Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-02 / 118. szám

1995. május 2., kedd Közélet Dtinántúli Napló 3 Hol tart az egyházi tulajdon kárrendezése? A volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 1991. július 22-én lépett hatályba. Dr. Fe­dor Tibort, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Főosztálya helyettes vezetőjét arról kérdeztük, mi történt azóta, hol tart a kárrendezés? Gazdagon díszített mennyezet a pécsi Papnövelde Utcai Ál­talános Iskola és Diákotthon padlástermében, melyet visz- szakér a római katolikus egyház fotók: tóth László Pünkösdvasárnap Baráti találkozó Liptódon Festői környezetű, dombok közé ékelt kicsiny település Litód, melynek lakói - na­gyobb részben német nemze­tiségűek - a világháború után szétszóródtak a világ szinte minden részére. Többen meg­kongatták a vészharangot, mondván „Liptód lesz a má­sodik Gyürüfű”. Szerencsére nem ez következett. Az 1990-ben megválasztott polgármester, Kriegshauser Jánosné és a község képvise­lőtestülete kezébe vette a falu sorsát. Megépíttették az ivó- vízhálózatot, a parabolaan­tennát a szükséges vezetékhá­lózattal, átalakíttatták a köz­ségházát, kialakították az idő­sek klubját, burkolták a vízel­vezető árkok egy részét, részt vállaltak a templom felújítá­sában. Ma már magántulaj­donú, szinte minden árucikket beszerző és árusító üzlet biz­tosítja a kereskedelmi ellátást. Van kulturált megjelenésű és berendezésű vendéglő, üzem­behelyezés előtt áll a 8-10 fő részére munkát adó bádogos­üzem és most alakítják ki a kicsiknek a faragott játékok­kal berendezett játszóteret. Előkészítés alatt áll a föl­dgázvezeték építése is. Talán egyszer sikerül üdülőfaluvá varázsolni megyénknek ezt a kis gyöngyszemet. Liptód most baráti találko­zóra hazahívja a faluból el­származottakat, hogy bemu­tassák szülőfalujuk újjáéledé­sét, de leginkább azt, hogy nem néptelenedhet el, nem pusztulhat el az olyan falu, amelyhez szülöttei, lakói ra­gaszkodnak. A találkozón gazdag prog­ram várja a jelentkezőket: szentmise, hagyományos ze­nés pünkösdi menet, ebéd, kultúrműsor, vacsora és a pünkösdi bál. A találkozóra június 4-én, pünkösd első napján kerül sor. Jelentkezni május 15-ig lehet a liptódi községházán, de levélben is (postacím: Kri- egshauser Jánosné polgármes­ter, 7758 Liptód.) A részvételi díj 1.000 Ft/fő, melyet szemé­lyes megjelenés esetén hely­ben be lehet fizetni, levélben történő jelentkezés esetén az OTP Mohácsi Fiókja által ke­zelt 586-333789 költségvetési elszámolási számlára kell be­fizetni és a rendezvényen a befizetési csekket be kell mu­tatni. Remélhető, hogy a liptó- diak pünkösdi találkozója most is kiemelkedően szép élménye lesz a falu lakóinak és szülötteinek, valamennyi liptódinak. Dr. S. N. Olaszországi út Még fogadnak el jelentkezőket- E törvény célja nem a rep­rivatizáció, hanem az egyházak ingatlanokkal történő ellátása a hitéleti és közhasznú - egész­ségügy, szociális jellegű, okta­tásnevelés, kultúra - funkci­ókra. Az igénylés tárgyai csak az 1948 január 1-e után az egy­házaktól kártalanítás nélkül ál­lamosított, hasonló célú ingat­lanok lehettek. Ezek átadása, il­letve az egyház csereingatlan­nal, vagy a megfelelő épületek élesítésére szolgáló pénzösz- szeggel történő kártalanítása csakis az egyház tényleges te­vékenysége szerint szükséges mértékben és időben történhet.