétszóródtak a világ szinte minden részére. Többen megkongatták a vészharangot, mondván „Liptód lesz a második Gyürüfű”. Szerencsére nem ez következett. Az 1990-ben megválasztott polgármester, Kriegshauser Jánosné és a község képviselőtestülete kezébe vette a falu sorsát. Megépíttették az ivó- vízhálózatot, a parabolaantennát a szükséges vezetékhálózattal, átalakíttatták a községházát, kialakították az idősek klubját, burkolták a vízelvezető árkok egy részét, részt vállaltak a templom felújításában. Ma már magántulajdonú, szinte minden árucikket beszerző és árusító üzlet biztosítja a kereskedelmi ellátást. Van kulturált megjelenésű és berendezésű vendéglő, üzembehelyezés előtt áll a 8-10 fő részére munkát adó bádogosüzem és most alakítják ki a kicsiknek a faragott játékokkal berendezett játszóteret. Előkészítés alatt áll a földgázvezeték építése is. Talán egyszer sikerül üdülőfaluvá varázsolni megyénknek ezt a kis gyöngyszemet. Liptód most baráti találkozóra hazahívja a faluból elszármazottakat, hogy bemutassák szülőfalujuk újjáéledését, de leginkább azt, hogy nem néptelenedhet el, nem pusztulhat el az olyan falu, amelyhez szülöttei, lakói ragaszkodnak. A találkozón gazdag program várja a jelentkezőket: szentmise, hagyományos zenés pünkösdi menet, ebéd, kultúrműsor, vacsora és a pünkösdi bál. A találkozóra június 4-én, pünkösd első napján kerül sor. Jelentkezni május 15-ig lehet a liptódi községházán, de levélben is (postacím: Kri- egshauser Jánosné polgármester, 7758 Liptód.) A részvételi díj 1.000 Ft/fő, melyet személyes megjelenés esetén helyben be lehet fizetni, levélben történő jelentkezés esetén az OTP Mohácsi Fiókja által kezelt 586-333789 költségvetési elszámolási számlára kell befizetni és a rendezvényen a befizetési csekket be kell mutatni. Remélhető, hogy a liptó- diak pünkösdi találkozója most is kiemelkedően szép élménye lesz a falu lakóinak és szülötteinek, valamennyi liptódinak. Dr. S. N. Olaszországi út Még fogadnak el jelentkezőket- E törvény célja nem a reprivatizáció, hanem az egyházak ingatlanokkal történő ellátása a hitéleti és közhasznú - egészségügy, szociális jellegű, oktatásnevelés, kultúra - funkciókra. Az igénylés tárgyai csak az 1948 január 1-e után az egyházaktól kártalanítás nélkül államosított, hasonló célú ingatlanok lehettek. Ezek átadása, illetve az egyház csereingatlannal, vagy a megfelelő épületek élesítésére szolgáló pénzösz- szeggel történő kártalanítása csakis az egyház tényleges tevékenysége szerint szükséges mértékben és időben történhet.- így tehát nem jöhetnek szóba az i945. évi földreform során igénybevett földek, ingatlanok, továbbá azok a kisajátított ingatlanok sem, amelyekért az egyházak kártalanítást kaptak csereingatlan, vagy pénz formájában ?- Természetesen nem, hiszen a már jelzett 1948 január 1-i , időpontnak perdöntő jelentősége ■j van. Az államosításnak az emlí- i tett időpontot követően kellett megtörténnie és kártalanítás nélkül. A törvény meghatározó alapelve a funkcionalitás, vagyis a megfelelő működés elősegítése. Ezt emelte ki a törvényjavaslat miniszteri indoklása és az Alkotmánybíróság határozata is, hiszen egy esetleges reprivatizáció alkotmányellenes lett volna akkor, amikor a társadalom más szféráiban nem ez történt. A törvény alapelvei még: új jogsérelmek elkerülése, a konszenzus és fokozatosság, valamint a tulajdonviszonyok biztonságának .elve. — - Mindezek alapján hány igényt nyújtottak be az egyházak? Másfélezer igény már teljesült-Összesen több, mint hétezer igényt terjesztettek elő, ezekből körülbelül ezerötszáz nem volt megalapozott. Ezek egy részét később maguk az egyházak visszavonták. A törvény hatálya alá tartozó ingat- . lanok közül eddig ötszáznegyvenegy ingatlan sorsát kormánydöntés rendezte, közel ezer ingatlan ügye pedig közvetlen - az önkormányzatok és az egyházak között létrejött, a központi költségvetést kímélő - megállapodással rendeződött. E megállapodások során hitéleti célú ingatlanokhoz jutottak az egyházak, de részesültek oktatási-nevelési, egészségügyiszociális és kulturális ingatlanokból is.