Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)
1995-05-09 / 125. szám
8 Dünántúli Napló Közélet 1995. május 9., kedd Hamarosan elkészül a közbeszerzési törvény Paragrafusok a korrupció ellen A közpénzekkel való takarékosabb gazdálkodást, a közélet tisztaságát, a korrupció megelőzését hivatott szolgálni az a törvényjavaslat, amelyet a kormány nemrég terjesztett a parlament elé. A közbeszerzési törvény hatálya a költségvetési intézményeken kívül a települési ön- kormányzatokra, az egészségügyre és a nyugdíjbiztosítóra, valamint a különféle köztestületekre terjed majd ki. Ezek az intézmények a jövőben bizonyos - ma még vitatott - értékhatárok fölötti árubeszerzés, építési tervezés és beruházás, valamint szolgáltatások megrendelése esetén kötelesek közhírré tenni vásárlási szándékukat és versenyeztetni lehetséges szállítóikat. Nagy kérdés, hogy melyek azok az értékhatárok, amelyeknél már érdemes kötelezővé tenni a pályáztatási rendszert, hiszen maga a verseny- tárgyalási eljárás is költséges és időigényes. Az értékhatárokat úgy ésszerű megszabni, hogy minden jelentős közbeszerzés az eljárás hatálya alá essék, de a leves ne kerüljön többe, mint a hús. Vagyis a közpénzek optimális felhasználásából fakadó megtakarítás nagyobb legyen, mint a tende- reztetéssel kapcsolatos kiadás. Célszerűnek látszik tehát az induló értékhatárokat a beszerzés típusától és a közintézmények jellegétől is függően megállapítani. A számítások szerint évente mintegy 120 milliárd forint sorsa dőlhetne el a versenytárgyalásokon. S ha a közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrizhető és nyilvános, 15-20%-os lesz kiadás-csökkenés. A háború előtti magyar jogi szabályozás - jó néhány európai ország jogrendszeréhez hasonlóan - ismerte a közszállítások rendszerét. A paragrafusok előírták, hogy az állam, a törvényhatóságok, és az általuk fenntartott intézmények, vállalatok, közüzemek és közlekedési vállalatok csak hazai terméket vásárolhatnak. Napjainkban azonban válaszra váró kérdés: ilyen jellegű törvény betölthet-e piacvédelmi szerepet is, de úgy, hogy közben ne sértse az Európai Unióval kötött megállapodást. Az EU-hoz való közeledés éveiben, az átmenet időszakában - 2004-ig - mindenesetre jelentős előnyöket élvezhetnek a hazai pályázók. A törvény hatályba lépése nyomán adódó lehetőségeket jól példázza a Budapesti Közlekedési Vállalat tapasztalata. A BKV ugyanis egy ideje már versenyezteti a gázolajszállítókat és ezzel - a vezérigazgató-helyettes minapi nyilatkozata szerint - több százmillió forintot takarított meg. A szívesen látott magyarok A Gallup Intézet arról kérdezte az osztrákokat, kiket nem látnának szívesen a szomszéd lakásban? Ausztriában ugyanis a társadalmi-politikai viták középpontjába került a tartósan vagy átmenetileg letelepült külföldiek ügye, az idegengyűlölet különböző formáinak és fokozatainak problematikája. A közvéleménykutatók kérdésére, hogy kiket nem látna szívesen szomszédságában, 45 százalék azt felelte: cigányokat. Csaknem ennyien, 44 százalékban a szerbeket, 42 százalékban a törököket említették. Következnek a románok (35), a hor- vátok (33), a lengyelek (29), a szlovének (27), a zsidók (26 százalék), míg a németek vonatkozásában az ellenszenv 10 százalékos volt. Magyarok nem szerepeltek a „nem kívánatos szomszédok” listáján. Ezt a vizsgálatot a bécsi Der Standard egy másik felméréssel is összekapcsolta. Ez a múltra vonatkozott. Az osztrákok 49 százaléka vélekedett úgy, hogy 1945-ben a szövetségesek felszabadították az országot, 42 százalékuk viszont azt állította, hogy a németekkel együtt elvesztették a háborút. Néhány évvel ezelőtt a hasonlóan feltett kérdésre 48 illetve 43 százalék mondott igent. Érdekes viszont, hogy a kérdésre, amely szerint Ausztria a hitleri Németország első áldozata vagy az elkövetett cselekedetekben felelős tettestársa volt-e, a megkérdezettek csaknem fele nem nyilvánított véleményt. 