- így tehát nem jöhetnek szóba az i945. évi földreform során igénybevett földek, ingat­lanok, továbbá azok a kisajátí­tott ingatlanok sem, amelyekért az egyházak kártalanítást kap­tak csereingatlan, vagy pénz formájában ?- Természetesen nem, hiszen a már jelzett 1948 január 1-i , időpontnak perdöntő jelentősége ■j van. Az államosításnak az emlí- i tett időpontot követően kellett megtörténnie és kártalanítás nélkül. A törvény meghatározó alapelve a funkcionalitás, vagyis a megfelelő működés elősegí­tése. Ezt emelte ki a törvényja­vaslat miniszteri indoklása és az Alkotmánybíróság határozata is, hiszen egy esetleges reprivatizá­ció alkotmányellenes lett volna akkor, amikor a társadalom más szféráiban nem ez történt. A tör­vény alapelvei még: új jogsé­relmek elkerülése, a konszenzus és fokozatosság, valamint a tu­lajdonviszonyok biztonságának .elve. — - Mindezek alapján hány igényt nyújtottak be az egyhá­zak? Másfélezer igény már teljesült-Összesen több, mint héte­zer igényt terjesztettek elő, ezekből körülbelül ezerötszáz nem volt megalapozott. Ezek egy részét később maguk az egyházak visszavonták. A tör­vény hatálya alá tartozó ingat- . lanok közül eddig ötszáznegy­venegy ingatlan sorsát kor­mánydöntés rendezte, közel ezer ingatlan ügye pedig köz­vetlen - az önkormányzatok és az egyházak között létrejött, a központi költségvetést kímélő - megállapodással rendeződött. E megállapodások során hitéleti célú ingatlanokhoz jutottak az egyházak, de részesültek okta­tási-nevelési, egészségügyi­szociális és kulturális ingatla­nokból is.- Gyakorlatilag rendezésre vár még négyezer ingatlan sorsa.- Igen és önmagában e számadatból nem nehéz arra következtetni, hogy a rendezés nem halad olyan tempóban, hogy a törvényben biztosított 2001-es határidőig befejeződ­jék. Ennek egyik oka, hogy az ingyenes, közvetlen megálla­podások - úgy tűnik - az utóbbi időben jelentősen csökkentek és nem is várható e tendencia megváltozása. Az önkormány­zatok ugyanis már átadták azo­kat a régi ingatlanokat az egy­házaknak, amelyeket nem tud­tak megfelelően kihasználni, ugyanakkor fenntartásuk jelen­tős költséggel járt. Rendezésre várnak még a költségvetési szempontból legjelentősebb in­gatlanügyek. A jelenlegi költ­ségvetési helyzet alapján azon­ban nem várható, hogy az ál­lami költségvetés a következő években a jelenleginél jelentő­sen nagyobb összegeket tudna e célra elkülöníteni. így vagy va­lamilyen más forrást kell be­vonni az ingatlanrendezésbe, vagy a törvény által biztosított határidőt kell módosítani. 2001: a végső határidő-Megjegyzem még, hogy a kártalanítási összegek nagy ré­sze nem az egyházi szervekhez jutott. A nem egyházi szerveze­teken döntően önkormányzato­kat, önkormányzati szerveket és intézményeket kell érteni. A törvény végrehajtásából eredő tapasztalatok alapján az is megállapítható, hogy a gyakor­latban nem kis mértékben ön- kormányzati célokat is szolgál, hiszen az önkormányzatok sok esetben régi, nem megfelelő ál­lagú ingatlanokat adtak át az egyházaknak és a bennük lévő funkció kiváltására korszerű, új épületek létesítésére kaptak pénzt a központi költségvetés­ből.-Miként alakulhat tehát az érdemi rendezés az elkövetkező időben ?