- Gyakorlatilag rendezésre vár még négyezer ingatlan sorsa.- Igen és önmagában e számadatból nem nehéz arra következtetni, hogy a rendezés nem halad olyan tempóban, hogy a törvényben biztosított 2001-es határidőig befejeződjék. Ennek egyik oka, hogy az ingyenes, közvetlen megállapodások - úgy tűnik - az utóbbi időben jelentősen csökkentek és nem is várható e tendencia megváltozása. Az önkormányzatok ugyanis már átadták azokat a régi ingatlanokat az egyházaknak, amelyeket nem tudtak megfelelően kihasználni, ugyanakkor fenntartásuk jelentős költséggel járt. Rendezésre várnak még a költségvetési szempontból legjelentősebb ingatlanügyek. A jelenlegi költségvetési helyzet alapján azonban nem várható, hogy az állami költségvetés a következő években a jelenleginél jelentősen nagyobb összegeket tudna e célra elkülöníteni. így vagy valamilyen más forrást kell bevonni az ingatlanrendezésbe, vagy a törvény által biztosított határidőt kell módosítani. 2001: a végső határidő-Megjegyzem még, hogy a kártalanítási összegek nagy része nem az egyházi szervekhez jutott. A nem egyházi szervezeteken döntően önkormányzatokat, önkormányzati szerveket és intézményeket kell érteni. A törvény végrehajtásából eredő tapasztalatok alapján az is megállapítható, hogy a gyakorlatban nem kis mértékben ön- kormányzati célokat is szolgál, hiszen az önkormányzatok sok esetben régi, nem megfelelő állagú ingatlanokat adtak át az egyházaknak és a bennük lévő funkció kiváltására korszerű, új épületek létesítésére kaptak pénzt a központi költségvetésből.-Miként alakulhat tehát az érdemi rendezés az elkövetkező időben ?- Bár a törvény eredetileg 90 napos határidőt szabott meg az alapigénylés beterjesztésére, az nem volt jogvesztő. így az egyházak gyakorlatilag a rendezés végső határidejének számító 2001-es dátumig nyújthatnak be igényeket. Igaz, hogy ezek csak az alapigénylések rendezése után jöhetnek számításba. Az évente e célra biztosított költségvetési keret a nagyobb volumenű ingatlanok kiváltására estenként nem elegendő és a több évre előre történő pénzügyi ütemezés is a hiányt növeli. A törvény ugyan hatályos, csak a folyamatos végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezet hiányzik. Az egyházi álláspont viszont egyértelmű: nem mondanak le volt tulajdonukról. Leopold Györgyi Pécs-baranyai könyvtárosok, hozzátartozóik, barátaik nem túl népes, de napról-napra bővülő csoportja néhány nap múlva autóbuszra száll, hogy elinduljon egy kerek nyolcnapos olaszországi utazásra. Május 5-én, pénteken este indulnak és 13-án délelőttre tervezik a visszaérkezést. Fő uticéljuk, mint az „utimarsall” szerepére vállalkozó Boda Miklóstól, akit a megyei könyvtárban értünk el, megtudtuk, a művészeti értékekben, természeti szépségekben - s persze könyvtári látnivalókban - oly páratlanul gazdag Toszkána. Nem csupán a „főváros”, Firenze szerepel programjukban, de rövidebb-hosszabb időre megfordulnak majd Sienában, Pisában, San Gimignanóban, Volterrában és Pistoiában, az oda- és visszautazás során pedig egy-egy félnapot eltöltenek Mantovában és Pármában. S amit különösen nagy izgalommal várnak: minthogy a szálláshelyük itt lesz, közelebbi ismeretséget köthetnek Vincivel, mely nem csupán szülőhelyet, de nevet is adott a reneszánsz művészet óriásának, Leonardo da Vincinek. És a könyvtári jellegű látnivalók? Firenzében látni fogják a San Marco (Fra Angelico festményei révén is elhíresült) kolostorának korareneszánsz könyvtárát, a Mediciek - Michelangelo tervei alapján épült könyvtárát, Sienában a nevezetes Piccolomini-könyvtárat, míg Pármában az egyik legértékesebb olaszországi közgyűjteményt, a Biblioteca Palatinát. Csak azt sajnálják, hogy az elkerülhetetlen lemondások révén üres helyekkel kénytelenek elindulni erre a szép útra. Ezért szívesen veszik, akár az utolsó pillanatban is, a „pótjelentke- zést”. * Sorskérdések A Honvéd Helyőrségi Klubban május 2-án (kedd) 14 órakor dr. Andrásfalvy Bertalan egyetemi tanár tart előadást „A bukovinai székelység hányatott sorsa” címmel. Honvéd Hagyományőrző Egyesület. A volt pécsi polgári iskola épülete (jelenleg központi diákmenza) helyett kárpótlást kért a református egyház Kiket köteleznek az európai normák? A kontinensen sokfelé, szű- kebb régiónk országaiban pedig különösen nagy visszhangot váltott ki az Európa Tanács közgyűlésének friss döntése, a 1201-es ajánlás. A román és szlovák politikusok számára jelentett szenzációt a strasbourgi szavazás. S ez nem csoda, hisz Európa keleti felének egyik legkényesebb problémájára vonatkozik. A magyar-szlovák és a magyarromán alapszerződés legvitatottabb része is ez, a kisebbségek egyéni és kollektív jogaival foglalkozó ET-dokumen- tum elfogadása, értelmezése. Magyar diplomáciai siker a megerősített határozat? Hazánk számára valóban fontos fejlemény, hogy a földrész valamennyi államát tömörítő szervezet újra leszögezte: az 1201-es ajánlás korántsem „halott”; ellenkezőleg, az ET jövőbeni ellenőrző tevékenysége során változatlanul figyelembe veendő dokumentum. E vélemény a kisebbségi jogvédelem ügyében vallott magyar álláspont egyfajta megerősítése. Győzelemnek ennek ellenére sem nevezhetők önmagukban a Strasbourgban történtek, s nem is csupán a változatlan bukaresti elhatárolódás miatt. Arról van szó ugyanis, hogy az ET-állásfog- lalás egyértelműbbé tette, mi számíthat 1995-ben „európai normának”. Helyi közigazgatás? Területi autonómia? Kisebbségi oktatás, kultúra, önrendelkezés? Mindezen témákban továbbra is élesen eltér egyes államok véleménye arról, mi a kiinduló alap. Az európaisághoz nélkülözhetetlen jogi szabályozások körüli csaták, vagy az ET-ben régóta emlegetett, kidolgozandónak vallott „kontinentális viselkedési kódex” témái távolról sem korlátozódnak a kisebbségi ügyekre. Szabad mozgás, liberalizálás egyrészt, nyugat-európai elkülönülés és a nemzetközi terrorizmusra hivatkozó „schen- geni megszorítások” másrészt? Többek között ezen témákban kellene világos, jogilag is kötelmekkel járó normatisztázás. Ennek hiányában ugyanis tág tere nyílik az „egyéni értelmezéseknek”, s a szélmalomharc-vitáknak. Szegő Gábor A pótköltségvetés az országgyűlés előtt Az Országgyűlés megkezdte az idei pótköltségvetés vitáját. Amint várható volt, a 30 paragrafusból álló törvényjavaslat már a tárgyalás kezdeti szakaszában heves vitákat váltott ki. Az ellenzéki oldalról elhangzó kritikák élessége, a benyújtott módosító indítványok magas száma azt jelzi, hogy a több hetes tárgyalás-sorozat kemény próbája lesz a tervezett megszorító intézkedéseknek. A stabilizációs program részeként előterjesztett törvény- javaslat szerint a központi költségvetés bevételeit a kritikussá vált egyensúlyi helyzet romlásának magakadályozása érdekében növelni kell. A vám- és importbefizetések például az eredetileg tervezetthez képest 88 milliárddal emelkednek. Az APEH-től, a fokozott ellenőrzések nyomán 4 milliárddal több befizetést várnak. Az ÁFA módosított előirányzata 9, a fogyasztási adót érintő intézkedések 10, az SZJA-t érintő módosítások 3,5, a központi költség- vetési szervek többletbefizetései 1 milliárddal növelik a költségvetési bevételeket. Ami a kiadásokat illeti: a központi beruházásoknál a kormány megtakarítási intézkedéseket nem tervez. A felhalmozási kiadások között szereplő magánerős lakásépítések támogatására szánt összegek azonban 4 milliárddal csökkennek. A szigorító jellegű intézkedések egyebek közt kimondják, hogy támogatás csak olyan lakások építése, vásárlása esetén vehető igénybe, ahol a költség és a szobaszám nem haladja meg a rendeletileg meghatározott „méltányolható lakásigény” mértékét. A társadalombiztosítási ellátások körében a törvényjavaslat 14,6 milliárdos csökenést irányoz elő. Ezen belül a családi pótlék rendszerének átalakítása következtében az eredeti 104 milliárdos előirányzat 95 milli- árdra módosul. A várandóssági pótlék helyébe lépő egyszeri anyasági támogatás révén 1 milliárddal, a gyermekgondozási segélyt felváltó egységes összegű ellátás bevezetésével 2, a gyermekgondozási díj megszüntetésével 3 milliárddal csökkennek a kiadások. . A központi költségvetési szerveknél 7,7 milliárdot takarítanak meg a személyi juttatások, a dologi kiadások csökkentésével és különböző elvonásokkal. > t i I
