Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-12 / 128. szám

Kórházgyógyítás — töredék: összegből (3. oldal) Környezetvédelem Autó antennák a pécsi MOL-telepen japán módra (5. oldal) (11. oldal) Közel 30 baranyai általános és középiskola több mint száz diákja vett részt tegnap a Mecseki séták harmadik indulójában, a Jakab-hegyi döntőn. A vetélkedőt a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet szervezte. (írásunk a 7. oldalon.) fotó: tóth László ✓ Átlagon felüli bányászbérek Kovács László Franciaországban Magyarország továbbra is leg­fontosabb céljai egyikének te­kinti a NATO-hoz és az Euró­pai Unióhoz való csatlakozást. Ez bonyolult, hosszú távú fo­lyamat, ahol számos eltérő ér­dek összehangolására van szükség. Érthetőnek tartom, hogy a csatlakozási tervekkel kapcsolatos különböző nyilat­kozatokban vannak „hullámzá­sok” -, de csatlakozási szándé­kunkat ezek nem változtatják meg. így kommentálta Kovács László külügyminiszter a szer­dai moszkvai Clinton-Jelein csúcstalálkozó eseményeit franciaországi magyar újságí­rók előtt. Kovács László az Eu­rópa Tanács miniszteri bizott­ságának ülésén vett részt csü­törtökön Strasbourgban. A magyar-román hadgyakorlatokról Az Országgyűlés Külügyi Bi­zottsága egyetértett annak az országgyűlési határozati javas­latnak a napirendre tűzésével, amely közös magyar-román hadgyakorlatokat engedélyezne a két ország területén. Több el­lenzéki képviselő szerint a kö­zös hadgyakorlatok a jelen helyzetben megkérdő) elezhe- tők. Eörsi Mátyás úgy vélte a múltbán is igen jó volt az együttműködés a két hadsereg között, s ezek a hadgyakorlatok bizalomerősítő jellegűek. Folytatódott az MTA közgyűlése Az MTA közgyűlése az utolsó olyan alkalom, amikor elérhe­tik, hogy tevékenységükhöz megnyerjék a széles tudomá­nyos közvélemény támogatását - mondta Reviczky László, az MTA főtitkára az akadémia közgyűlésén. Hangsúlyozta: az MTA helyzetének stabilizáló­dása olyan program segítésével valósulhat meg, amely bizto­sítja a nemzetközi tudományos kapcsolatok fenntartását, vala­mint a hazai kutatóhálózat kor­szerűsítését. A márciusi bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben foglalkoz­tatottak körében, a mezőgazda­ságot leszámítva (nincs adat er­ről a területről) 20 százalékkal volt csak több az egy évvel ko­rábbinál. Az említett körben a bruttó átlagkereset 36 966 fo­rintra emelkedett, amely 2909 forinttal haladta meg a februári átlagot - jelezte a Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH). A KSH adatainak forrása a havi munkaügyi statisztikai je­lentés. Eszerint az év első ne­gyedévében a bruttó kereseti át­lag 34 750 forint volt. A fizikai dolgozók átlag bruttó 26 835 forintot, az előző év azonos időszakához képest 20 száza­lékkal többet kerestek havonta, míg a szellemi foglalkozásúak bruttó 51 744 forintot, ami 22,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Változatlanul a pénzügyi szférában a legmagasabb a bruttó átlagkereset, 60 918 fo­rintos bruttó összeggel. Legke­vesebbet a megfigyelt ágazatok közül a textília-, ruházat-, bőr­termékgyártás ágazatokban fi­zették, 22 441 forintot. A szel­lemi foglalkozások közül a ve­gyiparban dolgozók keresete áll az első helyen bruttó 66 667 fo­rinttal, ami 2000 forinttal meg­haladja a rangsorban második helyen álló bányászati átlagke­resetet. A régióban annak jártunk utána, mennyiben helytállóak a munkaügyi jelentés és a KSH adatok bányászatra vonatkozó részei, hiszen a térségben ez az ágazat még mindig jelentős lét­számmal dolgozik. Kiderült, a mecseki uránbányánál a csillés 45 ezer, a segédvájár 60 ezer, az általános vájár 78 ezer az aknász pedig 91 ezer forint havi bruttóval számolhat. Érdekes, hogy napjainkban a Pécsi Erőmű Rt. Kőszénbánya föld alatti dolgozói többet keresnek (korábban ez mindig éppen fordítva volt), szakmánként egységesen 6-10 ezer forinttal több a bruttó fizetése a szene­seknek. A bányász szellemi munka­köröket illetően erősen szórnak az adatok, de a geológusok, ge­ofizikusok, művezetők, szellőz- tetési, biztonsági mérnökök, te­hát a középvezetők pénze több­nyire belül marad a bruttó 100 ezer forinton, ugyanakkor a körletvezetők keresete inkább a 150 ezres határ körül mozog. Mindenesetre Baranyában is megfigyelhető - a jövedele­madó számításának idei válto­zása miatt - a szellemi foglal­kozásúak reálkeresete 1,5 szá­zalékkal mérséklődött a fizikai dolgozókéhoz képest 1995 első negyedévében. M. B. E. Vizsgálat az Agrobanknál További egyeztetés várható a felsőoktatásban dolgozók létszámcsökkentéséről Nem született döntés csütörtö­kön arról, hogy a kormány mi­lyen lépéseket tesz az Agro­bank helyzetének rendezésére. A kabinet úgy határozott, hogy több vizsgálatot kell lefolytatni azzal kapcsolatban, mi is tör­tént az Agrobanknál és kik a fe­lelősök. Megbízta a pénzügy- minisztert és az Állami Bankfe­lügyelet elnökét, hogy az eset kapcsán saját intézményében végezzen elemzést, amely kiter­jed a személyi felelősség meg­állapítására is. Ugyanilyen vizsgálatot végez a Magyar Nemzeti Bank is, sőt Horn Gyula kormányfő az Állami Számvevőszék elnökét is meg­bízta egy gyors vizsgálat elké­szítésével. A kormány döntése alapján az idén 4 milliárd forinttal emelkedhet az agrártermelés támogatása. Ehhez azonban még szükség van parlamenti jóváhagyásra is. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a pótköltségvetést, úgy megkez­dődhet a plusz-támogatás fo­lyósítása. Ébből vissza nem fi­zetendő forrásokhoz juthatnak a szarvasmarha-, sertés-, juh- és baromfitenyésztők, ha gyarapít­ják az állományt. Minderről Lakos László földművelésügyi miniszter számolt be a kor­mánydöntést követően. Csák Elemér elmondta, hogy a kormány a gazdasági stabili­zációs program végrehajtásával kapcsolatos konkrét létszámle­építési feladatokról is határo­zott. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a kabinet már koráb­ban elfogadta a Magyar Televí­zió két lépcsőben történő kar­csúsítását. Horváth Adám tévé­elnök ezúttal arról tájékoztatta a kormányt, hogy milyen el­képzeléseik vannak a második lépcsőre. A kormány a Magyar Távirati Iroda kétszáz fős lét­számleépítéséről is tájékozó­dott. Alexa Károly vezérigaz­gató beszámolójából kitűnt, hogy a leépítés a tervezett me­netrend szerint zajlik - tudatta a szóvivő. Újságírói kérdések nyomán az is elhangzott, hogy & felsőok­tatási dolgozók létszámleépíté­sének ügyében a pénzügyi és a művelődési tárca még tovább folytatja az egyeztetést arról, hogy a végrehajtás 1996. első félévében, vagy az év végéig történjék meg. A kormány konzultációt folytatott a médiatörvény ter­vezetéről. Az idő előrehaladtára való tekintettel azonban min­den részletében nem tudta meg­tárgyalni a javaslatot. Az eddigi megbeszélések alapján az summázható, hogy az előter­jesztés alapkérdéseit, fő tartal­mát a kormány elfogadja. Ingatag agrárágazat Bár megszűntek a