28 százalék szerint áldozat volt (korábban ez 34 százalék volt), 29 százalék szerint tettestárs (ez korábban 39% ). Szabad-e felállni? Ha egy tárgyalási fórumot azért hoznak létre, hogy elősegítse az eltérő érdekek kölcsönös elismerésére épülő megegyezést, akkor ez a résztvevőkre különösen nagy felelősséget hárít. Hiszen el kell jutniuk az érdekek bizonyos fokú egyeztetéséig, s neki kell látniuk a kompromisszum kialakításához. Mikor szabad felállni az asztaltól? Az igazság szerint csak akkor, amikor a fórum létrehozásának értelmét, lényegét jelentő megegyezés létrejött. Éz- zel szemben mostanában jóné- hány helyen megszokottá vált, hogy az érdekek szembesítésének leghevesebb pillanataiban, amikor az egyik partner érvei a dolog természeténél fogva még lepattannak a másik hajthatatlan álláspontjának betonfaláról, akkor egyesek vagy egész küldöttségek - „itt nincs miről tárgyalni” felkiáltással - felállnak és kivonulnak, megszakítva ezzel az egyeztetés folyamatát. Tudatában vannak-e ilyenkor, hogy melyek a tárgyalók kötelezettségei? Először is az, hogy eleve a megegyezés szándékával üljenek asztalhoz. A partnerek lebecsülése, az „akármit mondtok, én azt csinálom, amit elhatároztam” magatartás érthető elutasítást vált ki a többiek részéről. Kötelezettség az is, hogy a küldöttek jól érvelve képviseljék szervezetük, tagságuk érdekeit, de vegyék figyelembe a másik mozgásterét, reális lehetőségeit is. Ugyanígy elvárható a felektől az is, hogy mérlegeljék: tárgyalásaik sikere milyen pozitív folyamatokat segítene elő, illetve kudarca milyen negatív következményekkel járna? Érdekegyeztetőknek tehát okkal-joggal ajánlhatjuk a dalt: soha se mond, hogy vége . . . Külföldi hitelek - önkormányzatoknak is A nemzetközi fejlesztési bankok - a Világbank, az Európai Fejlesztési Bank, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) - korábban csak állami beruházásokat és magánvállalkozásokat finanszíroztak, újabban azonban ön- kormányzatoknak is nyújtanak hiteleket. Igaz, a Világbank és az Európai Fejlesztési Bank a nem állami intézményektől állami garanciát kér, az EBRD azonban enélkül is ad kölcsön. Az Európai Fejlesztési Bank önkormányzati infrastrukturális beruházásokat támogató hitelkeretét az OTP-n keresztül lehet igénybe venni. A keret 80 millió ECU; a visszafizetési határidő 2009, s a türelmi idő 2000 júniusában jár le. Kamata változó: a forint árfolyamváltozásaitól és a hazai kamatmozgásoktól függ. Felhasználható környezetvédelmi beruházásokra, a helyi úthálózat és a távközlés fejlesztésére, a vízellátás, a városi közlekedés javítására, szennyvíztisztítók létesítésére és épületek megújítására. A Világbank a víz- és csatornahálózat kiépítését szolgáló pénzügyi konstrukcióját most alakítja ki, eddig a megvalósítási tanulmányok készültek el. Ehhez kötődhet nálunk az úgynevezett Balaton-program, amely többek között a tó vízminőségének javítását célozza. A környezetvédelmi tárca felmérései szerint a program végrehajtása legalább 10-15 milliárd forintot, időben pedig 5 esztendőt igényel. Az első eredmények viszont a megvalósítás kezdetétől számított 3-4 év múlva várhatók. Június 20-án kezdődik Magda Marinko pere Hétezer oldalas nyomozati anyag A Fővárosi Bíróságon rendkívüli biztonsági intézkedések közepette június 20-án kezdődik a többszörös gyilkos Magda Marinko és társainak pere - jelentették be az igazságügyi tárca illetékesei. Az ügyet Varga Zoltán vezetésével három tagú tanács tárgyalja majd. Az elsőrendű vádlottat, Magda Marinko jugoszláv állampolgárt nyereségvágyból elkövetett nyolc ember elleni gyilkossággal, hivatalos személy elleni erőszakkal és lőfegyverrel való visszaéléssel vádolják. Tamasi Attila és Dobnik János a rablásban résztvevő, illetve felbujtó és lőfegyverrel visszaélő bűntársakként állnak majd a bíróság elé. A Fővárosi Főügyészség nyújtotta be a vádiratot. A nyomozati anyag 7000 oldal, mintegy 25 kötet. A várhatóan 15 napig tartó tárgyalássorozaton 154 tanút és 25 szakértőt hallgat meg a bíróság. Magda Marinkot pillanatnyilag a fővárosi büntetésvégrehajtási intézet különlegesen kiépített fogdájában tartják fogva. Társai szabadlábon védekeznek. N. Zs. Magyar Államkötvény 1997/0 1 A kamat mindig több, mint az infláció A Magyar Államkötvény 1997/0 teljesen új konstrukciót kínál. Kényelmes befektetésre vágyik? A Magyar Államkötvény 1997/0 speciális kamatozási rendszere biztosítja, hogy az Ön pénze akkor is megtartsa értékét, ha idejét nem szeretné folyamatosan újabb lehetőségek felkutatásával tölteni. A Magyar Államkötvény 1997/0 intelligens befektetés, hiszen kamata követi az inflációt. A mostani, gyakran változó gazdasági körülmények között a kamatok alakulását nehéz előre kiszámítani. Ez különösen a hosszú távú befektetéseknél jelenthet problémát. Ezért a Magyar Államkötvény 1997/0 kamatai nem előre meghatározottak, hanem a fogyasztói árindex alakulásához kötöttek. A kamat tehát az előző évhez mért, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett hivatalos fogyasztói árindex, plusz 2%. Ez azt jelenti, hogy az Ön befektetésének kamata mindig 2%-kal meghaladja az inflációt. így pénze biztosan megőrzi értékét. Jegyzés: 1995. május 8-tól 12-ig. Futamidő: 2 év Törlesztés névértéken: 1997. május 17. Kamatfizetés: 1996 május 17-én és 1997. május 17-én. Befektetése mindig biztonságos A Magyar Államkötvény 1997/0 visszafizetéseire és kamataira az állam teljes körű, soha el nem évülő garanciát vállal. így pénze tökéletes biztonságban van. Pénze mindig elérhető A Magyar Államkötvény 1997/0 - mint az eddig kibocsátott államkötvények többsége - a jegyzést követően másodlagos forgalomba kerül. Ez azt jelenti, hogy futamidő alatt is napi árfolyamon adható és vehető. Ön eladhatja a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank fiókjaiban, valamint egyes forgalmazóknál. Megvásárlása pedig a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank fiókjaiban, valamint az értékpapír forgalmazóknál lehetséges. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Baranya Megyei Igazgatósága Pécs, Apáca u. 6. • Procent Hungária Rt. Pécs, Széchenyi tér 6.» Cooptourist Rt. (a New York Broker Budapest Kft ügynökeként) Pécs, Irgalmasok u. 22. • Inter-Európa Bank Rt. Pécsi Területi Fiók Pécs, Ferencesek utcája 52. A kamat mindig több A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG
