Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)
1995-05-13 / 129. szám
4 Dunántúli Napló VÁROSAINK 1995. május 13., szombat Pécsi körkép Közgyűlési előzetes Az önkormányzat közgyűlése május 18-án, csütörtökön 10 órától tartja soron következő ülését a városháza nagytermében. Az napirendi javaslatok között szerepel - új változatban - az önkormányzat tulajdonában lévő lakások lakbérének módosítása, a Pécs-Hirdi Településrészi Önkormányzat vezetőjének és tagjainak megválasztása, a műemlék és műemlék jellegű, valamint városképi védettségű ingatlanok önkormányzati tulajdonba adása, a kisebbségi önkormányzatok idei költségvetési előirányzata. Új közérdekű telefonszámok Megváltozott a Pécs Közüzemi Rt. néhány ügyeleti telefonszáma. A város közterületeire vonatkozó közérdekű bejelentéseket ezentúl az alábbi telefonszámomon lehet megtenni: munkanapokon 6-tól 22 óráig a 312-290-es, 22 órától reggel 6 óráig, valamint szombaton és vasárnap egész nap a 240-061- es hívószámon. Egészségtudományi nevelési fórum A POTE Egészségtudományi nevelési fórumot tart ma 11 órától az egyetem Szigeti út 12. szám alatti aulájában a középiskolai tanároknak, s mindazoknak, „akik a nemzet katasztrofálisan rossz egészségi állapotának javítását, ifjaink hatékonyabb nevelését kívánják segíteni”. A fórumon dr. Kel- lermayer Miklós, a POTE rektorhelyettese a személyiségformálás természeti törvényi rendjéről; Murai János, a POTE testnevelő tanára az oktatási intézményekben folyó testnevelésről; dr. Bán Endre, a Pécsi Hittudományi Főiskola rektora az élet értelméről és az egészségről; dr. Ember István, a POTE Népegészségtani Intézetének igazgatója a betegség- megelőzés és az életstílus a kapcsolatáról tart előadást. Szemlélődő séta utcáról utcára Eltérő sorsú tartós ideiglenességek Helyzetkép az Árpád-híd tövéből fotó: laufer László Legutóbb pécsi hídfőkről, s egyebek közt az Árpád-felüljáró északi oldalának a környezetéről is szó volt. Ám arról nem, hogy az úgynevezett zsáküzem körüli dzsumbuj a végóráit éli. Ideje! Egyáltalán nem volt felemelő látvány. Igazából húsz éve, vagyis már a felüljáró átadása idején kellett volna erre sort keríteni, de valahogy kívül esett ez a hely az illetékesek látókörén. Jó volna, ha az új viszonyok között másképp lenne ez, másutt is. Mondták egyébként: történik majd valami a zsáküzemmel, ezért a bontás. Mindegy, mi, csak az nem, hogy a történés mit tesz a ház küllemével. Hajdan kedvelt volt téglával adni homlokzati díszítést épületeknek az úgynevezett téglaarchi- tektura révén. Ilyen a szóban forgó épület, a közeli Zólyom utcai bútorgyári épület, és még egy-kettő a városban. Ezeket érdemes lenne eredeti formájukban, természetesen kellően letisztogatva, megőrizni. Vagyis nagy kár lenne, ha az említett ház felújítása alkalmat adna a tisztogatás helyett a bevakolásra, a kipingálásra, s ezzel az eredeti íz elvételére. Talán csak az ablaknyílások stílushoz illő megnagyobbítása lenne elviselhető, de más aligha. Buszra várok délelőtti órán a Húsiparinál. A hosszú várakozás ideje alatt bőven van idő figyelni a forgalmat és a gyalogátkelőhely lámpaváltásainak hatását. Többször is előfordul, hogy a kétfelől veszteglő kocsisorok között egyetlen gyalogos sem megy át a zebrán. Nyilván vannak eltérő időszakok is, de megfigyelés valamire mégis figyelmeztet: alapos vizsgálatot igényelne ez a lámpahely, s esetleg egy olyan program alkalmazását, amely jobban igazodik a valós forgalmi helyzethez. Lehet, hogy gyorsulna ezáltal a Siklósi úti közlekedés. A Búza tér régóta tartó újjáalakulása újabb állomásának a tanúi lehetünk: a garzonház szomszédságában a MODUL- TERV-nél készült tervek szerint egy új ház építése folyik jó ütemben. Most már csak a nyugati térfal érintetlen (reméljük, az is marad). Hol van már az az Irányi Dániel tér - talán nem is emlékszünk már rá -, amelynek a keleti oldaláról az egykori harangöntő műhely maradványaival együtt mindent ki söpörtek! De most már ezt az új teret kezdjük megszokni. Ennek meghatározó eleme a Tillai Ernő tervezte középület, az utóbbi évtizedek legszebbike, amely - tudjuk jól - mostani tömegében befejezetlen, hiszen északi oldalán folytatásként meg kellene még építeni egy hangversenyterem-konferenciaközpontot is. De hogy ennek manapság mily kevés az esélye, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a meglévő épület bütüjét (végfalát) szerény formában ugyan, de homlokzatosí- tották. Más szóval nagy a valószínűsége annak, hogy legalább egy-másfél évtizedig semmi sem épül itt, vagyis tartós ideiglenességre lehet számítani. Ez pedig azt jelenti: rendbe kellene tenni, elviselhetővé kellene tenni a Búza teret. Mert ma nem az! Hársfai István Kutyakaraván A török közmondás szerint a kutya ugat, a karaván halad. Ezt a szólást Pulszky Ferenc, a Nemzeti Múzeum egykori igazgatója „honosíttatta” a Magyar Tudományos Akadémia védelmében annak 1888. december 17-ki ülésén. A mondást Pulszky egyébként arabnak minősítette, s illendően „elfelejtette” hozzátenni, hogy a törökül is tudó Kossuthtól hallotta még az emigrációban. Ez a szólás egy szituáció képlete, amelynek elemei behelyet- tesíthetők. Például az ebtartás emberi-állati viszonyait is tekinthetjük olyan karavánnak, amely mindenféle más méltányolan- dóbb érdekekre figyelmeztető „csaholás” ellenére a természetes útjáról letérten halad egy végletesen téves divatirányba. Sokan hihetik, hogy a kutyák által okozott legutóbbi súlyos baleset predesztinálta a témaválasztást. Ám az a körülményei és a „büntetőjogi értelemben” speciális visszaesőnek számító felelőse miatt is annyira egyedi, hogy túlsúly lenne itt emlegetni. (Egyébként is másféle tanulságok levonására és más jellegű kutyás (pénzes) közmondás emlegetésére alkalmas.) Sietek leszögezni: szeretem a kutyákat, hajdan tíz esztendeig magam is gazdi voltam. Most is az ilyen minőségben felelőt- lenkedőkre haragszom, mintsem a négylábúakra. Alsó tagozatos általános iskolás fiam viszont már nem szereti a kutyákat, sőt fél tőlük. Legutóbb kibökte, hogy 28 fős iskolai osztályukból egy év leforgása alatt három gyereket harapott meg kutya. (Az egyiket nyakon!) Mondhatni, peches osztály, az arányszámot nem is érdemes a város általános iskolás korosztályára vetíteni. De azért mégis... E vallomás” után egy hét alatt kétszer támadott a fiamra kutya, noha a védőőrizetem volt és a legcsekélyebb okot sem szolgáltatta. A gazdik persze póráz és szájkosár nélkül sétáltatták az ebeket a forgalmas járdán az iskola közelében. (Külön tilalmat és figyelmet érdemelne!) Általánosabban is vizsgálódtam és kiderült: éppen a gyermekintézmények tágas, füves környéke a legkedveltebb kutyafuttató hely. Ezt tippként említettem: ha netán mégis lenne halvány szándék az állatok tartásról szóló - külön „ebfejezettel” ellátott - önkormányzati rendelet betartatására egy arra alkalmas szervezet által. Ámbár, ha lenne ilyen, emberei szerte a városban tapasztalhatnák, hogy manapság minden háromból kettő eb szabálysértésnek minősülő módon tartózkodik a közterületen a jogos szemrehányásokra gyakran agresszíven reagáló gazdikkal. A témának van azonban egy sokkal általánosabb vetülete: e példa okán olykor célszerű lenne megállni az önkormányzati rendeletalkotás buzgalmában és visszatekinteni, melyik korábbinak mennyire sikerült érvényt szerezni, mennyire érte el a célját? Mert bizony van abban valami, amit még Kossuth írt 1842- ben a Pesti Hírlapban: „Semmi sem árt pedig a hatóságok tekintetének annyira, mint az, ha halomra szórják a parancsokat, miket az élet legközelebbi perce kinevet. Akinek sokat parancsolnak, mit teljesíteni nem kell, nem lehet, az megszokja nem teljesíteni azt is, amit kell, vagy lehet. ” Különösen, ha a jogalkotó és a jogalkalmazó hatóság csak tisztes távolból ugatja a ”(kutya)karavánt”. Dunai Imre Városházi útikalauz A közelmúltban átszervezték a Polgármesteri Hivatalt. Most induló sorozatunkban az egyes önkormányzati irodák feladatait ismertetjük: melyik milyen típusú ügyekben illetékes? Önkormányzati iroda Főbb feladatai: a közgyűlés, a bizottságok, a részönkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok működésének szervezési, technikai segítése, a választási munka szervezése, a helyi közlöny szerkesztése. Az iroda vezetője: dr. Papp Judit. Jegyzői iroda Feladatai (többek között): a jegyző hatáskörébe tartozó egyedi ügyek intézése, a testületi és bizottsági munka előkészítése, kisebbségi, részönkormányzati működés törvényességi felügyelete, a jogi képviselet ellátása az önkormányzat peres ügyeiben, szerződések, megállapodások elkészítése, véleményezése, az önkormányzati alapítványok ügyei és személyzeti ügyek. Az iroda vezetője: dr. Modrovits Sándor. Ellenőrzési iroda Feladatai: az önkormányzati intézmények pénzügyi és gazdasági ellenőrzése, belső ellenőrzés Vezetője: dr. Nász László. Polgármesteri ügyfélszolgálat Feladatai: a tisztségviselőkhöz forduló polgárok panaszos ügyeinek intézése, szükségképpen félfogadások megszervezése a tisztségviselőkkel. Vezetője: dr. Ábrahám István. / Takarékpénztár-történet A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület több tanulsággal is szolgáló történeti emlékülést rendezett az elmúlt hétvégén a Városháza közgyűlési termében a város első pénzintézete, a Pécsi Takarékpénztár megalapítása 150. évfordulójának tiszteletére. A részvevők örömmel vették, hogy a rendezvénynek a Városháza adott otthont. Hosszú idő után itt találkozhattak a régebbi pécsi bankélet egykori dolgozói. Számos neves pécsi család elszármazott tagjaival is találkozhattunk, akik még a fővárosból is ideutaztak a konferencia alkalmából. A ma működő pénzintézetek közül viszont egyedül az OTP Baranya Megyei Igazgatósága képviseltette magát. Az emlékülésen Dr. T. Mérey Klára a városgazdasági életének 150 évét fogta át előadásában, dr. Siptár László a pénzintézet történetéről, dr. Beck Károly pedig - a személyes emlékek felidézése mellett - a világháború végétől a takarékpénztár 1948-as megszűnéséig terjedő időszakról beszélt. Sok érdekes adattal, összefüggéssel lettünk gazdagabbak, amelyek ma is követendő példaként említhetők. Pécs történetének újabb értékes szelete tárult föl. Biztosan állítani korántsem lehet, ám remélni talán mégis, hogy az első pécsi pénzintézet történetéről összeállított kézirat egyszer majd nyomtatásban is napvilágot lát. Talán éppen a ma működő pécsi pénzintézetek támogató összefogásának eredményeként. Dr. Vargha Dezső Fill;----r a pécsi Palatínus S^álloclálbaii IVIájjns 15-16. Étlapunkról: Mohácsi halászlé tésztával Harcsapörkölt csuszatésztával Csukapörkölt csipetkével Házi rétes Az érkezőket aperitiwel köszöntjük A finomságok fogyasztása közben tamburazene szórakoztatja a vendégeket. Asztalfoglalás a (72) 233-022-es telefonszámon. k (J) HungarHotels Nincs még egy hét az egész esztendőben, amikor annyira nyilvánvaló lenne, hogy Pécs diákváros, mint a ballagás zajos hete. FOTÓ: MÜLLER ANDREA