- Bár a törvény eredetileg 90 napos határidőt szabott meg az alapigénylés beterjesztésére, az nem volt jogvesztő. így az egy­házak gyakorlatilag a rendezés végső határidejének számító 2001-es dátumig nyújthatnak be igényeket. Igaz, hogy ezek csak az alapigénylések rende­zése után jöhetnek számításba. Az évente e célra biztosított költségvetési keret a nagyobb volumenű ingatlanok kiváltá­sára estenként nem elegendő és a több évre előre történő pénz­ügyi ütemezés is a hiányt nö­veli. A törvény ugyan hatályos, csak a folyamatos végrehajtá­sához szükséges pénzügyi fe­dezet hiányzik. Az egyházi álláspont viszont egyértelmű: nem mondanak le volt tulajdonukról. Leopold Györgyi Pécs-baranyai könyvtárosok, hozzátartozóik, barátaik nem túl népes, de napról-napra bő­vülő csoportja néhány nap múlva autóbuszra száll, hogy elinduljon egy kerek nyolcna­pos olaszországi utazásra. Má­jus 5-én, pénteken este indul­nak és 13-án délelőttre tervezik a visszaérkezést. Fő uticéljuk, mint az „utimarsall” szerepére vállalkozó Boda Miklóstól, akit a megyei könyvtárban értünk el, megtudtuk, a művészeti ér­tékekben, természeti szépsé­gekben - s persze könyvtári látnivalókban - oly páratlanul gazdag Toszkána. Nem csupán a „főváros”, Fi­renze szerepel programjukban, de rövidebb-hosszabb időre megfordulnak majd Sienában, Pisában, San Gimignanóban, Volterrában és Pistoiában, az oda- és visszautazás során pe­dig egy-egy félnapot eltöltenek Mantovában és Pármában. S amit különösen nagy izgalom­mal várnak: minthogy a szál­láshelyük itt lesz, közelebbi is­meretséget köthetnek Vincivel, mely nem csupán szülőhelyet, de nevet is adott a reneszánsz művészet óriásának, Leonardo da Vincinek. És a könyvtári jellegű látni­valók? Firenzében látni fogják a San Marco (Fra Angelico festményei révén is elhíresült) kolostorának korareneszánsz könyvtárát, a Mediciek - Mi­chelangelo tervei alapján épült könyvtárát, Sienában a neveze­tes Piccolomini-könyvtárat, míg Pármában az egyik legér­tékesebb olaszországi közgyűj­teményt, a Biblioteca Palatinát. Csak azt sajnálják, hogy az elkerülhetetlen lemondások ré­vén üres helyekkel kénytelenek elindulni erre a szép útra. Ezért szívesen veszik, akár az utolsó pillanatban is, a „pótjelentke- zést”. * Sorskérdések A Honvéd Helyőrségi Klub­ban május 2-án (kedd) 14 óra­kor dr. Andrásfalvy Bertalan egyetemi tanár tart előadást „A bukovinai székelység hányatott sorsa” címmel. Honvéd Ha­gyományőrző Egyesület. A volt pécsi polgári iskola épülete (jelenleg központi diák­menza) helyett kárpótlást kért a református egyház Kiket köteleznek az európai normák? A kontinensen sokfelé, szű- kebb régiónk országaiban pe­dig különösen nagy visszhan­got váltott ki az Európa Ta­nács közgyűlésének friss dön­tése, a 1201-es ajánlás. A ro­mán és szlovák politikusok számára jelentett szenzációt a strasbourgi szavazás. S ez nem csoda, hisz Európa keleti fel­ének egyik legkényesebb problémájára vonatkozik. A magyar-szlovák és a magyar­román alapszerződés legvita­tottabb része is ez, a kisebbsé­gek egyéni és kollektív jogai­val foglalkozó ET-dokumen- tum elfogadása, értelmezése. Magyar diplomáciai siker a megerősített határozat? Ha­zánk számára valóban fontos fejlemény, hogy a földrész va­lamennyi államát tömörítő szervezet újra leszögezte: az 1201-es ajánlás korántsem „halott”; ellenkezőleg, az ET jövőbeni ellenőrző tevékeny­sége során változatlanul figye­lembe veendő dokumentum. E vélemény a kisebbségi jogvé­delem ügyében vallott magyar álláspont egyfajta megerősí­tése. Győzelemnek ennek el­lenére sem nevezhetők önma­gukban a Strasbourgban tör­téntek, s nem is csupán a vál­tozatlan bukaresti elhatároló­dás miatt. Arról van szó ugyanis, hogy az ET-állásfog- lalás egyértelműbbé tette, mi számíthat 1995-ben „európai normának”. Helyi közigazgatás? Terü­leti autonómia? Kisebbségi oktatás, kultúra, önrendelke­zés? Mindezen témákban to­vábbra is élesen eltér egyes ál­lamok véleménye arról, mi a kiinduló alap. Az európaiság­hoz nélkülözhetetlen jogi sza­bályozások körüli csaták, vagy az ET-ben régóta emlegetett, kidolgozandónak vallott „kon­tinentális viselkedési kódex” témái távolról sem korláto­zódnak a kisebbségi ügyekre. Szabad mozgás, liberalizálás egyrészt, nyugat-európai elkü­lönülés és a nemzetközi terro­rizmusra hivatkozó „schen- geni megszorítások” más­részt? Többek között ezen té­mákban kellene világos, jogi­lag is kötelmekkel járó norma­tisztázás. Ennek hiányában ugyanis tág tere nyílik az „egyéni értelmezéseknek”, s a szélmalomharc-vitáknak. Szegő Gábor A pótköltségvetés az országgyűlés előtt Az Országgyűlés megkezdte az idei pótköltségvetés vitáját. Amint várható volt, a 30 parag­rafusból álló törvényjavaslat már a tárgyalás kezdeti szaka­szában heves vitákat váltott ki. Az ellenzéki oldalról elhangzó kritikák élessége, a benyújtott módosító indítványok magas száma azt jelzi, hogy a több he­tes tárgyalás-sorozat kemény próbája lesz a tervezett meg­szorító intézkedéseknek. A stabilizációs program ré­szeként előterjesztett törvény- javaslat szerint a központi költ­ségvetés bevételeit a kritikussá vált egyensúlyi helyzet romlá­sának magakadályozása érde­kében növelni kell. A vám- és importbefizetések például az eredetileg tervezetthez képest 88 milliárddal emelkednek. Az APEH-től, a fokozott ellenőr­zések nyomán 4 milliárddal több befizetést várnak. Az ÁFA módosított előirányzata 9, a fo­gyasztási adót érintő intézkedé­sek 10, az SZJA-t érintő módo­sítások 3,5, a központi költség- vetési szervek többletbefizeté­sei 1 milliárddal növelik a költ­ségvetési bevételeket. Ami a kiadásokat illeti: a központi beruházásoknál a kormány megtakarítási intéz­kedéseket nem tervez. A fel­halmozási kiadások között sze­replő magánerős lakásépítések támogatására szánt összegek azonban 4 milliárddal csökken­nek. A szigorító jellegű intéz­kedések egyebek közt kimond­ják, hogy támogatás csak olyan lakások építése, vásárlása ese­tén vehető igénybe, ahol a költ­ség és a szobaszám nem haladja meg a rendeletileg meghatáro­zott „méltányolható lakás­igény” mértékét. A társadalombiztosítási ellá­tások körében a törvényjavaslat 14,6 milliárdos csökenést irá­nyoz elő. Ezen belül a családi pótlék rendszerének átalakítása következtében az eredeti 104 milliárdos előirányzat 95 milli- árdra módosul. A várandóssági pótlék helyébe lépő egyszeri anyasági támogatás révén 1 milliárddal, a gyermekgondo­zási segélyt felváltó egységes összegű ellátás bevezetésével 2, a gyermekgondozási díj meg­szüntetésével 3 milliárddal csökkennek a kiadások. . A központi költségvetési szerveknél 7,7 milliárdot takarí­tanak meg a személyi juttatá­sok, a dologi kiadások csökken­tésével és különböző elvoná­sokkal. > t i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom