Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)
1995-05-12 / 128. szám
8 Dünántúli Napló Honismeret 1995. május 12., péntek Erődített magaslat és várhegy a lovaspanzió felett Földvár Szentimre határában Egy eltűnt fain Szentté avatott királyaink nevét számos település viseli a Kárpát-medencében. Baranya megyében a Szent- lászló helynevek közismertek. Hogy a középkorban létezett egy Szentimre nevű falu is, az kevésbé köztudott. Nyomait ott kereshetjük, ahol földrajzi elnevezések utalnak rá. A Magyarszék, pontosabban Sikonda közelében lévő Szentimrei-erdő, Szent Imre forrás jelzi, hol lelhető fel az államalapító István király fiáról, Imre hercegről elnevezett település. De nemcsak ezt az Árpád-kori községet rejti a Szék-patak kiszélesedő völgye. A Szentimrei-erdő tő- szomszédságában egy terepalakulat szolgál igazi meglepetéssel. Kerek várhegy A sikondai bejáróval szemközti Csonkarét felett, a lovaspanziótól mintegy 250-300 méterre nyugatra, a Kereszthegy keleti nyúlványán forráspatakokkal, sáncrendszerrel határolt erődített magaslat húzódik. Középpontjában szabályosan kerek alakú, több hektár nagyságú, védmúvekkel ellátott várhegy található. A földvár helyeződése révén uralja a völgyet és a közeli vidéket. Kialakítása révén pedig az erődített magaslat központja és menedékhelye (refugium) volt. Védművei szinte érintetlenül épek (kapukomplexum, sáncgyűrűk). Természetes és művi erődítés A magaslat trapezoid alakú, kiterjedése jelentős, háromszorosa a földvárénak. Az erődített fennsíkra szűk vagy mesterségesen szűkített bejárati folyosók, kapunyílások vezetnek. Az erődítmény északkeleti sarkában különálló, jóval a sáncok fölé magasodó kiemelkedés figyelhető meg. A magaslat déli, délnyugati meredek oldala természetes erődítés, művi kiegészítésekkel, mesterségesen szűkített kapubejáróval. A keleti oldal lankás lejtője teraszos kiképzésű, szintén szűkített kapunyílással. Az északi oldal hosszú, egyenesvonalú sáncmű. A keskeny nyugati oldalt ékalakú kombinált védmű zárja. Évezredek és magaslatok Keletkezésének időpontjára csak egy majdan elvégzendő régészeti feltárás adhat pontos választ. A Kárpát-medencében megfordult népek sora ugyanis előszeretettel használta, céljainak megfelelően átalakította a korábbi földvárakat. Sok esetben szálltak meg a kelták például a bronzkori erődítményeket, vagy jóval később, a honfoglaló magyarok rendezkedtek be az elődök által jól kiválasztott stratégiai magaslatokon. A földvár helyeződése, alakja, nagysága, védművei, de panorámája miatt is igen látványos. Jól megközelíthető, hozzáférhető. Figyelembe véve a Hegyhát ilyen irányú kutatott- ságát, jelentőségéhez kétség nem fér. Dr. Kápolnai Zoltán Színházi élet Siklóson Zeus leányai közül, akik a művészetet és a tudományt képviselik, kettő tart a kezében álarcot: Thália és Melpo- mené. Az első a komédia múzsája, a második a tragédiáé. Az egyik álarca vidám, a másik szomorú. A kettő nagyszerűen fejezi ki évezredek óta azt, amit a közönség a színházban keres, a nevetést és a sírást. Ez a két érzés csodálatos felszabadulást, megtisztulást és megkönnyebbülést adhat az emberi telkeknek. Színházpártoló Egylet Nem véletlen, hogy a siklósiak már a századforduló kezdetén szívesen jártak színházba. Nagyon várták a „Színházpártoló Egylet” vezetőségének döntését, akik kiválasztották a jelentkező társulatok közül, hogy az évadra melyikkel kötnek szerződést. A társulatok általában egy-két hónapot töltöttek Siklóson. Naponta volt előadás, vasár- és ünnepnap kettő is. Az egykori krónikást idézem: „Halász Alfréd színiigazgató társulata két hét óta szórakoztatja színielőadásaival a siklósi közönséget. Dicséretes buzgó- sággal működik a társulat, melynek minden tagja igyekszik tökéletesen betölteni feladatát. Az előadások egytől egyig tökéletesek, művészeik.” Minden szezonban volt egy-két premier. Általában ezeken a helyi szerzők darabjait mutatták be. így került sor 1911 decemberében Tolnay Géza dr. királyi közjegyző „Nász az Olympuson” c. operettjének bemutatására, melynek zenéjét az ugyancsak siklósi Szohner Sándor polgári iskolai igazgató szerezte. A bemutató előadásra a helybelieken túl a környék operettkedvelői is ^eljöttek. Az első sorban foglaltak helyet dr. Vadnai Jenő főszolgabíró társaságában Berki Gyula dr. a helyi lap, a „Baranyai Polgár” laptulajdonosa és főszerkesztője, Füredi Béla, a pécsi színház direktora. A „Baranyai Polgár” a színházi évadra rovatot indított. Ebben bemutatta a színészeket, értékelte az előadásokat. Vállalkozott egy- egy hét műsorának közlésére. Egy hét gazdag programja 1912. november harmadik hetének a programja: Vasárnap: du. fél 4 órakor félhely- árakkal „Luxemburg grófja”, este a „Cámő”. Hétfő: „Csókszanatórium” operett. Kedd: „Gyermekasszony”, énekes vígjáték. Szerda: Ivánfi Jenő jutalomjátéka „Balkáni hercegnő”. Csütörtök: „Rablólovag” színjáték. Péntek: „Szerelem gyermeke”. Szombat: „Leányvásár” Visszatérve a premierre. A hetilap kritikusa úja: „Már az előadás kezdetén a nagyszínházak forró, tüzes hangulata töltötte be az előcsarnokot. A messze híres siklósi szépasz- szonyok, leányok pompáztak. Nagy volt a tolongás, mindenki tanúja akart lenni a bemutatónak.” A siker óriási. Vége-hossza nem volt a tapsnak, a szerzőket többször a színpadra szólították, úgy ünnepelték. Elhangzottak a bölcs szavak is: a kultúra fejlesztése alapja a nemzeti nagyságnak. Ha Siklós nagy akar lenni - pedig akar - akkor kulturális téren kell dolgoznia. Kritikák a helyi lapban A premiert követő kritikákat olvashattuk a helyi lapban. A színészek teljesítménye óriási volt. Liszt Ferike és Kellen Rózsa szubrettek megjelenése kellemes volt, kedves a hangjuk és van bennük temperamentum. Többet Pécsett sem kívánnak. Füredi, a pécsi színház direktora szerződést kínált az előadás után a szub- rettnek. Az énekes bonviván- ról megjegyzi, hogy sok hangja nincs, de tud vele élni, és tud vele érvényesülni. Hangja kellemes, behízelgő, olyan, mint egy szép muzsika. Játéka fölényes és biztos. A Siklóson szereplő társulatot jól állíthatta össze Halász Alfréd színiigazgató. Jó hírüket bizonyítja, hogy a társulat két tagját, akik a Leányvásárban mutatkoztak be, Pécsre szerződtették, a Pécsi Nemzeti Színház tagjai lettek. A búcsúelőadáson a lelkes siklósiak felállva, nagy tapssal köszönték meg a társulat szereplését. Ekkor búcsúztatták el Bognár János színművészt, aki 30 évig állott a színművészet és a közönség szolgálatában. Szigligeti Ede „A cigány” című népszínművében lépett fel utoljára. A társulat, az ambiciózus derék színi társaság a viszontlátás reményében köszönt el a siklósiaktól. Perics Péter Súlyemelő V Szekszárd, 1995. május 12-14 És az erőnlét? Ön hogy bírja ilyenkor tavasszal? Mi elkövetünk mindent, hogyr a nyár a legjobb erőnlétben találjon bennünket is. Szívből kívánjuk, hogy legerősebb embereink a legjobb teljesítményt nyújtsák a szekszárdi Súlyemelő Világkupán! A Pécsi Sörfőzde a Világ Kupa hazai fordulójának fő szponzora. Jöjjön, ízlelje meg a sikert! V;^ NiV' ','>”MYACiOK: ■VO'JIZ ..-;I AU W Hw{|á *i •fi“??! ‘ UVE*TÁ8ÖWW*Ö0t ' ^ 4 b