mezőgazda- sági szövetkezetek ellen irá­nyuló támadások, a magas hi­telkamatok, az alacsony szintű jövedelmezőség miatt a politi­kai szélcsend ellenére sem megnyugtató az agrárágazat helyzete. Előfordulhat, hogy újabb csődhullám kezdődik az üzemek körében, ha a negatív tendenciákat jó termés és meg­felelő árak nem ellensúlyozzák. Mindez a Baranya Megyei Mezőgazdasági Termelők Szö­vetségének Balatonfüreden tegnap befejeződött tanácsko­zásán hangzott el. A termelők úgy értékelték, hogy mielőbb le kell zárni a kárpótlási ügyeket és fel kell gyorsítani a földki­adó bizottságok munkáját. A folyamatok ugyanis (részben anyagi gondok miatt) igen las­san haladnak. B. N. Komló bízik az átvilágításban A város jelentősen támogatja a kórház fejlesztését- Ha tényleg arról van szó, hogy újra átvilágítanak ben­nünket és a szakmai, gazdasági teljesítményünk alapján dönte­nek a jövőnkről, akkor biza­kodva váijuk ennek eredmé­nyét - mondja dr. Nyirati Fe­renc, a komlói kórház igazga­tója, utalva lapunk szerdai szá­mában megjelent információra, amelyben az OEP illetékese azt állítja, hogy nem bezárást, ha­nem struktúraváltást akarnak javasolni a május-júniusi átvi­lágítás nyomán. Természetesen a komlói fek­vőbeteg intézetbe is eljutottak azok a hivatalos helyről meg nem erősített hírek, melyek sze­rint az országban több kórházat- Baranyában a megyei gyer­mekkórházat, a siklósi és a komlói városi kórházat - meg akarják szüntetni. Ezek az információk rendkí­vül érzékenyen érintették őket, már csak azért is, mert mindhá­rom intézmény arra használta fel az elmúlt éveket, hogy jelen­tős fejlesztéssel megalapozza a jövőjét. A komlói kórházban most is tart a nagyszabású be­ruházás.- A sebészeti és a szülészi műtők rekonstrukciójáról van szó - folytatja az igazgató. - Három évvel ezelőtt, 1992-ben adtuk be a pályázatunkat. A 115 millió forintos korszerűsí­tés költségének a felét pályáz­tuk, a másik felét az önkor­mányzat vállalta magára. Ab­ban az évben nem bírálták el a pályázatunkat, egy évet csú­szott a kezdés, s ez a költségek jelentős megnövekedését hozta. A plusz hatvan millió forintot is az önkormányzat biztosítja, ami rendkívül jelentős összeg a vá­rosnak. Ebben az esztendőben nem is tud semmilyen más be­ruházásra vállalkozni. A kór­házi rekonstrukció befejezésén kívül csak a mecsekjánosi szennyvízvezeték kiépítése sze­repel a tervében. Mi ezt úgy ér­telmezzük, hogy a város azért támogatja a fejlesztést, mert szükség van a kórházra. Az építészeti munkákat szep­tember végéig befejezik, az év végéig a műszerezéssel is elké- (Folytatás a 7. oldalon) A tavaly megkezdett száztizenöt milliós beruházás révén a most készülő új épületszárnyban megújulnak a sebészeti és a szülészeti műtők fotó: laufer László Jogász vándorgyűlés A jogászok vándorgyűlése mintegy 300 szakember részvételével kezdődött meg csütörtökön Sopronban. A Magyar Jogász Egylet ezút­tal 7. alkalommal rendezte meg a konferenciát. Sárközy Tamás, az egyesület elnöke megnyitó beszédében rámu­tatott: a gazdasági környezet változásai tükröződnek a mostani témaválasztásban. Az érdeklődés a pénzügyjog felé fordult, ezt jelzi, hogy az összejövetelen szó lesz a biztosítási törvény terveze­téről, a tőzsdék szabályozá­sáról és az új vámszabályo­zásról. A plenáris ülésen Draskovics Tibor pénzügy­minisztériumi államtitkár az államháztartási reformról tartott előadást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom